Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-17 166. szám
6 Dunántúli fíaplo 1976. június 17., csütörtök Oluastuk, Hallottuk Bárányáról Szenes Imre a Népszava munkatársa Komlón járt. A bányászok továbbtanulásáról, szakmai oktatásáról és az ezzel kapcsolatos gondokról írt a június 5-i számban. 125 jelentkezőből 56-an végezték el a nyolc általánost, közülük csak 11 tő lakik munkásszálláson, pedig náluk jóval kedvezőbbek a lehetőségek, mint az ingázóknál. A Mecseki Szénbányák vezetői az iskola sikeres elvégzőinek háromszáz-ötszáz forintos jutalmat adnak és megkapják a hat nap fizetett tanulmányi szabadságot is. Tizenötezer dolgozója van a bányának, többen részt vesznek szakmai oktatásban az előbbi kedvezményekkel. A tiszteletreméltó erőfeszítések ellenére igen lassú és hullámzó az előrehaladás, 40 százalékra sikerült leszorítani az alapiskola nélküliek arányát. Pedig a húsz éven felüliek 160 óra alatt végezhetik el az általános iskolát, egy másik oktatási formában pedig 320 óra után vizsga nélkül kaphatnak bizonyítványt tanulmányi eredményeiktől függően. Baranya építőiparának gondjairól a Népszabadság június 8-i számában olvashatunk. Többek között jogosan kifogásolják az építők, hogy iskolákat, bölcsődéket, óvodákat egymástól eltérő szerkezetekkel rendelik és tervezik. A kisebb épületek kivitelezésétől fáznak az építők, de attól is, hogy elesnek a munkától, ezért elvállalják, felvonulnak, majd félév múlva otthagyják a munkát, így történhetett meg, hogy az előző ötéves tervben a kereskedelmi létesítmények 40 százaléka nem készült el. Igaz viszont, hogy legnehezebb dolga a kivitelezőnek van, ők vannak a sor végén és rajtuk csattan az ostor. Szorosabb együttműködéssel, a viták gyorsabb tisztításával, közös intézkedési és cselekvési program kidolgozásával eredményesebb volna a munka. Reális lehetőség van erre, hiszen a beruházások előkészítésére eddig is kétszer annyit fordítottak, mint a kivitelezésre. Ugyancsak a Népszabadság adja hírül, hogy az idén félmillió fiatal túrázik és az egyetemisták, főiskolások turisztikai találkozóját augusztus II. felében a Baranya megyei Orfün ta rtják. Beethoven- estek Martonvásáron Az idén is megrendezik a martonvásári Beethoven-este- ket a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének parkjában, híres külföldi vendégművészek és hazai előadóművészek fellépésével. Július 26-án szovjet vendég- művészek közreműködésével az Egmont-nyitány, a C-dúr zongoraverseny és a III. szimfónia dallamai csendülnek fel. Július 31-én Szenthelyi Miklós hegedűművész, Onczay Csaba gordonkaművész és Kiss Gyula zongoraművész köz. reműködésével a Prometheus- nyitányt, a hármasversenyt és a IV. szimfóniát adják elő. A halhatatlan Leonora-nyi- tány és a IX. szimfónia hangzik el augusztus 14-én. Vigyázzatok a férfiakra! A férfi - negyven felet! A férfi negyvenéves korában éri el teljesítőképességének leg magasabb fokát; munkájának termelékenysége, szellemi alkotóképessége nagy. Fizikuma már nem olyan erős, mint húszéves korában, mégis jobban megállja a helyét az élet dolgaiban. Testileg-lel ki leg kiegyensúlyozott, mert hosszú évek során összegyűjtött tapasztalataira támaszkodhat. A negyven év körüli férfi a társadalom értékes tagja. Ezek az évek jelentik számára az igazi „ aranykort", — elsősorban n szellemi képességek tetőpontját, — és ez az állapot hosszú ideig megmaradhat. Csakhogy éppen itt mutatkozik az első nehézség: a testi erő nem képes lépést tartani a szellemi erővel, lemarad tőle. Az agy még kifogástalanul működik amikor a férfi fizikumában egyre több kedvezőtlen változás következik be. Észrevehetővé válik, hogy az öregedés már előreveti árnyékát. Csökkenni kezd az egyes szervek teljesítőképessége, jelezve, hogy az öregedés még mesz- sze van ugyan, de napról nap ra közeledik, feltartóztathatatlanul. Az időt persze nem lehet megállítani. De mi az oka annak, hogy az egyik negyvenéves ember nem látszik többnek harmincnál, a másik viszont öregember benyomását kelti? Valamennyien megöregszünk, de az öregedés folyamata az egyes embereknél nagyon eltérő módon megy végbe. Az öregedés gyorsasága nagyon sok mindentől függ. Befolyásolja a veleszületett hajlam, a kiállt betegségek, az életkörülmények, az életmód és még sok minden egyéb. De késleltetni lehet az öregedést. Nem jó módszer, "ha a férfi megvárja, amíg eléri a negyvenedik évét, és csak akkor kezd a közeledő öregségre gondolni. Ez megbocsáthatatlan hiba lenne. A hosszú életért időben el kell kezdeni a harcot. Amint valakinek „benőtt a fe- jelágya", már elgondolkozhat azon, a fiatalság nem tart örökké, s aki sokáig fiatal szeretne maradni, annak be kell tartania bizonyos életmódbeli szabályokat. A fiatal férfi még olykor-olykor különös károsodás nélkül figyelmen kívül hagyhatja, a negyvenéves embernek már gondolnia kell arra, hogy jelentéktelennek tűnő hiba is súlyosan árthat az egészségnek, ami azután öregedését is meggyorsíthatja. B. Urlanisz szovjet demográfus nemrégiben megjelent közleményeiben így ír: „Vigyázzatok a férfiakra!" Azt állítja, hogy bár általában több fiú születik mint lány, az első életév végéig 1000 újszülött közül 23 lány és 29 fiú hal meg. A lányok tehát életképesebbek a fiúknál. Később azután a különbségek még nagyobbak lesznek a férfiak hátrányára. A gyengébb biológiai alkathoz még hozzájárul a mértéktelenebb, szertelenebb életmód; így pl.: a férfi több alkoholt fogyaszt, és általában erősebb dohányos, mint a nő. Egyszóval a férfinak kevesebb a reménye, hogy magas kort egészségesen érjen meg. Urlanisz egyenesen azt javasolja, hogy külön egészségügyi szaktanácsadó szolgálatot kellene szervezni a férfiak számára, ahol az eddigieknél sokkal mélyrehatóbban gondoskodnának róluk . . . Dehát ez még csak javaslat, távol a megvalósulástól, Addig is mi magunk gondozzuk önmagunkat, óvjuk egészségünket, harcoljunk a betegségek és a korai öregség ellen. Raglánvonalú pulóver csipkebetéttel — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —I7 *S5H HA S T _ I ** 1 J r X / X 4. t T _ 1 I t _L 7 T r I 7 r 1 n T i r r L fine. uÁta _J x 7 L bl. 1« 1 f 1 _ T r 1 1 i E *. i i nr-4ír r , t in t x / 4 i n 1 JL [7 l/A II 1 IA • I yT W«. L I _1 1 r [ rrr T X £ L ■ ■ 1 Ilin MII IMI — —— — — — — — — — • — — — A rejtvények történeténél Homérosz, a kalózkapitány és Schiller Több előnye van a rejtvénynek: logikus gondolkodásra késztet, bővíti a megfejtők ismeretanyagát és társaságok, baráti ösz- szejövetelek kellemes időtöltése lehet. Összeállításunkban öt rejtvényt közlünk. Valamennyi a műfaj klasszikus darabja, némelyük több mint 2000 esztendős múltra tekinthet vissza. Constantinus római császár, akit a történetírók a „nagy" melléknévvel illettek, nemcsak arról híres, hogy hosszú háborúzással győzte lo a keleti országrész társuralkodóit, hanem arról .is, hogy kedvelte a tréfás, elmés játékokat. Bizánci udvarában gyakori ven- géd volt egy akkoriban neves csillagász: Metrodorosz, Ó sokszor szórakoztatta el az udvart, főleg matematikai rejtvényeivel, szójátékaival. A csillagász egyik ilyen alkotását kortársának sírköve őrizte meg az utókor számára. Itt e sir Diphantosz letemet takarja S a sírkő rejtve a korát is közli veled Felhívás! A Kesztyűgyár Központi Gyára lányok, asszonyok, most végző diákok jelentkezését várja VARRODAI ÉS SZABASZATI SZAKMUNKÁRA. Nők — gépi varrodai, betanulási idő 4—6 hónap, bér a betanulási időre 1500,— Ft Férfiak — szabász átképzési idő 6 hónap, bér az átképzés idejére 1700,— Ft. Jelentkezés: PÉCS, SORHÁZ UTCA 36. — Munkaügy, Életének hatodrészén gyermek lehetett Tizenkettedét hozza, s szakálla pelyhedzett, Még egyheted, s felhangzott a nászi ének S további öt év kellett, gyermek születésének S alighogy a gyermek apja kora felét elérte Hades az éleiből kegyetlenül kitépte . . . Ezután még négy évig gyászolta a szegény atya Oldd meg a rejtvényt s mondd mennyi a kora. Homérosz két főműve, az Iliász és az Odüsszea sokak előtt ismert. Kevesen tudják azonban az ógörög irodalom klasszikus egyéniségéről, hogy órákig játszott elmés fejtörőket öreg földművesekkel, piaci árusokkal és halászokkal. Mindig ő lett a győztes, csupán egyszer kapott Homérosz olyan feladatot, amelyet nem tudott megoldani. A rejtvény egy Tü- korosz nevű halásztól ered: Amit megfogunk, azt eldobjuk S hazovisszük mit meg nem lógunk. Középkori történetekben gyakori az a fordulat, hogy megkegyelmeznek annak a halálra ítéltnek, aki megfejt egy rejtvényt. Egy skandináv mese őrizte meg ezt a feladatot, amelyet egy rablógyilkosnak adtak fel, mielőtt karóba akarták húzni: Dobd a vízbe, meg nem fullad, Dobd a tűzbe, meg nem gyullad, Szalma között csendben marad. o Még mindig ugyanaz a téma, csak egy holland változat. A szájhagyomány szerint megkegyelmeztek egyszer egy kalózkapitánynak, akit az amszterdami kikötő előtt elfogtak. Ő már az akasztófa alatt állt, amikor kapott egy utolsó lehetőséget a bíróitól. Feladhatott nekik egy találós kérdést és ha ők nem tudják megfejteni, a kalózkapitány megmenekül a kivégzéstől. Az elítélt gondolkodási időt kért. Három napig élt cellájában kenyéren és vízen, végül hosz- szas töprengés után, amikor ismét az akasztófa aló vezették, így szólt: — Sétálni mentem egyszer; találtam egy hullát; a hullában hét elevent; és ezek az elevenek megmentettek egy életet. . . Mondjátok meg, ti magatokat bölcsnek tartó bírák, hogy mit példáz a történetem? A kalózkapitány elérte célját, mert a rejtvényét nem tudták megfejteni: Nem egyszer készítettek tréfás feladványt a költők, játékként barátaik, környezetük szórakoztatására. irt ilyet Friedrich Schiller, a híres német költő és drámaíró is. Az egész nem több, mint hét sor, megfejtése azonban hét órát is igénybe vett, amikor a költő társasága először hallotta: Mérföldekre visz, messze téged És mégis egy helyben marad Nincs szárnya neki, lel a légbe Mégis magával elragad. és a legnagyobb óceán is, Neki egy kis, rövidke út Fillanat alatt oda jut. A rejtvények helyes megfejtése: O Diphantosz 84 éves korában hunyt el. Q A bolha. © Az árnyék. O Séta közben egy hullát láttam, ezen hét varjú lakmá- rozott. Ezek mentik meg az életemet, mert ti bírák nem tudjátok megfejteni a rejtvényemet. Q A szem. M. K, Anyaga kb. 15 deka vastag Renáta fonal egyes szála, 4-es műanyag kötőtűkkel készül. A passzékat 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük, egyébként harisnyakötéssel szintén sima, visszáján fordított szemekkel dolgozunk. Elejét és ujját csipkekötésű csík díszíti. CSIPKEMINTA Elején a dupla csík 16 szemre, az ujjakon a szimpla csík 9 szemre készül. A leírás a kettős csíkra vonatkozik. Első sor (színe) : 2 fordított, 2 szemet simán egybekötünk, 1 ráhaj- tás, .4 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet áthúzással egybekötünk, 2 fordított, 2 szemet simán egybekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet áthúzással egybekötünk, 2 fordított. 2 szemet áthúzással úgy kötünk egybe, hogy az első szemet leemeljük, a másodikat simán lekötjük és ezen a leemelt szemet áthúzzuk. Második sor és minden páros sor: 2 sima után 5 fordított és 2 sima ismétlődik a sor végig. Harmadik sor: 2 fordított, 1 sima, 1 ráhajtás, 3 szemet simán egybekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 2 fordított, 1 sima, 1 ráhajtás, 3 szemet simán ágybekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 2 fordított. ötödik sor: Azonos az első sorral. A továbbiakban az első-hatodik sor ismétlődik. Eleje: 62 szemmel kezdjük és 6 sort kötünk patentkötéssel. A hetedik sorban (visszája) a beosztás a következő: 1 szegőszem, 22 fordított, 2 sima, 5 fordított, 2 sima, 5 fordított, 2 sima, 22 fordított, 1 szegő- szem. A nyolcadik sorban úgy dolgozunk, ahogy a szemeket látjuk, simára sima, fordítottra fordított szem kerül. A kilencedik sör azonos a hetedik sorral. A tizedik sorban kezdjük el a csipkemintát a 2 ötszemes csík fölött, a beosztás egyébként változatlan. így haladunk 31 cm-es kötésmagasságig, itt a széled ken befejezünk 2—2 szemet és elkezdjük a raglánvonalat. Mintája színén a sor elején 1 szegőszem, 2 sima, 1 fordított, a sor végén 1 fordított, 2 sima, 1 szegőszem. A raglánvonalat a 2—2 színén sima, visszáján fordított szemmel kötött — tehát harisnyakÖtésü — csík képezi, melyet a színén fordított, visszáján sima egyszemes csíkok még jobban kiemelnek. A fogyasztás a fordított csíkokon belül történik, minden második sorban 1—1 szemmel; a‘ sor elején 2 szemet simán; a sor végén 2 szemet áthúzással kötünk egybe. 47 cm-es magasságban a csipkeminta középső 12 szemét leláncoljuk, majd 2 részben folytatva a munkát, a nyakkivágást 2x1—1 szemmel, a szabásminta szerint fogyasztjuk. A tizenkilencedik raglánfogyasztás után a munkát befejezzük. Háta: Azonos az elejével, de csipkebetét nélkül készül, és a nyakkivágást 3 cm-rel magasabban kezdjük fogyasztani. Ujja: 43 szemmel kezdjük és 5 sort kötünk patentkötéssel. A hatodik sorban (színe) a beosztás o következő: 1 szegőszem, 16 szem harisnyakötéssel, 9 stem a csipkemintával, 16 szem harisnyakötéssel, 1 szegőszem. 5 cm-es kötésmagasságtól a széleken az eleje-hátával egyezően fogyasztjuk a raglánvo’na- lat. 30 cm-es kötésmagasságban a megmaradó szemeket egy sorban befejezzük. Az elkészült darabokat saját szállal összevarrjuk. A nyakkivágást 3 rövidpálca és 1 háromláncszemet hamispikó váltakozásával behorgol- juk.
