Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-12 161. szám
f Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 161. szám 1976. június 12., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja II tisztesség körvonalai N emhiába népszerű a tévé Jogi esetek sorozata. ötletes jogpropagandája mellett, szórakoztatva csiszolja jogérzékünket: hogyan döntenénk mi a bíró helyében? Elnézve az adásokat, sokszor késztet elismerésre bennünket, hogy a laikus véleményezők többsége milyen okos jártasságot mutat a paragrafusok világában is. Legyen az ügy eltartási szerződés megszegése, örökbefogadási, munkajogi vagy garanciális vita, oly sokszor adhatunk jelest a nem szakértő hozzászólóknak, hogy az mór mégis csak mond valamit az általános jogismeret szintjéről. Valóban, törvényismeret és törvénytisztelet széles körben csak ott élhet, ahol az állampolgárok minél nagyobb hányada szerez jártasságot a jog alkalmazásában. Van azonban e népszerű műsornak egy másik tanulsága is. Mégpedig az, hogy a legjobban szerkesztett és jogbölcselettől áthatott paragrafusok sem képesek felölelni az emberi-társadalmi viszonyok, a kölcsönös helyzetek sokrétűségét, s így egy-egy érdekesebb ügyben kettős körvonalú esetkép alakul ki a néző tudatában. Az egyik, ahogyan a paragrafus bírál és kötelez, a törvény, a jogszabály, amelynek kereteibe az ügy tartozik. A másik, ahogyan az egyéni lelkiismeret és igazságérzet ítél, amely olykor nem illeszkedik szükségképpen és pontosan a paragrafushoz. Persze, a jó bíró, az emberi igazságot tisztelő jogász a legnehezebb esetekben vagy majdnem minden esetben meg is találja azt a megoldást, amelyben a jog és igazság, törvény és humánum együtt haladnak. Minthogy azonban a peres ügyekben érdek áll szemben egy másik érdekkel, a bizonyítás, a megítélés nem könnyű feladat, s ezért előfordul, hogy a paragrafusnak érvényt szerzünk ugyan, csakhogy az igazság csak sántán követi a jogot. Pontosabban szólva, az egyik fél a vitás ügyben jogszabályon belül cselekedett, s bíróilag nem is marasztalható el, annál inkább az erkölcs és a társadalmi igazság szempontjából. Csak jelzésképpen néhány esettípus. Komoly következményekkel járó üzemi baleset történik, de még sincs igazi, személyében is elővehető felelős. A gondatlanság ugyan az üzemi körülményekben rejlik, viszont a bizonyítás során formális értelemben nem állítható az, hogy X vagy Y sértette meg a munkaköri, vagy technológiai előírásokat. Vagy: tervezési és kivitelezési hibákkal adják át az elkészült lakásokat. Mire a dolgok kiderülnek, a lakók hiába keresik jogaikat, szinte lehetetlen a bonyolult alvállalkozói és kooperációs kapcsolatokból kihámozni, hogy ki tartozik felelősséggel, s következményeit így nem a hanyagságot elkövetők, hanem a lakók viselik. Továbbá: nagy értékű, úgynevezett tartós fogyasztási cikket adnak el, de a garanciális feltételek olyan körmönfonton és homályosan vannak megfogalmazva, hogy érvényesítésükről adott esetben inkább lemond a vevő, semmint végigjárja a labirintusokat. Eltartási szerződést kötnek, amelyet forma szerint, durván nem sértenek meg. Annál inkább tartalmilag, a bánásmód, az emberi kapcsolatok minősége tekintetében. Egymás között osztja ki a prémiumot az összeszövetkezett érdekcsoport, de ügyelnek arra, hogy tételes rendelkezéseket formailag ne hágjanak át. Visszavágnak a bírálónak, de nem közvetlenül, hanem más alkalommal, bizonyíthatatlan összefüggésben, s az illető hiába keresi jogi úton az igazát. De talán felesleges is a példát szaporítani: a joghatáron belül megsértett igazság is sérelem, s lehetőség szerint gondoskodnunk kell róla, hogv mégis az igazság érvényesüljön. Van erre lehetőség? Társadalmi méretekben igenis van. A kulcs: az általános tisztesség, amelynek szembe kell szegülnie azzal, ami e tisztesség elfogadott normáiba ütközik. Való igaz, hogy törvénnyel, joggal