Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-16 165. szám
e Dunántúli napló 1976. június 16., szerda Vidám hirdetések Egy hónappal ezelőtt „Szomorú híradás" címmel jelentek meg soraink. Most ellenhatásként a humor területére lépünk, s azokat az apró elírásokat pellen- gérezzük ki, amelyeken nemcsak szórakozni, hanem okulni is lehet. Az utazások idejét éljük már. A kül- és belföldi utazók figyelmét felhívjuk a Mecsek Aruház hirdetésére: „A biztonságos és kényelmes utazás teltételeit teremti meg, ha nálunk vásárolja alkatrészeit." Mivel a hirdetés szövege nem árulja el, milyen alkatrészek vásárlásáról van szó, az a külföldre utazó, aki úgy érzi, hogy valamelyik alkatrésze rossz állapotban van, „meghibásodott", ne menjen se Harkányba, se Szigetvárra, forduljon közvetlenül a Mecsek Áruház III. emeletén lévő kiszolgálókhoz! Persze, lehetséges, hogy nem mindegyik alkatrészét tudják rendberakni! Nem szorul ilyen alkatrészcserére az az autó, amelyet ilyen szövegezéssel hirdetnek : „Primo állapotban lévő 900-as VJartburg 1000-es motorral halálozás végett sürgősen eladó." Kissé különös hirdetés: azért akarják eladni az autót, hogy a vásárló meghaljon. Bizony, itt rendőrségi beavatkozásra volna szükség, ha nem történt volna végzetes névutócsere. A hirdető ugyanis tévesen a végeit névutót használta a miatt helyett. Itt az eladás oka: haláleset, s ezért helytelen a célhatározó kifejezésére használt végeit alkalmazása. A két névutó használatát gyakran összetévesztik. Hiába mondjuk, hogy a végett célt, a miatt okot fejez ki, a gyors fogalmazás néha összecserélheti őket. Hogyan tehetünk mégis különbséget közöttük? Ha a végett névuló is kitehetjük, nincs baj. Újabban túlzottan elterjedt az érdekében alak névutószerű használata. Például: ,,A vállalat vezetősége mindent megtesz annak érdekében (helyesen: azért), hogy a termelés növekedjék." Strandbejáratoknál gyakran olvasható: „Értéktárgyakat megőrzés céljából nem veszünk át!" Helyesebb volna . . . megőrzésre. Az ok kifejezésére nemcsak a miatt névutót használják, újabban gyákran hallhatjuk, olvashatjuk a következtében, lolyián, kifolyólag, kilolyóan névutószerű kifejezéseket is. Ezek közül ne használjuk a kifolyólag, kilolyóan alakokat! Terjengősek, magyartalanok és lassan kiszorítják az azért-el. Például: „Nehézségeink abból kilolyólag állottak elő, hogy . .." Helyesen: ...azért állottak elő, mert. . . Lássunk két házassági hirdetést! „Keresek férjemnek nyugdíjas, kertes házzal rendelkező özvegyembert." Erősen félreérthető hirdetés. Bizonyára nem férje számára, hanem saját maga részére keres özvegyembert férjéül. Jeligés hirdetés: „óó—67 éves, alkoholmentes, intelligens lérlivel szeretnék megismerkedni házasság cél/á- ból. leiige: Igen rossz egyedül." Azt hisszük, nyelvi szempontból a hirdetés aiig kifogásolható, csupán a jelige lehetett volna más, mondjuk ez: „A napi szondázás eredményét ne lelejtse magával hozni!" Tóth István dr. Egy ország nemzeti kultúrájának megőrzése áldozatokat követel. A műemlékvédelem pedig áldozat, amennyiben a befektetett összeg nem térül meg úgy, mint egy üzleti vállalkozásban. A magyar műemlékvédelem első intézménye 1872-ben alakult. A kislétszámú szervezet, no meg a nem elég hathatós törvények következménye volt, hogy az akkori egész történeti Magyarországon mindössze ötven műemléket tartottak számon. Akkor érzékelhető igazán, mennyire kicsi ez a szám, ha szemügyre vesszük a mai védett állományt: tizenhat város és három falu egy-egy része (általában a település magja), csaknem kétezer műemlék, kishíján hatezer műemlékjelle- gű és mintegy ezer városképi jelentőségű épület áll védelem alatt. A földrengés áldozatává lett zsámbéki templom 1879-es konzerválása volt az első valóban műemlékvédő — és nem átépítő — rekonstrukció. Ez a törekvés, azaz az épületeket megőrző és nem átformáló munka voltaképpen csak a harmincas években folytatódott az esztergomi királyi palota feltárásával. Az igazán hathatós műemlékvédelmet a felszabadulás után az Elnöki Tanács egyik első törvényerejű rendelete biztosította : a fejlődés akkor gyorsult meg igazán, amikora műemlékek védelme az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium feladatává lett. Kialakult egy olyan korszerű szervezet — az Országos Műemléki Felügyelőség —,' amely egyedülálló Európában. Az OMF részint hatóság, részint pedig egy tervező és kivitelező gárdával rendelkező tudományos intézet. Az OMF szakemberei régészeti feltárásokat és művészettörténeti kutatásokat végeznek, saját építészgórdája tervezi, és mintegy ezer főből álló részleq kivitelezi a helyreállításokat. A városméretű műemlékvédelem lakóházak százait hozta napvilágra, Buda műemléki területének csaknem teljes helyreállítása megtörtént, Sopron belvárosa 1977-ben lesz látható teljes pompájában. Eger, Pécs, Székesfehérvár és Vác követi ezeket. Igen lényeges feladata az Országos Műemléki Felügyelőségnek, hogy ezekből a településmagvakból ne halott múzeumvárosokat, hanem életteli városrészeket formáljon. A középkori házakban modern lakások, üzletek, irodák épülnek, a foghíjakat pedig olyan új épületekkel töltik ki, amelyek — szintén az OMF útmutatásai alapján — harmonikusan illeszkednek a történeti környezetbe. Építészeti anyagunk leginkább veszélyeztetett emlékei a falusi házak. Éppen ezért az OMF igen fontos feladatának tekinti, hogy az egész települést, vagy annak egy részét átfogó műemléki helyreállításokat falvakban is végezzen; ilyen helyreállítások folynak pillanatnyilag Hollókőn, Tihanyban és Szigligeten. A mezőgazdaság fejlődésének eredményeként a falvakban olyan nagyméretű lakásépítkezés indult meg, amely — bármilyen örvendetes is a komfort szempontjából — azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ki- söpri a faluból a népi építészet legszebb emlékeit. Az Országos Műemléki Felügyelőség egy 1958-ban, szervezetten elkezdett falukutatás eredményeit összegezte, és kidolgozott eqy olyan „védelmi" rendszert, ami egyedülálló a világon. Egyedülálló Európában Pénz a házmegóvásra A népi éoületek tulajdonosai (a több mint ezer népi műemlék közül mintegy nyolcszáz van magánkézben) anyagi támogatást kaphatnak az OMF-től __ házaik fenntartási kö ltségeihez. Az egyetlen, amit ezért a tulajdonosoknak tenniük kell, hogy valóban „fenntartsák" a saját házaikat, azaz az OMF útmutatásai szerint rendben elvégezzék azo- ket a munkákat, amiket egy régi épület igényel: meszelést, tapasztást és hasonlókat. Az Országos Műemléki Felügyelőség által nyújtott anyagi támogatás kétféle: az egyiket „éves fenntartási átalánynak" nevezik, összege attól függően változik, hogy az épület igazi műcmlék-e. vagy csak műemlék jellegű. Ezt a pénzt évente folyósítja az OMF, segítségül a jelzett munkák elvégzéséhez. Van aztán az úgynevezett „eseti támogatás", a leromlott házak rendbehozatalára. Aki ennek az összegnek a segítségével állítottaJielyre a házát, azon túl évente igénybeveheti az „éves fenntartási átalányt” . . . A kapuőrség épülete, díszes polgárház és iskola volt a Nevelők Háza Pécs történeti városmagjának egy kedves és jellegzetes épülete az úgynevezett Erreth-ház. A házat a mai pécsiek Nevelők Házának ismerik. A műemléki ház építési idejét nem tudjuk. Egy biztos, hogy az 1820-as években már állt. Pécsi helytörténészek szerint a szigeti városkapu őrzésére szolgáló őrség épülete volt eredetileg és később vált díszes magánházzá. A telekkönyvi adatok szerint 1860-ban mór Mayer Ferdinánd pécsi kereskedő tulajdonát képezte. Egyesek szerint Mayer örökölte a házat, más feljegyzés szerint vásárolta Szcitovszky Mártontól. Lényeges, hogy ettől kezdve módos pécsi családok tulajdonában volt, és az utcai frontra néző reprezentatív lakosztályon kívül az udvaron álló gazdasági épületekből, és a ház végében lévő díszkertből állt. A ház alatt pincerendszer húzódik, amelynek egy részét a II. világháború idején óvóhelynek építették ki. Az udvar közepén áll a régi „szivárványos" kút és mellette egy százéves hatalmas platánfa. 1880 tájékán a tulajdonosok között feltűnik Erreth János neve is, akinek felesége Mayer Anna. Ettől kezdve nevezik a házat Erreth-háznak, mivel már Erreth János, később ennek fia: dr. Erreth Lajos a tulajdonostársaktól megvásárolja a házat. Utolsó Erreth-tulajdonos az említett dr. Erreth János, aki 1846-ban született és 1918-ban halt meg. Híres orvosa és igazgatója volt a pécsi városi kórháznak. Emellett nagy mecénás és patrónus. (Méltán neveztek el róla utcát is Pécsett.) Az 1893-es években a Miasszonyunkról nevezett apácarend iskolafejlesztés céljából az Erreth-ház melletti telkeket is megvásárolta és 1898-ban már az Erreth-ház tulajdonosának neve: „Miasszonyunkról nevezett pécsi nőzárda." A ház ettől kezdve a zárda iskoláinak — elsősorban a tanitónőképzö- nek volt a szerves tartozéka és mint iskolai épület került államosításra. Ezzel a ténnyel kezdődött meg ennek a műemlék épületnek új élete. Mivel az épület iskolai célra nem alkalmas, használatra megkapta a Pedagógusok Szakszervezete, hogy abban a kulturális élet bázisát teremtse meg. Ennek a hatalmas és új munkának volt apostola Koltay Ferenc, aki 1951-től megteremtette a pedagógus kultúrközpontot, és az ő javaslata alapján nevezték el Nevelők Házának. A/ időközben teljesen tönkrement díszkertböl teniszpálya, illetve a szomszédos iskolák részére tornapálya lett. Télen felönlözve -a széles környék kedvelt korcsolyapályája volt ez a terület. Megszervezték a német nyelvű gyermekfoglalkoztatót. Odacsábították a pécsi képzőművészeket, akiknek ez otthonává vált. Menzát szerveztek pedagógusok számára és az iskolák szertárai fejlesztésére műhelyt hoztak létre. A műemléki környezetnek megfelelően rendeztették az udvart, és Koltay Ferenc megszerezte azt a kovácsoltvas díszkaput, amely ma az udvaron látható. Ez eredetileg a Széchenyi téren volt Germánus-ház előterét díszítette és Iparművészeti remekmű A Germánus-ház volt a szovjet városparancsnokság székhelye. A házat utcanyitas miatt lebontották, maradékaiból hozták létre a központi házasságkötő termet. Amikor ma a Nevelők Háza országosan is kiemelkedő kulturális tevékenységéről hallunk (a kamarakórus az ország határain túl is híres), ne feledkezzünk meg arról a Koltay Ferencről, aki ezért az intézményért — a szó legszorosabb értelmében is — életét áldozta. A legnehezebb időkben végzett hatalmas munkája is hozzájárul korai halálához, a halálos szívroham is ebben az épületben érte. Megérdemelné, hogy legalább a kapu alatt — emléktábla hirdesse áldozatos munkáját a jövő pedagógusai számára. Dr. Rajczi Péter Tavasbarlang Tapolcán Aligha van még egy olyan barlang a világon, mint a Tapolcai tavasbarlang: helyét,, címét utca és házszám jelzi. Tapolca, Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést felfedezésének szokatlan körülményei magyarázzák. A Kisfaludy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a századfordulón Tóth Pál pékmester volt, aki 1902-ben elhatározta, hogy saját kutat ásat magának. Németh Ferenc kőművesmesterrel kötött alkut a ' kút elkészítéséről, s a vállalkozó el is kezdte a lyuk mélyítését. Ásott, csákányozott; amikor a mélyebb, s keményebb talajhoz ért, még robbantott is. -Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes esemény: a kőművesmester egy tátongó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Geológusok, földrajzkutatók ereszkedtek le a nevezetes kút torkán, de jöttek szép számmal más érdeklődők is. A pékmester végül megunta a sok hívatlan vendéget, 1913- ban — immár a Tóth-féle portán kívül — elkészült a máig is használt lejárólépcső, majd 1928-tól kigyulladt odalent a villany is. 1938-ban összekötötték az addig különálló tavacskákat — ilyenformán igazi nevezetességgé lett a tapolcai tavasbarlang. A Tapolca alatti barlang- rendszer nagyságát jól mutatja az a tény, hogy a nevezetes tavasbarlangtól nem mesz- szire, a kórház alatt is találtak egy másik jókora földalatti üreget. Erre 1925-ben bukkantak építkezés közben, de kezdetben nem sokat törődtek vele. Megerősítését például csak 1946-ban végezték el, s akkor kapott villanyvilágítást is —, montanóban azonban mind több szó esik róla. Nem mint látványosságot emlegetik, hanem mint gyógyhelyet: dr. Somogyi Józsefnek, a tapolcai kórház belgyógyász főorvosának, és dr. Fodor István klimatológusnak a javaslatára megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egyszerre 10—15 beteq lélegzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállítására nemréq lift is épült, amely a kórház épületéből inául a gyógybarlangba. Bemutatjuk az Országos Műemléki Felügyelőséget Merüléshez készülnek a könnyűbúvárok Kút helyett gyógyhely
