Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-26 175. szám

1976. június 26., szombat Dünäntnn napló 3 Csökkenteni az anyagköltségeket Okosan kell gazdálkodni Beszélgetés a Szénbányák gazdasági igazgatóhelyetteséivel A tettesek kézrekerülnek Mohács közrendjéről, közbiztonságáról A bűncselekményeket ittasan követik el A kétségek még sokáig el­kísérik: ha nem lenne párt- határozat a nők fokozottabb részvételéről a vezetésben, aligha ülne ebben a magas székben. Pedig . . . tulajdon­képpen Füzesiné Mázsa Pi­roskának van a legmagasabb közgazdasági és számviteli ké­pesítése, s mellé hosszú gya­korlata is a Mecseki Szénbá­nyáknál. Nemrég nevezték ki a vállalat gazdasági igazgató- helyettesévé. Munka és tanulás ötvenhatban, még a tröszti időkben jelentkezett az újhe­gyi üzem könyvelésén. Egy év múlva könyvelési csoportveze­tő, majd Újhegy vezető köny­velőjének helyettese. Egy köny­velő kezén rengeteg papír át­megy, a végén már biztosan úgy van vele, mindegyik egy­re megy. De ez a papír arany­betűkkel volt megszántva. Egy levél ötvenkilencben a laká­sára a megyei KlSZ-bizottság- tól, hogy tanuljon tovább, hi­szen jó tanuló, munkásszár­mazású. A lehetőség fellelke­sítette, hiszen szülei nem tud­ták vállalni tovább taníttatá­sát. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temre jelentkezett, s még na­gyobb volt az öröme, amikor az ezerkétszáz jelentkező kö­zül azon szerencsés három­száz közé számíthatta magát, akiket felvettek a levelező ta­gozatra. Hatvannégyben vég­zett az ipari szakon. Ekkor töprengeni kezdett, doktorál, tudományos fokozatot szerez, avagy szakmai téren képezi magát tovább. Ez utóbbi mel­lett döntött, mert ez volt a hasznosabb vállalatának is. Aztán sikeresen túljutott a négyéves okleveles könyvvizs­gáló tanfolyamon is, megsze­rezte a legmagasabb szám­viteli képesítést. Közben dolgozott, gazdasági elemző és ellenőrző munkát végzett, S akkor jött az újabb állomás: 1971-től 74-ig a szén­bányák központjában pénzügyi ügyintéző. Itt betekinthetett a vállalat pénzügyi helyzetébe, sok tapasztalatot szerzett a mindennapok pénzügyeiben. Hetvennégyben a komlói köz­ponti gépüzem vezető köny­velője. Úgy érezte visszakerült Újhegyre, annak közvetlen, családias légkörét érezve. Az­tán megkapta a vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettesi ki­nevezést. S most újra itt, a Mecseki Szénbányák meszesi központjában, egy nagy iro­dában és még nagyobb hatás­körrel. Füzesinéhez tartozik a pénzügyi, a számviteli, a bé­rezési és az anyagosztály, to­vábbá a vállalat üzemeinek vezető könyvelői. Mi a legfontosabb? Programbeszédet nem kel­lett mondania, ez a beszélge­tés tehát olyan programbe- széd-féle. — Mit tart legfontosabb ten­nivalójának a vállalatnál? — Az önköltségcsökkentést Nagyon okosan kell gazdál­kodnunk, hová mennyit köl­tünk. — Na igen, dehát nehéz fil­lérekről beszélni, amikor a szénbányák rendszerint anyagi nehézségekkel küszködik, több milliós dotációval dolgozik. — Pillanatnyilag nincsenek anyagi nehézségeink. Sőt, eb­ben az évben jól gazdálkod­tunk, a magyar szénbányák között előkelő helyen állunk. A leglényegesebb tehát, hogy a termelés gazdaságosságát tartsuk szem előtt, azt, hogy a kitermelt szén mennyibe kerül. Most, hogy sorra látogattam az üzemeket, a vezető köny­velők igen tárgyilagosan be­széltek a feladatokról, s az üzemvezetők sem csupán mű­szaki