nem lehet minden emberi és társadalmi kapcsolatot és magatartást szabályozni. M agyarán: a tisztesség megsértésének is kell hogy legyenek társadalmi szankciói, főleg a megítélésben és elítélésben: Kell hogy legyenek következményei: a jogi és gazdasági mellett erkölcsiek is. Még kapitalista körülmények között is kialakult erre a — sajátos, merkantilista normáknak megfelelő — önvédekezés. Például aki egyszer nem fizeti meg tartozását, az elveszti hitelképességét, egyetlen bank se hitelez többé neki. A mi szocialista társadalmi körülményeink között a hitelképesség nem szűkíthető le OTP keretekre. De társadalmi-erkölcsi hitelképességre, az ezekhez kapcsolódó nomák szilárdabb kialakulására annál nagyobb igényt kell formálnunk, mind az egyéni életben, mind a vállalatok és vállalatok, vagy vállalatok és személyek kapcsolatában. Ezért nem elég, ha valaki csupán azt igazolja, hogy „joghatáron belül" volt az ügyben. A döntő mindnyájunk szempontjából mégis csak az, hogy „tisztességen belül" maradt-e. Rózsa László Befejeződtek a szovjet —indiai tárgyalások Pénteken a Kremlben aláírták a Szovjetunió és India közötti barátság és együttműködés további fejlesztéséről szóló nyilatkozatot. A dokumentumot Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke írta alá. A legfelsőbb szintű szovjet- indiai tárgyalások pénteken a Kremlben befejeződtek. A felek áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek összefüggenek a béke, barátsági és együttműködési szerződésen alapuló sokoldalú szovjet-indiai baráti kapcsolatok további fejlesztésének és elmélyítésének távlataival. Ezenkívül véleménycserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számottar- tó nemzetközi problémákról. A megbeszéléseket baráti és szívélyes légkör jellemezte. Ünnepélyes évzáró az Oktatási Igazgatóságon A pártiskola valamennyi tanfolyamának közös záróünnepségét rendezték tegnap délután Pécsett az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. Az elnöki tisztet betöltő Benkö László igazgatóhelyettes köszöntötte a hallgatókat, valamint dr. Jerszi IsU/ánt, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát, Szentirányi Józselet, a Pécs városi Pártbizottság titkárát, Armbruszt György igazgatóhelyettest, Csorba Tivadait, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjét, Erchardt Imrét, a Széchenyi Gimnázium igazgatóját és Radnai Gyulát, a hallgatói önkormányzat elnökét. Az ünnepélyes évzáró számot adott az 1975—1976-os évben végzett pártiskolai munkáról. Az ünnepségen az egyéves, a kétéves pártiskola, a kétéves politikai és szakközép- iskola, valamint a tízhetes gazdaságpolitikai vezetőképző tanfolyam hallgatói vettek részt. A három iskolatípus végzett hallgatóinak nagyobb része munkás, közöttük sok a fiatal es a nő. Az egyéves pártiskola célja az alapszervezeti párttitkárok, mozgalmi vezetők, pártvezetőségi tagok képzése, elméleti felkészültségük emelése. Az egyéves pártiskola elvégzéséről mintegy 50 fő kapott bizonyítványt. Az ünnepségen adták át 64 hallgatónak az érettségi bizonyítványt és a pártiskola elvégzését bizonyító okmányt, akik az 1974 őszén indult kétéves politikai és szakközépiskola hallgatói voltak. Közöttük sok a tehetséges szakmunkás, akik elsajátították a pártiskola anyagát, továbbá olyan tantárgyakat tanultak meg, melyeket a középiskolák nyújtanak. Ezzel megfelelő műveltségi szintet értek el és politikai ismeretek birtokába jutottak, munkahelyeiken felelősségteljesebben tudnak dolgozni. A kétéves politikai szakközépiskola hallgatói olyan általános ismeretekre tettek szert, amellyel jelentkezhetnek, jelentkeztek is — különböző egyetemi, főiskolai levelező vagy bentlakásos tagozatra. Ezzel a lehetőséggel 17 hallgató már élt is. A tízhetes gazdasági vezetőképző, illetve továbbképző tanfolyamon olyan gazdasági vezetők vettek részt, akik egykét évtizede, vagy ennél hosz- szabb idő óta munkálkodnak felelősségteljes beosztásukban. Tananyagukban — elsősorban '— a XI. kongresszus által megjelölt gazdasági, politikai témákat helyeztek előtérbe. A tegnap délután ünnepélyes iskolazárón dr. Jerszi István titkár a megyei pártbizottság képviseletében mondott záróbeszédet. Földes Andrásáé, az Oktatási Igazgatóság igazgatója búcsúzott a hallgatóktól és megköszönte a tanárok és hallgatók együttes eredményes munkáját. N. I. Kádárlános fogadta Nikola Ljubicsics tábornokot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta Nikola Ljubicsics hadseregtábornokot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagját, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi honvédelmi titkárát (minisztert), aki katonai küldöttség élén baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Jó ivóvíz százezreknek Segítés a mezőgazdaság termeléséhez Tisztújítás a vízgazdálkodási társulatoknál A vízgazdálkodási társulatok társadalmi küldetést teljesítenek. A Baranya és Somogy megyei társulatok területi választmányának tegnapi tisztújító küldöttértekezletének elnöki megnyitójában elhangzott kijelentés kissé talán túlzásnak érződik, az 1971-75-ben végzett munka értékelését elemezve azonban kiderül, hogy a megfogalmazás szigorúan pontos. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság területén működő víztársulatok 840 ezer hektáros területen látnak el vízgazdálkodási és talajvédelmi feladatokat. Ahol a mezőgazdasági üzemek belátták az említett munkák fontosságát, ott kimutathatóan emelkedtek a terméshozamok, ahol pedig erős, jól szervezett vízgazdálkodási társulatok működnek kiemelkedő eredmények születnek a mezőgazdaságban. A Baranyában és Somogybán működő kilenc víztársulat érdekeltségi területén 4910 kilométer csatornahálózatot kezel, amelyből 2620 kilométert már rendeztek. Az elmúlt négy esztendő alatt ezek a társulóDr. Jerszi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára búcsúztatta a hallgatókat tok közel 670 millió forint értékű munkát végeztek, amelyhez 229 építőipari és földmunka- gép, 125 szállítójármű nyújtott segítséget. A város és falp közötti különbség eltüntetésének egyik legfontosabb feltétele, a vezetékes víz és a csatornahálózat. — Az említett társadalmi küldetés szép példáiról számolt be a tegnapi értekezlet: a két megyében a társulatok 303 ezer ember vízellátását biztosították 1044 kilométer vezeték építésével, amelyen napi 51430 köbméter vizet juttatnak a lakosságnak. A 84 kilométer hosszúságú csatornahálózat ki. építésével több, mint félszázezer lakos számára teremtették meg a fürdőszobás, vízöblíté- ses WC-vel ellátott lakás építésének lehetőségét. Az elmúlt öt év alatt a vízgazdálkodási társulatok összesen 1,2 milliárd forint értékű vízügyi beruházást valósítottak meg, amely 40 százaléka a terület összes vízgazdálkodási beruházásának. Ezen kívül mind jelentősebb szerepet töltenek be a mezőgazdasági üzemek öntözési lehetőségeinek megteremtésében, a vízkár-elhárításban. Az elmúlt esztendők során felismerték, hogy csak akkor képesek az igényeket jól ellátni, ha anyagi erőforrásaikat, a szervezeteket és termelőkapacitásaikat koncentrálva dolgoznak egy-egy vízgyűjtő területen, vízrendszer körzetében. A tegnapi tanácskozáson is sok szó esett arról, hogy a jövőben melyik területen kellene a szervezeteket jobban koncentrálni a hatékony vízgazdálkodás érdekében. A területi választmány tegnapi küldöttértekezlet munkájában a mintegy 100 küldöttön kívül résztvettek az Országos Vízügyi Hivatal, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető tisztviselői, mezőgazdasági tér. melőszövetkezetek területi szövetségeinek, a megyei tanácsok illetékes osztályainak vezetői is. A tisztújítás során a területi választmány új elnökének Szabó Lászlót, a Kaposvölgyi Víz- és Talajgazdálkodási Társulat igazgató főmérnökét választották. L. J.
