Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-05 154. szám

Köszöntjiik a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét Pedagógusnapi kitüntetések Nagyszámú közönség előtt dr. Molnár Ferenc nyitotta meg a Vasarely múzeumot Erb János felvétele Megnyílt a pécsi Vasarely Múzeum A Hazafias Népfront szeptember 16-án kezdődő VI. kong­resszusára megyénkben is nagy körültekintéssel készültünk az elmúlt hónapokban. A közsé­gekben, városokban és a me­gyei szinten folyó kongresszu­si előkészületek több egymás­sal összefüggő politikai célki­tűzés teljesítését szolgálták és szolgálják. A február 15-től március 31-iq tartott falugyű­léseken és városkörzeti válasz­tási gyűléseken, a május 1-től 31-ig szervezett nagyközségi és városi népfrontgyűléseken, illetőleg küldöttértekezleteken a népfronttestületek megbíza­tásának megújítása, összetéte­lük kiegészítése mellett vala­mennyi népfrontbizottság érté­kelte az elmúlt négy évben végzett munkájának tapaszta­latait és az elhangzott észre­vételek, javaslatok hasznosítá­sával következtetéseket szűrt le a további teendőkre, a népfrontmunka javítására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy q választási gyűlések túl­nyomó többsége a jelenlevők számát, a gyűlés szervezettsé­gét és színvonalát tekintve is érzékeltette, hogy a népfront­testületek által szervezett nép- frontmunka szerves és fontos összetevője a község, a város társadalmi, politikai életének. 362 falugyűlésen és város­körzeti választási gyűlésen kö­zel 22 000 állampolgár vett részt és 5679 népfrontbizottsá­gi tagot választott meg. A je­lenlevők 11 százaléka járult hozzá felszólalásával a’gyűlés sikeréhez. Az új alapszintű népfrontbizottságokban a fizi­kai dolgozók aránya megha­ladja az 53 százalékot, ezen belül a munkások 27 száza­lékban, a tsz-tagok 26,8 szá­zalékban vesznek részt Az ér­telmiségiek aránya 12 százalék, a nőké 33 százalék, a fiatalo­ké 21 százalék, az 50 éven felülieké 28 százalék. A testü­leti tagok körében 86 magán- kisiparos ésl kiskereskedő, 13 pap is tagja lett a községi, illetőleg városkörzeti népfront­bizottságoknak. A községi nép­frontvezetők 16,8 százaléka nemzetiségi származású. A megválasztott személyek 58 százaléka eddig is közreműkö­dött a népfronttestületek mun­kájában. A nagyközségekben és váro­sokban tartott 12 népfrontgyű­lésen, illetőleg küldöttértekez­leten 1926-an vettek részt és 90-en nyilvánítottak véleményt Az 581 megválasztott bizottsá­gi tagnak 20 százaléka mun­kás, 9 százaléka tsz-tag, 22 százaléka értelmiségi, a nők aránya pedig 36 százalék. A községi és városkörzeti választási gyűléseken a nép­fronttestület beszámolóján ki-' vül a jelenlevők többnyire a tanácselnök előterjesztése alapján megvitatták települé­süknek a IV. ötéves terv idő­szakában végzett fejlesztési munkáját és a most kezdődő ötéves fejlesztési törekvéseit is. A városokban munkabizott­ságok véleményezték a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa által elfogadott kongresz- szusi állásfoglalás-tervezetet, valamint a kongresszuson meg­vitatandó különböző — köz­jogi, gazdaságpolitikai, műve­lődéspolitikai stb. — előter­jesztések tervezetét Mind a községekben, mind pedig a városokban emelte a válasz­tási gyűlések hangulatát a sze­rény, ízléses dekoráció, az út­törők, tanulók kulturális műso­ra. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a választási gyűléseken rendkívül sok közérdekű prob­lémát vetettek fel. Számos, kö­zösségi szükséglet kielégítését szolgáló indítvány hangzott el. Munkafelajánlások születtek, különböző társadalmi akciókat hirdettek meg. Tornaterem, sportpálya, óvoda, vízmű épí­tésére, csatornázás végzésére, parkosításra tettek társadalmi összefogást igénylő javaslato­kat. Több helyütt megfogal­mazták a Népfront közremű­ködésének szükségességét és lehetőségeit a nők társadalmi helyzetének javításában, a köz- művelődésben, a munkásműve­lés, a szakmunkásképzés elő­mozdításában, az olvasómoz­galom, a honismereti tevékeny­ség szervezésében, a környezet fejlesztésében, a településfej­lesztés terén. A választógyűlések többségé­nek sikerét nagymértékben tá­mogatták a pártszervek, a ta­nácsi szervek, a szövetkezetek, az ifjúsági szervezetek. A tár­sadalmi szervezetek képviselői, az országgyűlési képviselők, a tanácstagok, a nemzetiségi szövetségek választmányi tag­jai, a felsőbb népfronttsstüle- tek képviselői személyes rész­vételükkel, qyakori hozzászólá­saikkal segítették a választási gyűlések politikai tartalmának, színvonalának erősítését, a fel­merülő problémák megoldásá­nak tisztázását. Megyei küldöttértekezletünk­re az a feladat hárul, hogy az eddigi tisztújító rendezvények folytatásaként sokoldalúan ér­tékelje és összegezze megyénk társadalmi, politikai, gazdasá­gi és egyéb adottságait, a népfrontmunka elért eredmé­nyeit, nehézségeit, megoldan­dó problémáit. Mindezek alap­ján körvonalazza azokat a cél­kitűzéseket, feladatokat és munkamódszereket, amelyek valóraváltásán, alkalmazásán a Hazafias Népfront ma meg­választandó Megyei Bizottsá­gának, a Megyei Elnökségnek, az Elnökség felkérése alapján működő munkabizottságoknak, a népfrontmozgalmat támogató aktivistáknak fáradozniuk kell. Kongresszusi küldötteinknek pe­dig olyan útravalót kell ad­nunk, amelynek felhasználásá­val megfelelően képviselhetik megyénk lakosságát és nép­frontszerveit a Hazafias Nép­front VI. kongresszusán. rr Ő szinte tisztelettel kö­szöntőm a Hazafias Népfront Baranya megyei küldöttértekezletének minden küldöttét és kedves vendégeinket. Szívből kívánom, hogy küldöttértekezletünk fele­lősségteljes feladatait kelle­mes, őszinte légkörben, körül­tekintően és eredményesen vé­gezze el. Dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke Az oktatási miniszter az 1976. évi pedagógusnap alkalmából az oktató-nevelő munkában magas színvonalú elméleti fel- készültséggel kifejtett kima­gasló tevékenysége elismeré­séül: Kiváló Tanár kitüntetés­ben részesítette: Fenyves Ala­jos szakfelügyelőt, a pécsi Épí­tők úti Általános Iskola taná­rát, Vas Istvánt, a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium igaz­gatóját, Vida János megyei ve­zető szakfelügyelőt, a komlói Fürst Sándor utcai Általános Iskola tanárát, Kovács Margi- tot, a Pécsi Tanárképző Főisko­la Gyakorló Általános Iskolája igazgatóját. Kiváló Tanító kitüntetésben részesült: dr. Bédi Imréné, a pécsi Jókai úti Általános Isko­la tanítója, Krivanek Vilmos, a pécsi dr. Hal József úti Álta­lános Iskola igazgatója, Szo- boszlay Zoltánná megyei szak- felügyelő, a komlói Allende Ál­talános Iskola tanítója. A munkaügyi miniszter Kiváló Szakoktató kitüntetésben ré­szesítette Kerák Tibort, a pécsi 500. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet szakoktatóját. A belkereskedelmi miniszter a Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója kitüntetést adományoz­ta dr. Kovács Andrásnak és Radnóti Jánosnénak, q pécsi Kereskedelmi és Vendéglátó- ipori Szakmunkásképző Iskola tanárainak. A munkaügyi miniszter a Munkaügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesítette Huber Kálmán műszaki oktatótisztet, a pécsi Postaigazgatóság dol­gozóját. A közlekedés- és postaügyi miniszter Miniszteri Dicséretben részesítette Sági Sándor üzem­mérnököt, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanműhelyfőnök-helyettesét. A középiskolai tanulmányi, versenyeken elért eredmé­nyeikért az oktatási miniszter által Miniszteri Dicséretben ré­szesült: Kromek Sándor ta­nár, Pécs, Nagy Lajos Gimná­zium, Pozsonyi Elemér tanár, Pécs, Radnóti Miklós Közgaz­dasági Szakközépiskola. Az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesítették Selymes Ferencet, a Pécsi Tu­dományegyetem nyugalmazott egyetemi docensét, az idegen­nyelvi tanszék volt vezetőjét. Kráter Béláné, az Állam- és Jogtudományi Kar főfelőadója miniszteri dicséretet kapott. Egészségügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést kapta dr. Borka Etelka pécsi iskolaorvos. Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhrit, Ausztria Kommunis­ta Pártjának elnökét. Az elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi helyzet, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Átte­kintették és megerősítették a Magyar Szocialista Mun­káspárt és Ausztria Kom­munista Pártja hagyomá­nyosan jó kapcsolatait, és megállapodtak a két párt­nak a proletárinternaciona­lizmus elvein alapuló együtt­működése továbbfejlesztésé­ben. A találkozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Pécsett, a Káptalan utca 3. számú épületben tegnap dél­előtt több száz érdeklődő je­lenlétében ünnepélyes keretek között megnyílt a Vasarely- múzeum. A vendégeket Sarka- diné, dr. Hárs Éva, a Janus Pannonius múzeum igazgatója köszöntötte. A megnyitóünnep­ségen megjelent Victor Vasa­rely és felesége Claire Vasa­rely, dr. André Vasarely és fele­sége Henriette Vasarely, vala­mint Jean Pierre Vasarely, to­vábbá dr. Molnár Ferenc kul­turális minisztériumi államtit­kár, Charles l'Anthoene, a Va- sarely-alapítvány főtitkára, Em­manuel Jacquin de Margerie, a francia múzeumok főigazga­tója és felesége, Raymond Bressier, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete és felesége, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke, dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, Hor­váth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Szentirányi Jó­zsef, a Városi Pártbizottság tit­kára, és Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese. A Magyar Szocialista Mun­káspárt meghívottjaként és vendégeként az ünnepségen részt vett Guy Besse, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja és felesége. Ágoston Edit, Kircsi László, Erdős Orsolya és Szkladányi Péter műsora utón dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár mondott ünnepi be­szédet. Az államtitkár a magyar kul­turális kormányzat nevében kö­szöntötte az adományozókat. Vidor Vasarelyt, a modern képzőművészet kimagasló egyé­niségét és feleségét, Claire Va­sarely festőművészt, az ado­mányhoz méltó fogadókat: Pécs város és Baranya megye politikai és kulturális életének művészetpártoló vezetőit, és akiket az alapító ajándékozás gazdagabbá tesz: az értékes, korszerű művészetet értő és igénylő közönséget. Vidor Vasarely pólyájának, századunk művészetében betöl­tött kimagasló szerepének rö­vid méltatása után az állam­titkár arról szólt, hogy a mű­vész alkotásai Magyarországon eddig sem voltak ismeretlenek: albumok, kiadványok mellett láthattunk magyar színházi be­mutatókat és televízió-adásokat Vasare/y-díszletekkel, s láthat­tuk 1969-ben a Műcsarnok­ban egyik legteljesebb életmű­bemutató kiállítását. — Mindezek sikere még in­kább növeli annak az értékét, hogy a mai naptól állandó Va­sarely-múzeummá] gazdagodik az ország, és éppen Pécs vá­rosa. — Baranya megye és Pécs hosszú évek óta példamutató áldozatkészséggel, ügyszeretet­tel és szép eredményekkel ápolja, támogatja a művészet mindegyik ágát, s ezen belül is kiemelkedően a képző- és iparművészeti kultúrát. — Meggyőződésünk, mon­dotta az államtitkár, hogy Vic­tor Vasarely demokratikus indí­tékú művészete a szocialista magyar kultúrában értő szövet­ségesekre talált. Hitvallása — inkább milliókhoz juttatni el teljesértékű, hiteles grafikai műlapokat, mint milliókért mil­liomosoknak egy-egy festményt — mélyen rokon a mi közmű­velődési programunkkal, amely­ben a legértékesebb művésze­tet kívánjuk a legszélesebb kö­zönség tudatát, ízlését formáló közkinccsé tenni. A kultúra terén is új távla­tokat nyújtó helsinki megálla­podásról Vasarely mester így nyilatkozott: „Amit az európai államok együttműködéséről Hel­sinkiben megfogalmaztak, az megfelel az én életművemnek, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek Harkányban a ma gyár—jugoszláv postai tárgyaló sok. Tudósítás a 2. oldalon. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nunlo XXXIII. évfolyam, 154. szám 1976. június 5., szombat Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom