Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-10 159. szám
6 Dunántúlt napló 1976. június 10., csütörtök szerkesztőség postájából E A mellékeit kép a pécsi sétatér egykori mesterséges vízesésének jelenlegi állapotát rögzíti minden írott szónál hitelesebben, el- marasztalóbban. Jóllehet, mi pécsiek tudjuk, hogy átmeneti állapotról van szó, de azt annál kevésbé értjük, hogy ez az „átmenet" hovatovább egy éve vagy legalább is hosszú hónapok óta tart, egyre vigasztalanabb külsőt kölcsönözve városunk egykoron talán legszebb idegenforgalmi nevezetességének. A kép alsó részén látható, limlomokkal teleszórt, poshadt csapadékkal teli medencében sajátos „vízióiét" van kialakulóban. A „békalencsétől" kivirágzott tócsában vizipókok, „ebihalak” légiói úszkálnak háborítatlanul. És mindez a város szivében „díszeleg”, amely a közbotránkozáson kívül más kellemetlenségekkel is fenyegethet, ha beköszönt a meleg idő. Reméljük, ez a látvány jobb belátásra és intézkedésre készteti az illetékeseket... — s — Lámpát a gödröknek! Virágtolvajok, „rózsalovagok“ Csak az elismerés hangján szólhatunk a város Kertészeti és Parképítő Vállalata dolgozóinak szívet-lelket gyönyörködtető munkájáról, amit a tavaszi hónapokban városszerte végeztek. A Magyar Lajos utcai szökőkút körül is sok száz rózsatő bontott virágot a gondos munka eredményeként. Vasárnap este, 10 óra után, a tér lakói arra lettek figyelmesek, hogy két huligán tépi a rózsát. Nyilván szívük választottját akarták a késő éjszakai órában nagy csokor rózsával köszönteni. S miután egy szál rózsa 8—10 forintba kerül, sokat szakítottak, hogy kiérdemeljék hölgyeik elismerését, A lakók közül egyesek az ablakon át méltó jelzőkkel illeték az éjszaka „rózsalovagjait", mások utcára szaladtak, hogy elkapják őket, de mint a nyúlok, gyorsan eltűntek a parkoló autók és kapubejárók között. Úgy látszik, még sokan nincsenek tisztában a társadalmi tulajdon fogalmával. A közterek és parkok virágai csakúgy, mint a padok, szobrok, játékszerek, valameny- nyiünkké, nem sajátíthatjuk ki magunknak, legkevésbé ajándékozhatjuk azokat másnak. Vajon a késő éjszakai órában megajándékozottak szülei nem gondoltak arra, hogy a virágboltok ilyenkor már senkit nem szolgálnak ki? Sz. L. Felejthetetlen élmény volt Sok idős embernek szerzett örömet a szigetvári Volán Vállalat Sziklai Sándor brigádja. A munka és elfoglaltság mellett még arra is szakítottak időt, hogy az idős nyugdíjasokat meghívják egy-egy kirándulásra és őket el is kísérjék. Felejthetetlen élmény volt minden résztvevő számára. Sok szigetvári nyugdíjas Pécs utcáit sok helyen pirosfehérre festett korlátok díszítik. Ezek a közműépítési munkákhoz szükséges gödröket kerítik körül. Nappal nincs is baj ezekkel a „díszekkel”, este azonban már elvesznek azokban az utcákban, amelyekben néhány százas égő ontja a fényt. Májusban felósták a Vas Gereben utcát. A munkák befejezése után ki tudja milyen okból néhány helyen nem temették be az árkot. A meghagyott gödröket körülkerítették a színes korláttal, azonban elfelejtkeztek az estéről, amikor sűrű sötét uralja az utcát. Egy szép májusi este rövid fél óra alatt három gépkocsi vette célba az egyik ilyen gödröt. Hogy nem történt baleset, az csak a gépkocsivezetőkön múlott és nem az árkok világításán. önkéntelenül is felvetődött bennem a kérdés: Nem lehetne megoldani mindenhol az ilyen munkaárkok kivilágítását? Még nem késő. Még nem történt baleset! Karch Kálmán Az illetékes válasza „Falugyűlés Szentlőrincen” A Dunántúli Napló május 5-i számában a fenti címmel megjelent cikkben két olyan témáról is szó volt, melynek részbeni megoldását az érdekeltek tőlünk várják. Az egyik, a Mecsek Expressz szentlőrinci megállása, mely régi kívánság ugyan, de — amint azt az érdekeltekkel már többször közöltük — ezt az igényt nem teljesíthetjük. A kérdéses expresszvonat aránylag rövid menettartamát ugyanis annak idején csak úgy tudtuk elérni, hogy a korábbi megállásokat — többek között a szentlőrincit is — megszüntettük. Az újbóli megállások engedélyezése a visszalépés kezdete lenne, s mivel az utazási idő növekedésével is járna, a többség szempontjából nem kívánatos. A szentlőrinciek utazási lehetőségét úgy biztosítottuk, hogy az expresszvonathoz reggel Pécsre, illetve este Pécsről megfelelő csatlakozó vonatot közlekedtetünk. Tehát — ha átszállással is — az expressz- vonatot igénybe vehetik. A május 30-án életbe lépett új menetrendben Budapest—Pécs viszonylatban az egyik nappali gyorsvonatpár — Zselic Expressz néven — kötelező helyjegyes expressz- vonatként közlekedik. A vonat Budapest Déli pályaudvarról 7.45-kor indul és Pécsre 11.15- kor érkezik. Ellenirányban a vonat Pécsről 17.25-kor indul és Budapest Déli pályaudvarra 21.10-kor érkezik. Ez a vonatpár Szentlőrincen — úgy, mint eddig is — 10.56, illetve 17.43 órakor megáll. A Szentlőrinc nagyközséget esetenként fenyegető árvízkárok megelőzésére a Pécs— Szentlőrinc vasútvonal 229/230 sz. szelvényében új vasúti műtárgyat létesítünk. Az új műtárgy műszaki tervei most már rendelkezésünkre állanak, s biztosított mind a szükséges pénzügyi fedezet, mind pedig a házilagos kivitelezési kapacitás. A kivitelezésnek azonban előfeltétele a műtárgyon túli befogadó rendszer kialakítása, a zavartalan vízelfolyás biztosítása. Ehhez a tanácsi szervek intézkedése szükséges. Dr. Szabó Tibor vasútigazgató „Ésszerűbben is lehetne” Az 1976—77. évi Hivatalos Autóbusz Menetrend értelmében a kérdéses autóbuszjáratunk munkanapokon Vásáros- dombó, vasúti átjáró megállóhelytől 8.04 órakor indul. Kis- vaszarra 8.15 órakor érkezik és 10 perc várakozás után 8.25 órakor indul vissza Sásdra, ahova 9.14 órakor érkezik. A Vásárosdombóról 8.04 órakor induló és Kisvaszarra közlekedő autóbuszjáratunk későbbi időpontban való indítása igencsak hátrányosan érintené a Komlóról vonattal Vásárosdombóra 7.59 órakor érkező és útjukat Kisvaszarig autóbusszal tovább folytató utasokat — felmérésünk szerint — mintegy 6—7 főt. A fenti indokok alapján a nevezett autóbuszjáratunk későbbi időpontban való indítása (Vásárosdombóról) sajnos nem lehetséges. z Laki Pál igazgatóhelyettes Nemes gesztus volt A beremendi Cement- és Mészmű vasútüzemének „Kan dó Kálmán" szocialista brigádja társadalmi munkában két lubickoló-medencét és homokozót épített a Siklósi 2. sz. Bölcsőde gondozottainak, melyet a kicsinyek a gyermeknapon vettek birtokukba. ciKwüHK niYonnBBani A balsiker nem vette kedvét az embereknek Három hónapja annak, hogy egy olvasói levél nyomán részletesen beszámoltunk a villányi tornacsarnok — még a múlt év iskolai évnyitóra ígért — felépítéséről, amely a kezdetben tapasztalt lelkes, lendületes munka után egyik napról a másikra abbamaradt. Sokak szerint nem lehet mentségül elfogadni azt az érvelést, amely szerint a betonkeverő gép meghibásodása akadályozta a munka folytatását, mert ez esetben a községi tanácsnak kellett volna gondoskodnia egy használható gép azonnnali beállításáról. A Villányi Közös iKözségi Tanács elnöke szerint a gép meghibásodásának ' úgyszólván alig volt köze a munka leállásához. Véleménye szerint az igazi ok az volt, hogy a torna- csarnok vasvázának beépítéséhez szükséges betonágyazatot kellett volna előbb elkészíteni, s ezt a munkát késve rendelték meg a Siklósi Községgazdálkodási Vállalattól. Legalábbis elég későn' ahhoz, hogy még az őszi esőzések előtt tető alá kerüljön az épület. Nos, azóta újra kitavaszodott, s a munka is újult erővel halad, mégis vannak emberek, akik nem tudják túltenni magukat a történteken. Mint Berta Károly is, a Villányi Állami Gazdaság építésvezetője, aki a tornacsarnok eredeti alapterületének bővítésével (egy újabb keretállós beiktatásával), illetve tervezésével megoldotta az épület öltözővel, fürdővel, szertárral és orvosi rendelővel való ellátását. És mindezt társadalmi munkában, amely „hivatásos" tervezéssel kb. 30 ezer forintjába került volna a községnek. — Ami a múlt évi balsikert illeti, tagadhatatlan, hogy közrejátszottak abban a már említett okok is — mondotta. — Mégis az a véleményem, hogy ezt elkerülhettük volna, ha a munkák szervezésére, irányítására létrehozott társadalmi intéző bizottság minden tagja egyforma hozzáállással végezte volna a feladatát. Persze, azonnal hozzá kell tennem, hogy ez nem könnyű dolog. Különösen a mi helyzetünkben nem, amikor ingyenes munkavállalókat kell mozgósítani, irányítani méghozzá olyképpen, hogy semmi kétséq ne férhessen a társadalmi munka tisztaságához. Ami az említett intéző bizottság újbóli munkábaállítá- sát illeti, elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül összehívják őket, de ezúttal mindenki személy szerint is megkapja a maga konkrét feladatát. Beleértve ebbe nemcsak a még szükséges anyagok beszerzését vagy a szállítás, a gépi és emberi munka időbeni biztosítását, összehangolását, hanem a legnehezebb feladatot is, a lakossáq újbóli „felrázását", meggyőzését. Nehéz lesz, mert a munka dandárja nemcsak az építkezésen, hanem a háztáji szőlőkben, földeken is most kezdődik igazán. De ha szót értenek a gazdákkal abban, hogy a gyermekeik révén mennyiben érdekeltek a tornacsarnok mielőbbi birtokba vételében, minden bizonnyal módot találnak arra, hogy idejükből, erejükből erre is, amarra is fussa. Példaként eléjük 'kell állítani a munkaidő előtti és utáni pihenőjüket feláldozó üzemek, vállalatok szocialista brigádjait, a villányi iskolák tanárait, tanulóit, akikre nemcsak a jelenleg folyó munkákban, hanem a tornacsarnok 'kulcsátadásáig is bizton számítani lehet. Csak kiragadott példaként említjük meg o MEZŐGÉP Vállalat helyi gyáregységének szocialista brigádjait, akik esővel, viharral dacolva szerelték ösz- sze a tornacsarnok vastraverzeit vagy a MÁV helyi állomásának egyik szocialista brigádját, melyek tagjai kintjár- tunkkor szakadó esőben cipelték helyére az építőanyagot. De a Villányi Állami Gazdaság brigádjai is készen állnak arra, hogy az épületszerelési munkák befejeztével hozzáfoghassanak a tetőfedés, a falazás, az asztalos, a parkettázó munkákhoz, nem is beszélve o segédmunkákról, amelyre szintén vállalkoztak. A csatornázási munkákat már jóelőre „lekötötték" maguknak a Komlói Vízmű Vállalat és a Villányi Csatornamű Társulat szakemberei, és omi egészen frisskeletű hír, a villányi kisiparosok is felajánlották a létesítményhez szükséges lakatos, villany és vízvezetékszerelési munkák ingyenes elvégzését. Nem lehet ihat panasz a vállalkozókedvre, a segíteni akarásra. Csak élni kell vele, okosan, gondosan és az eredmény nem marad el. Ha kissé óvatoskodva is — hiszen kísért még a múlt évi kudarc — de már elhangzott az első ígéret is. Kemény Lajos, a községi tanácselnöke mondta, amolyan elköszönésképpen: — Ha az őszi iskolai évnyitóra nem is készül el, de abban nagyon bízunk, hogy 'még az újesztendő előtt benépesül a tornacsarnok . .. P. Gy. Horváth T. olvasónknok szeméttárolással kapcsolatos vitái vannak. Kérdése: A házi szemét fogalmát meghatározták-e és hol, mit nem lehet annak tekinteni? A háztartási szemét fogalmát Pécs megyei város Tanácsa az 1974. évi 3. sz, tanácsrendelet 3. §-ában határozta meg az alábbiakban: Háztartási szemét: a laká- soisban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben — területen — a rendeltetésszerű használat során keletkezett hulladék, különösen a söpredék, salak, hamu, korom, törött vagy hibás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, konyhai hulladék, továbbá kisebb mennyiségű falvakolat és festéktörmelék. A lakásokban és lakás céljára használt egyéb helyiségekben keletkezett szemét közül nem tekinthető háztartási szemétnek; az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, hó, sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá a folyékony tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti és gazdasági művelés során keletkezett hulladék, a falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma stb.), valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék. A tanácsrendelet szerint a sár, a kerti és gazdasági hulladék, továbbá a falomb, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék háztartási szemétnek minősül, ha mennyisége nem haladja meg a naponként keletkező háztartási szemét szokásos mennyiségét. A szokoásos mennyiség a rendelet szerint naponként 15 liter, illetve 10 kg. A szemetet az e célra szolgáló szemétgyűjtőben kell elhelyezni. S. N. és K. Gy. kérdezi, hogy a lakást mikor lehet elhagyottnak tekinteni? Az 1 1971. (II. 8.) Korm. sr. rendelet 94. §-a értelmében ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik, (elhagyták). Abban az esetben, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére — megszüntetheti. A jogszabályi rendelkezés értelmében a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül, b) katonai szolgálatot teljesít, c) a lakóhelyén kívül dolgozik; és ott nincs állandó lakása, d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait, e) szabadságvesztés büntetését tölti, f) az épület vagy lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni, g) üdül vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. A jogszabályi előírások értelmében a lakásügyi hatóság a bérlő által elhagyott tanácsi bérlakás igénybevétele előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy — a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül — igazolja a lakás elhagyásának okát.
