Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-03 152. szám
6 Dunántúli napló 1976. június 3., csütörtök Részecskéi szennyeznek A gomba- felhő A DN polgári védelmi melléklete már foglalkozott oz atomfegyver robbanási sajátosságaival. Az alábbiakban a robbanás következtében jelentkező kezdeti és másodlagos hatással foglalkozunk. A kezdeti hatások: a fényes hősugárzás, q mechanikai hatás (léglökési hullám) és a kezdeti rádioaktiv sugárzás. Ezek a robbanás pillanatától kezdve fejtik ki pusztító és károsító hatásukat és a felszabadult hatalmas energia tetemes részét adják. A másodlagos hatás a robbanás maradó hatásaként a rádioaktiv sugárzás. A továbbiakban ennek a maradó hatásnak néhány jellemzőjét ismertetjük. A robbanás látható következménye a hatalmas, gomba- alakú felhő, amely a szél hatására lassan szétterjed, megindul, majd részecskéi lehullanak a földre. Miből áll ez a gombaalakú felhő? A felhő anyaga össze- részecskék. Ez a kihullás folyamatos és mindaddiq tart, amíg a légkörből a szennyeződés tett képződmény. A láncreakcióban a hasadó anyagoknak csak egy része vesz részt, mert a bomba köpenye nem képes a felszabaduló energiát együtt tartani. A bomba köpenye idő előtt elpárolog. Ez a hasadó anyag képezi a felhő egyik részét. A robbanás következtében az eredeti anyagok új atomokká alakulnak át. s ezeknek naqy része rádioaktiv tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek adják a rádioaktiv felhő másik összetevőjét. Végül a felszívott hatalmas mennyiségű talajanyag is radioaktívvá válik, indukálódik. Természetesen ez oz anyag képezi a sugárzó anyagok legnagyobb részét. A vonuló radioaktív felhőből fajsúlyúktól függően előbb vagy utóbb kihullanak a rádioaktiv részecskék. Ez a kihullás folyamatos, és mindaddig tart, amíg a légkörből a szennyeződés végleg el nem távozik. Nagy területeket érint a kihullás, s ebben elsősorban a meteroló- giai viszonyok a meghatározók. Minél nagyobb q szélmozgás, annál nagyobb területet érint a szennyeződés veszélye. Igaz viszont, hogy ezáltal a szennyeződés mértéke kisebb lesz. A kihullás ellen a leghatásosabb a letakarásos védekezés. Le kell takarni a légzőszerveket, azaz szűrni kell q levegőt, a test felületét, az ivóvizet, az élelmiszereket, az épületet, stb. Minden típusú műanyagtartály, fólia, ruházati cikk jó Védelmet biztosít. Alapelv, hogy minden lehető módszerrel meg kell akadályozni, hogy akár a legcsekélyebb mennyiségű rádioaktiv anyag is a szervezetbe jusson. függhet tőlük Légzésünk védelmének eszközei Gázálarcok, porálarcok, szükségmegoldások A gázálarcok sokoldalú védőképessége, igényes kivitele korántsem mindenütt követelmény. A lakosságnál az esetek többségében a rövidebb ideig tartó védekezésről kell gondoskodni. Erre a célra az iparilag gyártott, üzemekben és mezőgazdaságban használatos gázálarcok, valamint a házilag elkészíthető légzésvédő eszközök megfelelőnek bizonyulnak. Az ipari gázálarc szükség védőeszközként a radioaktív és biológiai aeroszolok ellen G, CL, CO jelzésű szűrőbetétekkel átmenetileg a cián, foszfor, arzén és klór tartalmú hagyományos vegyi harcanyagok, illetve a szénmonoxid ellen is kielégítő védelmet nyújt. Gézből készült porálarc. A radioaktív porok ellen a többszörösen hajtogatott gézlapokból készült gézálarccal sikeresen védekezhetünk. Fémkeretes, gézből készült szűrőbetétes porálarc. A levegőben lebegő radioaktív porok a többszörösen hajtogatott gézből készült szűrőbetétes, fémkeretes porálarccal 30—40 százalékos hatásfokkal kiszűrhetők. A fém keret segítségével hatásosan és tartósan illeszthető. Filcből készült porálarc. Formájukban változók lehetnek, az alapanyag szűrőképessége 70—95 százalékos, légzési ellenállása kicsi. Flanellből készült kámzsás parálarc. A kereskedelemben kapható Mannela-flanell 50— 60 százalékos szűrési hatásfokkal rendelkezik és légzési ellenállása alig van. Az ilyen anyagból készült, az egész fejet beborító porálarc a radioaktív porok ellen átmenetileg igen jó védelmet nyújt, de fertőző és mérgező aeroszolok ellen nem használható eredményesen. Posztóból készült kámzsás porálarc. A posztó vagy gyapjú nemez szűrési hatásfoka 60—70 százalékos, légzési ellenállása tartós viselés esetén is alig változik. Radioaktív porok ellen tartós védelmet nyújt. Biológiai aeroszolok áthatolóTeljes értékű bútorok leértékelt úron a Szigetvári Bútorboltban május 31-töl június 12-ig. amíg a készlet tarti Kárpitozott garnitúrák és szekrénysorok NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL! Nyitvatartási idő: Hétfő, kedd, szerda csütörtök, péntek szombat A bútorok házhoz szállítását biztosítjuk. 8.00— 15.30 8.00— 18.00 8.00—14.00 óráig IPARI LÉGZÉSVÉDŐ ESZKOZOK I Ipari gázálarc Ipari félálarc sát átmenetileg megakadályozza. de mérgező harcanyag ellen nem nyújt védelmet. Az ipari lélálarc az előzőhöz hasonló esetekben is szűrőbetétekkel használható. Csak a száj- és orr-részt takarja. A kolloid-félálarc jól használható a radioaktív porok vagy biológiai aeroszolok ellen. Papír szűrőbetétje cserélhető, a gumitest és a szűrődoboz könnyen mentesíthető. A LIX porvédő álarc anyaga gumizott vászonszivacs záróvonallal. Vatta szűrőbetétjét megnedvesítve, vagy papírszűrőre cserélve használjuk. A radioaktív porok ellen átmeneti védelmet nyújt. A PR tipusú porálarc sűrű szövésű, cserélhető terilén betétje különösen alkalmas porok és mikron nagyságrendű száraz és nedves aeroszolok megkötésére. A PR—K tipusú porálarc az előző korszerűsített, két darab szűrőbetéttel, kilégző szeleppel készített változata. Az aluminiumkeretes védőálarc a legegyszerűbb ipari porvédő eszköz. A nagyobb porrészecskék kiszűrésére, radioaktív aeroszolok ellen csak átmeneti védelmet nyújt. E munkavédelmi eszközöket — az ipari gázálarc kivételével — jól záró (motoros, vagy sav) szemüveggel kell kiegészíteni. A házilag elkészíthető szükség légzésvédő eszközök szabásmintáit későbbi mellékletünkben közöljük. A Baranya megye polgári védelmének hivatásos állománya a közelmúltban egésznapos üzemlátogatáson vett részt a Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai üzemegységében. A gazdaság és az üzemegység vezetői ismertették a termelés technológiai folyamatait és válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek a rendkívüli körülmények között való termelés lehetőségeire vonatkoztak. A közvetlen hangú beszélgetés kiterjedt az energia, a viz, a takarmány és az egyéni védelem megoldásának elemzésére is. Az üzem vezetői, akik sokoldalúan bizonyították jártasságukat a polgári védelmi ismeretekben is, tájékoztatást adtak arról, hogyan oldanák meg védelmi feladataikat. A megbeszélés után került sor az üzemlátogatásra. Képünkön: az üzemlátogatás résztvevőinek egy csoportja a sertéstelepen. Ä kollektív védekezés fontos része A korszerű háború viszonyai között a lakosság védelme rendkívül bonyolulttá válhat. A közvetlen fegyveres védelem megszervezésén túl különös gondot kell fordítani az egyes személyek és kisebb-ncgyobb kollektívák közvetett védelmére. Ennek megszervezésében és megvalósításában az egyéni és a kollektív védelem kérdései szorosan összefonódnak. Az egyéni védelem fogalomkörébe tartoznak a sugár, és vegyiszennyezés, a fertőzés, megakadályozása, azaz a járulékos hatások csökkentése vagy kizárása, a személyek sugárellenőrzése és a magatartási szabályok. Háborús körülmények között a lakosság egy része huzamosabb időn át előnyösen tudja kihasználni a műszaki védőléte- sitmények által nyújtott védelmet, ezért kisebb védőképességű eszközök is megfelelő biztonságot nyújtanak. A lakosság nagyobbik része viszont olyan másodlagos hatásokkal kerülhet szembe, amelyek már egyszerű, házilag is elkészíthető egyéni védőeszközökkel is jól kivédhetők. A légzésvédő eszközök — gázálarcok, porálarcok — légutak, tápcsatornq és arcfelület védelmét szolgálják. A tömegpusztító fegyverekkel vívott háború esetén a csapások által közvetlenül érintett területeken kívül az atom, a Veszélyforrások és védőeszközök biológiai és a vegyi fegyver járulékos hatásai jelentenek veszélyt az élőlényekre. A nagy területeken járulékos hatásként fellépő radioaktív kiszóródás ellen egyszerűbb, házilag is elkészíthető eszközökkel is védekezhetünk. A levegőben lebegő sugárzó anyogrészecskék sokáig közvetlen veszélyt jelentenek minden szabadban tartózkodó élő szervezet számára. E lebegő részecskék a légzőszerveken keresztül a szervezetbe jutva abba beépülnek és közvetlenül" károsítják az élő sejteket. A mérgező vegyi harcanyagok elsősorban belégzés útján, de a fejen lévő anatómiai kapukon és a bőrön keresztül felszívódva jutnak a szervezetbe. A különféle típusú légzésvédő eszközök a különböző követelményeknek nem egyformán felelnek meg. A legjobbak a műgumiból készült, légtisztító szelencével is ellátott sisakgázálarcok, mivel a szelence minden szennyező, mérgező és fertőző anyagot megköt, maga q sisakálarc pedig megvédi q teljes fejfelületet a szennyeződéstől. A keretgázálarc is hatásos védelmet nyújt viselőjének annak ellenére, hogy a hajfelület védelméről más eszközökkel kell gondoskodni. Az ilyen védőképességű légzésvédő eszközök mellett q különféle (papír, vászon, szivacs, stb.) töltetű res- pirátorok, por- és ködszűrők, porálarcok és védőszemüvegek nyújtanak megfelelő védelmet. A lakosság egyéni védelmében ez utóbbi eszközöknek van nagy jelentőségük. Szükségszerűen és átmenetileg hatásos védelmet nyújtanak. Bőrvédő eszközök. Az emberi test bőrfelülete igen nagy — felnőttek esetében 1,6—1,8 négyzetméter —, szerepe különös jelentőségű az életfunkció szempontjából. A bőrtakaró az élő szervezet érintkező felülete a külvilággal, tehát mindenképpen meg kell akadályozni szennyeződését, fertőződését, mert célirányosabb a megelőzés, mint a hosszadalmas men. tesrtés, illetve gyógykezelés. A lakosság számára egyszerűbb eszközök is jó védelmet nyújtanak, hiszen jól ki tudja használni az óvóhelyek által nyújtott védelmet is. Betarthatja az elzárkózásra vonatkozó intézkedéseket és csak az előírások szerinti időben, meghatározott céllal, megszabott ideig és a rendelkezésre álló egyéni védőeszközeit használva hagyja el helyét. E szabályok a kielégítő védelmet szolgálják. A szükség bőrvédő eszközökkel szemben támasztott követelményeknél általánosságban megszabható, hogy köny- nyen hozzáférhetők, megvásárolhatók, vaqy elkészíthetők legyenek; megközelítően jó védelmet biztosítanak o felületi szennyeződés, fertőzés ellen; ótmenetileq akadályozzák meg a mérgező és fertőző aeroszolok, permetek átszivárgását (bár a teljes zártság nem követelmény); jól viselhetők legye, nek, ne okozzanak egészségi károsodásokat; lehetőleg mentesíthetők legyenek. Különleges védőképesség iránti igényeket nem támasztha. tunk és arra sem gondolhatunk, hogy a szükség védőeszközök tartósan kielégítő védelmet biztosítsanak. Meg kell elégednünk az átmeneti, rövid ideig tartó, kisebb védőképességgel. Ilyen követelmények szem előtt tartósával az ismert ruházati anyagok közül elsősorban a sűrűszövésű, részben bevonatos, részben impregnált textíliák, vagy q műanyag fóliák válasz- tandók ki a szükséq bőrvédő eszközök anyagaként