kérdésekre szorítkoztak, ők is aktívan részt akarnak venni a gazdasági munkában. Itt van az anyaggazdálkodás. Csökkentenünk kell az anyag- költségeket. Rangsorolni, mi az ami gazdaságos. Például ha drága anyag is áll rendel­kezésre, ne feltétlenül azt használjuk, hanem próbáljuk meg helyettesíteni olcsóbbal. Szeretném-, ha elterjedne ez a szemlélet. Egy önköltség vizs­gálat mindenesetre már meg­indult, még a kinevezésem előtt. A lehetőségek — A költségek milyen részét lehetne megtakarítani? — Szerintem hatodát, de ta­lán ötödét is, még a növek­vő termelői árak mellett is. Persze, nem egy esztendő alatt, ehhez 2—3 évi alapos felmérés, közgazdasági elem­ző munka szükséges. Szeret­ném a közgazdasági elemzést behozni a vállalat életébe. Sajnos, kevés az ilyen szak­ember. Az üzemekben minde­nütt kijelöltünk egy embert, aki elemző munkával foglal­kozik. És havonta összejövünk az eddig egymással csak rit­kán találkozó tizenöt üzem vezető könyvelőivel, hogy ki­cseréljük tapasztalatainkat. Számítok a fiatalokra, az ő ötleteikre. Eddig talán ke­vésbé támaszkodtunk rájuk, pedig ők igen sok jó műszaki és közgazdasági ötlettel szol­Helyiség kellene a pécsi részlegnek Mi az elsődleges? Mozdulnák a gyógyászati se­gédeszközök: a tömböt, a talp­betét, a gumi,harisnya és a mankó. Augusztus elsejétől kezdve megyénk központi ré­szein lévő kórház-rendelőinté­zeti egységekben beszerezhe­tők. Mint ahogyan azt dr. Bé- di Gábor, a SZOT Társadalom- biztosítási Igazgatóság beteg- ellátási osztályvezetője emlí­tette a SZOT irányelveknek megfelelően Baranyában is megvizsgálták, hogy mivel le­hetne a magasabb szintű be­tegellátást segíteni. A gyógyá­szati segédeszközök decentra­lizációjára könnyen ráakadtak: ezideiq ugyanis egyetlen egy helyen lehetett megyénkben ezeket az eszközöket kézhez kapni. Mégpediq Pécsett, az SZTK Szalai András utcai rak­tárában. Időtakarékosság E raktárból évente közel 3 millió forint értékben vásárol­nak mankót, lúdtalpbetéteket és egyebeket: naponta 80—100 ember fordul meg a szűkös raktár még szűkebb folyosó­ján, s mint hírlik, sokat bosz- szankodva. Mi volt eddig? Ha például a mohácsi lakosnak talpbetétet írt az orvos, majd egész napjába és buszköltség­gel együtt 52 forintjába került az állítólag 12 forintos betét. Nem akarok rosszmájú lenni: mire hazaér a delikvens, a talpbetét „elkopik". Ezért az­tán örvendetes a kezdemé­nyezés, melyhez a városi ren­delőintézeti egységek vezetői is minden segítséget megad­tak: raktárt és ügyintézőt biz­tosítottak Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron, így, ha a segédeszközre szükség van, helyben, a recept azonnali ki­váltásával megkaphatja azt az érdekelt. Időt, pénzt és fárad­ságot takarítva meg ezzel. Hogy mennyit? Az éves far­gálhatnak, jól lehet dolgozni velük. S legfőképpen számítok munkámban a pártbizottság segítségére — mondja végül Füzesiné Mázsa Piroska, aki a közös munkának a híve, s a tárgyilagosság és a hatá­rozottság mellett azt tartja a legfőbb vezetői erénynek, ha a vezető nem ragaszkodik mereven saját álláspontjához, figyelembe veszi mások okos és értékes elképzeléseit. Kívánom, hogy jó gazdaasz- szonya legyen a Mecseki Szén­bányáknak, s minthacsak be­vásárló kosárral járna a piac­ra, jól utánanézzen, mennyibe is kerül egy kiló szén. galom ötven százalékkal csök­ken Pécsett a központi raktár­ban, tehát: naponta ötven em­bernek nem kell buszra, vonat­ra ülnie ... Vegetálnak a gyártók Pécsett, a Steinmetz tér sar­kán egy óvodával egybeépítve található a Gyógvászati Se­gédeszközök Gyárának 8-as számú fiókja. Igen mostoha körülmények között, s csak aki ott járt, az tudja, hogy meny­nyire tarthatatlan a helyzet. Méretre készítenek itt qyógy- eszközöket: évente 18—20 ezer ember számára. Tóth Kázmér, a fiók vezetője alig egy perc alatt végigkalauzolt a „gyá­ron”: két szűk sufniban dol­goznak tízen. Gondjaik alfája ez, innen ered a többi. Feladatuk lenne, hogy Dél- Dunántúlt ellássák e nélkülöz­hetetlen gyógyeszközökkel: talpbetétekkel, haskötőkkel, ge­rinckezelő készülékek minden változatával és sok-sok egyéb­bel. Az átfutási határidőket nem tudják csökkenteni, a gyógyeszközök széles Skáláját nem tudják legyártani. Jó eset­ben méretet vesznek a beteg­ről — fekvő beteget nem tud­nak fogadni — s aztán a pesti központban készítik el az em­berek számára sokszor oly nél­külözhetetlen eszközöket. Ezen eszközöktől függ aztán, ihogya sérült, balesetes milyen gyor­san tud visszaállni a hétköz­napok kerékvágásába. De — hosszú hónapokig várhat, mire műlábát, járógépét megkapja. Akit helyben nem tudnak fo­gadni, azt a fővárosba utaz­tatják. Ez a beteg számára rendkívül fárasztó, többszöri utat jelent, — számunkra pe- diq kidobott forintokat. Azért kidobott ez a pénz, mert a pé­csi fiák dolgozói szakmai vo­„A város nyugalmát, az utca rendjét zavaró súlyos bűncse­lekmények mint például rab­lás, vagy emberölés ebben az évben nem történt, az utóbbi években is csak elvétve fordult elő. Mohácsra jellemző a köz­rend, közbiztonság szilárdsága és fokozatos javulása” — mondják a Mohács Városi-Já­rási Rendőrkapitányság vezetői. A városra jellemző szilárd közrend és közbiztonság azon­ban természetesen nem jelenti azt, hogy minden rendben van, nincs megoldásra váró feladat. Ha nem is nagy számmal, de a súlyos testi sértés, a garáz­daság bűncselekménye áll an­nak a statisztikának az élén, amely az utca rendjét zavarja. Erre a két bűncselekmény kate­góriára is jellemző: elkövetőik maion jól képzettek, s ha mű­helygondjukat megoldanák, minden feladatra képesek. Ötlet már van A Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyárának elképzelései sze­rint Szombathely, Nyíregyháza, Szeged és Pécs központtal bá­zisüzemet hoznak létre, ami ennyit jelent, hogy ezeket az üzemeket szinte mindennemű gyógyesriköz gyártására alkal­massá teszik. Pécs kapna 4—4 és fél milliót s ebből minden gondjuk megoldódna. S mint azt Tóth Kázmér említette, e pénzösszeg elköltésére javasla­tuk már volna. Mivel az üze­met városszélére nem vihetik — a betegek kórházakból, kli­nikákról jönnek —, nem ma­radt más, mint a Steinmetz tér környékén körülnérni. Ez a je­lenlegi hely ideális, de akkor marad a kérdés: hova megy az óvoda? A fordított megol­dást kell tehát mindenképpen választaniuk. A Kun Béla téri ABC sorsa úgyis megpecséte­lődött: más üzletház is épül ide, ezért feleslegessé válik. A gyár szeretné a megüresedő ABC-t átvenni, átalakítani és a hajdani fűszerespultok helyén megkezdeni a termelést. Ehhez azonban az illetékesek gyors segítségét, döntését kérik, mondván: ma még van pénz, de hogy lesz-e holnap, ki tud­ja? A jelenlegi gyórrészt pedig átadnák az óvodának. Újabb ötven hely kialakítására volna mód, ami szintén nem lehet közömbös, a helyhiánnyal küsz­ködő Pécs számára. (Mondják, hogy a jelenlegi Kun Béla téri ABC helyén autószalont sze­retnének nyitni. Ha megnyílik, — bár kétlem, hogy autósza­lonra szükségünk volna — kút­ba esik az ötlet.) Kozma Ferenc úgyszólván kivétel nélkül itta­sak voltak. Mint például a 31 éves Börcsök István ormány­pusztai lakos, akit garázdaság miatt ítéltek el és nemrég sza­badult a börtönből. Napokig a kocsmákat járta, de arra is szakított időt, hogy Sátorhe­lyen öt betörést kövessen el. Aztán Mohácsra tette át „szék­helyét”. Kora reggel az egyik ház nyitott ajtaján bement, ahol egy lánnyal erőszakoskod­ni akart. Elfogták és a Mohácsi Járásbíróság 4 évi szigorított börtönre ítélte. A közrend, közbiztonsáq vé­delmét általában az is jellemzi, hogy a tettesek kézrekerülnek. Az elmúlt évben Golykovics Tamás és 8—10 társa alkotta „galeri" kezdetben ,a lopásokra specializálta magát, majd egyik éjszakai útjuk alkalmával egy nővel erőszakoskodtak. A bíró­sági ítélet gondoskodott arról, hogy jóidőre ne követhessenek el bűncselekményeket. A cso­portosan elkövetett bűntettektől hosszú ideig mentes volt a vá­ros — nemrég azonban ismét sorozatos lopásokról érkeztek jelentések a rendőrségre. Kapi­tány János és két társa — mindhárman pécsi lakosok és büntetett előéletűek — pécsi és mohácsi bűntetteik miatt a határnak indultak, mert — mint mondták ,,a disszidálás volt az eqyetlen lehetőség a büntetés elkerülésére." A rendőrséq és a határőrség jó együttműködé­se azonban meghiúsította el­képzelésük valóraváltását. Ér­demes megemlíteni a tiltott ha­tárátlépési kísérletekről: az el­múlt években számos fiatal „kalandvágyás”, vagy „félelem a rossz bizonyítvány miatt" okot jelölte meg tette indíté­kául. Az utóbbi időben — mint a kapitányságon mondják — megszűntek ezek az okok és a határ felé döntő többségükben azok indulnak, akik különböző bűncselekmények elkövetésének következményei alól akarnak menekülni. Számos esetben kell intézked­niük a rendőröknek az utca rendjét sértő botrányos viselke­dés miatt is. Ok itt is a túlzott alkoholfogyasztás, — következ­ménye a „botrányos részegség". Leqtöbbször a Béke étterem, a Halászcsárda és a Jóbarát vendéglő környéke hangos — általában fizetési napokon. „A botrányos részegség megelőzé­séhez hozzájárulnak, ha étter­mek, italboltok ittas embert nem szolgálnak ki. A rendelet megszegőivel szemben fokozott szigorral járunk el, — jelenleg is öt feljelentés van" — mond­ják tájékoztatóul. A lakosság segítsége jelen­tősen hozzájárult mind a külön­böző bűntettek felderítéséhez, mind a tettesek elfogásához. Az egész város közrendjének, köz- biztonságának további javítá­sához kérik a rendőrség veze­tői: a rendet zavaró bármiféle cselekményt azonnal jelentsék, a verekedők, garázdálkodók gyors megfékezése érdekében. Ez év eddig eltelt időszakában a múlt év hasonló időszakához képest csökkent az összbűntet- tek száma. Cél a további csök­kentés és a megelőzés! G. F. Csabi gyermek­heiierök árusítása PÉCSI BÚTORGYÁR II. sz. telepén, Pécs, Lotz K. u. 2. sz. A Kesztyűgyár I. sz. gyáregysége Engel János úti új gyáregysége indulására kesztyűszabászokat, gépi kesztyű varrókat 4—6 hónapos képzéssel betanít Jelentkezés: ^ KESZTYŰGYÁR I. SZ. GYÁREGYSÉGE, HŐERŐMŰ. Miklósvári Zoltán Vidéken is vásárolható gyógyászati segédeszköz Csípőficamos csecsemőre szerelik fel a szijazatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom