Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-19 168. szám
1976. június 19., szombat Dunantmt napló 3 érteni az árukét és a vevőköt Tanulnak a kereskedők Július elsejével megyei kirendeltséget hoz létre a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ Bővítik a kereskedelmi szakmunkásképző iskolát a Rét utcai szárnyon. Nemcsak az az érdekes, van-e elegendő számban eladó a boltokban, legalább annyiro fontos, iá kereskedők óllnak-e a pultok mögött, akik értenek az árukhoz és a vevőkhöz, gyorsan és udvariasan kiszolgálnak. Ezért az új munkaerőforrások felkutatása mellett egyaránt törekedni kell az új belépők gyors átképzésére, a kereskedők szervezett képzésére és továbbképzésére, általános és szakmai kultúrájuk emelésére. A belkereskedelmi miniszter rendeletéinek végrehajtásáért a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai a felelősek. Osztályunk megtette a szükséges intézkedéseket: a munkaerőutánpótlás biztosítására évenként ötszáznál is több szakmunkás- tanulót iskoláztunk be, így 1975-ben a Pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában három évfolyamon csaknem 1600 rendes korú szakmunkástanulót képeztünk. Ezen túlmenően erőteljesen szorgalmaztuk a felnőtt dolgozók képesítést nyújtó képzését is. Felnőtt oktatásban két üzletvezetői, egy boltvezetői és kilenc szakmunkás képesítést nyújtó tanfolyamot indítottunk — körülbelül 600 résztvevővel. Ezzel jelentős hatást tudtunk gyakorolni, hogy a szakképzettség aránya ne csökkenjen. Miniszteri rendelet írja elő a szakképzett dolgozók továbbképzését is. A felsőbb vezetők továbbképzéséről a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a hálózati dolgozókról a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ gondoskodik, míg a szervezést a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya végzi. Megyénkben 1972 óta képezzük tovább a hálózati dolgozókat, az első két évben kísérleti jelleggel, ezt követően széles körben. Az elmúlt 1975/76-os oktatási évben 40 továbbképző tanfolyami csoportot szerveztünk — 1200 résztvevővel. A továbbképzést kiegészítik a kereskedelemben speciálisan szervezett áruismertető előadások, melyek során a partnerek, a kereskedelemnek szállító vállalatok bemutatják készítményeiket, ismertetve azok legfőbb jellemzőit, felhasználásuk módját. Ezeken az előadásokon nyoícszáz-kilenszázan vettek részt. Mindent egybevetve, az elmúlt tanévben is, hasonlóan a korábbi évekhez, Baranyában több mint 2000 kereskedelmi dolgozó képezte, illetve továbbképezte magát. Az oktatással összefüggő feladatok megoldása igen nagy terheket rótt a vállalatokra és a szövetkezetekre. A gondok ellenére valamennyi tanácsi kereskedelmi vállalat példamutatóan szervezte a dolgozók képzését, több helyen jelentős anyagi támogatást is nyújtva. Kiemelném a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat kezdeményezését, itt az üzletvezetők továbbképzését intenzív, bentlakásos formában oldották meg. Az eredmények alapján ez az oktatási forma bizonyult a leghatékonyabbnak. Ugyanakkor gondok jelentkeztek a fogyasztási szövetkezeti dolgozók továbbképése szervezésében. Közismert, a szövetkezetek elsődlegesen a megye falvainak ellátását biztosítják, ezért a szövetkezeti dolgozóknak a munkakör, családi állapotuk és a közlekedés viszonyai nem teszik lehetővé a tanfolyamok rendszeres látogatását. Éppen ezért javasoljuk, a fogyasztási szövetkezetek a következő tanévben döntően a konzultációkkal irányított egyéni tanulás formáját alkalmazzák. A Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ nemrég tartotta nyolcadik országos tanácskozását Esztergomban. A tanácskozás, mely értékelte a továbbképzés jelenlegi helyzetét, jelentős új határozatokat hozott a továbbképzés hatékonyságának fokozására. Így többek között döntés született arról, hogy a KTMK a megyékben kirendeltségeket szervez, s ezek bonyolítják majd a terület teljes ágazati képzési és továbbképzési munkáját, biztosítva mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket. A kirendeltségek megalakítására ez év július 1-vel kerül sor. A kirendeltségek a továbbképzés mellett átveszik a jelenleg a szakmunkásképző iskolához tartozó képesítést nyújtó boltvezetői és üzletvezetői tanfolyamokat is. Véleményünk szerint a tanácsi vállalatoknál az új oktatási év sikeres indításához szükséges feltételek biztosítottak, míg a fogyasztási szövetkezeteknél hatékony intézkedéseket kell tenni. Kamarás Károly Pullai Árpád Pécsett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Péter Jánosnak, a Központi Bizottság párt- és tömeg szervezetek osztálya helyettes vezetőjének kíséretében Pécsre látogatott. A Központi Bizottság titkárát dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára fogadta. Pullai Árpád elvtárs tegnap a megyei pártbizottság épületében Baranya, Fejér, Tolna és Somogy megyék párt- és tömeg- szervezetekkel foglalkozó megyei titkáraival időszerű pártpolitikai kérdésekről tanácskozott. Kesztyűvarrók költözés előtt A Pécsi Kesztyűgyár új üzeme az Engel János úton Az új évet új üzemben szeretnék kezdeni Rajzolódik már a pécsi Engel János úti Iparnegyed végleges arculata. A mezőgazda- sági művelésből kivont területen egymás után telepednek meg a különböző üzemek, vállalatok, s mindjárt tegyük hozzá, eszményi helyen. Elsőként a Pécsi Kenyérgyár települt ide Oj úttörőházat építenek Komlón. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat előregyártott elemekből építi az új létesítményt ui iiny> építmények születtek 1975-ken Az ország legnagyobb cementműve Híd a Hármas■ Koroson A megszokás oly erős, hogy a szemünknek is nehezen akarunk hinni. Hosszú évekig nemzetgazdaságunk gyenge láncszeme volt az építőipar, azt szidni divattá vált. Természetesen ma is bőven akad tennivaló az építőipar területén, azonban már szemellenzővel is észre kell venni, mekkora változás történt ebben az iparágban. Elég csak a tv-toronytoa felmenni, s Pécsre tekinteni. Ehhez még egy információ: az elmúlt esztendőben Baranya építőipara 1,6 milliárd forint értékű munkát végzett, 9,2 százalékkal többet, mint 1974-ben (változatlan árakat számítva) s például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat termelékenységi mutatói közel 10 százalékkal emelkedtek. Mit építettünk 1975-ben? Az Építésügyi Tájékoztatási Központ pécsi információs irodája a napokban „Építettük 1975-ben" kiállítást rendezett az 1975-ben elkészült létesítmények fotóiból. A bemutatott anyag 30 tervező és kivitelező szervezet munkáit mutatja be. A sort a Péti Nitrogén Művek épületeivel kell kezdeni. Csúszózsaluzással épült 14—24 és 30 méter átmérőjű tornyok, többszintes vasszerkezetű, zöld idomüveggel burkolt csarnokok, alumínium borítású 40—45 méter fesztávolságú, 100—150 méter hosszúságú rakodó és raktárépületek. Péten az IPARTERV és VEGYTERV elképzeléseit a 22-es ÁÉV hajtotta végre, 30 hektáros területen 1 millió légköbméter teret épített be több mint 10 milliárdos költséggel. A hejőcsabai cementmű elvette az elsőséget a BCM elől. Évente 1,6 millió tonna cemenA Péti Nitrogénmü tét gyártanak a monolit vasbeton, acélszerkezet és alumínium óriásban. A cementműhöz képest a PTV-ben tervezett és a BÉV kivitelezésében felépült K—82 jelű, 40 lakásos, középmagas panelépületek, amelyeket a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásainak építettek Újmecsekalján, törékeny játék- házaknak tűnnek. A képen a kunszentmártoni Hármas-Körös híd vasbetonelemei ölelkezőn nyúlnak egymás felé, a középső elem beemelése után átkarolják majd a folyót, az előregyártott, szabadon szerelt, feszített vasbeton híd biztonságos közlekedést nyújt hazánk egyik legrakoncátlanabb víziútján át. Az Alföldön maradva: elkészült a kecskeméti házgyár, amelyben évente 2500 lakást gyártanak. Ugyancsak 1975- ben készült el a Tiszai Hőerőmű 250 méter magas kéménye. A kéményből lenézve gyermek- játéknak tűnnek a teherautók, felnézve rá, a felhőket éri a kémény. A 495 ágyas, több mint 20 ezer négyzetméter alapterületű UNIVÁZ szerkezetű kiskunhalasi kórház hazánk egyik legkorszerűbb egészségügyi létesítménye. A Budavári Palota, Nemzeti Galériánk a kiállításon belül is különösen alkalmas arra, hogy nemzeti büszkeségünket táplálja. A magyar építőipar, a tervezők itt igazán bebizonyították, hogy mit tudnak. Az egyik szoborgalériáról néhány szót: vörös márvány a padlózat és a falak, a hófehér, rejtett fénycsövekkel megvilágított meny- nyezet carrarai fehér márvány oszlopokon nyugszik. Ellenpólus. A Lenin Kohászati Művek 1 millió légköbméter terű, könnyű héjalósú acél- szerkezetű nemesacél hengerműve. Évente 400 ezer tonna nemesacélt hengerelnek itt A Dunába is acélkígyó hajlik. Csőkígyó. Elkészült a csépel—budafoki ivóvíz medercső. A 750 tonna súlyú csőkígyót egyszerre húzták ót a Dunán, naponta 150 ezer köbméter vizet szállítanak rajta a folyó alatt. Az alumínium borítású pisz- késtetői csillagvizsgáló megjelenésében építészeti remekmű. Miskolcon egyedülállóan szép, 16 tantermes iskola épült a borsodi vázpanel-rendszerrel. Ilyen szerkezeteket találunk a mohácsi új bútorgyárban is. Magasfényű mozaiklapokkal lefedett belső udvara van, két szinten függőfolyosók ölelik, amelyről asztalnyi virágkosarak, valóságos levegőben függő kertet alkotnak. A belső udvar az iskola díszterme, aulája, akár hangversenyterme is lehet. Ugyancsak Miskolcon épült egy Dómus Áruház. Előregyór- tott vasbeton vázból, acél, rácsos tartókkal 4616 négyzetméter területű kereskedelmi létesítményt építettek három esztendő alatt. Miskolcot nem lehet egykönnyen elhagyni: 880 ezer légköbméter terű, 715 milliós költségqel épült húskombinátjában óránként 200 sertést, 30 marhát vágnak, 2,5 tonna töltelékárut készítenek. Húsra bort. A villányi szőlő- feldolgozó belső teréből készült felvétel szerepel a kiállításon, míg a balatonboglári évi 120 ezer mázsa szőlő feldolgozására, 130 ezer hektó bor tárolására alkalmas kombinát végeláthatatlan szőlők között fekszik. A kiállítás utolsó képein a szigetvári Radován tér látható. A légi felvételről úgy látszik, mintha építőkockákból rakták volna össze a két házfüzért. A kiállításnak természetesen csak egy részét tudtam bemutatni, mint ahogy a kiállítás is csak töredékéről képes beszámolni mindannak, amit az építőipar 1975-ben felépített Lombosi Jenő ez év tavaszán s a teraszosan kiképzett területen, a terepadottságokat kihasználva építik a Pécsi Szikra Nyomda, valamint a Pécsi Kesztyűgyár II. számú gyárának üzemcsarnokait. A kesztyűgyári beruházás építése, amely a kenyérgyártól keletre eső területen létesül, hamarosan a befejező szakaszhoz érkezik. A monolitvázas épületkomplexum tetőzetén dolgoznak az építők, a szigetelési munkálatokat végzik. A „háromhajós” létesítmény kivitelezője a 26-os Állami Építőipari Vállalat Dunaújvárosból. A fémből készült nyílászáró szerkezetekbe ugyan még nem kerültek be az üvegtáblák és a leendő varroda homlokzatára sem szerelték méq föl a nap- ellenzőként szolgáló színes üveget, ám ez a munka is, a többi szakipari tevékenységgel együtt hamarosan megkezdődhet, hiszen a közeljövőben befejezik az épület belső vakolását és a burkolómunkát is. A 26-os ÁÉV tucatnyi alvállalkozóval együttműködve azt ígéri, hogy november végére, a tervezett határidőre teljesen elkészülnek, s aztán már semmi akadálya nem lesz a technológiai szerelésnek. Az egyemeletes és mintegy 2500 négyzetméter alapterületű — kétszintes — üzemcsarnok mennyezetére már fölszerelték a szellőzést biztosító légcsatornákat, amelyeket majd dekorlemezzel borítanak. Az emeleti rész lesz a varroda, ahol mintegy 160 varrógépet helyeznek el: azokat a tervek szerint méq december hónapban folyamatosan költöztetik és szerelik át a Hőerőmű melletti I- es üzemből. A kesztyűgyáriak már szeretnék az új üzemben kezdeni az 1977-es évet. Az Engel János úti gyárban megszűnik a felesleges anyagmozgatás — s tegyük hozzá, mindez a költségek csökkenését is eredményezi — a bőrraktárt közvetlen a varroda alatti teremben alakítják ki. A varrodához kapcsolódó kétemeletes szociális létesítményben is kőművesek dolgoznak: válaszfalaznak, vakolnak. A földszinten kap majd helyet az orvosi rendelő, az emeleteken pedig 400—400 fő részére az öltözőt és a fürdőt alakítják ki. Az épületegyüttest lezáró földszintes részben kap helyet a kazánház, valamint az étterem. Ottjártunkkor kezdték meg az olajkazánokhoz tartozó tartályok nyomáspróbáját. A porta építése és a belső úthálózat kialakítása is hamarosan megkezdődik. A kesztyűgyáir beruházási osztályától kapott információ szerint az átköltözés utón is használják a Hőerőműnél lévő barakképületeket. Azt tervezik, hogy az l-es üzem épületeiben alakítják ki a vállalat nagyraktárát, mert egyelőre igen mostoha körülmények között — Kő- vágószöllőstől Meszesig — mintegy hétszáz négyzetméter raktár területet bérelnek. A Pécsi Kesztyűgyár kapacitásbővítő beruházásának eredményeként az új gyárban a termelést az l-es üzem teljesítményének kétszeresére növelik. S 1978-ban mintegy hatszáz munkás már egymillió pár kesztyűt készít az Engel János úti II- es számú gyárban. S. Gy.