Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-18 167. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Pécs város Tanácsának ülése Befejezni nem lehet ételezzük fel, csupán nyelvbotlás volt a főmérnök bejelentése a vállaioti tanácskozáson orról, hogy ..végrehajtottuk a* üzem- és munkaszervezési határozatokat". Ha nyelvboilás is. bár bujkál bennünk a kétkedés ördöge, érdemes a meditációra. Mert napjainkban többször hallani, bár nem szó szerinti, de hasonló vélekedéseket. Hol sóhajjal, ezen is túl vagyunk, hol büszkeséggel, lám, ez is kitelt tőlünk. A helyi elégedettség rózsaszín ködét eloszlatja az a tény, hogy irányító szerveik kötelezték a vállalatokat: ötödik ötéves tervükkel párhuzamosan dolgozzanak ki intézkedési tervet az üzem- és munkaszervezés javítására. Ez arra mutat, korántsem fejezték be a termelőegységek azt, ami — befejezhe- tetlen. Négy és fél esztendeje, 1971. decemberében hozott határozatot a párt Központi Bizottsága az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szükségességéről, s ezt az útmutatást követte a Minisztertanács 1003-as határozata. A teendők fontosságát igazolja, hogy azóta a Központi Bizottság is, a kormány is több ízben áttekintette az elért eredményeket, s a további feladatokat. Természetesen sok minden történt a tárcák, az iparcsoportok és iparágak, a vállalatok berkein belül ez idő alatt, ám tény: különösebb elégedettségre nincs okunk. A haladás lassúbb a reméltnél, s a lehetségesnél, az eredetileg megszabott szerény célokat sem érték el sok helyen, s míg általában szemezgetnek, ilyen meg amolyan papír-elképzelésekkel bíbelődnek, a napi valóság keveset változik. Vannak jó alapokat kínáló szervezési irányelvek, ismertek a korszerű munkaszervezési rendszerek, most már módszertani forrásokban sincs hiány. Mégis, lelassul a dolgok futása ott, ahol az érdekeltséq és a kényszerűség mezsgyéje húzódik, mert eddig egyiket sem érezték különösebben ösztöké- ■lőnek a vállalatok. Olyannyira nem, hogy gyakran azokból alakítottak szervezési csoportot, akik korábbi beosztásukban gyengén dolgoztak: csupán esetleges kapcsolatokat teremtettek a szervezési intézetekkel; nem sok figyelmet fordítottak a követelményrendszerek kidolgozására, s így tovább. Azaz haladtak ugyan előre, de egyenetlenül, átgondoltság nélkül, az összhangot nélkülözve. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy a termelőhelyeken divatot, látszat lépésekkel is megelégedő kampányt véltek fölfedezni a központi törekvések mögött, s úgy gondolkoztak: majd valahogy átvészelik a szervezés időszakát, mivel minden csoda három napig tart. Az. okoskodók- ra, ahogy rendszerint, most is alaposan rácáfolt a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy az üzem- és munkaszervezés nem a sok feladat egyike, hanem foglalata minden más további teendőnek. Nélküle vajmi keveset ér a műszakilag korszerű, de a szervezetlenség miatt drágán és késedelmesen előállított termék, az értékesítési terv, melyet betartani az ismétlődő anyag- és szerszámellátási zavarok miatt nem lehet. Az ilyen és hasonló figyelmeztető jelek, tények az értőbbeket, a kedvező és kedvezőtlen hatásokra érzékenyebbeket arra indították, hogy ha késve is, de elővegyék a szervezés ügyét, képet alkossanak teendőikről. Ennek köszönhetően születtek azután nem lebecsülhető eredmények, ám a „derékhad” keveset mozdult előre. A veszteségidők csökkentése, a korszerű berendezések kihasználtságának növelése, a termelékenység fokozása, beruházások esetén a kivitelezési idő mérséklése, mindaz, ami a szervezési tennivalók élén áll, a derékhadban lévőknél úgy hangzott, mint vándornak a távoli harangszó; éppen csak elért a fülükiq. Valamit persze csináltak ők is. áthelyeztek néhány gépet, tökéletesítették az üzemrészek világítását, munkába állítottak öt villástargoncát; hitték, szerveznek. E buzgalmuk közepette hibátlanul ismételgették az ide vonatkozó pártós kormányhatározatokat, csak éppen nem értették, alkalmazták azokat. L e kell számolni azzal a tévhittel, hogy a szervezés befejezhető, s az elvégzett feladatok közé sorolható bármikor. A szervezés állandóan megújuló teendő, mert tárgya folytonosan változik. Nincs tehát minden esetre alkalmas — bármilyen helyzetre ráhúzható — szervezés, mert éppen a konkrétságban, az egy-egy célra han- goltságban van lényege. A szervezés módszerei, technikái azonban általánosíthatók, megtanulhatók, átvehetők. Az erre való hajlamot kell most erősíteni, s persze, nemcsak ösztökélő szavakkal, hanem a szigorúbb számonkéréssel általában, s a kötelezően készített intézkedési tervek végrehajtásának tételes ellenőrzésével. Mészáros Oltó ■ ■ Ülést tartott a Minisztertanács Diplomáciai és gazdasági tárgyalásokat hagyott jóvá a kormány Határozat az indokolatlan adatgyűjtés csökkentésére A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Jacques Chiracnak, a Francia Köztársaság miniszter- elnökének meghívására június 13—16. között Franciaországban tett hivatalos látogatásáról és a francia kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentését a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság május 31—június 3. között, valamint a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság június 8—10. között Budapesten tartott üléseiről. A kormány tudomásul vette Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének jelentését a magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság június 2—5. között Budapesten tartott üléséről. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter jelentését Oskar Fi- schernek, á Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének június 10—12. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentést tett június 7—9. között a Finn Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. A nehézipari, illetve a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta a villamosenergia- hálózati létesítmények és a gabonatároló hálózat fejlesztésére, az erdőszerkezet átalakítására, az erdőtelepítésre és fásításra, továbbá a mezőgazda- sági bekötőútépítésre vonatkozó, az ötödik ötéves terv időszakára szóló célcsoportos beruházási javaslatokat. Az oktatási és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány szabályozta a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok együttműködését, meghatározta a szakközépiskolai szakmunkásképzés egységes rendezésének alapelveit és fő feladatait. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszámolt a Minisztertanácsnak a statisztikai adatgyűjtés helyzetéről, valamint az adatszolgáltatás egyszerűsítése érdekében tett eddigi intézkedésekről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatban kötelezte az állami szerveket, hogy tegyenek további intézkedéseket az indokolatlan vagy párhuzamos adatgyűjtések elkerülése és az érvényben lévő jogszabályok betartása érdekében. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a minisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatoknál folyó vállalati üzem- és munkaszervezés helyzetéről és jóváhagyta az V. ötéves terv időszakára kitűzött feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Czente Gyula elvtárs az eskütétel után szól a tanácsülés részt-' vevőihez Czente Gyula elvtársat választották a városi tanács elnökévé Tegnap délelőtt Pécs megyei város Tanácsa ülést tartott, melyen a tanácstagok fontos személyi kérdésekben dötöttek. A tanácsülést megelőzően a végrehajtó bizottsáq foglalt állást a személyi változásokat illetően. A tanácsülést Papp Imre tanácselnök-helyettes nyitotta meg, köszöntötte a tanács tagjait, a város országgyűlési képviselőit, valamint a tanácsülés munkájában résztvevő párt és állami vezetőket, köztük dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát, Lukács Jánost, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, dr. Csollák Gábort, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőjét és Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét. A tanácsülés első napirendi pontjaként Pákolitz István, a városi választási elnökség elnöke adott tájékoztatást a május 23-i időközi tanácstagi választásról. Bejelentette, hogy Pécs 31. választókerületében — ahol összeférhetetlenség miatt megüresedett a tanácstagi hely — Czente Gyulát választották meg városi tanácstagnak. Wieder Béla felmentését kérte Ezt követően Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára kért szót. Bejelentette, hogy Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke korábban írásban kérte felmentését tanácselnöki megbízatása alól. A kérelmet illetékes párt és állami szervek megtárgyalták, s ennek alapján a Hazafias Népfront városi elnöksége javasolja a tanácsülésnek, hogy Wieder Bélát munkája eredményeinek elismerése mellett Budapestre érkezett dr. Jakov Szirotkovics Csütörtökön hivatalos baráti látogatásra dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes meghívására Budapestre érkezett dr. Jakov Szirotkovics, a Horvát Szocialista Köztársaság kormányelnöke, társaságában van Ljubomir Majerics, a horvát kormány tagja, a külkapcsola- tokkal foglalkozó tanács elnöke és Mirko Skakics, a horvát kormány tagja, a köztársaság pénzügyi titkára (miniszter). Dr. Jakov Szirotkovics látogatást tett a Ganz Villamossági Művekben. A vendéget Papp György vezérigazgató tájékoztatta és többek között elmondta, hogy a baráti szocialista országgal kitűnőek a gyár kapcsolatai. Több erőmű számára szállítottak turbogenerátorokat, komplett berendezéseket, amelyek jó része jugoszláv testvérvállalatokkal kooperációban készült. A horvát kormányfő és kísérete fölkereste a gyár üzemrészlegeit, csarnokait. Lassan formát ölt Pécsett, az Alkotmány és a Petőfi utca sarkán az új típusú panelelemekből épülő lakóház. Erb János felvétele mentse fel tanácselnöki és végrehajtó bizottsági tagi funkciójából. Javasolta továbbá, hogy a tanácsülés válassza meg tanácselnöknek és a végrehajtó bizottság tagjának Czente Gyulát. A Hazafias Népfront javaslatához Lukács János, a városi pártbizottság első titkára szólt hozzá. A következőket mondta: — Wieder ,Béla elvtárs négy éve dolgozik Pécs megyei város Tanácsa elnökeként. Elhatározása, miszerint kéri felmentését, jelentős lépés, amelyet a megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei tanács vezetése felelősséggel véleményezett. Miért történt ez a lépés és miért támogatjuk Wieder elvtárs kérését? Valamennyien tudjuk, hogy az elmúlt négy esztendő a városépítő, városfejlesztő és város- fenntartó tevékenység igen küzdelmes, nehéz időszaka volt. A várospolitika szinte valamennyi területén komoly problémákkal, feszültségekkel kellett szembenéznünk, mindenekelőtt a lakás- és kommunális ellátás, a gyermekintézményi hálózat, a tömegközlekedés, a kereskedelem, a kulturális élet területén. Hozzá teszem, hogy mindezek nem valami vétkes mulasztásból, hanem alapvetően térségünk gazdasági fejlődésének visszaeséséből és a város lakosságának dinamikus növekedéséből adódnak. A továbbiakban a problémák megoldására irányuló erőfeszítésekről, a város új ötéves tervéről beszélt megállapítva: hatalmas munka áll előttünk, megnőtt a felelősségünk és a ta(Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 167. szám 1976. június 18., péntek Ara: 80 fillér
