Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-30 179. szám

1976. június 30., szerda Dünantult napló 3 Gyűjtik a Kapoliak faragványait tii«ff«xrg|if csatát nyert H világnézetünk alapjai tanításának tapasztalatai Csatatéri emlék­park Sátorhelynél — 150 képzőművészeti alkotás — Ötnyelvű ismertető — Kiállítóterem, parkolóhelyek — Észrevettem maga­mon, hogy amióta ezt a tantárgyat tanuljuk, job­ban odaligyelek a látot­takra, hallottakra. — Azokat az ismerete­ket, amelyeket különböző tárgyak keretében sajátí­tottunk el, o világnézetünk alapjai órákon nemcsak rendszereztük, összegeztük, hanem ki is bővitettük . . . — A világnézetünk alap­jaira szerintem minden­képpen szükség van. Ha eddig még nem alakult ki teljesen a világnézetünk, segít kialakitásában. Jó, hogy a különböző termé­szet- és társadalomszemlé­leteket az ákortál napjain­kig megismertük. Ezen kí­vül a politikai életbe is bepillanthattunk. Tanulói vélemények ezek a világnézetünk alapjai című tantárgyról, amelynek oktatási tapasztalatait munkabizottság gyűjtötte össze Lőrincz lózsei, a Zipernovszky Károly Gép­ipari Szakközépiskola igazga­tója vezetésével. Ennek alap­ján egyértelműen megállapít­ható, hogy a világnézetünk alapjai csatát nyert a tanuló- ifjúságnál. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a tanulók szeretik és fontosnak tartják a tantárgyat. Elgondolkoztató ja­vaslataik közül talán a legfi­gyelemreméltóbb az, hogy jobb lenne első osztálytól kezd­ve tanítani. A világnézetünk alapjait az 1967—68-as tanévtől kísérleti jelleggel két pécsi középisko­lában, a Leőwey és a Nagy Lajos Gimnáziumban, az 1972 —73-as tanévtől pedig rendes tárgyként valamennyi középis­kola negyedik osztályában ta­nítják. A tanárok az Országos Pedagógiai Intézet kétéves tan­folyamán készültek föl erre a fontos és felelősségteljes munkára. A tantárgy helyzete megszilárdult az iskolában, ahol egyébként is hangsúlyo­zottan nevelésközpontú évet zártak a napokban. Ez azon­ban korántsem jelentett kam­pányt, hanem elsősorban 'na­gyobb odafigyelést a tanulók tudatának formálódására, a nevelési tényezők számbavéte­lére, a nevelőhatások rendsze­rének finomítására — a neve­lési célkitűzések minél mara­déktalanabb megvalósítása ér­dekében. A tanév egyik fő nevelési célkitűzése a világnézeti-politi- kai-erkölcsi nevelés javítása volt. Az iskolai munkatervek, a munkaközösségi programok többsége kiemelt helyet bizto­A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet az utóbi idő­ben egész sor olyan termék árusítását tiltotta meg, melyek a minőségi, az egészségügyi stb. követelményeknek nem fe­leltek meg. Az intézet egyik legutóbbi közleménye most for- galombahozatali tilalmat oldott fel. A Lyra '68 típusú importált zenegépek forgalombahozata- lát korábban az életbiztonsá­sított a világnézeti nevelés­nek, az erre épülő tantárgyi koncentrációnak. Az ezzel kap­csolatos megfogalmazások ter­mészetszerűleg alkalmazkodtak az iskola jellegéhez, a tanulók erkölcsi-politikai arculatához, tudásszintjéhez. Ami a mód­szereket illeti, általánosan el­terjedt munkaformává vált a közös tanári-tanulói tevékeny­ség. A szaktárgyakban rejlő vi­lágnézeti nevelési lehetőségek jelentős része azonban par­lagon hever. A nevelési érte­kezletek segítettek ugyan el­oszlatni azt a gyakori és téves értelmezést, hogy a világnéze­tünk alapjai című tantárgy át­veszi az egyes szaktárgyak vi­lágnézeti nevelési feladatait, e téren a helyzet méq nem megnyugtató. Azért sem, mert ezek az értelmezések' szorosan összefüggenek egyes pedagó­gusod világnézetével, amelyről a Városi Tanács egy közel­múltbéli vb-ülésén többek kö­zött ezért is fogalmazódott meg nyomatékkai az a megállapí­tás, hogy a jövő nemzedéké­nek formálói, a pedagógusok világnézete nem magánügy. E tekintetben viszont meg­nyugtató az a tény, hogy a testületek igénylik a szakmai­ideológiai továbbképzéseket. Vitathatatlan: a világnézeti ne­velés kulcsa a pedagógus ke­zében van. Döntő tényezője azonban maga az iskola, a tantárgyak, a nevelőhatások, a nevelői testület összességével. A világnézetünk alapjai cí­mű tantárgy tanításának ta­pasztalatai kedvezőek, a vi­lágnézeti nevelés egésze azon­ban méq nem megnyugtató. Igen nogy erkölcsi felelősség terheli azért az iskolát, hogy a tanulók milyen világnézeti ala­pokkal lépnek ki az életbe és kezdik meg azt a munkát, amelynek céljai iránt ma már egyre kevésbé lehet közöm­bös bárki is. Nem térhetünk ki eJofe Aczél György, az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhelyet­tese mondotta a Valóság 1976. 1. számában is megjelent — tavaly elhangzott — előadásá­ban: A marxizmus—leninizmus térhódítása nem egyszerű be­látás, akarat vagy döntés kér­dése; társadalmi méretekben nem választható el a szocia­lizmusért folytatott küzdelem állásától, a szocializmus poli­tikai, gazdasági, társadalmi fejlődésétől. Ez a kapcsolat azonban nem automatikus. El­engedhetetlen, hogy minden marxista vezető, minden párt­tag, minden kutató, oktató, minden tudományos-ideológiai alkotóműhely az eddiginél na­gyobb mértékben gyarapítsa és adja tovább a maga világné­zetét, tudását. Ez nehéz és bonyolult feladat, de nem (ér­got közvetlenül veszélyeztető hibák miatt tiltották be. A ha­tósági intézkedést követően be­érkezett készülékeken az előírt átalakításokat elvégeztették, a hibákat kijavíttatták a forgal­mazó vállalatok. Az ily módon kifogástalannak talált zenegé­pekre a Magyar Elektrotechni­kai Ellenőrző Intézet a minősítő iratot kiadta. Ennek alapján a Lyra ’68 típusú készülék árusí­tását a KERMI ismét engedé­lyezte. hetünk ki előle, sem szellemi kényelmességből, tunyaságból, sem attól a tévhittől vezérel­ve, hogy a marxizmus térhódí­tását az ideológiában és a mindennapi tudatban parancs­szóra meg lehet valósítani. Ez pediq az iskolára értel­mezve, kétszeresen is igaz. Bebesi Károly Aligha akad bárki is, aki vi­tatná, hogy jó dolog a nyári napközis tábor. Megnyugtató a munkában lévő szülőknek és hasznos elfoglaltságot, progra­mot nyújt a gyerekeknek. Ami­kor azt mondjuk, hogy ez na­gyon fontos és jó, akkor egy­ben azt is kijelenthetjük: jobb is lehetne. Erre tesz kísérletet az idén nyáron a József Attila Művelődési Ház, amikor prog­ramokat szervez a Fehérhegyi Általános Iskolában meginduló I. kerületi napközis tábornak. Tizenhat iskola csaknem há­rom és félszáz tanulója jár majd ide a nyári szünet kilenc hetén keresztül, s veheti bir­tokba a József Attila Művelő­dési Ház helyiségeit. Kezdemé­nyezésről beszélünk, bár in­kább folytatásról kellene szól­ni, hiszen ez a művelődési ház már év közben is rendhagyó irodalom órákon látta vendé­gül a város iskoláit és könyv­tárát is a tanulók rendelkezé­sére bocsátotta. Most a nyári szünidőben pedig olyan ren­dezvényeket kínáí, amelyek bi­zonyára emlékezetesek marad­nak. A programok összeállítása­kor a József Attila Művelődési Ház és a napközis tábor ve­zetői figyelembe vették azt is, hogy a gyerekek több mint kétharmada alsótagozatos. El­sősorban arra törekednek, hogy a programok nagyobb részét a szabadban rendezzék meg, amennyiben az időjárás en­gedi. A napközis táborba látogat majd a tervek szerint Unger Pálma, Sólyom Kati és N. Sza­bó Sándor, a pécsi Nemzeti Színház művészei, valamint a Bóbita Bábegyüttes. Akár az idei tábor jelszava^ is lehetne: A dunántúli pásztorművészet kiemelkedő alakjai voltak a Kapoliak — idősebb és if­jabb Kapoli Antal —, akinek életművét a Pécsi Janus Pan­nonius Múzeum feltárja és be­mutatja. A kutatómunkának az ad időszerűséget, hogy jövőre lesz a népművész-dinasztiát alapító id. Kapoli Antal szüle­tésének 110. és halálának 20. évfordulója. A múzeum már a felszabadulást követően hozzá­fogott a Kapoli-faragványok gyűjtéséhez és ma már száznál több alkotásukat őrzik a nép­rajzi osztályon. fedezzük tel Pécs jelenét, múlt­ját és jövőjét, ismerkedjünk történetével, kultúrájával. A rendezvények nagy része ezt a célt szolgálja. A gyerekek ki­rándulásokat is tesznek, elláto­gatnak majd az állatkertbe és a planetáriumba is. S mi lesz, ha esik az eső? Míg a korábbi években ez ko­moly gondot jelentett a gye­rekek foglalkoztatása szem­pontjából, az idén már nem probléma. A művelődési ház dolgozói és a tanárok közös elképzelései alapján filmvetí­téseket tartanak, a legszebb mese- és kalandfilmek kerül­nek műsorra, asztalitenisz-baj­nokság indul és a táncház ke­retében népi gyermekjátékok­kal ismerkednek majd a tanu­lók. Előreláthatólag lehetőség nyílik arra is, hogy rangos elő­adók tolmácsolásával baranyai népdalokat hallgathassanak a napközis tábor résztvevői, és ha sikerül, akkor meghívják a már országszerte ismert sely- lyei Csiribiri Színházat. Ezzel azonban még egyálta­lán nem ér véget a program- sorozat: aszfalt-rajzversenyt szerveznek, vetítettképes elő­adást tartanak Magyarország legszebb tájairól és a Közle­kedésbiztonsági Tanács Ki mit tud?-ot rendez, amikor a gye­rekek játékosan ismerkedhet­nek a KRESZ alapjaival. A József Attila Művelődési Ház berendez egy olyan he­lyiséget is, ahol a tanulók bar­kácsolhatnak és elkészíthetik a játékaikhoz és a foglalkozá­sokhoz szükséges legfontosabb kellékeket. F. J. A Mohácsot Udvarral össze­kötő országútról nyílik a sátor­helyi elágazás, ettől néhány- száz méterre épül a 450 évvel ezelőtt elesett magyar vitézek emlékparkja. Alig néhány hete, hogy ismét föld borítja az egy­kori sereg katonáinak marad­ványait, befejeződött a tömeg­sírok régészeti feltárása. Az 1960-as évek elején Papp Seres Éva felvétele László, az idén pedig Maráz Borbála vezetésével folytak itt kutatások. Rövidesen elkészül az emlékpark és az egykori csatamező földjét a kegyelet­tel emlékezők lába tapossa majd. Vadász György tervei alap­ján még javában folynak a ki­vitelezési munkálatok, de már kibontakozik a végső elrende­zés. Tegyünk sétát ezen a csaknem hét hektáros terüle­ten, melyet a Bólyi Állami Gazdaság bocsátott az Orszá­gos Természetvédelmi Hivatal rendelkezésére. Közvetlenül a sátorhelyi be­kötő út mellett az emlékpark bejáratától jobbra és balra parkolóhelyek épülnek autóbu­szok és személygépkocsik ré­szére. Innen közelíthető meg a két dísz ivókút, Me/occo Miklós és Csikszentmihályi Ró­bert szobrászművészek alkotá­sai. Ezeket a tervek szerint csak későbbi időpontban he­lyezik ide. Az emlékpark fő­bejáratánál Pölöskei József re­mekbeszabott nyolc méter magas, bronzból és süttői mészkőből készült díszkapuja áll majd. Ezen belépve pillant­juk meg Bencsik István szob­rászművész földbesüllyesztett térképkövét, amelyre az egy­kori hadrendet vésték a Had­történeti Intézet kutatásai alapján. Itt kap helyet továbbá az egyetlen zászlórúd, nemzeti színű loboqóval. Ha tovább haladunk, akkor egy lépcsősoron földbesüllyesz­tett épületbe jutunk, amelynek fedett része kerengőszerűen épült. Ide telepítik a kiszolgáló helyiségeket, az Idegenforgal­mi Hivatal üzletét, a folyosó­kon pediq a csata történetét mutatják be képeken, de öt nyelven magnetofonszalag is ismerteti a 450 évvel ezelőtti eseményeket. Az épület közép­ső, udvarszerű qyenesített ré­sze ad helyet Illés Gyula szob­rászművész nyíló virágra emlé­keztető díszkútjának. Felfelé vezető lépcsőkön hagyjuk el ezt a részt és érünk a koncentrikuskör-szerűen ki­képzett kertrészbe. Mélyzöld színű pázsit uralja majd ezt a területet, csupán a sírok fölé helyeznek nyíló virágokat és kopjafákat. A százhúsz, egyen­ként három méter magas kop­jafa között nincs azonos for­májú. Ezek Kő Pál, Kiss Sán­dor, Király József és ilj. Szabó István alkotásai. Kopjafa jelzi a mersei magaslatok irányá­ban azt a helyet is, ahol a csata feltételezhetően lezajlott. Az Országos Természetvédel­mi Hivatal a pécsi UNIBER-t bízta meg a munkálatok lebo­nyolításával, a kivitelezést pe­dig csaknem húsz vállalat vég­zi. Az emlékpark ünnepélyes átadására a mohácsi csata évfordulóján, augusztus 29-én kerül sor. Füzes János A BARANYA MEGYEI AGROKER V. ALKATRÉSZ OSZTÁLYA aratási és betakarítási munkálatok alatt 1976, június 28-tól augusztus 15-ig, munkaidőn túl ügyeleti szolgálatot tart Az ügyeleti szolgálat munkanapokon reggel 7-től este 19 óráig, szombaton reggel 7-től 17 óráig, vasárnap reggel 7-töl 13 óráig. Az ügyeleti szolgálat csak sürgős gépállás esetén vehető igénybe. Rendkívül sürgős esetben az ügyeleti szolgálaton túl is biztosítjuk az árukiadást. Ismét árusítható a Lyra ’68 A képeken: a táborlakók vidám játékaik közben. Napközis tábor Meszesen Iskolások szervezett nyári foglalkoztatása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom