Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-07 125. szám

a Dunántúli napló 1976. május 7., péntek Tart a siker Eddig 45 ezer látogató Lvovban a baranyai kiállításon Ötéves terv a képzőművészeti kapcsolatok fejlesztéséről Nemzetközi képzőművészeti tanácskozás Pécsett A Pécsi Grafikai Műhely szerepe Vezetőség- és küldöttválasztás Népfront­értekezlet Szigetváron járdaépítés öt kilométer hosszúságban Mintegy százötven küldött je­lent meg az MSZMP Szigetvári jáirási-vá rosi Bizottsága nagy­termében tegnap, ahol a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gát választották meg. A kül­döttértekezleten Gaják Sándor, a HNF szigetvári elnökségének tagja elnökölt, ő köszöntötte valamivel három óra előtt a megjelenteket — közöttük Dér- falvi Lászlót, az MSZMP KB munkatársát, Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága titkárát, Krasznai Antalt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, a párt- és állami veze­tés számos helyi vezető szemé­lyiségét. Papp István, a szigetvári vá­rosi népfrontbizottság elnöke tartotta meg a beszámolót az elvégzett munkáról. Beszélt ar­ról, hogy a közérdekű bejelen­tések nyomán hogyan mozgósí­tották a társadalmi erőket, ter­mészetesen abban az esetben, ha a bejelentések, az igények reálisak voltak. Találkoztak ir­reális igényekkel is, mint a zsi- bóti szőlőhegy közművesítését kérő bejelentés, ezt nem tudják megoldani. A népfront sokat segít a helyi állami vezetésnek, hiszen sok-sok társadalmi mun­kát könyvelhet el. A tízeszten­dős város lakossága mindig kész a társadalmi munka vég­zésére, legszebb példája talán mindennek a Szabadság, Tur- béki, illetve Kórház utcai lako­sok járdaépítése, akik csaknem öt kilométer hosszúságban vé­gezték el a földmunkákat. Szó esett a város gondjairól is, kritikusan, őszintén hangzott el a beszámolóban, hogy a vá­rosi ranggal együtt még nem sikerült elintézni a helyi autó­busz-tarifát, feszítenek a „vá­rosi" problémáik: kevés a lakás, a gyermekintézmény, közismert az ivóvízgond .. . A beszámolót vita és hozzá­szólások követték, majd meg­választották a Hazafias Nép­front negyvenöt tagú városi bi­zottságát, tizenöt tagú elnöksé­gét, valamint tizenhat küldöt­tet delegáltak a megyei kül­döttértekezletre. Munkatársunk telefonjelentése: Csodálkozva szökik fel a ta­xisofőr szemöldöke, mikor meg­kérdezem, tudja-e, hol van a magyar kiállítás Lvovban. Sze­rintem már minden Ivovi tud­ja — mondja. Ebben van egy kis túlzás, de tény, hogy a ki­állítás 6. napjáig 45 ezer lá­togató járta végig a tárlókat, ismerkedett Baranya, Pécs ipa­rával, mezőgazdaságával, nép­művészetével, könnyűiparával. Május 2-án 1 nap alatt 10 ezer Ivovi fordult meg a Sztrijszkij park magyar pavilon­jában. Mondják, hogy a szom­szédos mozival megbeszélték — nagyon jó filmeket vetítenek a 10 nap alatt — míg bemu­tatkozik Baranya, hogy a kiál­lításnak legyen forgalma. Ám a reklám fordítva sült el, mert az emberek előbb nézik meg a kiállítást és utána mennek moziba. Sok Lvovba látogató magyar csoport is megnézi a kiállítást. Szerdán délután kü­lönösen kedves látogatókatlát- tak vendégül a kiállítás rende­zői. A Lvovban tartózkodó ba­ranyai pártküldöttség látoga­tott el hozzájuk. Czégény Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága titkára, Novák Szilveszter, a Pécs városi Párt- bizottság osztályvezetője, és dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese szovjet párt- és állami vezetők kíséretében sokáig idő­zött a megyénk dolgozóinak életét, munkájuk eredményét bemutató pavilonban. A kül­döttséget fogadta a Lvov Terü­leti Pártbizottság titkára, A. Z. Padalko, aki a küldöttségnek beszámolt a IX. ötéves terv tel­jesítéséről, majd ismertette a Központi Bizottság által elfo­gadott minőségi javításra ki­dolgozott feladatokat, a X. öt- ves tervre. Ebben a koratavaszt idéző, frissen zöldellő Sztrijszkij park­ban kaptak helyet azok a sportolók is, akiket az olimpiá­ra készítenek fel. Ebben a ki­állítási pavilonban is sportlé­tesítmény lesz, ahol kosárlab­dázók, kézilabdázók tartják majd edzéseiket. A növényi rit­kaságairól messze földön hí­ressé vált park a szomszédos Sztrij városról és az ugyancsak Sztrij folyóról kapta a nevét. (Sztrij magyarul nagybácsit je­lent.) A Vilna Ukraine és a Lvoszkaja Pravda napilapok a kiállítást megelőző időben csaknem naponta adtak infor­mációt Baranya megyéről és Pécsről. így aztán nem vélet­len, hogy a kiállításnak ekkora sikere van és hogy a Ivoviak ilyen „felkészülten” érkeznek. Álla és Larisza a Lvovi Me­zőgazdasági Intézetben dolgoz­nak. Sajnos, nem tudjuk, milyen az ízük, de nagyon szépek. Szé­pek a cipők, a táskák, jó Jett volna több kozmetikai cikket látni. A mi lakónegyedünkből már mindenki látta a kiállítást, gyerekeink különösen elragad­tatva beszélnek róla. Jó dolog ez, hogy megismerkedhetünk testvérmegyénk életével, össze­hasonlíthatjuk barátaink mun­káját a sajátunkkal. Hajnal és kora reggel a piacon Alkudozás a drágasággal Van, aki már este kitette csomagját a betonasztalok va­lamelyikére. így hajnalban, elég szép csendesen megbon­tani a nylonzsák száját, s egyenként kiemelni a saláta­fejeket. A vízcsap közel, s a műanyagvödör segítségével ha­mar harmatossá lehet tenni az árut . . . Bedöcögnek az első buszok. Kinyitja a bádogpalettát az egyik bódé, megindulnak a féldecik . . . Búskomor öregúr rezzen meg a pádon, a zakó gallérját arca elé igazítja. Nem volt meleg az éjszaka. Nagypiac. Lassan pirkad, épp, hogy négyóra elmúlt. A cseresznyepálinka torkot kapar, igazi koporsószög az első ci­garetta ... Érkeznek a személyautók. Trabant, Wartburg, Skoda . . . A csomagtartók nyílnak: rétek, hagyma, s egy láda paradi­csom. A Trabantból a saláta felét rakja ki a tulaj, az asz- szonnyal egyezkedik, majd le­Olasz újságírók megyénkben Olasz újságírók népes cso­portja érkezett tegnap kétna­pos látogatásra Baranyába. Megyénk tanulmányozásának célja, hogy hazánkról a nyugati sajtóban alkotott kép reálisab­bá váljék. Vendégeinket teg­nap délelőtt Pécsett a megyei tanács épületében Takács Gyu­la, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese tájékoztatta Baranya megye és Pécs város gazdasági, társadalmi és kul­turális életéről. Ezt követően az olasz újság­írók látogatást tettek a Pécsi Kesztyűgyárban. Vendégeink ma Harkány- fürdővel ismerkednek, elláto­gatnak a Bikali Állami Gazda­ságba, majd a Dunántúli Napló munkatársaival találkoz­nak. csapja a kombi fedelét. Pró­bálja a gyújtást, de nem in­dul, Meglökik. Kell a saláta a másik piacra is, talán a kom­lóira. Nagy csomag piros retket mártogat vödörbe emitt egy fiatalember. Komótosan, ráérő- en. Bámészkodik, mustrálja a szomszéd áruját. Múlik az idő. A Mecsekvidéki Pincegazdaság 1-es számú pavilonja előtt hosszú sor: a lélekmelegítők nélkül talán meg sem indulna a aap. O't után nyit a mellette lévő lángossütő, fél hat és hat között sercegni kezd a zsír a pecsenyéseknél. .. A retket áruló fiatalember körbejárt, majd kiteszi a kis fekete táblát a csomók közé. Krétával rákanyarít: 1 cs. 6 Ft, Mintha megadná a jelt az ár­kalkulációra. Terebélyes asszony almát árul nem messze tőle, négy fakkból. Hajszálra válo­gatva - talán ezt kell megfi­zetni majd -, 12, 16, 13 és 20 forint a kilónkénti árszabás. Ha lépcsőzetesen sorba nézi az ember, az almák között kü­lönbség nincs. Ha a 12 forin­tos után nézi a 20 forintost, a minőség szembeötlő. — A saláta hogy? — Ez kettő, az három . . . Jönnek már a korai vevők is. Főleg a Bajcsy-Zsil'mszky úton szaporodnak az üres szatyrok, de a Szalai András utca felől is érkezik egy szép­asszony, Spray-illat és festék: mintha a kozmetikustól jönne. Mikor kelhetett? Fél hét. Megkezdődött a nagyüzem. Licitálás, körözés: a vásárlás, a mustra élvezete, Miként kívánja megbecsülni törzsgárda tagjait a jövőben a Mecseki Ércbányászati Válla­lat? Hogyan alakulnak a la­kásépítési tervek a vállalatnál? Milyen lehetőségük lesz szak­mai továbbképzésre a 30 éven felüli dolgozóknak? Növelik-e a szociális juttatásokat? Milyen módszerekkel kívánja a MÉV pártbizottsága a politikai bi­zottság határozatát magas szinten megvalósítani? A Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli terü­leti szervezete országosan is egyedülálló nemzetközi kapcso­latrendszert épített ki az elmúlt években. A kulturális négyszö­get alkotó képzőművészeti szö­vetségek tegnap délután együt­tes tanácskozást tartottak Pé­csett, a Nevelők Házában. A megbeszélésen — jugoszláv amihez egyszerű ember mit sem ért, átverik, mint a bale­kot. Ez már művészet a javá­ból, s időbe telik, mint a vad­lovak betörése. Kialakul az ellenfelek tábora: vevők és el­adók. Az eladó érzi, hogy még nem szabad engedni az árból, a háziasszony pedig tudja: korán ráharapni a csalira kész befürdés. Hó végére elúszik a kosztpénz . . . Ezért aztán kér­dezni kell, minél többet, oda se figyelve, unottan fogdosni az árut, s a kérdésözönt majd legelőbb megúnót kell színval­lásra bírni. Az eladó azonban rendíthetetlen: az idő neki dolgozik. Hiszen felébred oda­haza a férj, s reggelit követel, felsír a kisgyerek, a nagyobb meg iskolába indulna, de nin­csen összekészítve a táskája... — Hogy a gomba? — Negyven.- Ne vicceljen már! Azért combot veszek.- Vegyen combot! Azzal elnéz a levegő egy távoli pontjára, karját a mel­lén kulcsolva. Az eladó is csak foghegyről veti oda: „Legyen harmincöt!" Tavaszi a piac, nagyon drá­ga. A kívülállónak mulatság, a résztvevőnek szenvedés .., Az öregúr feláll a pádról, határo­zatlanul billeg néhány percig, majd megindul kifelé a for­gatagból, át a tömegen. A vil­lanyrendőr táján érem utol. A járdán standoló üres rendőr­autóba bámul. Az öreg rám­vigyorog. Zakója bal zsebéből kilóg egy csomag retek. Kozma Ferenc Ilyen és ehhez hasonló, csaknem 20, sokakat érintő kérdésekre kért és kapott rész­letes választ az a 18 szakszer­vezeti közgazdasági aktíva, aki továbbképző tanfolyam kere­tében munkás-fórumon találko­zott tegnap délután Pécsett a MÉV vezetőivel, Bimbó József igazgatóhelyettessel, Kovács István pártbizottsági titkárral és Rácz Gyula szakszervezeti tit­kárral. részről — megjelent Szilágyi Gábor, a Likovni Susret igaz­gatója és Mandic Zdrávkó, az ecskai művésztelep és modern galéria igazgatója, a vajdasági képzőművészeti egyesület al- elnöke, lengyel részről Adam Zbiegieni, a lengyel képző­művészeti szövetség opolei cso­portjának alelnöke, Jozek Nu- riwski, az opolei kiállítási in­tézmények igazgatója és Jerzy Beski, az opolei tanács tagja, finn részről pedig Ritva Leinon- nen és Antti Ahonen, a lahti képzőművészeti csoport tagjai, valamint az MSZMP Baranya megyei Bizottsága képviseleté­ben Újvári Jenő és Kelemen István, a Kulturális Miniszté­rium képzőművészeti osztályá­nak főelőadója, továbbá a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­ge titkárságának, területi bi­zottságának, a négy dél­dunántúli megye tanácsi mű­velődésügyi osztályainak kép­viselői. A tanácskozáson Luzsi- cza Lajos, a Magyar Képző­művészek Szövetsége területi bizottságának titkára elnökölt. Bizse Jánosné, a dél-dunán­túli területi szervezet szervező titkára számolt be az elmúlt évek gazdag tapasztalatairól, és tett javaslatokat a követke­ző öt éves időszak együttmű­ködésére. A területi szervezet 1964-ben létesített kapcsolatot az eszéki művészekkel, 1969-ben a vajda­sági, majd 1973-ban a lengyel és a finn kapcsolatok születtek meg. Az eddigiek során is sok­rétűek és kölcsönösen alkotó jellegűek voltaik ezek a kap­csolatok. Sort kerítettek a do­kumentációk cseréiére, egyéni és csoportos kiállításcseréket bonyolítottak le, kölcsönösen lehetőséget biztosítottak a szö­vetségek tagjainak a csereláto­gatásra, művésztelepi elhelye­zésére, a kiállítások ünnepé­lyes meqnyitóin való részvétel­re. A közeljövőben várhatóan központi döntés születik a Pécsi Grafikai Műhely anyagi támo­gatásával kapcsolatban. A dön­tés révén előreláthatólag a grafikai műhely lehetőségei to­vább bővülnek — színvonala­sabb feltételeket tudnak bizto­sítani az idelátogató külföldi művészeknek. Bizse Jánosné értékelte az együttműködés eredményeit ab­ból a dél-dunántúli művészek által sokszor kiemelt szempont­ból is, hogy a kapcsolatok va­lamennyi résztvevőnek az euró­pai művészeti életre való ki­tekintést kínálják fel a művész­telepi cserék révén. A jelenlegi együttműködés rögzített egyezmények alapján történik, s most a tanácskozás egyik fő feladata az volt, hogy a további öt évre szóló tervek alapgondolatait meghatároz­zák. A résztvevő külföldi vendé­gek kivétel nélkül kedvező vé­leményeket fogalmaztak meg oz eddigi eredményekről. A jövőben a Pécsre kerülő kiállításokat Kaposvárott, Szek- szárdon és Zalaegerszegen is bemutatják. A jelenlegi keretek fejlesztése, bővítése mellett igyekeznek a társművészeteket és a művészettörténészeket is bevonni az együttműködésbe. Elvi-esztétikai eszmecserék, vi­ták megrendezésére is igyekez­nek sort keríteni. A dél-dunán­túli területi szervezet részéről a legfontosabb szerep továbbra is a Pécsi Grafikai Műhelyé lesz a kapcsolatok fenntartásában, fejlesztésében. Itt ugyanis meg- - valósítható volna az, hogy a négy országból Ideérkező ven­dégek egy műhelyben dolgoz­zanak az ugyanott tevékenyke­dő dél-dunántúli művészekkel, s ezután közös kiállításokon le­hetne érzékeltetni az együtt dolgozók eredményeit. — Gyönyörűen csomagolják az élelmiszereket maguknál. Jugoszláv kiállítás Jugoszlávia képzőművészeté­vel ismerkedhet az érdeklődő azon a kiállításon, amely teg­nap délután fél 6 órakor nyí­lott a városi tanács Déryné ut­cai kiállítóhelyiségében. A Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­ge Dél-dunántúli Területi Szer­vezetének hatékony munkáját dicséri ez a vándorkiállítás,, amely Jugoszlávia nyolc tarto­mányának 80 legjelesebb gra­fikusát ismerteti meg a pécsi közönséggel. A művészek je­lentős grafikai műhelyek alko­tói. Az egy-egy munkával be­mutatkozó grafikusok kiállítási anyagát a Sikovni Susret (Kép­zőművészeti Találkozók Intéz­ménye) szakzsürije válogatta. A vándorkiállítás anyaga át­fogó képet ad Jugoszlávia vál­tozatos, sokrétű grafikai művé­szetéről. Az anyag előrelátha­tólag júniusban a lengyelor­szági Opoléban, az opolei fesztiválon, majd szeptember­ben Lahtiban kerül bemutatás­ra. A kiállítás megnyitása előtt Bizséné Zs. Kovács Diana tex­tilművész, a Dél-dunántúli Te­rületi Szervezet szervező titká­ra elmondotta, hogy a kiállí­tás megrendezését még tavaly júniusban döntötték el Pécsett a kultúrkapcsolatokat fenntartó négy ország területi szerveze­teinek művészeivel. A pécsi művészek munkájaként az ed­dig immár hagyománnyá vált egyéni képzőművészeti kiállítá­sok cseréje kibővült olyan ván­dorkiállítások megrendezésével, amelyek átfogó képet tudnak adni egy ország képzőművé­szetéről. A jugoszláv grafikák kiállítá­sát Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. A megnyitón Bi­zse Ágnes és Barth István fu­volaművészek működtek közre. Tasié Zorica (Belgrad): Mózes bokra. Erb János felvétele A tárlat május 20-ig tekinthető meg. Proksza L. Hárságyi Margit Munkásfórum a MÉV-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom