Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-12 161. szám

f Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 161. szám 1976. június 12., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II tisztesség körvonalai N emhiába népszerű a tévé Jogi esetek so­rozata. ötletes jog­propagandája mellett, szóra­koztatva csiszolja jogérzékün­ket: hogyan döntenénk mi a bíró helyében? Elnézve az adá­sokat, sokszor késztet elisme­résre bennünket, hogy a laikus véleményezők többsége milyen okos jártasságot mutat a pa­ragrafusok világában is. Legyen az ügy eltartási szerződés meg­szegése, örökbefogadási, mun­kajogi vagy garanciális vita, oly sokszor adhatunk jelest a nem szakértő hozzászólóknak, hogy az mór mégis csak mond valamit az általános jogisme­ret szintjéről. Valóban, törvényismeret és törvénytisztelet széles körben csak ott élhet, ahol az állam­polgárok minél nagyobb há­nyada szerez jártasságot a jog alkalmazásában. Van azonban e népszerű műsornak egy má­sik tanulsága is. Mégpedig az, hogy a legjobban szerkesztett és jogbölcselettől áthatott pa­ragrafusok sem képesek fel­ölelni az emberi-társadalmi vi­szonyok, a kölcsönös helyzetek sokrétűségét, s így egy-egy ér­dekesebb ügyben kettős kör­vonalú esetkép alakul ki a né­ző tudatában. Az egyik, aho­gyan a paragrafus bírál és kö­telez, a törvény, a jogszabály, amelynek kereteibe az ügy tar­tozik. A másik, ahogyan az egyéni lelkiismeret és igazság­érzet ítél, amely olykor nem illeszkedik szükségképpen és pontosan a paragrafushoz. Persze, a jó bíró, az emberi igazságot tisztelő jogász a legnehezebb esetekben vagy majdnem minden esetben meg is találja azt a megoldást, amelyben a jog és igazság, törvény és humánum együtt haladnak. Minthogy azonban a peres ügyekben érdek áll szemben egy másik érdekkel, a bizonyítás, a megítélés nem könnyű feladat, s ezért előfor­dul, hogy a paragrafusnak ér­vényt szerzünk ugyan, csakhogy az igazság csak sántán követi a jogot. Pontosabban szólva, az egyik fél a vitás ügyben jog­szabályon belül cselekedett, s bíróilag nem is marasztalható el, annál inkább az erkölcs és a társadalmi igazság szempont­jából. Csak jelzésképpen néhány esettípus. Komoly következmé­nyekkel járó üzemi baleset történik, de még sincs igazi, személyében is elővehető fele­lős. A gondatlanság ugyan az üzemi körülményekben rejlik, viszont a bizonyítás során for­mális értelemben nem állítható az, hogy X vagy Y sértette meg a munkaköri, vagy tech­nológiai előírásokat. Vagy: tervezési és kivitelezési hibák­kal adják át az elkészült la­kásokat. Mire a dolgok kide­rülnek, a lakók hiába keresik jogaikat, szinte lehetetlen a bonyolult alvállalkozói és ko­operációs kapcsolatokból kihá­mozni, hogy ki tartozik felelős­séggel, s következményeit így nem a hanyagságot elkövetők, hanem a lakók viselik. Továb­bá: nagy értékű, úgynevezett tartós fogyasztási cikket adnak el, de a garanciális feltételek olyan körmönfonton és homá­lyosan vannak megfogalmazva, hogy érvényesítésükről adott esetben inkább lemond a vevő, semmint végigjárja a labirintu­sokat. Eltartási szerződést köt­nek, amelyet forma szerint, durván nem sértenek meg. An­nál inkább tartalmilag, a bá­násmód, az emberi kapcsola­tok minősége tekintetében. Egymás között osztja ki a pré­miumot az összeszövetkezett ér­dekcsoport, de ügyelnek arra, hogy tételes rendelkezéseket formailag ne hágjanak át. Visszavágnak a bírálónak, de nem közvetlenül, hanem más alkalommal, bizonyíthatatlan összefüggésben, s az illető hiába keresi jogi úton az iga­zát. De talán felesleges is a pél­dát szaporítani: a joghatáron belül megsértett igazság is sé­relem, s lehetőség szerint gon­doskodnunk kell róla, hogv mégis az igazság érvényesül­jön. Van erre lehetőség? Társa­dalmi méretekben igenis van. A kulcs: az általános tisztesség, amelynek szembe kell szegül­nie azzal, ami e tisztesség el­fogadott normáiba ütközik. Való igaz, hogy törvénnyel, joggal nem lehet minden em­beri és társadalmi kapcsolatot és magatartást szabályozni. M