Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-11 160. szám
Realitások ás a művelődéspolitika A z MSZMP politikája — immár két évtized tényei és fejlődése bizonyítja — a társadalmi élet minden területén kiállta az idő, a történelem próbáját. Ez főképpen e politika lenini elméleti alapjainak, elviségének, következetességének köszönhető. Ha például a XI. kongresz- szus dokumentumait összevetjük a 18—20 évvel ezelőttiekkel, akkor szembetűnő az elvek azonossága, amelyhez hozzátartozik a világhelyzethez, a hazai fejlődéshez való alkalmazkodás, a változó körülmények gondos figyelembe vétele. Ez utóbbi miatt is joggal szoktuk mondani, hoqy a párt mindig számol a valósággal, abból indul ki: tehát realizmus, realitásérzék hatja át a politikát. Mindez a politika egészére érvényes, tehát egyaránt jellemzi például gazdasági és külpolitikánkat a szövetségi vagy a művelődéspolitikát. Felmerülhet a kérdés: miképpen számolt a művelődés- politika a realitásokkal? Például — a közművelődési törekvésekben határozott fejlődés és változás látható. Immár három évtizede egységes célja a kibontakozott kulturális forradalomnak, hogy az egész művelődés ügyét a szocializmusért folyó harc szolgálatába állítsuk, hogy a aondolkodásban győzedelmeskedjék az új világnézet. hogy az életmód szocialista jellegűvé váljék. Az 50- es, 60-as években ezért a tömeges ismeretszerzésre, a művelődési lehetőségek megteremtésére esett a hangsúly. Később viszont — az 1974 márciusi KB-hatórozat nyomán — előtérbe kerültek olvan feladatok amelyek a közösségi művelődés. a kisebb kollektívák, az önművelés, az érdeklődés és az ízlés, az életmódban testet öltő kéozés és tanulás ügyét szolgálják. Ez a változás miben tükrözi a realitásérzéket? Abban, hogy időközben lényegesen megváltozott a társadalom szerkezete, arculata. A mezőgazdaság szocialista átalakítása révén egységes, fejlett termelőeszközökkel dolgozó tsz-parasztság alakult ki, teliesen megváltozott életvitellel. Lényegesen megnőtt és megerősödött a vezetőszerepet betöltő munkásosztály. És az eredeti céloknak megfelelően lényegesen megnövekedtek a művelődés intézményi és egyéni lehetőségei, feltételei is. Talán elegendő csupán néhány adatra hivatkozni. 1950 és 1972 között a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak száma 4333-ról 8720-ra szaporodott. a múzeumoké 62-ről 189- re. Csupán 1958 és 1972 között a kiadott könyvek 235 százalékra, példányszámuk 227 százalékra emelkedett, a könyvtárak állománya megháromszorozódott. A televízió-előfizetők szá- ma 1962-ben 0,3, napjainkban több mint 2,5 millió. Háromszor annyi könyvet vásárolt a lakosság 1972-ben, mint 1958- ban. Nos, e számokkal is tet- tenérhető változások számbavétele tette lehetővé, hogy a közművelődéspolitika újabb és magasabb követelményeket fogalmazzon meg, amelyek továbbra is tartalmazzák a folyamatos mennyiségi fejlesztés elemeit, óm nagy hangsúly int o minőségre, nagyobb, mint azelőtt bármikor. Ebben mái a fejlett szocializmus építésének igénye fejeződik ki. Hasonlóképpen nyilvánul meg a realitásérzék a művészetpolitikában is. Itt persze méginkább számolni kell azokkal a sajátosságokkal, amelyek a művészi alkotás és a művészeti élet lényegéből, természetéből adódnak. Ezért kíséri végig az MSZMP művészetpolitikai dokumentumait az a meggondolás, hogy stílusvitákba a párt nem szól bele. Ezért volt és maradt meghatározó elv, hogy a művészet irányítása elsődlegesen és főképpen az eszmei befolyásolás révén valósítható meg. Ezért törekszik a művészetpolitika arra, hogy — elismerve a haladó, de még nem marxista gondolati forrású alkotások létjogát — a szocialista művészet élvezze a legnagyobb támogatást. Viszont ez a művészeti életen belül ideológiai vitákat tételez fel. A közművelődés és a művészetpolitika közös nevezője az a szüntelen törekvés, hogy a művészetek és a tömegek közelebb kerüljenek egymáshoz. Nyilvánvaló, hogy bármilyen műalkotás értelmét az adja, ha közönségre talál,, ha a befogadóban eszmei-erkölcsi-em- beri érték teremtőjévé válik, ha befolyást, hatást gyakorol vagy a személyiség alakítása útján, vagy a kulturált szórakoztatás révén. Ugyanez a szerepe a művészetnek a kulturális forradalom keretében is, határozottan szocialista tartalommal és rendeltetéssel, Ezért a kulturális vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a művészet a legszélesebb felületen találkozzék a közönséggel. Erre használja fel a művészeti intézményeket és a közművelődés hálózatát, a rádiót és a televíziót, a személyes találkozások lehetőségeit. S így támaszt követelményt a művészet iránt is. Kádár János mondta legutóbbi kongresszusi referátumában a következőket: „Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi es művészeti értékük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom; elsősorban nem a művészeti formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő magyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki." A művelődéspolitika két ágáról ejtettünk szót, s abban főként az irányítást hangsúlyoztuk. Ez azonban mégsem a kevesek dolga. És a sokak beleszólása nem egyenlő csupán a részvétellel (tehát a közművelődés lehetőségeivel való éléssel vagy a műélvezéssel) — bár ez sem kevés. Társadalmunk fejlettsége azt is igényli, hogy felelős gazdaként nemcsak a gazdálkodás, a közigazgatás dolgaiba szóljunk bele, hanem a művelődés alakulásában is hallassuk szavunkat, A közművelődés valamennyiünk ügye, nélkülünk az adottságok csak puszta lehetőségek maradnak. A művészetnek pedig nemcsak „fogyasztói”, hanem „megrendelői", „mecénásai" is az ál lampolgárok: igényeik megfő gallyazásával, a valóság „közvetítésével” vehetnek részt alakításában. A fórumok mindkettőre többnyire adottak — de élnünk is érdemes a lehetőségekkel. Füleki József Budapestre érkezett Oskar Fischer Kádár János fogadta az NDK külügyminiszterét KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Kádár János, az MSZMP KB első titkára a Központi Bizottság székházában fogadta Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. Csütörtökön a Külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Oskar Fisdher, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Ros- ka István külügyminiszter-helyettes, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, s a két külügyminisztérium több vezető munkatársa. A külügyminiszterek tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pozitívan értékelték az országaik között kialakult sokoldalú kapcsolatokat, s foglalkoztak azok további fejlesztésének lehetőségeivel. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Oskar Fischert, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Gyors ütemben halad az ötös üzem építkezése. Seres Éva felvétele Start az 1200 méteres mélység felé A föld alatt épül most az V-ös bányaüzem Megkezdődött a terep- rendezés a légakna építésénél Kevés embert látni a Mecseki Ércbányászati Vállalat új bányaüzemének építésén. A külszíni létesítmények közül mindazok elkészültek, amelyek nélkülözhetetlenek az akna mélyítéséhez. Most már jórészt a föld alá bújt a bányaüzem építése. Az előakna 90 méteres mélységig már régebben elkészült, a napokban megérkezett a Szovjetunióból az aknamélyítő berendezés elektromos vezérlőműve, a beszerelés után, várhatóan július 15-én megkezdődik a mintegy 1200 méteres akna mélyítése. Két esztendeje, a bányaüzem építésének első lépéseként, előcementálták — a területet, ahol az V-ös bányaüzem szállító aknája épül, — ennek hatékonyságáról azonban akkor még nem lehetett pontos véleményt alkotni. Most igen: az előakna mélyítésénél óránként 6—10 méter vízzel lehetett számolni, ténylegesen ennek tizedét sem érte el a víz, kiszivattyúzásáról nem is Tegnap megnyílt a gyermekszínjátszók országos találkozója. Tudósítás a 2. oldalon. kellett gondoskodni, a kirobbantott kőzet felszívta. A föld alatt egyébként megkezdődött annak a vágatnak a hajtása, amely a majdani akna tengelyétől néhány méterre fúrt víztelenítő lyukba szalad, a mélyítés közben ugyanis, az eddigi aknamélyítésektől eltérően nem szivattyúzzák ki a vizet, leadják a legmélyebb szintre, onnan pedig a IV-es bányaüzem nagyteljesítményű vízemelő berendezéseivel juttatják a felszínre. Az V-ös bányaüzem építésével kapcsolatos a IV-es légakna rekonstrukciója: a mínusz 700 és 500 méteres szinteken a rakódók kiképzése már be is fejeződött, jelenleg a mínusz 400 méteres szinten dolgoznak. A bányászati munkák befejezése után azonnal megkezdődik a csövek, villamos kábelok, szállítóberendezések szerelése. Közben teljes erővel folyik a 4/13-as számú vakakna gépterének és magának az aknának a kiképzése, hasonló munkák folynak a 13/19-es vakakna mélyítésénél is. A bányászati munkálatokkal párhuzamosan a IV-es légakna aknaháza is épül felkészült a darupálya, most a 2x50 tonnás berendezések villamos munkálatait végzik. A IV-es légaknától kiindulva megépült a 2,4 kilométer hosszúságú, 300 mm átmérőjű csővezeték, amelyben 6—7 atmoszféra nyomású sűrített levegőt szállítanak majd az V-ös bányaüzem gépeinek működtetéséhez. Az V-ös bányaüzem légaknájának építésénél még csak az erdőirtásnál tartanak, júliusban azonban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai megkezdik a 2,2 kilométer hosszú út építését, amely a szállító aknát és légaknát köti majd össze. L. J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 160. szám 1976. június 11., péntek Ara: 80 fillér
