Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)
1976-06-01 150. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXXIII. évfolyam, 150. szám 1976. június 1., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Oktatás és tudásvágy Közhelyeink között is előkelő hely illeti meg a kitételt: a műszaki-technikai forradalom korában élünk. Az állítás igaz, a műszaki tudományokban járatlan ember is érzékeli a rohamos fejlődést, s nemcsak a világraszóló újdonságokban, hanem példának okáért a hazai műszaki-technológiai színvonal alakulásában. E fejlődés sokféle következménnyel jár. Talán a legfontosabbról tanácskoztak május 26- án az országgyűlés ipari és kulturális bizottságának együttes ülésén, nevezetesen: a műszaki szakemberképzés feltételeiről, a várható igényekről szóltak a disputa részvevői. A tanácskozás legfőbb tanulságát hadd írjuk le mindjárt: a szakember-képzésnek összhangban keli lennie a mindenkori igényekkel. Nem lehet jó az a képzési rendszer, amely elszakad az ipar, avagy a mezőgazdaság tényleges állapotától. Szellemi és anyagi erőink pazarlása, ha hiányzik a harmónia, ha nincsen elegendő szakember ott, ahol igénylik, s többlet található másutt. A műszaki szakemberek száma növekszik. Tiz év múlva a mainál várhatóan 30-40 százalékkal több közép- és felsőfokú végzettségű műszakira lesz szükség, mint napjainkban. Hogyan egyeztethető ez a társadalmi szükséglet az egyéni ambíciókkal? Miként bővülhet a közép- és felsőfokú oktatás a kívánatos mértékben? Alapkérdéseket említünk, s máris bonyolult összefüggésekre utalunk. Például a mainál pontosabban kell meghatároznunk a középfokon képzett műszaki szakember fogalmát A műszaki szakközépiskolákban - hangzott el a tanácskozáson is - évente 10—11 ezren tesznek érettségi vizsgát. Éppen a műszaki fejlődés következtében az lenne a legjobb, ha a szakközépiskoláknak ez a típusa alapvetően szakmunkásokat, magasan kvalifikált szakmunkásokat képezne. A tervek, elképzelések valóra váltásához szükség van állami intézkedésekre. Az Oktatási Minisztérium 1977 végére elkészíti a műszaki felsőoktatási intézmények távlati fejlesztésének programját. Még ebben az ötéves tervben kidolgozzák a műszaki főiskolák képzésének korszerűsítését, s mindazokat az esti-levelező oktatási formákat, amelyek a műszaki pályán dolgozók továbbtanulását teszik lehetővé. A tanácskozás egyik legfőbb tanulsága volt ugyanis, hogy az állami, központi intézkedések önmagukban aligha elégségesek. El kell fogadtatni a közvéleménnyel, a műszaki pályán dolgozókkal, hogy a legjobb iskola ismeretanyaga is elévül előbb- utóbb, hogy rendszeres továbbképzés nélkül senki sem tudja ellátni tíz—húsz év múlva munkakörét. Azaz: senki se elégedjék meg a diplomájával, az érettségiiével, a műszaki területen különösen gyors a fejlődés. nap-nap után újabb ismeretanyaggal gyarapodnak az egyes szakterületek. A népgazdaság szakember- igényének kielégítéséhez nem elegendő az oktatási intézmények színvonalának növelése; szükséges hozzá az e pályákon tevékenykedő szakemberek igényessége, más szóval tudásvágya is. M. D. Nagyobb hatáskör a szakszervezeti bizalmiaknak II SZÓI Elnökségének ülése Javastatot tesz, ellenőriz, vétózhat A SZOT Elnöksége, hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítés, vállalati lakás, vagy lakástámogatás, továbbá szociális juttatás adása. Az ezekkel kapcsolatos egyetértési jogot o szakszervezetek alapszabálya értelmében a bizalmiakra, főbizalmiakra ruházzák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, illetve főbizalmiak egyetértése szükséges a vállalati, hivatali, intézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a beutalók térítésének részbeni vagy teljes elengedéséhez, a szakszervezeti segélyben részesülő személy meghatározásához, a szakszervezeti kitüntetésben részesülők kiválasztásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és inunkc. körülményeit érintő valamennyi kérdésben, s jogo van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érintő felsőbbszintű rendeletek, előírások betartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tér vez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a bizalmi hatáskörébe utalt jogok is a dolgozók jogai. A csoport tagjainak érdekeit a bizalminak mindig szem előtt kell tartania, véleményüket előzetesen ki kell kérnie. Ha esetenként erre nincs lehetőség, utólag tájékoztatnia kell a csoport tagjait a nevükben tett intézkedésekről. Az irányelvek azt is kimondják, hogy minden olyan alapszervezetben, ahol a tagság véleményét a döntések előkészítésekor közvetlenül nem lehet meghallgatni, ott a bizalmiak útján kell biztosítani, hogy a tagság véleménye érvényesüljön a szakszervezeti feladatok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A most elfogadott irányelveket valamennyi alapSzervezet- ben ismertetik a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásán. A SZOT Elnöksége tájékoztatót hallgatőtff meg a jóléti és kulturális alapképzés egyedi élbírálásáról. Mint'*Asmere- tes, a módosított közgazdasági szabályozók értelmében 1976. január 1-től a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének szabályai is megváltoztak. A korábbi években a költségek terhére számolhatták el az 1967. évi szintnek megfelelő anyagi fedezetet és ezt az összeget az adózás után képzett részesedési alapból kiegészíthették. Az új szabályozás szerint az alapot bizonyos fejkvóták szerint képezik a vállalatok a költségek terhére, tehát az adózás előtti nyereségből, amit továbbra is kiegészíthetnek az adózás utáni részesedési alapból. Az új szabályok az eddigieknél általában kedvezőbb helyzetbe hozták a vállalatokat, mert biztonságos alapot jelentenek a jóléti intézmények fenntartásához, a gyermek intézmények működtetéséhez és a szakmunkástanulók érkeztetéséhez. A fejkvóta szerint képezhető alaprész azonban csak összességében és nem Valamennyi vállalatnál nyújt nagyobb anyagi forrást az üzemi étkeztetésre, a segélyezésre, a szociális, kulturális és sportellátásra, ifjúságpolitikai célokra, egyéb szociális és kulturális ellátásra. Az illetékes állami szervek rendeletileg lehetővé tették ezért bizonyos esetekre a jóléti és kulturális alap képzésének egyedi megállapítását. Ilyen egyedi megállapítást 274 vállalat és intézmény kért, ezeket a kérelmeket a felügyeleti szerv és az iparági szakszervezet véleményezte. E véleményeket is figyelembe véve a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes vezetői 220 vállalat, intézmény számára a korábbinál magasabb fejkvótát állapítottak meg, sőt, 37 vállalat fejkvótáját — a felügyeleti szerv és a szakmai szakszervezet javaslatára — magasabbra emelték, mint ahogy azt a vállalat kérte. A SZOT Elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról, majd megvitatta az 1977, évi tagdíjbesorolás irányelveit. Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Mihail Le- szecskö, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ünnepség az Ifjúsági Házban Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese megnyitja a könyvhetet Megkezdődött az ünnepi könyvhét pécs-baranyai rendezvénysorozata Néhány napja már az ünnepi Könyvhét hangulata uralja Pécs és Baranya könyvesboltjait, könyveket lapozgató vásárlók tolonganak a könyvsátrak körül, s a tegnap délután Pécsett dedikáló írók kis asztalkái mellett is egymást váltották az olvasók. A megyei megnyitóünnepséget tegnap este 18 órai kezdettel rendezték meg a Pécsi Ifjúsági Házban. Az ünnepség résztvevőit, vendégeit és a színpadon helyet foglaló írókat — Berták Lászlót, Eörsi Istvánt, Mátyás Ferencet, Thiery Árpádot és Tüskés Tibort — Szederkényi Ervin, a JELENKOR című irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Czente Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében méltatta az immár hagyományosan megrendezésre kerülő ünnepi Könyvhét kimagasló jelentőségét, a könyv, az olvasási kultúra, a műveltség terjesztésében és gyarapításában betöltött fontos szerepét. Az ünnepi Könyvhét a könyv révén a művészetek szintjén összegezi az emberi tevékenység eredményeit, a humánum és a haladás szolgálatán túl a tudományok és a művészetek közelítését is elősegíti. A könyv Pillanatkép a pécsi úttörőszemléről Erb János felvétele egyre nélkülözhetetlenebb kelléke lesz mindennapjainknak, egyre növekszik az olvasók vásárlási kedve is. Czente Gyula a továbbiakban arról az útról szólt, amelyen a könyv az olvasóhoz eljut — ennek során igen értékes munkát végeznek a kiadók mellett a könyvterjesztők, a könyv propagandistái, népszerűsítői, akiknek nem kis szerepük van abban, hogy az olvasótábor folyamatosan növekszik, szélesedik. A legfontosabb az, hogy hazánkban a rendszeresen olvasó, művelődő emberek száma a jövőben is gyarapodjon. Az ünnepi beszéd után a Pécsi Amatőr Színpad irodalmi összeállítást adott elő, amelynek keretében többek között Csorba Győző, Pákolitz István, Bárdosi Németh János, Arató Károly versei hangzottak el. A meszesi Dobó István Gimnázium Bartók Béla kamarakórusa pedig megzenésített verseket énekelt Kertész Attila karnagy vezényletével. A műsor folytatásaként Szederkényi Ervin beszélgetett a nyitóünnepség íróvendégeivel. Berták László elmondta, hogy az 1972-ben megjelent Fák felvonulása című könyve után most újabb verseskötet megjelentetésére készül. Eörsi István költészetének filozófiai-intellektuális indíttatásáról beszélt, majd három versét olvasta fel. Mátyás Ferenc íróiköltői útjáról szólva arra adott választ, hogy budapesti létére miért áll a parasztság, a paraszti élet ábrázolása munkássága, érdeklődése középpontjában. Thiery Árpád hajdani pécsi újságírói éveire emlékezve elmondta, hogy írásainak jelentős része Pécsett szerzett élményekből, tapasztalatokból született, majd felolvasta az idei könyvhét alkalmából kiadott Irószemmel című kötetben megjelent írását. Tüskés Tibor a többműfajúság problematikáját vetette fel, írásai indítékairól és további írói terveiről tájékoztatta a hallgatóságot.