agyarán: a tisztes­ség megsértésének is kell hogy legye­nek társadalmi szankciói, főleg a megítélésben és elítélésben: Kell hogy legyenek következ­ményei: a jogi és gazdasági mellett erkölcsiek is. Még kapi­talista körülmények között is kialakult erre a — sajátos, merkantilista normáknak meg­felelő — önvédekezés. Például aki egyszer nem fizeti meg tar­tozását, az elveszti hitelképes­ségét, egyetlen bank se hite­lez többé neki. A mi szocialis­ta társadalmi körülményeink között a hitelképesség nem szűkíthető le OTP keretekre. De társadalmi-erkölcsi hitelké­pességre, az ezekhez kapcso­lódó nomák szilárdabb kiala­kulására annál nagyobb igényt kell formálnunk, mind az egyé­ni életben, mind a vállalatok és vállalatok, vagy vállalatok és személyek kapcsolatában. Ezért nem elég, ha valaki csu­pán azt igazolja, hogy „jogha­táron belül" volt az ügyben. A döntő mindnyájunk szempont­jából mégis csak az, hogy „tisztességen belül" maradt-e. Rózsa László Befejeződtek a szovjet —indiai tárgyalások Pénteken a Kremlben aláír­ták a Szovjetunió és India kö­zötti barátság és együttműkö­dés további fejlesztéséről szóló nyilatkozatot. A dokumentumot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és In­dira Gandhi, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke írta alá. A legfelsőbb szintű szovjet- indiai tárgyalások pénteken a Kremlben befejeződtek. A fe­lek áttekintették azokat a kér­déseket, amelyek összefügge­nek a béke, barátsági és együttműködési szerződésen alapuló sokoldalú szovjet-in­diai baráti kapcsolatok továb­bi fejlesztésének és elmélyíté­sének távlataival. Ezenkívül vé­leménycserét folytattak a köl­csönös érdeklődésre számottar- tó nemzetközi problémákról. A megbeszéléseket baráti és szí­vélyes légkör jellemezte. Ünnepélyes évzáró az Oktatási Igazgatóságon A pártiskola valamennyi tan­folyamának közös záróünnep­ségét rendezték tegnap dél­után Pécsett az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságán. Az elnöki tisztet betöltő Benkö László igazgatóhelyettes köszöntötte a hallgatókat, valamint dr. Jerszi IsU/ánt, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát, Szentirá­nyi Józselet, a Pécs városi Pártbizottság titkárát, Armbruszt György igazgatóhelyettest, Csorba Tivadait, a Pécs váro­si Tanács művelődésügyi osz­tályvezetőjét, Erchardt Imrét, a Széchenyi Gimnázium igazga­tóját és Radnai Gyulát, a hall­gatói önkormányzat elnökét. Az ünnepélyes évzáró szá­mot adott az 1975—1976-os évben végzett pártiskolai mun­káról. Az ünnepségen az egy­éves, a kétéves pártiskola, a kétéves politikai és szakközép- iskola, valamint a tízhetes gaz­daságpolitikai vezetőképző tan­folyam hallgatói vettek részt. A három iskolatípus végzett hallgatóinak nagyobb része munkás, közöttük sok a fiatal es a nő. Az egyéves pártiskola célja az alapszervezeti párttitkárok, mozgalmi vezetők, pártvezető­ségi tagok képzése, elméleti felkészültségük emelése. Az egyéves pártiskola elvégzésé­ről mintegy 50 fő kapott bizo­nyítványt. Az ünnepségen adták át 64 hallgatónak az érettségi bizo­nyítványt és a pártiskola el­végzését bizonyító okmányt, akik az 1974 őszén indult két­éves politikai és szakközépisko­la hallgatói voltak. Közöttük sok a tehetséges szakmunkás, akik elsajátították a pártiskola anyagát, továbbá olyan tan­tárgyakat tanultak meg, me­lyeket a középiskolák nyújta­nak. Ezzel megfelelő művelt­ségi szintet értek el és politi­kai ismeretek birtokába jutot­tak, munkahelyeiken felelős­ségteljesebben tudnak dolgoz­ni. A kétéves politikai szakkö­zépiskola hallgatói olyan álta­lános ismeretekre tettek szert, amellyel jelentkezhetnek, je­lentkeztek is — különböző egyetemi, főiskolai levelező vagy bentlakásos tagozatra. Ezzel a lehetőséggel 17 hall­gató már élt is. A tízhetes gazdasági veze­tőképző, illetve továbbképző tanfolyamon olyan gazdasági vezetők vettek részt, akik egy­két évtizede, vagy ennél hosz- szabb idő óta munkálkodnak felelősségteljes beosztásukban. Tananyagukban — elsősorban '— a XI. kongresszus által meg­jelölt gazdasági, politikai té­mákat helyeztek előtérbe. A tegnap délután ünnepé­lyes iskolazárón dr. Jerszi Ist­ván titkár a megyei pártbizott­ság képviseletében mondott záróbeszédet. Földes András­áé, az Oktatási Igazgatóság igazgatója búcsúzott a hall­gatóktól és megköszönte a ta­nárok és hallgatók együttes eredményes munkáját. N. I. Kádárlános fogadta Nikola Ljubicsics tábornokot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt az MSZMP KB székházában fo­gadta Nikola Ljubicsics had­seregtábornokot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB El­nökségének tagját, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi hon­védelmi titkárát (minisztert), aki katonai küldöttség élén baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, honvédelmi mi­niszter. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. Jó ivóvíz százezreknek Segítés a mezőgazdaság termeléséhez Tisztújítás a vízgazdálkodási társulatoknál A vízgazdálkodási társulatok társadalmi küldetést teljesíte­nek. A Baranya és Somogy megyei társulatok területi vá­lasztmányának tegnapi tisztújí­tó küldöttértekezletének elnöki megnyitójában elhangzott ki­jelentés kissé talán túlzásnak érződik, az 1971-75-ben vég­zett munka értékelését elemez­ve azonban kiderül, hogy a megfogalmazás szigorúan pon­tos. A Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén működő víz­társulatok 840 ezer hektáros te­rületen látnak el vízgazdálko­dási és talajvédelmi feladato­kat. Ahol a mezőgazdasági üzemek belátták az említett munkák fontosságát, ott kimu­tathatóan emelkedtek a ter­méshozamok, ahol pedig erős, jól szervezett vízgazdálkodási társulatok működnek kiemelke­dő eredmények születnek a mezőgazdaságban. A Baranyában és Somogy­bán működő kilenc víztársulat érdekeltségi területén 4910 ki­lométer csatornahálózatot ke­zel, amelyből 2620 kilométert már rendeztek. Az elmúlt négy esztendő alatt ezek a társuló­Dr. Jerszi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára búcsúztatta a hallgatókat tok közel 670 millió forint érté­kű munkát végeztek, amelyhez 229 építőipari és földmunka- gép, 125 szállítójármű nyújtott segítséget. A város és falp közötti kü­lönbség eltüntetésének egyik legfontosabb feltétele, a veze­tékes víz és a csatornahálózat. — Az említett társadalmi kül­detés szép példáiról számolt be a tegnapi értekezlet: a két megyében a társulatok 303 ezer ember vízellátását biztosí­tották 1044 kilométer vezeték építésével, amelyen napi 51430 köbméter vizet juttatnak a la­kosságnak. A 84 kilométer hosszúságú csatornahálózat ki. építésével több, mint félszáz­ezer lakos számára teremtették meg a fürdőszobás, vízöblíté- ses WC-vel ellátott lakás épí­tésének lehetőségét. Az elmúlt öt év alatt a víz­gazdálkodási társulatok össze­sen 1,2 milliárd forint értékű vízügyi beruházást valósítottak meg, amely 40 százaléka a te­rület összes vízgazdálkodási beruházásának. Ezen kívül mind jelentősebb szerepet töltenek be a mezőgazdasági üzemek öntözési lehetőségeinek meg­teremtésében, a vízkár-elhárí­tásban. Az elmúlt esztendők során felismerték, hogy csak akkor képesek az igényeket jól ellát­ni, ha anyagi erőforrásaikat, a szervezeteket és termelőka­pacitásaikat koncentrálva dol­goznak egy-egy vízgyűjtő terü­leten, vízrendszer körzetében. A tegnapi tanácskozáson is sok szó esett arról, hogy a jövőben melyik területen kellene a szer­vezeteket jobban koncentrálni a hatékony vízgazdálkodás ér­dekében. A területi választmány teg­napi küldöttértekezlet munká­jában a mintegy 100 küldöttön kívül résztvettek az Országos Vízügyi Hivatal, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető tisztviselői, mezőgazdasági tér. melőszövetkezetek területi szö­vetségeinek, a megyei tanácsok illetékes osztályainak vezetői is. A tisztújítás során a területi választmány új elnökének Sza­bó Lászlót, a Kaposvölgyi Víz- és Talajgazdálkodási Társulat igazgató főmérnökét választot­ták. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom