Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-09 158. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 158. szám 1976. június 9., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az intézkedések megszülettek A lig másfél hónapja annak, hogy — jó­részt vállalatoknál dolgozó — munkaügyi szak­emberekkel beszélgettem, A téma ugyan a főváros jelenle­gi és méginkább a közeljövő­ben várható munkaerő-helyze­te volt, ám a szakemberek megállapításai, véleménye nyugodtan általánosíthatók. Márcsak azért is, mert szabad munkaerő gyakorlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsolatos gondok mindenhol egyformán súlyosak. A beszélgetés során többek között kiderült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, ponto­sabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja pontosan, ho­va lettek, a szakembereknek csak feltételezéseik vannak. Például: a fővárosba bejárók számának stagnálása mellett, évről évre emelkedik a kijárok száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a fővárosban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondolkodás nélkül azt a következtetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahelyek a termelőszövet­kezetek melléküzemei. Érvelé­süket konkrét példákkal tá­masztják alá, mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyárból komplett brigádok lépnek ki és tűnnek fel valamelyik tsz ipari üzemecskéjében. Messzi­re vezetne annak boncolgatá­sa, hogy mennyire kárhoztat­hatok ezért a szóbanforgó em­berek, brigádok (végtére is lényegesen magasabb kereset­hez juthatnak), mennyire a termelőszövetkezetek (amelyek melléküzemei éppen a nagy­ipar megrendelései miatt lé­tezhetnek), és mennyire az a gazdálkodási környezet, amely­ben végül is ez a helyzet ki­alakult. Egyelőre — mint em­lítettem — a szakemberek sem tudnak számot adni az „el­tűntekről”, de az eset — mint minden munkaerőgazdálkodás­sal kapcsolatos anomália — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel meg­gátolnák a munkaerő-fluktuá­ciót. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tudják radikálisan csökkenteni (akár szigorú adminisztratív in­tézkedésekkel is) a fluktuációt, addig számolni kell a vállala­tok egyre növekvő munkaerő- keresletével, végeredményben az egyre feszültebb munka­erőhelyzettel. Nos, az intézkedések meg­születtek, megjelentek és jú­lius 1-től érvénybe lépnek. Lé­nyegük: azok, akik munkavi­szonyban állnak, semmilyen módszerrel nem toborozhatok. Azok pedig, akik munkaköny­vükben „kilépett" bejegyzéssel vándoroltak munkahelyről mun­kahelyre, kötelező munkaerő­irányítás alá esnek. Ez vonat­kozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akárcsak a lét- zsómstop-rendeletnek, a köte­lező munkaerőközvetítés elren­delésének sem lesz osztatlan közönségsikere. Hiszen, akik eddig a munkahelyek közötti körforgással tornáztatták ma­gasabbra a bérüket, azoknak ez a lehetőség most megszű­nik. De qyanítom, hogy — kü­lönösen kezdetben — a mun­káltatók sem fogadják egy­értelmű lelkesedéssel az intéz­kedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkáltatók lehe­tőségeinek — létszámgyara­pítási lehetőségeinek! — meg­nyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne .fölmelegí­teni a létszámstop-rendelet kapcsán lábrakapott vitát a vállalati önállóságról. Fölösle­ges ez már csak azért is, mert a létszámgondok megoldásá­nak, a mértéktelen fluktuáció csökkentésének valóban lenné­nek egyéb módszerei is, mint az efféle adminisztratív be­avatkozás. De senki se feled­je: hosszú éveken át figyelmez­tetések, irányelvek, áttételesés kevésbé közvetett szabályozók, ösztönzők jelentek meg azzal a céllal, hogy valamelyest nor­malizálódjék a munkaerőhely­zet, és sajnos eredménytele­nül, hatástalanul. Ugyanakkor szakmák bénultak meg a mun­kaerőhiány miatt, gyárak és iparágak jutottak rendkívül ne­héz helyzetbe, és évről évre emelkedett a csak milliáirdok- kal mérhető anyagi kár, amit a megállíthatatlannak látszó fluktuáció okozott. P ersze: minden intéz­kedésnek megvannak a maga veszélyei és aligha várható, hogy most majd egycsapásra megoldód­nak a munkaerőgondok. Külö­nösen akkor nem, ha válto­zatlanul nem jutunk el azok­hoz az egyéb konzekvenciák­hoz — például a vállalati bér­politikában és bérezési gya­korlatban, a normális munka­végzés megannyi feltételeinek megteremtésében —, tehát azokhoz a következtetésekhez, amelyek gyakorlati megvalósí­tása nélkül ez a rendelet is csak egy lesz a többi, mérsé­kelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedések között. Vértes Csaba Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden délután hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság ülésszaka alkalmából hazánkban tartóz­kodó NDK-beli delegáció ve­zetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Indira Gandhi Moszkvában Megkezdődtek a szovjet—indiai tárgyalások Indira Gandhi indiai minisz­terelnök a Szovjetunió Minisz­tertanácsának meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Útjára el­kísérte Csáván külügyminiszter, Gudzsral tervezési óllamminisz- ter, valamint két fia. Az indiai és szovjet állami zászlókkal feldíszített sereme- tyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, Alekszej Koszigin, a Mi­nisztertanács elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter fogad­ta Indira Gandhit és a kísére­tében lévő hivatalos személyi­ségeket. Megjelentek a repü­lőtéren a szovjet főváros dol­gozóinak és a Szovjetunióban tanuló indiai diákoknak a kép­viselői is. Kedden a moszkvai Kremlben megkezdődtek a legmagasabb szintű szovjet—indiai tárgyalá­sok. A megbeszéléseken szov­jet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, Alek­szej Koszigin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere vett részt. Indiai részről Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszter­elnöke, Jesvan T. Csáván kül­ügyminiszter, Sahnkar Ghos tervezésügyi államminiszter, va­lamint Inder Gudzsral, az In­diai Köztársaság moszkvai nagykövete vett részt a tárgya­lásokon. A felek véleményt cse­réltek a szovjet—indiai kapcso­latok kérdéseinek széles köré­ről és a nemzetközi helyzet központi problémáiról. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy a kétoldalú kapcsolatok területén nagy jelentősége van a szovjet—indiai béke-barátsá­gi és együttműködési szerző­désnek, amely stabilizáló té­nyező Dél-Ázsiában és az (Folytatás az 5. oldalon) Púja Frigyes ma fejezi be finnországi tárgyalásait Kedden délelőtt az Államtanács épületében megtartották a hivatalos magyar—finn tárgyaláso­kat. Púja Frigyes magyar és Kalevi Sorsa finn kül­ügyminiszter a nemzetközi kérdések áttekintésekor megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy az enyhülési fo­lyamat a nemzetközi poli­tikai élet meghatározó té­nyezőjévé vált. Megállapí­tották, hogy ebben fontos szerepet játszott a Helsin­kiben megtartott európai biztonsági értekezlet, az ott aláírt záróokmány. A nemzetközi kérdések közül szó volt továbbá a közel- keleti helyzetről és afrikai problémákról. A kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában o tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy azok a hagyományos ba- rátsáq alapján egészsége­sen fejlődnek a legkülön­bözőbb területeken. A tár­gyaló felek egyúttal ki­nyilvánították a kapcsola­tok továbbfejlesztésére irá­nyuló készségüket. A ma­gyar—finn külügyminiszteri tárgyalásokat építő jelle­gű, baráti légkör jelle­mezte. Púja Frigyes kedden dél­után udvariassági látoga­tást tett Martti Miettunen miniszterelnöknél. Púja Frigyes szerdán fe­jezi be hivatalos finnor­szági látogatását, amely­ről közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra. Ez év őszén már szójával töltik meg a Bólyi Állami Gazdaság Duna-parton épülő fémsilóit A Mohácsi Farostlemezgyár tő- szomszédságában létesítendő kikötő területén tizennégy, egyen­ként 75 vagon befogadóképességű tárolót emelnek. A kivitele­zést a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A be­ruházás szerves részeként valósul meg, az ötszáz vagonos „pa- dozatos" tároló: átadását a jövő év első negyedévének végére tervezik. Ugyancsak a kialakítandó kikötő területén nagy teljesít­ményű szárítót emelnek a hozzá tartozó tisztítóval. A fémsilók építésével egyidejűleg a BÁÉV munkásai megkezdték a szociális létesítmény építését is. Erb János felvétele Edward Gierek az NSZK-ba érkezett Ma utazik Bonnba a lengyel küldöttség Százhúsz főnyi küldöttség élén kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Nyugat- Németországba érkezett Ed­ward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Kísé­retében számos lengyel vezető személyiség tartózkodik. A lengyel vendégeket kato­nai díszpompával fogadták a hamburgi repülőtéren. Edward Giereket Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár, valamint Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter üdvözölte. Nem sokkal a megérkezés után Gierek beírta nevét a hamburgi városháza arany­könyvébe, majd koszorúzási ünnepségen vett részt. Este nyolc órakor Schmidt kancellár hamburgi házában zártkörű vacsorát adott vendé­ge tiszteletére. Szerdán délelőtt a lengyel vezető és kísérete a hamburgi Többszörösen kitüntetett szocialista brigád gondoskodik a Diesel-mozdonyok kifogástalan műsza­ki állapotáról Pécsett, a Vontatási Főnökség műhelyében. kikötőt tekinti meg, majd Bonnba utazik repülőgépen, ahol Willy Brandt, az SPD el­nöke ad díszebédet tiszteletére. A hivatalos lengyel—nyugat­német megbeszéléseket a szö­vetségi fővárosban tartják. A hamburgi magánbeszélgetésen kívül Gierek Bonnban két hi­vatalos eszmecserét tart Schmidt kancellárral. Találkozik Walter Scheel szövetségi el­nökkel és a bonni politikai pártok vezetőivel. • Helmut Schmidt kancellár a lengyel rádiónak és televízió­nak adott nyilatkozatában „tör­ténelmi horderejű eseménynek” értékelte a látogatást, amely fordulópont a két állam kap­csolataiban. Kifejezte remé­nyét, nogy a látogatás „konk­rét megállapodásokat” ered­ményez. Schmidt melegen mél­tatta Edward Gierek egyénisé­gét és olyan személyiségnek nevezte, aki „realista módon és a gyakorlati megoldások iránti jó érzékkel képviseli ha­zája érdekeit”. A nyugatnémet kormánypár­tok vezetői nyilatkozatban üd­vözölték az NSZK-ban ötnapos látogatáson tartózkodó Edward Giereket. A Német Szociáldemokrata Pórt elnöksége — amely ked­den Willy Brandt pártelnök ve­zetésével tartott ülést Bonnban — állásfoglalásában „történel­mi horderejű” eseménynek ne­vezte c látogatást a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének és az együttműködés kiszélesítésé­nek útján. A pártelnökség reményét fe­jezte ki, hogy megállapodás születik a gazdasági kapcsola­tok bővítéséről, az ifjúsági cse­relátogatások fokozásáról, és egy kulturális egyezmény meg­kötéséről. A Szabaddemokrata Párt a látogatást „kimagasló fontos­ságú eseménynek" és a kap­csolatok normalizálása útján „jelentős mérföldkőnek" minő­sítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom