Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-14 163. szám

koriiexetek cl#!! aga hiányzik Oj lehetőség a baranyai megyeszékhely gázellátására? Egy, a zalai föld felszíne alatt létesített — pontosabban csak nagyon okosan felhasz­nált — természetes gáztároló egycsapásra megváltoztathatja a Pécs gázellátásáról született eddigi elképzeléseket. Egyelőre csak elvileg, de lehetőség van rá, hogy a tervezettnél koráb­ban érkezzék meg a földgáz Pécsre és hogy az ellátás rendszeres és tökéletesen biz­tonságos legyen. Az olajkutakkal, fúrótornyok­kal tűzdelt zalai vidéken, két község, Hahót és Ederics köze­lében a felszínen jószerint sem­mi különöset nem látni. A mélyben több, mint százmillió köbméter földgázt tárolnak. Olyan földgázt, amelyet nem ebből a mezőből hoztak fel­színre. A felszín alatti természetes tároló létesítését a szükség hozta. Már 1968—70. között adódtak olyan fogyasztási csú­csok, amelyeket a termelés nem tudott követni. Éves szinten megvolt a szükséges mennyi­ség, de a téli csúcsban hiá­nyok mutatkoztak. Ekkor szüle­tett — külföldi példák nyomán — a tároló gondolata, mégpe­dig azzal a céllal, hogy a csúcsidőszakiban besegítsen az ellátásba. A megvalósításról Molnár Já­nos, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat terme­lésgeológiai osztályvezetője be­szél:- Három geológiai lehető­ség közül választhattunk: ko­rábbi gáztelep, lemerült olaj­telep és viztárolóréteg közül. Az elsőt választottuk, azaz olyan zárt, ismert tárolósza­kaszt, amelyet korábban kiter­meltünk. A hahót-edericsi me­ző lelsönovai gáztelepére esett a választás. Ez feltérképezett geológiai szerkezet, ismert volt a tárolótér nagysága, fizikai paraméterei és megfelelt an­nak a szempontnak is, hogy minél kisebb ráfordítással le­hessen technikailag felszerel­ni. Ennek a telepnek korábban 450 millió köbméter volt a földgázkészlete, ebből 350 mil­lió köbmétert termeltek ki. Közben az eredeti 133 atmosz­féra rétegnyomás 20-30-ra csökkent, tehát a viz nem töl­tötte fel a tározót. így a „visz- szatárolást" csökkent nyomás­sal kezdhettük meg. Pillanat­nyilag több, mint 100 millió köbméter gázt tárolunk a területen. 1971-ben indult meg a ter­vezés és szigorú műszaki-gaz­daságossági vizsgálatok kö­vetkeztek. A mező mellett szólt az is, hogy meglévő vezetékek közelében fekszik, s hogy a ko­rábbi fúrásokból hatot újra fel lehetett használni. Ma egy 17 pontos fúráspontrendszer szol­gálja a visszatárolást, a kiter­melést és az ellenőrzést. Molnár János segít elképzel­ni a föld alatti világot:- A tárolótér átlagosan 1225 méter mélyen fekszik a tenger­szint alatt. Egy lencse alakú Az országos gázkörvezeték vázlata homokkőrétegröl van szó, amelynek a legnagyobb ma­gassága 14 méter, és egy 2,5- ször 1,7 kilométeres területen fekszik. A homokkőréteg héza­gossága 22 százalék, ami azt jelenti, hogy az egész réteg térfogatának 22 százaléka üre­ges. Mert a gázt a szemcsék közötti üreg tárolja, tehát nem barlangszerű képződményről van szó. A méreteiről jellem­zésül még annyit, hogy több, mint egy évtizede képes kielé­gíteni a meglévő igényeket és tartalékot biztosítani az ország gázellátásában. S itt térjünk vissza kiinduló gondolatunkhoz. Magyarorszá­gon nagyobb gázlelőhelyeket Zalában, Somogybán és az Al­földön találtak. Mindhárom terülefről Budapestre visz a vezetékrendszer. Egy országos körvezetékrendszernek tehát hiányzik a déli ága, azaz: a zalai nincs összekötve Somogy- gyal, a somogyi pedig - Pé­csen keresztül — a Dél-Alföld­del. Tudjuk, a Pécs földgázellátá­sára szóló tervek szerint Sze­ged környékéről Baján át kap­nánk a gázt 1980 után. Egy­szerűbbnek és gyorsabbnak lát­szik egy olyan megoldás, mi­szerint a zalai mezőt összeköt­nék a somogyival, s Babócsa Pécstől már mindössze 60—65 kilométer. Később pedig sor kerülhetne Pécs és Szeged ösz- szekötésére, ily módon megte­remtve a kört. A zalai tároló tulajdonképpen egy országos „éléskamraként" működhetne, így elképzelhető lenne, hogy Pécs gázellátásába — akár al­földi gázzal is, hisz a meglévő rendszeren azt is oda lehetne juttatni - is segíthetne. Erről Dank Viktor, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főgeológusa így vélekedik:- Valóban, ma már - ezek­kel a lehetőségekkel - nem az a meghatározó, hol lelték és hol termelik a gázt. Annál is inkább, mert Hajdúszoboszló környékén is kialakítunk egy 20 milliárd köbméter fogadására alkalmas tárolót, melyet bekö­tünk az országos körvezeték- rendszerbe. S a körvezetéknek valóban csak a déli ága hiány, zik. A tervek megvannak a nagy kör kialakítására, csupán gazdasági kérdés, hogy erre mikor kerülhet sor. Elképzelhe­tő, hogy Pécs is kaphat Zalá­ból gázt, hisz a tároló függet­len a lelőhelytől. A remény tehát megcsillant, érdemes gondolkodni, miképp lehetne olcsóbban és gyorsab­ban megoldani Pécs földgázel­látását. A felszín alatti tárolás - melynek első hazai megvaló­sítása a zalai példa - egyéb­Elektzomikroszkóppal vallatják a kőzeteket Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat — amely el­sődlegesen a szén kutatására hivatott, de részt vesz a külön­böző ércek és kőzetek kutatá­sában is — ebben az eszten­dőben több mint 11 millió fo­rintos költséggel, korszerű geo­fizikai műszereket vásárolt, a gyors geofizikai, geológiai vizs­gálatokhoz. Az értékes minták megóvására 16 szállítható ál­lomást állítottak fel. A vállalat vezetői sokat vár­nak az elektromikroszkóp mun­kába állításától, mert segítsé­gével már mélyreható őslényta­ni vizsgálatokat is végezhet­nek. Meghatározhatják az ól- ilati és növényi maradványokat és ezáltal a kőzetek keletkezé­sének pontos idejét is. Az idő­pont meghatározása nagy je­lentőségű a földtani kutatá­sokban, hiszen minden fontos érc és ásvány keletkezése meg­határozott korhoz köthető. így az őslénytani kutatások tám­pontot adnak ahhoz is, hogy még mit és milyen mélységben ku­tassanak az adott vidéken. ként számtalan más lehetősé­get is kínál. Magyar szakem­berek szabadalommal védett találmánya például az az el­járás, miképpen lehet felszín alatti meleg vízzel — tárolásos módszerrel — fóliás kertészete­ket fűteni — a föld alól... Panics György Műanyag ablakok — sorozatban Európa egyik legmoder­nebb műanyag ablakgyár­tó üzemét hozza létre kö­zös vállalkozással Egerben a Borsodi Vegyi Kombinát és a Heves megyei Építő Vállalat. Az évente 15 000 ablakot gyártó üzem építése mintegy 60 millió forintba kerül. Az ablakgyár üzemcsar­nokának építéséhez hozzá­fogtak és rövidesen hely­színre érkezik az a külföld­ről vásárolt 20 különféle présgép is, amelyekkel az elemeket gyártják. Az új műanyag ablakokat készítő üzemet úgy építik, hogy a szükségleteknek megfelelő bővítéssel az ötö­dik ötéves terv végére akár 40 000 ablakot is készíthet­nek évente. Az ablakgyár­ban a tervek szerint az év végén már megkezdik a próbagyá rtást. Két üzletkötés ürügyén Ki rakat nézőben • Szovjet hűtőszekrények, automatikus jégolvasztóval • Zsebszámológép /200-ért Megvalljuk, amikor a kül­kereskedelmi cserearányok romlásából ért veszteségeink a tetőpontjukra hágtak, sokan féltünk, legelőször is a fo­gyasztási cikkek importkeretét nyirbálják meg, elszürkülnek kirakataink. Végül is nem ez történt. Ugyan egynémely lu­xuscikk eltűnt a kirakatokból, hogy csak kettőt mondjunk, kevesebb amerikai cigaretta és francia konyak kelleti magát, ám jócskán találhatunk más külföldi árut, az NDK-beii ház­tartási robotgépektől az albán kagylókonzerven át a japán rádiókig. Egyrészt a szocialista orszá­gokból is egyre több és egyre jobb minőségű fogyasztási cik­keket hozunk be, másrészt kül­kereskedőink újabb beszerzési Az ütokó smíi&sok & nagykunokban Még javában dolgoznak az építők, de már érdemes a fa­lak mögé pillantani. Befejezé­séhez közeledik Pécsett a Szi­geti úti új AFIT szerviz építé­se. Az alsó épületben —, ahol majd a karosszéria javítók és a fényezők kapnak helyet — még sok a tennivaló, s szep­tember előtt nemigen készül­nek el, a nagycsarnokban vi­szont már az utolsó simításo­kat végzik a 26-os Állami Épí­tőipari Vállalat emberei. S hogy az AFIT-osok időt nyerje­nek, az építőkkel együtt dol­goztak az utóbbi időben, így a gépek nagy része már a he­lyén áll. Az Acsády utcai bejáraton érkeznek majd az autósok, s innen az út a tágas, fotelek­kel, asztalokkal kényelmesen berendezett ügyfélfogadó- és váróhelyiségbe vezet. A várót csupaüveg fal választja el a diagnosztikai és a szerviz sor­tól, így innen, kényelmesen ülve szemmel követheti kocsiját az ügyfél, akiről UtaseNátó büfé is gondoskodik. A büfé és a munkafelvevők között he­lyezték el az alkatrész és fel- szerelési cikk szaküzletet. Itt jegyezzük meg, hogy a Mun­kácsy Mihály utcai alkatrész­Az uj AFIT-szerviz berendezés alatt álló diagnosztikai műhelye bolt továbbra is működni fog. A diagnosztikai sort Meisz- terics István, az AFIT XIV-es Autójavító Vállalat főmérnöke és Tóth László, az új szerviz- állomás vezetője mutatja be. — A diagnosztikai sor álla­potmérő, hibamegállapító be­rendezésekből áll — kezdi Meiszterics István. — Az első műszer a futómű állapotáról ad képet, a következő a fé­kekről, a harmadik a lengés- csillapítókról, a motorvizsgáló műszer pedig a motor állapo­tát, hibáit rögzíti. Innen kerül a kocsi a nagycsarnokba, ahol a szükséges javításokat elvég­zik. — A szervizsor is a legkor­szerűbb berendezésekből áll — Felhívás! A Kesztyűgyár Központi Gyára lányok, asszonyok, most végző diákok jelentkezését várja VARRODAI ÉS SZABASZATI SZAKMUNKÁRA. Nők — gépi varrodai, betanulási idő 4—6 hónap, bér a betanulási időre 1500,— Ft Férfiak — szabász átképzési idő 6 hónap, bér az átképzés idejére 1700,— Ft. Jelentkezés: PÉCS, SORHÁZ UTCA 36. — Munkaügy. folytatja Tóth László. — A me­legvizes, shamponos alsó mo­sóról a hatalmas aknára áll­nak az autók, ahol egyszerre két kocsin tudnak zsírozni, il­letve olajat cserélni. Egy har­madik sor pedig a felsőmosó, érdekessége, hogy a magyar gyártmányú berendezés az egyetlen Pécsett, amellyel mik­robuszokat is lehet mosni. Mindhárom sor kezdetén és végén a csarnok ajtaját vil­lanymotorral nyitják. A nagycsarnokban a beto­nozást végzik. A gépek, beren­dezések 90 százaléka már a raktárban van, nagy többsé­güket be is szerelték, úgyhogy júliusban az új csarnokban megindulhat a munka. Egyelőre csak műszaki vizs­gára való felkészítést és vizs­gáztatást vállalnak — a most még tovább működő Munkácsy utcai állomás fióküzemeként — ugyanis az alsó épületből kap­ják majd a vizet és a hőt, s ez a rész még nincs kész. A többszöri határidőcsúszások utón most úgy tűnik, szeptem­ber elején lesz az ünnepélyes nyitás. Az Állami Biztosító is ha­marosan épít a telepen, itt tör­ténik ugyanis a jövőben a kár­felvétel és a karambolos ko­csik javítása. A Szigeti úton végzik majd a garanciális ja­vításokat, és valamennyi szo­cialista országból származó tí­pus, valamint néhány nyugati típus javítását vállalják. A Szigeti úti az ország leg­nagyobb szervizállomása lesz, kapacitását évi 400 ezer mun­kaórára tervezték. Félő azon­ban, hogy egyelőre nem is tud­ják majd kihasználni a kapa­citást, ugyanis az autójavítás is munkaerőgondokkal küzd. Itt pedig két műszakban több, mint 200 embernek kellene dolgoznia. források után néztek, ahonnét olcsóbban vásárolhatunk, így jutottak el például egyebek mellett a távoli Hongkongba. Mindezt illusztrálandó, két pél­da a közelmúlt külkereskedel­mi ügyleteiből. Villanyborotva Az idén húszezer Minszk— 10-es típusú hűtőszekrénnyel gazdagodik a magyar üzletek választéka, sőt, újabb húszezer jövőbeni szállítására is meg­állapodás született — erről írt alá szerződést a két külkeres­kedelmi vállalat, a magyar KONSUMEX és a szovjet Raz- noexport. A Szovjetunióban francia licenc alapján gyárt­ják a Minszk—10-es típusjelű hűtőgépeket, amelyek űrtartal­ma 220 liter. Magyarországon a Szaratov típust már jól is­merik a vevők. Ehhez viszonyít­va a Minszk gépek előnye, hogy kétcsillagosak, vagyis a készülék mélyhűtő kamrájában mínusz 12 fokot garantálnak. A hűtőszekrényt automatikus jégolvasztóval szerelték fel, s az ajtót lábpedállal is működ­tetni lehet. A hűtőgépek alap­területe megegyezik a Lehel család gépeinek méreteivel, így a házgyári lakásokban is használható. Ugyanakkor megállapodás született két újabb villanybo- rotva-típus magyarországi be­hozatalára is. A Moszkva—3-as és a Harkov típusú készülékek­ből —, amelyeket ugyancsak nyugati licenc alapján gyárta­nak — az idén a harmadik negyedévtől kezdve 10—15 ezer darab jut el Magyarországra. Hongkongból Világgazdasági napilapunk már korábban ostorozta azt a zűrzavart, amely a zsebszá­mológépek hazai gyártási el­képzelései és a behozatal kö­rül uralkodik. Legfőképpen a rendkívül magas, ötezer forin­tos árakat kifogásolta, hiszen ezek az irodai munkát meg­könnyítő eszközök a fejlett or­szágokban úgyszólván filléres cikkeknek számítanak. Az ügy­ben egyébként a Belkereske­delmi Minisztérium is megnyi­latkozott, hangoztatva, a tö­meggyártású zsebszámológé­pek reális árszintje Magyaror­szágon 1800—2000 forint. A héten aztán gazdasági kö­rökben bombaként robbant vi­lággazdasági napilapunk hír­adása: az INTERAG hongkon­gi zsebszámológépek behoza­talára kötött üzletet. A négy alapművelet elvégzésére, to­vábbá százalékszámításra és gyökvonásra képes, memóriá­val rendelkező, s egy adat tá­rolására alkalmas, adapterrel és elemmel egyaránt működő Microlith 113 nevű számológé­pek augusztustól, szeptember­től lesznek kaphatók a Shell szervizekben, üzletekben és benzinkutaknál. A hongkongi zsebszámológé­pek ára — kapaszkodjunk meg — 1200 forint körül lesz. (—mz—) Hétfői □ Nyitás előtt a pécsi AFIT szerviz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom