Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-16 165. szám

e Dunántúli napló 1976. június 16., szerda Vidám hirdetések Egy hónappal ezelőtt „Szomorú híradás" címmel jelentek meg soraink. Most ellenhatásként a humor te­rületére lépünk, s azokat az apró elírásokat pellen- gérezzük ki, amelyeken nemcsak szórakozni, hanem okulni is lehet. Az utazások idejét éljük már. A kül- és belföldi uta­zók figyelmét felhívjuk a Mecsek Aruház hirdetésére: „A biztonságos és ké­nyelmes utazás teltételeit teremti meg, ha nálunk vá­sárolja alkatrészeit." Mivel a hirdetés szövege nem árulja el, milyen al­katrészek vásárlásáról van szó, az a külföldre utazó, aki úgy érzi, hogy valame­lyik alkatrésze rossz álla­potban van, „meghibáso­dott", ne menjen se Har­kányba, se Szigetvárra, for­duljon közvetlenül a Me­csek Áruház III. emeletén lévő kiszolgálókhoz! Persze, lehetséges, hogy nem mind­egyik alkatrészét tudják rendberakni! Nem szorul ilyen alkat­részcserére az az autó, ame­lyet ilyen szövegezéssel hir­detnek : „Primo állapotban lévő 900-as VJartburg 1000-es motorral halálozás végett sürgősen eladó." Kissé különös hirdetés: azért akarják eladni az autót, hogy a vásárló meg­haljon. Bizony, itt rendőrsé­gi beavatkozásra volna szükség, ha nem történt volna végzetes névutócsere. A hirdető ugyanis tévesen a végeit névutót használta a miatt helyett. Itt az eladás oka: haláleset, s ezért hely­telen a célhatározó kifeje­zésére használt végeit al­kalmazása. A két névutó használatát gyakran össze­tévesztik. Hiába mondjuk, hogy a végett célt, a miatt okot fejez ki, a gyors fo­galmazás néha összecserél­heti őket. Hogyan tehetünk mégis különbséget közöt­tük? Ha a végett névuló is kitehetjük, nincs baj. Újabban túlzottan elter­jedt az érdekében alak névutószerű használata. Pél­dául: ,,A vállalat vezetősé­ge mindent megtesz annak érdekében (helyesen: azért), hogy a termelés növeked­jék." Strandbejáratoknál gyakran olvasható: „Érték­tárgyakat megőrzés céljából nem veszünk át!" Helyesebb volna . . . megőrzésre. Az ok kifejezésére nem­csak a miatt névutót hasz­nálják, újabban gyákran hallhatjuk, olvashatjuk a következtében, lolyián, ki­folyólag, kilolyóan névutó­szerű kifejezéseket is. Ezek közül ne használjuk a kifo­lyólag, kilolyóan alakokat! Terjengősek, magyartalanok és lassan kiszorítják az azért-el. Például: „Nehéz­ségeink abból kilolyólag ál­lottak elő, hogy . .." Helye­sen: ...azért állottak elő, mert. . . Lássunk két házassági hirdetést! „Keresek férjemnek nyug­díjas, kertes házzal rendel­kező özvegyembert." Erősen félreérthető hirde­tés. Bizonyára nem férje számára, hanem saját ma­ga részére keres özvegyem­bert férjéül. Jeligés hirdetés: „óó—67 éves, alkoholmentes, intelli­gens lérlivel szeretnék meg­ismerkedni házasság cél/á- ból. leiige: Igen rossz egye­dül." Azt hisszük, nyelvi szempontból a hirdetés aiig kifogásolható, csupán a jel­ige lehetett volna más, mondjuk ez: „A napi szon­dázás eredményét ne lelejt­se magával hozni!" Tóth István dr. Egy ország nemzeti kultúrá­jának megőrzése áldozatokat követel. A műemlékvédelem pedig áldozat, amennyiben a befektetett összeg nem térül meg úgy, mint egy üzleti vál­lalkozásban. A magyar műemlékvédelem első intézménye 1872-ben ala­kult. A kislétszámú szervezet, no meg a nem elég hathatós törvények következménye volt, hogy az akkori egész történeti Magyarországon mindössze öt­ven műemléket tartottak szá­mon. Akkor érzékelhető igazán, mennyire kicsi ez a szám, ha szemügyre vesszük a mai vé­dett állományt: tizenhat város és három falu egy-egy része (általában a település mag­ja), csaknem kétezer műemlék, kishíján hatezer műemlékjelle- gű és mintegy ezer városképi jelentőségű épület áll védelem alatt. A földrengés áldozatává lett zsámbéki templom 1879-es konzerválása volt az első va­lóban műemlékvédő — és nem átépítő — rekonstrukció. Ez a törekvés, azaz az épüle­teket megőrző és nem átfor­máló munka voltaképpen csak a harmincas években folyta­tódott az esztergomi királyi palota feltárásával. Az igazán hathatós műem­lékvédelmet a felszabadulás után az Elnöki Tanács egyik első törvényerejű rendelete biz­tosította : a fejlődés akkor gyorsult meg igazán, amikora műemlékek védelme az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium feladatává lett. Kiala­kult egy olyan korszerű szerve­zet — az Országos Műemléki Felügyelőség —,' amely egye­dülálló Európában. Az OMF részint hatóság, részint pedig egy tervező és kivitelező gár­dával rendelkező tudományos intézet. Az OMF szakemberei régészeti feltárásokat és mű­vészettörténeti kutatásokat vé­geznek, saját építészgórdája tervezi, és mintegy ezer főből álló részleq kivitelezi a hely­reállításokat. A városméretű műemlékvéde­lem lakóházak százait hozta napvilágra, Buda műemléki te­rületének csaknem teljes hely­reállítása megtörtént, Sopron belvárosa 1977-ben lesz látha­tó teljes pompájában. Eger, Pécs, Székesfehérvár és Vác követi ezeket. Igen lényeges feladata az Országos Műemléki Felügyelő­ségnek, hogy ezekből a tele­pülésmagvakból ne halott mú­zeumvárosokat, hanem életteli városrészeket formáljon. A kö­zépkori házakban modern la­kások, üzletek, irodák épülnek, a foghíjakat pedig olyan új épületekkel töltik ki, amelyek — szintén az OMF útmutatásai alapján — harmonikusan il­leszkednek a történeti környe­zetbe. Építészeti anyagunk legin­kább veszélyeztetett emlékei a falusi házak. Éppen ezért az OMF igen fontos feladatának tekinti, hogy az egész telepü­lést, vagy annak egy részét át­fogó műemléki helyreállításo­kat falvakban is végezzen; ilyen helyreállítások folynak pillanatnyilag Hollókőn, Ti­hanyban és Szigligeten. A mezőgazdaság fejlődésének eredményeként a falvakban olyan nagyméretű lakásépítke­zés indult meg, amely — bár­milyen örvendetes is a kom­fort szempontjából — azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ki- söpri a faluból a népi építé­szet legszebb emlékeit. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség egy 1958-ban, szer­vezetten elkezdett falukutatás eredményeit összegezte, és ki­dolgozott eqy olyan „védelmi" rendszert, ami egyedülálló a világon. Egyedülálló Európában Pénz a házmegóvásra A népi éoületek tulajdono­sai (a több mint ezer népi műemlék közül mintegy nyolc­száz van magánkézben) anya­gi támogatást kaphatnak az OMF-től __ házaik fenntartási kö ltségeihez. Az egyetlen, amit ezért a tulajdonosoknak ten­niük kell, hogy valóban „fenn­tartsák" a saját házaikat, az­az az OMF útmutatásai sze­rint rendben elvégezzék azo- ket a munkákat, amiket egy régi épület igényel: meszelést, tapasztást és hasonlókat. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség által nyújtott anya­gi támogatás kétféle: az egyi­ket „éves fenntartási átalány­nak" nevezik, összege attól függően változik, hogy az épü­let igazi műcmlék-e. vagy csak műemlék jellegű. Ezt a pénzt évente folyósítja az OMF, se­gítségül a jelzett munkák el­végzéséhez. Van aztán az úgynevezett „eseti támogatás", a leromlott házak rendbehozatalára. Aki ennek az összegnek a segítsé­gével állítottaJielyre a házát, azon túl évente igénybevehe­ti az „éves fenntartási áta­lányt” . . . A kapuőrség épülete, díszes polgárház és iskola volt a Nevelők Háza Pécs történeti városmagjának egy kedves és jellegzetes épü­lete az úgynevezett Erreth-ház. A házat a mai pécsiek Nevelők Házának ismerik. A műemléki ház építési ide­jét nem tudjuk. Egy biztos, hogy az 1820-as években már állt. Pécsi helytörténészek szerint a szigeti városkapu őrzésére szol­gáló őrség épülete volt erede­tileg és később vált díszes ma­gánházzá. A telekkönyvi ada­tok szerint 1860-ban mór Mayer Ferdinánd pécsi kereskedő tu­lajdonát képezte. Egyesek sze­rint Mayer örökölte a házat, más feljegyzés szerint vásárol­ta Szcitovszky Mártontól. Lé­nyeges, hogy ettől kezdve mó­dos pécsi családok tulajdoná­ban volt, és az utcai frontra néző reprezentatív lakosztályon kívül az udvaron álló gazdasá­gi épületekből, és a ház végé­ben lévő díszkertből állt. A ház alatt pincerendszer húzó­dik, amelynek egy részét a II. világháború idején óvóhelynek építették ki. Az udvar közepén áll a régi „szivárványos" kút és mellette egy százéves hatalmas platánfa. 1880 tájékán a tulajdonosok között feltűnik Erreth János ne­ve is, akinek felesége Mayer Anna. Ettől kezdve nevezik a házat Erreth-háznak, mivel már Erreth János, később ennek fia: dr. Erreth Lajos a tulajdonos­társaktól megvásárolja a há­zat. Utolsó Erreth-tulajdonos az említett dr. Erreth János, aki 1846-ban született és 1918-ban halt meg. Híres orvosa és igaz­gatója volt a pécsi városi kór­háznak. Emellett nagy mecénás és patrónus. (Méltán neveztek el róla utcát is Pécsett.) Az 1893-es években a Miasszo­nyunkról nevezett apácarend is­kolafejlesztés céljából az Er­reth-ház melletti telkeket is megvásárolta és 1898-ban már az Erreth-ház tulajdonosának neve: „Miasszonyunkról neve­zett pécsi nőzárda." A ház et­től kezdve a zárda iskoláinak — elsősorban a tanitónőképzö- nek volt a szerves tartozéka és mint iskolai épület került ál­lamosításra. Ezzel a ténnyel kezdődött meg ennek a műemlék épület­nek új élete. Mivel az épület iskolai célra nem alkalmas, használatra megkapta a Peda­gógusok Szakszervezete, hogy abban a kulturális élet bázisát teremtse meg. Ennek a hatal­mas és új munkának volt apostola Koltay Ferenc, aki 1951-től megteremtette a peda­gógus kultúrközpontot, és az ő javaslata alapján nevezték el Nevelők Házának. A/ időközben teljesen tönk­rement díszkertböl teniszpálya, illetve a szomszédos iskolák ré­szére tornapálya lett. Télen felönlözve -a széles környék kedvelt korcsolyapályája volt ez a terület. Megszervezték a né­met nyelvű gyermekfoglalkoz­tatót. Odacsábították a pécsi képzőművészeket, akiknek ez otthonává vált. Menzát szervez­tek pedagógusok számára és az iskolák szertárai fejlesztésére műhelyt hoztak létre. A mű­emléki környezetnek megfele­lően rendeztették az udvart, és Koltay Ferenc megszerezte azt a kovácsoltvas díszkaput, amely ma az udvaron látható. Ez eredetileg a Széchenyi téren volt Germánus-ház előterét dí­szítette és Iparművészeti remek­mű A Germánus-ház volt a szovjet városparancsnokság székhelye. A házat utcanyitas miatt lebontották, maradékai­ból hozták létre a központi há­zasságkötő termet. Amikor ma a Nevelők Háza országosan is kiemelkedő kul­turális tevékenységéről hallunk (a kamarakórus az ország ha­tárain túl is híres), ne feled­kezzünk meg arról a Koltay Fe­rencről, aki ezért az intéz­ményért — a szó legszorosabb értelmében is — életét áldozta. A legnehezebb időkben végzett hatalmas munkája is hozzájárul korai halálához, a halálos szív­roham is ebben az épületben érte. Megérdemelné, hogy legalább a kapu alatt — em­léktábla hirdesse áldozatos munkáját a jövő pedagógusai számára. Dr. Rajczi Péter Tavas­barlang Tapolcán Aligha van még egy olyan barlang a világon, mint a Ta­polcai tavasbarlang: helyét,, címét utca és házszám jelzi. Tapolca, Kisfaludy utca 6. A pontos helyrajzi megjelölést felfedezésének szokatlan körül­ményei magyarázzák. A Kisfaludy utca 6. szám alatti porta tulajdonosa a szá­zadfordulón Tóth Pál pékmes­ter volt, aki 1902-ben elhatá­rozta, hogy saját kutat ásat magának. Németh Ferenc kő­művesmesterrel kötött alkut a ' kút elkészítéséről, s a vállal­kozó el is kezdte a lyuk mé­lyítését. Ásott, csákányozott; amikor a mélyebb, s kemé­nyebb talajhoz ért, még rob­bantott is. -Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes ese­mény: a kőművesmester egy tátongó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Geológusok, földrajzkutatók ereszkedtek le a nevezetes kút torkán, de jöttek szép szám­mal más érdeklődők is. A pékmester végül megunta a sok hívatlan vendéget, 1913- ban — immár a Tóth-féle por­tán kívül — elkészült a máig is használt lejárólépcső, majd 1928-tól kigyulladt odalent a villany is. 1938-ban összekö­tötték az addig különálló ta­vacskákat — ilyenformán iga­zi nevezetességgé lett a tapol­cai tavasbarlang. A Tapolca alatti barlang- rendszer nagyságát jól mutat­ja az a tény, hogy a neveze­tes tavasbarlangtól nem mesz- szire, a kórház alatt is talál­tak egy másik jókora föld­alatti üreget. Erre 1925-ben bukkantak építkezés közben, de kezdetben nem sokat tö­rődtek vele. Megerősítését pél­dául csak 1946-ban végezték el, s akkor kapott villanyvilá­gítást is —, montanóban azon­ban mind több szó esik róla. Nem mint látványosságot em­legetik, hanem mint gyógyhe­lyet: dr. Somogyi Józsefnek, a tapolcai kórház belgyógyász főorvosának, és dr. Fodor Ist­ván klimatológusnak a javas­latára megkezdték benne az asztmás betegek föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékle­tű levegőjét egyszerre 10—15 beteq lélegzi be. Az idős, ne­hezen mozgó beutaltak leszál­lítására nemréq lift is épült, amely a kórház épületéből in­ául a gyógybarlangba. Bemutatjuk az Országos Műemléki Felügyelőséget Merüléshez készülnek a könnyűbúvárok Kút helyett gyógyhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom