Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-21 170. szám
Mi lesz a gimnazistákkal? Létszámstop Budapesti mesék Bódis Irén huszonkettedik filmje Forgatás a Duna-parton Irénke ott lépked a sorban, jobbról a Harmadik, aztán ahogy megáll a villamos, mert vége a jelenetnek, Irénke beszél a maga villamosáról. A bajai ONCSA-telepről, ott az új-gótikus templom árnyékában, ahonnét szélfútta bácskai reggeleken munkába indult. A bácskai dombokon persze sosem járt villamos, sem sárga, sem bármilyen más. — De ez a villamos, itt a filmben — maga az életünk, így írta meg, így rendezte Szabó István. Jelképes sárga villamos, az utasai mi vagyunk mindannyian, akik élünk. A film története szerint ez az a sárga kocsi, ami a Margit- híd felrobbantásakor ott maradt a roncsokon. Közös lendülettel, az együttérzés erejével gurítottuk ismét az útjára, de mesebeli villamos, a vágyaink utaznak rajta, emberi céljaink remizébe. Filmforgatás a Duna-parton. Szabó István rendező nézi, hogy szedik szét a sárga kocsit, Sárga Sándor operatőr szótlanul mélyed szakállába. Ilyenkor már tudni lehet róla, hogy maga előtt látja a leghelyesebb látószöget, ahonnét felveszi majd az egész jelenetet. De nemcsak szétszedik, meg tutajra rakják ezt az életvillamost, hanem át is festik, hiszen ez életünk is de sokszor kénytelen átfesteni saját magát. így még széttöredezett az egész história, nem látni benne a gondolatot, ami majd a vágóasztalon bújik elő a celluloidszalagról, ahogy előbújt Szabó István minden filmjénél. Bódis Irénke Baja— ONCSA-telepi lány pedig beletúr lábával a parti homok- oa: „* — Ez a huszonkettedik filmem. A Jelenidő, Jelbeszéd, Virágvasárnap, Tűzoltó utca 25., Krebs az isten, — kisebb- nagyobb szerepek. Az én életvillamosom ide futott; a bajai városszélről a Pécsi Nemzeti Színházba, meg a filmhez. Cipőorral homokot túrni sokféleképpen lehet. Láttam odarajzolt álmodozó vonalakat, meg rezgő-bizonytalan árnyékemberek homokrajzait és még hányfélét. Bódis Irén, szókimondó felkiáltójeleket túr a homokba. Az ONCSA-telepről ment Pestre gyári munkásnak, onnét a háború után a főiskolára. Hosszú évek óta a színház párttitkára. Mellette ismerős arcok Szabó István filmjeiből: Bálint András, Békés Rita. Oldalt Kun Vilmos, a Kaposvári Csi- ky Gergely Színház tagja. Bódis Irén tovább mesél az új Szabó István-f'rlmről, a „Budapesti mesék"-ről: — Egy varrónőt alakítok, nagyon szép színészi feladatot kaptam ezzel a szereppel. Régi babonák, tévhitek élnek még ebben az asszonyban, s viszi azokat magával. A nagyjelenetem; egy jósolás. Elég arányos a szerepek időtartama, mindenkinek van egy monológja és egy jelenete. Kovács Károly kérvényt írni tanítja Madaras Józsefet, Huszárik Zoltán, a „Szinbád” rendezője egy ablakost játszik, aki meghal a villamos alatt. Bánsági Ildikó a kötözésről, sebekről, vérről mond el egy remekül megírt monológot. Vége a forgatási szünetnek. Ránézünk a Dunára, — Szabó István másik filmje, az Apa éppen itt zárul, ahogy a fiú rádöbben: szembe kell néznie önmagával, úsznia az árban. A Budapesti mesék Szabó István újabb szép gondo- latkötegeit tartalmazza, s c meseszövetét itt szövik hozzá a Duna-parton. Földessy Dénes Pusztaszer Pécsi püspök temploma az Alföldön Robert Capa kiállítása Robert Capa (családi nevén: Friedmann Endre) világhírű magyar származású fotóművészriporter megrendítő képeinek első vidéki emlékkiállítása nyílt meg a szekszárdi Balogh Adóm Múzeum nagytermében. A Budapesten született és az indo^ kínai hadszíntéren 22 esztendővel ezelőtt hivatása áldozataként, negyvenegy éves korában meghalt fotóművésznek főleg o világ különböző frontjain megörökített, háborúellenes hatású, mintegy hetven fényképriportját mutatják be a Műcsarnok anyagából. A kiállítás július 18-ig tekinthető meg a szekszárdi múzeumn. Elkészült tehát az adminisztratív munkaerőigény megyei listája, s azt a megyei tanács munkaügyi osztályán egybevetették a végzettek létszámával. Ez azt mutatta, hogy a munkáltatók több közgazdasági szakközépiskolai végzettségű fiatalt kértek, mint amennyien végeztek. Az igény 205 fő, a végzettek száma viszont 123. Ugyanakkor a gép- és gyorsíró iskolákból mindössze 68 fiatalt kérnek, holott ezekben mintegy 100 végzett. A megoldás: azokra a munkakörökre, amelyekre nem alapvetően szükséges a közgazdasági szakközépiskolai végzettség, azokra gyors- és gépíró iskolai végzettségű fiatalokat javasoltak. Ilyenek például: általános adminisztrátor, munkaügyi nyilvántartó. E mellett természetesen egyéb szempontokat is figyelembe vettek: a továbbtanulási arányokat, a lakóhely szerinti megoszlást, aztán például a nyugdíjazás miatti pótlásokat. Két lényeges jelenség figyelhető meg végül is a zárolt munkakörökre történő javaslatoknál. Egyik: kevesebb munkaerőt javasoltak, mint ameny- ayit kértek. A Mecseki Szénbányák a kért 13 helyett 9 középfokon végzett közgazdász alkalmazására kapott úgynevezett engedélyezési javaslatot, a sellyei ÁFÉSZ 4 helyett 2-őt, a TITÁN 4 helyett 2-őt, a MÁV Igazgatóság 15 helyett 4-et, a Kesztyűgyár 7 helyett 4-et, o Volán 11 helyett 6-ot, a Villamos Gépjavító Ktsz 8 helyett 4-et alkalmazhat. De van olyan vállalat, amelyik az igény ellenére egyet sem vehet fel: a 94 igénylő vállalat és egyéb munkáltató közül 16. A másik jelenség: több gyors- és gépíró felvétele válik lehetővé, mint amennyit kértek. A gázgyár például egyet kért és 6-ot kaphat, a Volán szintén egyet kért, ám 4-et alkalmazhat. Hasonlóak az arányok a Pécsi Egyesített Egészség- ügyi Intézményeknél. Ez tehát a helyzet. Következésképpen el kell gondolkodni azon, hogy a nagy humán kulturális múlttal rendelkező Pécs városában helyes-e annyi gimnáziumi osztály. Hiszen a gimnáziumban végzettekről nem gondoskodhatnak ilyen alaposan. Figyelemmel kísérik elhelyezkedésüket, de ezt a figyelmet ellensúlyozza az a kemény igazság, hogy íróasztal mellett aligha van rájuk szükség. F. D. és elhelyezkedés Intézik a középfokú közgazdászok és a gyors- és gépírók állásait Négy év múlva kész az emlékpark Létszámstop és íróasztaligény mögött azonban fontos társadalmi feladatok állnak. Munkába kell helyezni azokat a fiatalokat, akiket nem kis költséggel megfelelő szakmára tanítottunk, — tisztelve mégis a létszámstop korlátáit. Erre a nehéz szabályozó feladatra vállalkozott a Baranya megyei Tanács, amikor elnöki utasításban rendezte a zárolt munkakörök munkaerőellátását, egyetértve a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Elnökségével. Ennek lényege: a köz- gazdasági szakközépiskolák, a gyors- és gépíró iskolák frissen végzett növendékeinek közvetítésével kell betölteni a zárolt adminisztratív állásokat. Pontosabban: azok egy részét, amelyet most mégis betölteni engedélyeznek. Fontos a sorrend is, amit a közvetítés végrehajtásához felállítottak. Elsősorban az ipar, ezen belül a bányászat munkaerőszükségletét kívánják kielégíteni, aztán sorban a mezőgazdaság, o közlekedés, a szolgáltatás, végül az egyéb ágazatok szükségletét. Egyéb ágazatok alatt az igazgatás, egészségügy, művelődésügy értendő. A magyarok korszakot alkotó férfiainak képét megörökítő festmény, a restaurált bazilika és a nemzeti park pedig hamarosan Pusztaszeren látható mindannyiunk gyönyörűségére, épülésére. A bazilika romjai a restaurálás után Szántó Péter Létszámstop! — Jönnek o fiatalok, ugyanakkor szorítunk egyet a felesleges munkakörökön. Ilyenkor, tanév végén szülők és gyerekek kérdik: „Mehetünk-e íróasztal mellé. Használhatjuk-e azt, amit tanultunk?" A vállalatok pedig: „Kapunk-e annyi irodai munkaerőt, ameny- nyit szeretnénk?" — A kétféle kérdéssel szemben áll a létszámstop: nem lehet tovább növelni az íróasztalok számát, inkább csökkenteni kell azokat. Felfedezés a Feszty-körképről A szláv Szvatopluk verve, földjei meghídítva, Zalán, a bolgár fejedelem fut, Kurszán, a magyarok béke-vezére egy budai lakomán a gyomrához köp és meghal — mérget evett. Itt az idő szentesíteni a rendkívüli állapotot: a hadi fővezér, Árpád és a hét vajda az Alföldön, a Gyümölcsény-erdő melletti mezőn gyűlnek össze, hogy — Anonymus írja — „megállapítsák az ország minden igazát, miképpen szolgáljanak a vezérnek és előkelőinek, vagy miképpen tegyenek törvényt minden elkövetett vétekről." Ezt a helyet azóta Pusztaszernek nevezik. — Itt folyik az ország egyik legnagyobb ásatása — mondja Trogmayer Ottó, a szegedi múzeum igazgatója. — Eddig tíezer köbméter földet mozgattunk meg. Ha befejezzük a munkát, itt lesz a Nemzeti- történeti Emlékpark, melynek létrehozását még Erdei Ferenc kezdeményezte. Pusztaszer szinte ezerévenként nyújt valami új meglepetést. 902-ben az országgyűlés, 1945. március 25-én pedig itt kezdődött meg a földreform. A Pallavicini-birtokon verték le az első cövekeket Révai József jelenlétében, itt mondotta a Nemzeti Tanács elnöke a nagy- jelentőségű szavakat: „Kezdjük meg a földosztást. Verjük le a cövekeket, melynek mindegyike egy-egy koporsószeg o nagybirtok ravatalán, de ugyanakkor a magyar föld robotosoi számára új világ, új élet beköszöntését jelzi." Erre a két A bazilika romjai a feltáráskor évfordulóra emlékezik majd a Nemzeti-történeti Emlékpark. — A park nevezetes része lesz a templomrom — mondja Trogmayer Ottó. — öt évig dolgoztunk feltárásán. A bazilikát az Ond nemzetségből való pécsi püspök, Kálón építtette. A bazilika régebbi és nagyobb lehetett, mint a jáki templom, hosszmetszete tizenhat méteres. Nyolc építési periódust fedeztünk fel, az első rész még Géza korában épült, mikor az országgyűlés még élt az öregek, a szájhagyomány útján. A pogánylázadás során felgyújtották, Szent László király újjáépítette, a törökök erődnek használták, később pedig a környék házai épültek köveiből. — Milyen leletet találtak még? — Feltártuk a Géza, István, Mátyás korabeli temetőt mintegy ezer sírral. A sírok egymás fölött több rétegben vannak. Még folytatjuk az ásatást, lehet, hogy " a környéken újabb nagy temetőt találunk. A munka nagyobb részét egyetemista, főiskolás diákok végezték 46 000 társadalmi munkaórában. A pusztaszeri emlékparkban állítják majd ki a Feszty-kör- képet is. A munka vezetője, Kisterenyei Ervin, a Nemzeti Múzeum főrestaurátora a közelmúltban tett nagyjelentőségű fölfedezést a képpel kapcsolatban, erről először lapunknak nyilatkozik: — A budapesti levéltárban hosszas kutatás után ráakadtam az eredeti dokumentumokra. Gyakorlatilag egész eddigi elképzeléseinket módosítanunk kell. Először is: úgy hittük a visszaemlékezések alapján, hogy az épületet a festő testvére, Feszty Gyula tervezte. Most kiderült, hogy ezt a tervet nem fogadták el — az alkotó Gróf Lajos építész. Megtaláltam a tervrajzot is, így eredetiben húzhatjuk fel az épületet. A pontos méreteket sem ismertük, most már tudjuk: az építmény átmérője 39 méter, magassáaa 26,5 méter. A legközelebbi távolság, ahonnan nézni lehetett a 18,5 méter sugarú körképet, 12 méter, s a dobogóról egyszerre 236 ember nézhette. — A magyarok bejövetelét ábrázoló kép restaurálása hol tart? — Ezernyolcszáz négyzetméter föltérképezése, fölmérése kész. Ezer négyzetméter jelen- lenleg a konzerválás folyamatában van, háromszázat már konzerváltunk. A körkép felállítása 1980-ra várható. A levéltárból előkerült Feszty Árpád kérelme is, melyben engedélyt kér a festésre, s ahol az ihletet adó művet is említi. A visszaemlékezésekből úgy tudtuk, hogy a „Malakov-to- rony bevétele" című kép adta az inspirációt. Feszty ezt írja 1891. június 18-án a mintául szolgáló képről: „A párizsi világkiállítás alkalmával Gervaes és Stevens francia művészek által festett mű Franciaország utolsó századának korszakot alkotó férfiait örökíti meq hiteles arcképek felhasználásával körkép-szerűen.” Egyműszakos munkahelyre egy hálózati, egy tank- villanyszerelőt felveszünk jelentkezés: Somos László művezetőnél, lakatosüzem, Kozármisleny, Pécsi út l/A Hova mégy, sárga uillamas?
