Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-10 128. szám

Hétfőtől Hétfőig Pilóta mindenki nem lehet! Nemrégiben az Országos Pályaválasztási Tanácsadó vendégei voltak a megyei lapok vezető munkatársai. Az intézetben tájékoztatást nyújtottak az ott folyó műn- káról, bemutatták kiadvá­nyaik, ismeretterjesztő film­jeik egy részét, melyek se- qítséget nyújtanak a fiata­loknak, hogy a szakmák sokaságából kiválaszthassák azt, amelyikhez a legtöbb kedvük, tehetségük van. Az alkalmasság, a képesség fel­mérésére is lehetőséget nyújt az intézet műszaki felszerelt­sége, ezáltal a fontos egyé­ni döntésekhez jó tanácsok­kal tudnak szolgálni. A fő­városihoz hasonló intézmé­nyek működnek ma már minden megyében, és ez igen örvendetes tény. Az intézet látogatása so­rán egy szovjet költő sorai jutottak eszembe, aki a fia­talokhoz írt versében arra inti őket, hogy „pilóta min­denki nem lehet", de várják őket a legkülönbözőbb szak­mák, melyek lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy a tár­sadalom hasznos tagjai le­gyenek, ezzel együtt meg­találják egyéni boldogságu­kat is. Hazánkban ma még mindig azt tapasztalhatjuk, hogy a szakmát választó fiatalok néhány divatoshoz vonzódnak, műszerészek, au­tószerelők, kozmetikusok, fodrászok szeretnének túl sokan lenni. Ebből adódik, hogy egyes szakmákban évek óta kevés az ipari ta­nuló. Egyik intézetünk igaz­gatója többször kért ben­nünket arra, hogy mutassuk be ezeket a szakmákat, kelt­sük fel a fiatalok érdeklő­dését. Többek között a vegy­tisztító és kelmefestőt em­lítette, erre igen alacsony a jelentkezők száma, holott mind nagyobb e szolgálta­tás iránt a lakossági igény. Az elmúlt hét végén szü­lők, rokonok, barátok kísér­ték a középiskolásokat bal­lagásaikon. A virág és az ajándék mellett elhangzot­tak a kérdések is: mit csi­nálsz majd az iskola elvég­zése után? Ma már a felső­fokú iskolákra való jelent­kezésen túl közülük is mind többen egy ipari szakma el­sajátítását válasszák. Rövi­desen több mint százezren végeznek az ország általá­nos iskoláiban akik hasonló döntés előtt állnak. Sokszor elhangzik, hogy pályát választani egy életre szóló elhatározás. A társa­dalomnak, az értő pedagó­gusoknak, a szülőknek, az ifjúsági szervezeteknek kell ebben a végzős fiatalok se­gítségére lenni. így tehetik meg sikerrel majd az első lépéseiket az élet iskolájá­ban. Mitzki Ervin *se.ü£j Győzelmi túra A Szigetvári Városi és Já­rási KISZ Bizottság tegnap ren­dezte az immár hagyománnyá váló zselici „Győzelmi túrát". A járás kiszesei reggel indultak Almáskeresztúrról és a 12 kü­lönféle próbatétellel nehezített, mintegy 8 kilométeres túra után érkeztek Mozsgóra. Itt várta őket az ebéd, amelyet a főzési verseny — mert ilyen is volt — alkalmi szakácsai ké­szítettek. Délután kultúrműsor és repülő-modellező bemutató szórakoztatta a mozsgói réten összegyűlt fiatalokat □ Hétfői Szigetvár: Négykezes zongoraverseny Szeged- Önálló Ennek tervei készülnek. Úgy számolnak, a televíziós stáb létszáma 1977 végén 70 fő lesz. (Összehasonlításul: az öt nyel­ven sugárzó újvidéki tévéstú­dió — a szegediek egyébként megfordultak itt — létszáma 550 fő, ezen belül a magya' adást 68-an készítik.) A szegediek az év második felében, a remények és az el­képzelések szerint november 7-én jelentkeznek először fél órás adással a televízió 1. programjában, tehát a „nagy- műsorban". Azontúl havonta fél-fél órás színes összefoglalót adnak a város és környéke ese­ményeiről. Később kéthetente jelentkeznek, s ha feltételeit megteremtik, a hét valamelyik napján önálló adásnapjuk is lesz, ekkor a szentesi adón ke­resztül három megyének sugá­roznak. Kezdetben politikai adások kerülnek képernyőre, később kulturális és sporteseményekről is rendszeresen beszámolnak. A stúdió a tervek szerint fil­meket, tévéjátékokat, szinkroni­zálást is készít majd a Magya- Televízió számára, elsősorbán a szegedi, a békéscsabai és a kecskeméti színházak művész­gárdájával. M. Z. Dunaföldvár: Újabb jelentős állomás a ha­zai televíziózás történetében, izgalmas feladat és nagyszerű lehetőség a szegedieknek, de egész Dél-Magyarországnak — Szeged önálló televízióstúdiót kap. Ez a hír azért is érdekes, ha tetszik, kétszeresen is fi­gyelnünk kell rá, mert — amint őzt Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese beje­lentette —• a vidéki városok közül Szeged mellett Pécsett alakítanak ki regionális tele­vízióstúdiót. Bánky József zongoraművész ad hangversenyt a Muzsikáló május zárásán. A stáb toborzása már meg is kezdődött, a stúdió kialakí­tása úgyszintén. A stúdiót ideiglenesen a szegedi sport- csarnok egyik edzőtermében rendezik be, végleges otthont 1977 végén az úttörőház ad. Három év múltán, idén má­sodszor rendezték meg Sziget­váron a „Muzsikáló május” ke­retében a hat Baranya megyei zeneiskola legtehetségesebb tanulói részére a négykezes zongoraversenyt. A Zeneművé­szeti Főiskola tanáraiból álló zsűri tegnap délelőtt hirdetett eredményt. Nem volt könnyű dolguk, mert az összesen 112 részvevő .igen színvonalas pro­dukcióiból kellett a legjobba­kat kiválasztani. Az I. korcsoportban nem ad­ták ki az első díjat, második helyre került Rádics Ildikó és Hantos Enikő (Mohács); a II. korcsoportban Erős Enikő és Hegedűs József (Szigetvár); a III. korcsoportban Kis Zsuzsa és Halla Judit (Komló); a IV. kor­csoportban Futár Zsófia és Barth Zsófia (Pécs), valamint Kulcsár Ferenc és Isgum Zsu­zsa (Mohács) szerezték meg az első helyet. Minden részvevő díszes emlékplakettet, a győz­tesek pedig fali kerámiát kap­tak, amelyet Fürtös György ke­ramikus művész tervezett erre az alkalomra. K. Gy. ÜÉSL Régi pénzek árverése Egész nap művészet A művészeti csoportok IV. já­rási bemutatóját vasárnap ren­dezték meg Sásdon a művelő­dési házban. A már hagyomá­nyosnak számító seregszemle célja, hogy a járásban működő csoportok szereplési lehetősé­get kapjanak, megismerjék egymást. Délelőtt kilenc gyer­mekcsoport lépett fel, délután pedig hat felnöttesoport mu­tatta be műsorát. Ekkor lépett színpadra a mágocsi művelő­dési ház gyermekszinpada is, akik kiemelkedően színvonalas előadásmódjukkal kerülhettek az idősebbek közé. Szerepeltek fúvószenekarok, kamarakórusok, tánccsoportok, de láthattunk összeállításokat népi játékokból, mese drama- tizációkból, megtudhattuk ho­gyan történt a Maxim utcai gyilkosság, és mi történik „Ha meghal a férj”. A fellépő csoportoknak Schott Imréné, a Járási Hivatal művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője, Édel János, a nagyközségi tanács VB-titkára nyújtotta át az em­léklapokat. A bemutató a meg­hívott Baranya Tánccsoport műsorával zárult. B. A. T°p°ndrj A kaposváriak Orfűje Szép fekvésű völgyben, fák őrizte csendben ér Kaposvár alá a Deseda. A friss vizű ap­ró patak a tavasz óta egyre nagyobb területet hódít meg magának. A tél végén készült el az a völgyzáró gát, amely útját állja a pataknak. A háromszáz méter hosszú gát építése során 50 ezer köbmé­ter földet hordtak Toponár alatt egy völgyszorosban a víz útjába. A Deseda völgye Ma­gyaregres és Toponár között nyolc kilométer hosszú, hatal­mas tóvá alakul át. A 270 hek­tár területű víztükör alapvetően megváltoztatja majd o dombok­kal szelt táj arculatát. Az ár- vízvédelmi tó egyben Kaposvár szabadidő központja lesz. A toponári gátnál az év vé­gére a vfz magassága már eléri a három métert. A téli és a jövő tavaszi csapadékból tovább töltik a tóvá duzzadt te­rületet, s a végleges vízmagas­ság 5,5 méter lesz. Néhány ki­lométerre a völgyzáró gáttól Balatonlellére vezető 67-es út mellett pediq most láttak mun­kához az építők. A víz miatt másfél méterrel meq kell emel­ni itt a nagyforgalmú út koro­náját. E munkával várhatóan az őszre készülnek el. Az épí­tés befejezése után a víz fö­lött robognak majd a gépko­csik a Balaton felé. A héten a szakemberek a Deseda-völgy hasznosításának programjavaslatát tárgyalták Kaposváron. Javaslatuk szerint a tópart egy részén strandokat építenek, s vállalati üdülőket, magán-nyaralókat telepítenek. Javaslat született arra is, hogy a telkeket ne adják el: a tájba illő faházakat, turista- szállót és kempinget is a bérelt területen állítsák fel. Később lehet ezen a részen építeni. A tó egy másik területét a csend­re vágyó horgászoknak tartja fenn a javaslat. Apró halász­tanyákat építenek a parton, a vízre pedig stégeket. A tó har­madik része érintetlenül ma­rad: ezen a területen ma­dárvilág lesz az úr, zavartala­nul költhetnek itt a víziszár­nyasok és menedéket találnak a halak. A kaposvári szabadidőköz­pont terveit még pauszra sem rajzolták. A szakemberek sze­rint legkevesebb két év kell még ahhoz, hogy felállíthassák ezen a területen az első hét­végi faházakat, vagy fürdeni, vízisízni lehessen a tavon. Az előkészítő munka azonban jó ütemben halad, s az alkotó em­ber irányította gépek nyomán változik a táj; lassan, de egyenletesen növekszik a víz­tükör, a tó mind nagyobb te- tületet hódít meg magának, hogy aztán pihenni vágyó em­bereket fogadjon. Kercza Imre „...hátsó iertájára 15 bot­ütés veretik" - tudatja az 1848-ból származó papírpénz, ha nem fogadják e! törvényes névértékben. Nagyon figyeltem, úgy tűnt jóval névértékűk fe­lett kínálták a filléreket, kraj- czárokat, tallérokat, dénárokat, valahogy így: — Négyszázhetvennyolcas . . . kikiáltási ára 5 000 forint... — ötezerötszáz. — Hatezerkétszáz ... - tetéz egy úriember, nem hiába, meg­kapta az ezerötszázas évek végéről száramé mansfelti tallért. A botütés elmaradt, viszont igen sok érdeklődő, mégtöbb kíváncsiskodó látogatott el teg­nap délelőtt a Doktor Sándor Művelődési Házba, hogy jelen legyen a nagy eseményen: az éremaukción. Minőségi „fel­hozatal" és a közelgő üdülési szezonra tekintettel, viszonylag gyér „forgalom" jellemezte az éremcsere közvetítést. H. T. BaJa: Francia est A bajai Tóth Kálmán Gim­náziumban három év óta éven­te rendszeresen megszervezik a francia estet. A gimnázium francia tagozatos diákjai ad­nak irodalmi műsort. Versben, dalban, prózában a francia irodalom keresztmetszetét igye­keznek mindig nyújtani, ma­gyar és francia nyelven. A mű­sor szerkesztője a mindössze huszonhat éves Albert Sándor, a gimnázium franciaszakos ta­nára, akinek eddig már két fordítása jelent meg. A Gon­dolat Kiadónak tavaly fordítot­ta le' Abraham M. Moles: A giccs című kötetét, amely a giccs szerkezeti elemzéséről szól, s a magyar könyvpiacon elkapkodták. Idén márciusban a Kossuth Kiadó adta ki a Paul Langevin francia fizikus­ról szóló Tudós és forradalmár című életrajzi könyvet, ugyan­csak Albert Sándor fordításá­ban. A fiatal bajai nyelvtanár most a Sorbonne-ra kapott meghívást. Előtte részt vett diákjaival az országos francia nyelvversenyen. Ez a verseny az idén indult először, — harma­dikos és negyedikes középisko­lások számára. A generatív transzformációs nyelvészettel foglalkozó bajai tanár a har­madikos és negyedikes gimna­zistáknak szánt versenytétele­ket — a verseny idején — si­keresen alkalmazta másodikos diákjaival is. Jázmin Márta Rakodnak az uszályok A jó időben megkezdték Tol­na megyében a szállító uszá­lyok megtöltését szemes kuko­ricával a dunaföldvári és a fadd-dombori Duna-parti rako­dónál. A megye két teherkikö­tőjében egyszerre három, 1300 tonnás uszályt tudnak megrak­ni, ha nem esik az eső. Az idén több mint kétezer vagon kukoricát szállított már a Tolna megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat az állami gazdaságok és a tsz-ek termé­séből külföldi eladásra: _a Szovjetunióba és Bulgáriába. Egy hajórakomány lucernaliszt ment az NSZK-ba is a folya­mon. , Más vállalatok, szövetkeze­tek, társulások, így Baranya megyéből is nagyobb mennyi­ségű lucemalisztet rakodtak a dombori Duna-parton. Ezért a Tolna megyei Gabona vállalat megfelelő dunai tranzit átrakó- dót létesít Fadd-Domboiinál. B. L. NÍVÓS AJÁNDÉKOKAT ragyogó, hódító divatékszereket finom müvü kézelőgombokat 0*j- kecses formájú öngyújtókat hasznos, szép lakásdíszeket kínálnak boltjaink Pécs, Bem utca 8. Pécs, Kossuth Lajos u. 19. Komló, Lenin tér 6/a. sfr Mohács, Szabadság u. 10. televízió-stúdió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom