Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-03 152. szám

1976. június 3., csütörtök Dünantmt napló 3 Fürdés csak a kijelölt helyeken Bikali Hal- termelési Rendszer Két új halszak- üzlet és egy halbisztró nyílik Pécsett Siabadstrand Mohácson Kijelölték Mohácson a szabadstrand területét. Mo­hács Városi Tanács Igazga­tási Osztálya és a BM Fo­lyamrendészet mohácsi Pa­rancsnoksága a szigeti olda­lon a révállomástól a Sza­badság zátonyig terjedő, bó. jákkal kijelölt folyamsza­kaszon engedélyezi a für­dést. Tilos fürdeni hajóutakban, kompátkelő helyeken, a víz­kivételi műnél. A szennyvíz- beömlések, az egészségre ártalmas egyéb vízbeömlé- sek 100 méteres körzetében, a Duna városi oldalának tel­jes hosszában, valamint a fürdést tiltó tábláknál. A bójákkal jelölt szabad­strand területére vizijármű­vel bemenni és ott kikötni tilos, Ezen a részen semmi­féle állatot nem szabad te­relni, fürdetni és itatni. Vizi- járművek 'kikötésére a für­dőhely északi és déli vég­ződését jelölték ki. Kérik a fürdőzőket, hogy a balesetek megelőzése ér­dekében tartsák be a sza­bályokat. A vízen közleke­dők és vizisízők vegyék fi­gyelembe a kavicstermelő hajóegység munkáját. Vízisízni a Szabadság zá­tony és a sziget közötti Du- na-ágban szabad. Alacsony vízálláskor a zátony város felőli partszélén 100 méteres szélességű sávban lehetsé­ges, a hajóút igénybevétele nélkül. 120 vagon étkezési hal Halfésű, melyet lehalászáskor használnak. hangsúlyozta a miniszteri ér­tekezlet — az országos fő ter­melő körzetekhez igazodva 2— 3 rendszergazdát kell kijelölni. Az egyik ilyen rendszergazda lesz a Dunántúl körzetében a Bikali Állami Gazdaság. Bikáit évtizedek óta kimagas­ló termelési eredményei alap­ján kérte fel az Állami Gaz­daságok Országos Központja a pályázatra — melyet már márciusban benyújtottak a mi­nisztériumhoz jóváhagyás végett. Az 1974-es fúziót követően 1000 hektár tófelületre „felfutott” Bi­kali Állami Gazdaság tavaly is országos, első lett a halhús­lyen nagy érdeklődés tapasz­talható az intenzív halhúster­melés iránt, azt az is mutatja, hogy azóta újabb 9 termelő- szövetkezet — Tolnából a naki Dózsa és a kölesdi tsz, Bara­nyából Szalánta, Somogybái Kálmáncsa, Somogyvár, Kisbár- apáti, Szőlősgyörök, Mesztegnye és a ságvári tsz — kapcsoló­dott a rendszerhez. Bikái a rendszergazda 1000 hektárral és rajta kivül öt megyéből 15 nagyüzem újabb 1380 hektáros tófelülettel lépett együttműkö­désre az intenzív halhústermés érdekében. Tagként lépett be a Halértékesítő Vállalat, amely öt­Erre az évre a bikali halter­melési rendszer már 120 va­gon étkezési halat kötött le a HALÉRT-tel. A partnerek expor­tálni nem tudnak, mert nincs halbetárolójuk, ez miatt az élő­hal belföldi értékesítése is na­gyon szezonális, főként az őszi hónapokra összpontosít. A BHR azt is célul tűzte ki, hogy 12 hónapra „húzzák szét” a le­halászást és az értékesítést, hogy mindig kaható legyen élő­hal. A rendszergazda Alsómo- csoládon az ötödik ötéves terv­ben 30 millió forintos beruhá­zással felépít egy évi 2000 ton­na kapacitású — késztermék­ben számolva — halfeldozót a hozzá tartozó mélyhűtővel. Itt szeletelt, fóliába csomagolt, konyhakész halat állítanak elő. S hogy ez a termék a belföldi fogyasztókhoz el is jusson, a gazdaság a feldolgozó meg­építése után — kiviteli terveit most készítik s építése 1977-ben indul — egy halbisztrót és két új szakboltot nyit meg Pécsett. Úgy tervezik, hogy az egyiket a Szigeti úti lakótelepen a Szliven Áruház környékén, a másikat a Zsolnay utcában a vasútállomáshoz közel nyitják meg. Itt árusítják majd az al- sómocsoládi feldolgozó termé­keit, a konyhakész, szeletelt, fó­liás halat, évi 2 ezer tonna mennyiségben. — Rné — üi WV¥ÜPiMll Ifiül* üxettlfei Ül „székgyár" létesül Mohácsai Dunántúlon sok a halastó, de kevés bennük a hal. Rossz, a halellátás, ritkán kerül halhús a konyhánkra. A statisztikai felmérés szerint hazánkban évi 2,5 kilogramm az egy főre eső halfogyasztás, amivel a világ- ranglista végén kullogunk. A hal a legolcsóbb hús — kiló­ja 20—23 forint, — s az is ma­rad bárhogy alakuljanak is az új húsárak. Könnyű emészthe­tősége, magas biológiai érté­ke is amellett szól, hogy együnk több halat. Meg kell duplázni a fogyasztást A MÉM miniszteri értekezle­te a napokban tárgyalta meg a halászati ágazat fejlesztését és szögezte le ismételten, hogy az ötödik ötéves terv során meg kell duplázni hazánkban a halhústermelést. A fogyasz­tást a mostani 2,5 kilogramm­ról évi 5 kilóra keJI növelni és a hazai termelésből feldolgo­zott félkész, és konzervált hal értékesítését a tavalyi 2, illetve 7 százalékról, 20, illetve 25 szá­zalékra szükséges növelni. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban a halnak már nem 91 százalékát, — mint most — hanem csak 55 százalékát fogjuk élőhalként megvásárolni, a többit mélyhű­tött, konyhakész állapotban, il­letve konzerv formájában. A halhústermelés ilyen nagyará­nyú fokozásának érdekében — A Szék és Kárpitosipari Vállalat mohácsi egysége ha­marosan új gyárral bővül, mely az ipartelepen épül 63 ezer négyzetméteres területen közel 130 millió forintos beruházás keretében. Elérkezett a nyitás előtti utolsó fejezet. A napok­ban megkezdték a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai a belső szerelést, a mázolást, tegnaptól pedig a gé­pek is „költöznek”. Az építke­zés 1974-ben indult, a nyitás a nyári 'hónapokban várható. A legjelentősebb termelőegy­ség, a több mint hatezer négy­zetméteres üzemi csarnok, ahol helyet kapnak például a gép- és szerelősorok, a faipari meg­munkáló-, valamint célgépek, a felületkezelő berendezések, me­lyek az NSZK-ból, Olaszország­ból, Csehszlovákiából és Romá­niából érkeztek. Értékük több mint 60 millió forint. Ahol lehet, a szalagszerű termelést valósít­ják meg. A berendezések rezgés csillapító gumibakra kerülnek, így is csökkentik a zajártalmat. Itt említhetnénk meg a nagytel­jesítményű por-forgács-elszívót, amely eredeti tisztára „szellőz­teti" a műhely levegőjét. A korábbi opró telepek zsú­foltságát felszámolják. Meg­emelkedik az egy munkásra jutó munka- és mozgásterület, a kor. szerű szárító alagutakban gyor­san, egyenletesen keményed­nek, „szikkadnak” a lakkozott székek. Az anyagmozgatás gir. be-gurba útjai lerövidülnek és a kézi rakosgatást felváltják az elektromos targoncák. A felület­kezelőben a felfüggesztett kon- vejor-pályán zajlik a ki- és be­szállítás. Növelik a raktárterü­letet; például a faanyag-téren egyszerre 4—5000 köbméter anyagot tárolnak. Újdonság, hogy a „fa-csomagokat”, vagyis az egységrakatos máglyákat targonca szállítja a feldolgozó helyekre. A szociális létesít­ményben 550 munkás étkezhet, fürödhet, öltözhet. Jelenleg az üzem csaknem 600 munkást alkalmaz, közülük mintegy 100 a bejáró a környe­ző falvakból. Ezenkívül mármost 30 betanított gépmunkáisra len. ne szükség, de az új gyár be- léptével ez a szám 150—200-ra emelkedik 1980-ig. Az utóbbiak főleg faipari gépmunkások és betanított munkások. Az után­pótlást a szakmunkásképző in­tézetekben keresik. Mohácson most 30 asztalos és 36 kárpi­tostanulót képeznek. Számukra a régi asztalosrészlegben új tanműhelyt nyitnak szeptember­ben. Vidékről bejáró munkások után kutatnak és tárgyalnak majd a Volánnal, hogy több járatot indítsanak. A tét nagy és hiába van drága importgép, ha kevés a munkáskéz. Idén csak exportra 100 ezer széket gyártanak, az NSZK-beli Steinhoff cégnek. 1980-ig az évenkénti 480 ezer darabot akarják elérni más külföldi pia­cokat is felkutatva. Belföld­re szánt termékeikből: az Apol­ló, Léna, Dória kárpitos garni­túrából idén 15—20 ezer, a tér­garnitúrából pedig 1000—1500 darabot állítanak elő. Az utóbbi nagyon keresett cikk: az igény a 3 ezret is eléri ebben az év­ben. Szeretnének eleget tenni a hazai vásárlóknak is, bár az export-szék előállítása a legje­lentősebb munkaerőket leköti. Az idei próbaüzem alatt csak egy műszakban termelnek, de jövőre bevezetik a két műsza­kot. A hangsúly a gépek maxi­mális kihasználására, az éssze­rű anyagmozgatásra és -ellá­tásra, a technológiai folyama­tok lerövidítésére tevődik át. Csuti J. A Bikali Állami Gazdaság alsó mocsoládi halastava termelésben hektáronként 15,8 mázsás üzemi átlaghozamával. Az ország állami gazdaságai 14 000 hektáros tóterületükön 8,7 mázsás halszaporulatot pro­dukáltak átlagosan s ez csak alig több, mint a fele a bika- linak. A termelőszövetkezetek átlaga pedig még ennél is jó­val alacsonyabb. Igaz, hogy a tsz-tavak általában kisebbek, mint az állami gazdaságiak, ezzel szemben sokkal újabbak, csaknem mind a felszabadulás óta épült, mégis alig adnak halat... A tsz-tavak többségé­ben hektáronként nem érik el a 3—4 mázsás halhozamot. Bővül a termelési rendszer Mindez akkor derült ki, mi­kor a Bikali Állami Gazdaság halászati főágazatának Dom­bóváron működő részlege — egy mérnök és egy szakmér­nök foglalkozik itt egyelőre a haltermelési rendszer ügyeivel — megkezdte a partneri kör kiépítését a három dél-dunán­túli megyében. Ez év január 1- én két állami gazdaság — Nagyhörcsög és Zalaszentgrót — valamint négy termelőszö­vetkezet — Mozsgó, a villányi Új Alkotmány, a gödrei Béke és Egyházaskozár — belépé­sével indult meg a rendszer. S hogy az üzemek részéről mi­éves szerződés aláírásával vál­lalta a rendszer által termelt étkezési hal átvételét. Továbbá belépett mint ivadékkeltető ál­lomás a Százhalombattai Tem­perált vizű Tógazdaság és a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet is, ahol a genetikai munka és a rendszer részére piacképes új halfajok és fajták kinemesítése folyik. A BHR nem kisebb célt tű­zött maga elé, mint azt, hogy partnereinél a jelenlegi 3—4 mázsás halhús termelést 1978- ra hektáronként 11—12 má­zsásra növelje, vagyis meghá­romszorozza. És ez a bikali technológia adaptálásával — Bikaion és Sumonyban a kor­szerűsített nagy tavakon már tavaly 27—30 mázsa halhúst állítottak elő ezzel a technoló­giával — reális célkitűzése. A BHR a szaktanácsadáson kí­vül ellátja első osztályú — ponty, harcsa, amur, és egy új halhibrid, a vicsege — ivadék­kal, különféle gyógytápokkal és garantált haltópokkal partne­reit. Koordinálja a gépbeszer­zéseiket, sőt eqyes gépeket, mint például a Trabant motor­ral működő etető-hajót, maga gyártja le szériában. Az idén 40 ilyen hajót értékesít a gaz­daság. A halászat komplex gé­pesítését is Bikaion dolgozták ki, s ezzel az országos pályá­zaton 1974-ben díjat nyertek. A halászat komplex gépsorát a BHR minimum 700 hektáros tófelületű üzemeknek javasol­ja beszerezni — erre 46 szá­zalékos állami támogatás is jár. Bontásból származó, vasúti pályába már nem használható talpfát megvételre felajánlunk VÁLLALATOK, KOZULETEK RÉSZÉRE 25 Ft/q egységáron a Pécsi Vasút Igazgatóság különböző állomásairól. Érdeklődni lehet: MÁV IGAZGATÓSÁG VII. ANYAGGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY PÉCS, SZABADSÁG ÜT 39. TEL.: 15-611/119 mell. v‘ :•. •* •: íí * .:• .:• í ¥:•:• ■- .& ' ::•:•& •*• •: •: ••' .|: •:• / :• .:' ..•: v •: ;. < -.* j; ... v y ^ .: J.. :|:- <: ••■ * .y ■•• ■?• •:•:•• .•:• •> :• . •$•:;:• * :•$&: ;: ....• .• >■ í ....• :f ...y. ••:

Next

/
Oldalképek
Tartalom