Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-11 129. szám
1976. május 11., kedd Dunantmt napló 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóság jelentése az 1976. 1. negyedévről (Folytatás az 1. oldalról.) Az export célú értékesítés (a megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek értékesítéséből) mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint 1975. I. negyedévében. Említésre méltó a fényezett bútor, a bőrkesztyű, a konfekció termékék exportjának jelentősebb növekedése. Az élelmiszeripari gépek exportja hatszorosára növekedett (a vácuumtechni'kai gépeké ugyanakkor felére csökkent), de lábbeliből, gyümölcíkonzervből és savanyúságból is többet exportáltak. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott: míg az összes foglalkoztatottak száma 0,2 százalékkal nőtt, a fizikai foglalkozásúak száma 0,2 százalékkal csökkent. (Ez az arány- eltolódás feltehetően még a múlt év második felében következett be és nem számottevő.) Minthogy sem a termelés, sem a foglalkoztatottak száma a szocialista iparban lényegesen nem változott, az egy foglalkoztatottra jutó termelés lis azonos a múlt évivel. Az egy munkaórára jutó termelés azonban már 3,1 százalékos csökkenést mutat. A termelékenység csökkenését az sem befolyásolta lényegesen, hogy következtelésünk szerint a munkaidő kihasználása a negyedév folyamán valamelyest javult. A túlórák száma ugyanis mintegy 10 százalékkal csökkent és bár a törvényes munkanapok száma 2,7 százalékkal több volt, a teljesített órák száma 3,4 százalékkal nőtt. Ezt alátámasztja az a körülmény is, hogy a táppénzen lévők aránya a korábbi tendenciától eltérően ebben a negyedévben csökkent. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1976. I. negyedévében 306,7 millió forint ösz- szegű építési-szerelési munkát teljesített, folyóáron 8,1, változatlan áron mintegy 3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az állami építőipar összehasonlítható áron számított termelése körülbelül ugyanannyi volt mint a múlt esztendő első három hónapjában, az építőipari szövetkezeteké viszont számottevően nőtt. A termelékenység ösz- szességében alig változott múlt év első negyedévéhez képest. Ezzel kapcsolatban indokolt figyelembe venni, hogy az első hónapok időjárása a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult és nem mindig tette lehetővé a szabadban végzett építkezéseken a folyamatos munkát. A foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal, az építési-szerelési tevékenységet végző fizikai dolgozók száma 5 százalékkal növekedett a múlt esztendő első negyedévéhez képest. A megyei székhelyű szocialista építőipar I. negyedév végén összesen 2 509 lakás kivitelezési munkáin dolgozott, ebből 1 516 az állami, 993 pedig a szövetkezeti építőipar kivitelezésében épült. I. negyedév folyamán mindössze 75 lakást adtak át, ezt követően azonban a lakásépítkezések ütemesebbekké válnak. Az állami építőipar lakásátadásainak — terv szerint — 32 százaléka marad a negyedik negyedévre. Mezőgazdaság A kedvezőbb őszi időjárási körülmények, nem utolsó sorban a szervezettebb, gyorsabb munka hatására az őszi vetéseket időben elvégezték. Búzából csaknem hétezer hektárral vetettek többet, nőtt az őszi árpa és őszi takarmány- keverékek, viszont csökkent a pillangósok területe. Lényeges téli kipusztulás kalászosokból nem volt, sem belvíz, sem fagy nem károsított jelentősen. A szélsőséges és hosszantartó tél gátolta a mélyszántások időbeni teljesítését. A tavasziak alá az előirányzottnak mindössze 58 százalékát szántották fel. Ez kihatással volt a tavasziak elvetésére. Április végéig az előirányzott tavaszi vetéseknek 60 százaléka került földbe. Míg a tavaszi kalászosok, valamint a borsó- és cukorrépa-vetés előirányzatát tel-' jesítették, sőt ennél többet is vetettek, addig kukoricából a tervezettnek még a felét sem vetették el. Lemaradás tapasztalható egyes korai zöldségféléknél is. A múlt évi zöldség vetésterületek és ez évi előirányzatok egybevetése nem tükrözi a zöldségprogram és a jobb ellátás megoldását. A szarvasmarha- és sertés- állomány ez év első negyedéve alatt lényegesen nem változott, 1975. március 31-hez képest azonban, főként sertésnél jelentős a csökkenés. Míg az állami gazdaságokban az állat- állomány lényegében változatlan, a tsz-eknél, a háztáji és kisüzemi gazdaságokban nagyobb mérvű visszaesés mutatkozott. A szarvasmarha-állomány a tsz-eknél 3 százalékkal, a háztáji és kisüzemi gazdaságoknál 6,7 százalékkal kevesebb az egy év előttinél. Ennél jobban csökkent a tehénállomány mindkét szektorban. Lényeges javulás a szarvasmarha-tartásban rövidesen nem várható, mert a nagyüzemek jelenlegi üszőállománya nem biztosítja az utánpótlást. A sertésállomány — a ciklus folytatásaként — még nagyobb mértékben csökkent és alacso- csonyabb, mint az előző ciklus mélypontján, 1970. márciusában. Míg a tsz-eknél csak 7,6 százalékkal tartanak kevesebb sertést az egy év előttihez mérten, a háztáji és kisüzemi gazdaságokban 23,6 százalék volt a csökkenés. Kocaállományban kisebb volt a visszaesés. A süldőára k a piacokon és vásárokon a tavaszi hónapokban jelentősen megemelkedtek, ami a fokozott kereslet következménye és a várhatóan fokozódó állatartásra utal. A mezőgazdasági termékek közül egyedül a vágómarha értékesítése növekedett az egy év előttihez viszonyítva 5,8 százalékai. A sertéséntékesítésben bekövetkezett visszaesés (—13,0 százalék), valamivel mérsékeltebb az országos átlagnál. Pénzbevételek A megye lakosságának kész- pénzbevétele az I. negyedévben 3 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban abból adódik, hogy a bérek egy része még a múlt évben került kifizetés re, ami a pénzkiáramlás I. negyedévi ütemét csökkentette. Ezt figyelembe véve a kész- pénzbevételek már feltehetően növekedtek. Az egyes ágazatokban dolgozók béradatai — melyek az időbeni eltolódásoktól függetlenek — is azt mutatják, hogy a készpénzbevételek ez évi növekedésének legfőbb eleme a havi átlagkeresetek emelkedése lesz. Az iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak átlagbére 9 százalékkal (az összes foglalkoztatottaké 8 százalékkal) haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipar fizikai foglalkozású dolgozói 6 százalékkal magasabb bérben részesültek, a kereskedelem és a szállítás területén dolgozók 4, illetve 3 százalékkal kerestek többet, mint az 1975. I. negyedévében. A tsz-munkabérek összege 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ugyanitt dolgozó tagoknak kifizetett munkadíjak összege sem érte el a tavalyit, azonban a csökkenés kizárólag az év végi részesedés 25 százalékkal kisebb összegéből eredt. Az ez évi biztosított mun'kadíjrész összege 6 százalékai magasabb volt az I. negyedévben, mint az 1975. év azonos időszakában. A mezőgazdasági munkából származó bevételek között csökkent a termékértékesítésből származó lakossági bevételek aránya. Kereskedelem A lakosság kereskedelmi áruk vásárlására 42 százalékkal, szolgáltatásokra mintegy 6,5 százalékkal költött többet, betét-képzésre pedig ugyanannyit fordított, mint egy évvel korábban. Megyénk lakosságának takarékbetét-állománya így meghaladta a 3,2 milliárd Ft-ot, és március végén 17 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időpontjában. A középlejáratú hitelforgalom ugyanakkor — az igények múlt évi mérséklődése után — ez évben jelentősen bővült, az áruvásárlási és személyi hitelek összege egyharma- dával meghaladta az 1975. I. negyedévi összegét. A megye teljes kiskereskedelmi forgalma fogyasztói folyóáron 5,0 százalékkal, összehasonlítható áron 1,2 százalékkal (országosan 1,3 százalékkal) haladta meg az egy év előttit. A forgalom növekedése oz év első 2 hónapjában erőteljesebb volt, majd márciusban mérséklődött, mert a húsvéti ünnepek és az azt megelőző lakossági vásárlások a II. negyedévre tolódtak át. Az összforgalmon belül az élelmiszerek és vegyes iparcikkek részaránya nőtt, a ruházati cikkeké pedig tovább csökkent. A forgalom összetétele országosan is hasonlóan alakult. A lakosság vásárlása élelmiszerekből növekedett számottevően, míg ruházkodásra az egy év előttinél is jóval kevesebbet költött. A bolti élelmiszerek forgalmának egyenletes növekedését megfelelő kínálat támasztotta alá. Említést érdemel ugyan, hogy változatlanul kévés volt a tőkehús, valamint a száraz szalámi és kolbász. A két utóbbi cikkből 28 százalékkal kevesebb került a boltokba, mint egy évvel korábban, ezzel szemben 15 százalékkal több vágott baromfi, valamivel több hal, 42 százalékkal több gyors- fagyasztott hús, egyharmadával több gyorsfagyasztott étel, kétszeres mennyiségű húskonzerv állt a lakosság rendelkezésére. A friss zöldségfélék hiányával hozható összefüggésbe, hogy főzelékkanzervekből egyharmadával nagyobb mennyiséget kínált a kereskedelem, gyorsfagyasztott főzelékfélékből viszont a tavalyi mennyiség sem állt rendelkezésre. A véglegesnek tekinthető népmozgalmi adatok szerint Baranya megyében 1975-ben 7737 élveszületés történt, 1,3 százalékkal több, mint az előző évben. Ezer főre 17,9 születés jutott az országos 18,4-del szemben. 1976. év első negyedében — előzetes számbavétel alapján — kb. 5 százalékkal kevesebben születtek, mint az előző év azonos időszakában. (Az 1974. első negyedévi születéseknél azonban még mindig 10 százalékkal többen.) A mérséklődést már előre jelezte a múlt év második felétől részben a születések, részben a terhesgondozásokon megjelentek számának csökkenése. Ezzel szemben — tekintve, hogy kevesebb halálozás történt — a természetes szaporodás mértéke- mind az 1975., mind az 1974. első negyedévénél kedvezőbben alakult. Biczó László építész tanulmányterve, amely Pécs új városközpontjának kialakítását célozza, három lényeges mozzanattal jellemezhető: 1. A Rákóczi út déli oldala zárt beépítésű. 2. Az új intézmények zöme a tömbök belsejében kialakított új terek köré szerveződik. 3. Kétszintes terek építése, ahol a gépkocsi parkolás és kiszolgálás az alsó szinten, a gyalogos forgalom a felső szinten történne. 81 millió forint értékű társadalmi munka Bisse, az egyik nyertes falu utcarészlete Legtísztő bb, legkulturáltabb települések Kategóriánként ez a sorrend: Szentlőrinc, Boly, Bakonya és Bisse. Megyénk legtisztább, legkulturáltabb községei — mint azt megítélték a Baranya megyei Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén. Az ülésen azonban nemcsak az elmúlt évi versenymozgalom díjait ítélték a legkiválóbbaknak, hanem egyben meghirdették az 1976-os versenyt is. Az eredmények pontos és részletes ismertetése előtt egy igen örvendetes tárgyról illik beszámolni. Arról, hogy megyénk lakossága egyre nagyobb mértékű társadalmi munkavégzést vállal, s valamikor a megyék rangsorában elfoglalt 17. helyről a 3-4. helyre lépett, öt évvel ezelőtt, 1971-ben Baranya lakossága 22 millió forint értékben járult hozzá „kalákában" a közteherviseléshez. 1972-ben 25, 1973- ban 44, az elmúlt évben pedig összesen 81 millió forint értékű társadalmi munkát végs vaÉrtékesítésre felajánlunk 1 DARAB ASCOT A 170/25 TÍPUSÚ üzemképes könyvelőgépet Megtekinthető : BIKALI ÁLLAMI GAZDASAG KÖZPONTJÁBAN, BIKALON zett. A fejlődés szembeötlő, tükrözi, hogy a községek, rosok lakói egyre inkább magukénak érzik szűkebb hazájukat, településüket. A társadalmi munkaórák száma sokat nyomott a latban, a Baranya megye legtisztább, legkulturáltabb települése ver- scnymozgalom értékelésekor. (Bár zárójelben megjegyzendő: a megyék rangsorában elfoglalt 3-4. hely reális értékeléssel még jobb is lehetne. Hiszen nálunk egy társadalmi munkaórát 12 forinttal számolunk, a szomszéd megyékben pedig 40 forinttal. Éppen emiatt, feltehetően még az idén országosan rendezik ezt az elszámolási gondot: azaz fix elszámolóárak megjelenésével számolhatunk.) Négy kategóriában hirdettek eredményt. A kiemelt kategória első helyezettje Szentlőrinc nagyközség lett, s jutalmul 110 ezer forintot kapott. Komló város második helyéért 70 ezer forintban részesült. Az úgynevezett „Alkategóriában Boly község megelőzte Szederkényt. A bolyiak 100 ezer forintot kaptak első helyükért, Szederkény pedig ötvenezret. A ,,B”-kate- gória győztese - Bakonya — 80 ezer forintot kapott, második helyezettje pedig — Felső- mindszent — 40 ezret. Végül a „C'-kategória: Bisse 70 ezer forint jutalmat kapott elsőségéért, Szentdénes pedig 30 ezer forintot második helyéért. Mint különdíjast, Szalántát is említsük meg. Az idegenforgalom kulturáltsága címen 50 ezer forint jutalmat vehettek át. Igény van Javító-szerelő gyorsszolgálat Mellékfoglalkozásban alkalmaznak szakembereket Új üveget kellene bevágatni az ablakba, - de hol? Tömítés kellene a csöpögő vízcsapokba, — de ki csinálná meg gyorsan? Meg kellene javítani a parkettát, de kinek szóljak? ... Az igények és a kérdések ismerősek, — naponta hangzanak el a lakásokban. Kétségtelen, hogy a lakosság részéről felmerülő javítószerelő szolgáltatási igények kielégítése nem megfelelő. Nincs elég szakember, sok helyütt gond az időpont egyeztetése is, ami a rendelőnek és a szakembernek egyaránt megfelel. Pécsett az Épület- és Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet ez év elején megalakult és célul tűzték ki: igyekeznek segíteni a szerelési, javítási igények kielégítésében. — összevonás útján alakult 240 fős szövetkezetünk - mondja Német János, a szövetkezet elnöke. — Kőművesek, bádogosok, festők-mázolók, villanyszerelők, lakatosok, központifűtés- szerelők, hideg-meleg burkolok dolgoznak nálunk. Javítószerelő munkákat generálvállalkozóként vagy alvállalkozóként végzünk. Feladatunk egyrészt az állami épületek, intézmények javító-szerelő igényeinek kielégítése és természetesen a lakosság részéről jelentkező igény kielégítése is. Hetente közel ezer kérés érkezik hozzánk kisebb-nagyobb munkák elvégzésére. Pécsett, a Rókus u. 7. sz. alatt, Lvov-Kertvá- rosban, a Viktória u. 3. sz. és Pécsett, a Kossuth L. u. 63. sz. alatt vannak a rendelést felvevő helyeink. A jövőben szeretnénk elsősorban a lakossági szakipari szolgáltatásunkat bővíteni. Ezért tervezzük a javítószerelő gyorsszolgálatunk megszervezését. — Ehhez azonban szakemberekre van szükség . . . — Igen és éppen ez jelenti egyik legfőbb gondunkat elképzelésünk megvalósításához. Tudnánk foglalkoztatni nyugdíjas szakipari munkásokat vagy — a megfelelő előfeltételekkel rendelkező — mellékfoglalkozásban vállalkozó szakembereket. Profilunkhoz mérten így kívánjuk a lakossági szolgáltatásunk részarányát növelni. Később ezt a szolgáltatást kiterjeszteni tervezzük Komlóra, Mohácsra, Szigetvárra, Siklósra is. Az igény és a terv összhangban van, — a megvalósítás a lakosság érdekeit szolgálná.
