Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-05 123. szám

2 Dunántúlt napló 1976. május 5., szerda Kirobbanó siker A magyar és jugoszláv irodalom neves fordítói Nem áll meg a Mecsek expressz Évi kétmillió forint a társadalmi munka Öregek napközije, árvízvédelem Sinkovitsék estje Nagyon ízléses, nagyon mí­ves előadással kezdte műsorát a Gombos-Vitai-Sinkovits hár­mas pénteken este a meszesi József Attila Művelődési Ház­ban. Petőfit, Madáchot mond­tak például, köztük a három és félszáz estét megért Mózes­ből Mózes búcsúját. Kicsit tör­ténelmi fogódzót is akartak ta­lán vele nyújtani, kicsit tiszte­legni irodalmi múltunk előtt. Vi­tai Ildikó kellemes hangjával és gitárjával megkísérelte a művészetek egyik legkockáza­tosabb vállalkozását: megzené­sített verseket adott elő. Ez is sikerült, szép volt. De úgy látszik, ez az előadó­hármas nemcsak nagy művé­szettel, magas általános kultu­ráltsággal rendelkezik, hanem többféle estre elegendő anyag­gal, és a műsorszerkesztés moz­gékonyságának ritka képessé­gével is. Szünet utón belépett a színpadra Sinkovits Imre és ebben a percben robbant a hangulat. Vihar Béla csodála­tos emberi mélységeket feltáró második világháborús magyar katonaverse a keleti arcvonal bakáinak szenvedésével indult, és Sinkovits érzékeny, kulturált egyénisége révén eljutott az európai ember egyetemes érvé­nyű gondjaihoz, a Don kanyar­tól a Notre Dame szép vilá­gáig. Ettől kezdve egyetlen ha­talmas ívben húzott felfelé ez a zenés irodalmi séta. Éppen szabálytalansága révén, éppen azért is, mert riem időrendben haladt, a múlt századi magyar irodalom után átugorva a nyu- gatosokat, Simon István, Zelk Zoltán, Ladányi Mihály, az er­délyi Kányádi Sándor, aztán lly- lyés Gyula verseivel hirdették a huszadik század közepe ma­gyarjának emberi gondjait és emberi hitét. Ez volt ennek a zenés irodalmi sétának az alap­eszméje: belelátni a „világ ve­séjébe", meglesni a szépsége­ket és az ellenünk törő rútsá­gokat, meq hitet oltani önma­gunkba. A huszadik század kö­zepi költők után következett csak Juhász Gyula, Ady, de az időrendet felrúgva, valami szép gondolati rendbe álltak össze a sorok. A gitározó Vitai Ildi­kó orosházi virágénekeivel, meg az egyre emelkedettebb, egyre szebb énekkettősökkel és hár­masokkal! belefutott egy Náda- si—Molnár Ferenc jelenet ked­ves-humoros önfintorába. Kivé­teles este volt Meszesen, telt ház tapsolt végig, három órán át. Földessy Dénes Bak Imre kiállítása Az információk mintegy 80 százaléka látásunkon keresz­tül, vizuális csatornán érkezik hozzánk. Ez az elgondolkoztató százalékarány hangsúllyal veti fel a látásalakítás, a látni ta­nítás, egyszóval a vizuális ne­velés fontosságát. Bak Imre festőművész tanul­ságos kiállítása, amely a na­pokban nyílt meg az Ifjúsági Ház galériájában, akár mód­szertani útmutató lehet e té­mában. Bak Imre budapesti alkotó, a Népművelési Intézet vizuális-művészeti osztályának munkatársa. 1963-ban végezte el a képzőművészeti főiskolát. Eddig 6 egyéni és félszáznál is több csoportos kiállítása volt itthon és külföldön. Alkotói módszere a rendszer­teremtést célzó formai elemzés, Enver Csolakovics és Csuka Zoltán Pécsett Húsz évvel ezelőtt Csuka Zoltán felkereste régi barátját, Enver Csolakovics műfordítót Zágrábban és a Tűzharang cí­mű kötetét is magával vitte. Csolakovics azonnal kapott az alkalmon és felajánlotta Csu­kának, hogy lefordítja a verse­ket horvát nyelvre. így indult újra és most már végérvénye­sen az a ki tudja hányszor ab­bamaradt folyamat, amely a magyar és a délszláv népek irodalmának cseréjét jelenti. Enver Csolakovics és Csuka Zoltán hétfőn Pécsett, az ala­kuló délszláv klub vendége volt. A szállodai szobában be­szélgettünk. Csolakovics ami­lyen kitűnő műfordító, legalább annyira jó előadó. Horvát nyel­ven mondta el több versét. Ma­gyar fordításban Csuka Zoltán tolmácsolta az örök alkotói ne­heztelést: „A múzsa üzenete: meg kell halnod, hogy élj.. — Budapesten születtem 1913- ban, édesanyám magyar volt — mondja Enver Csolakovics —, csak késő gyermekkoromban mentünk le délre. A magyar nyelv ismerete és szeretete in­nen ered. Azóta legalább tíz alkalommal jártam Magyar- országon. Csuka Zoltánnal azonban még 1930-ban ismer­kedtem meg. A húsz évvel ez­előtti találkozás így a nehéz idők utáni boldog egymásra le- lés volt. Eddig már két verses­kötetét fordítottam horvátra, a harmadikat pedig a szerb kol­légákra hagyom, hadd ismerje az a nyelvterület is művészetét. A fontosabb napirendi pon­tok közül kettőt emelnék ki: a hatékony és takarékos gaz­dálkodásra valamint a gyer­mek és ifjúságvédelmi intéz­kedésekre vonatkozókat. Mind­kettőt tegnap délelőtt vitatta meg a komlói tanács végre­hajtó bizottsága. A Komlói városi NEB anyaga hangsúlyozta: a vállalatok megértették a takarékosság fontosságát, az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésén ho­zott határozatát. A komlói vál­lalatok által korábban készített takarékossági tervek „cselek­vési" tervvé alakultak — mint azt Fekete János, a NEB el­nöke említette —, s azt a dol­gozókkal ismertették. Mint jó példát, a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalatot lehetne a sorból kiemelni. A fuvarozási, energetikai, eszközfelhasználá­értelmezés. A vizuális elemzés tárgyává avatott konkrét ter­mészeti tárgy, látvány vagy je­lenség az analízis során eljut leglényegesebb formai alkotó­eleméhez, egy jellemző vizuá­lis jelhez, ami egyúttal tiszta mértani alakzatokkal, pl. a kör, félkör, háromszög viszony­lataival jeleníthető meg. A lé­nyegtelen elemeitől megfosz­tott látvány, mint vizuális jel az adott jelenség állandósult (szubsztancia) jegyeit, erővo­nalait rögzíti. Az elemzés vég­eredménye tehát egy általáno­sított jel. Bak Imre madár-jele Csolákovics elmondta, hogy Jugoszláviában igen népsze­rűek Ady, József Attila, Weöres Sándor és Váci Mihály költe­ményei, Illyés Gyulát pedig ép­pen ő mutatta be először, óriá­si sikerrel. Napok alatt fogyott el valamennyi példány. Jugoszlávia horvát nyelvű könyvkiadásának szenzációja lesz őszre az az antológia, amely a magyar líra csaknem hét évszázadát mutatja be En­ver Csolakovics válogatásában és fordításában. — Százhatvan magyar költőt mutatok be, egyharmad részt a klasszikusokból, többségében pedig az új, a jelenkori iroda­lomból. Hadd mondjam el, hogy az antológiában pécsi lí­rikusok is szerepelnek, így Csorba Győző és Bárdosi Né­meth János is. Csuka Zoltán nem ismeret­len Pécsett — neve összeforrott a felszabadulás első napjai­val. Az 1944. december 17-én először megjelenő Új Dunántúl című újságnak két hét múltán Csuka Zoltán, a kommunista költő és műfordító a felelős szerkesztője. — Most már lassan ötven éve, hogy a magyar és a jugoszláv irodalom cseréjén fáradozom, de a XIX. században elkezdő­dött folyamat csak napjainkban éri el azt a szintet, amit már jónak lehet mondani. Ezidáig, s si, anyagfelhasznólási terüle­ten egy esztendő alatt majd ötmillió forintot sikerült meg­takarítaniuk. A gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedési tervet dr. Molnár István, a Baranya megyei Ta­nács igazgatási osztályának vezetője, mint alapos munkát jellemezte. E tervben a veszé­lyeztetett gyermekekkel, veszé­lyeztetett családokkal való foglalkozás kapott konkrét for­mát. A felmérés értelmében Komlón közel 220 olyan 18 éven aluli fiatal van, kiknek sorsát a társadalomnak figyel­nie, segítenie kell. A terv rész­letesen taglalja az igazgatási, az egészségügyi és a művelő­désügyi osztály ezirányú fel­adatait, amelyet aktívák, hiva­tásos pártfogók, védőnők, il­letve a pedagógusok segítsé­gével kell végrehajtani. pl. általánosított jel, hiszen a motívum bármely szárnyas ál­lat lényeges, általános és ál­landó erővonalait tartalmazza. A módszer lényegéhez szerve­sen hozzátartozik a jelek fel- használása, kapcsolatainak, vi­szonylatainak kutatása, a szin­tézisteremtés. Mivel a jel egy rendszer része más-más ösz- szetételben mást jelent, a fel- használás, a variációk lehető­sége számtalan. A kiállítás május 12-ig tart nyitva naponta 14—22 óráig. Proksza László remélem nem ez lesz az utol­só kimondott szám, több mint száz művet fordítottam le a horvát, a szerb, a szlovén és a macedón irodalomból. Alig egy éve, hogy az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága oktatási igazgatósá­gáról lefelé jövet, a Petőfi ut­ca és a Szigeti út keresztező­désénél — utoljára - megpil­lantottam Várkonyi Nándor jel - .legzetes alakját. A neves pécsi fotósokhoz, a Sellei-Panyik házaspárhoz igyekezett éppen. Közös könyvük, a Stonehenge tette a fotosházaspár heten­kénti vendégévé, és persze a fiatalok iránti kiapadhatatlan szeretet. Amikor megpillantott, botját fölemelve, tréfásan fe­nyegetett már messziről. A hétről hétre halogatott látoga­tást kérte számon, majd szin­tén csak tréfásan legyintett, mondván: hiszen tudom, ro­hantok ti is, rohanás az élete­tek ... Sietős léptekkel távo­zott. Botja kopogását elfojtot­ta az autózúgás. Hajlotthátú alakját elnyelte a szürkület. S a meredek végleg magához ölelte. Azóta sem láttam. Nem is fogom soha. És hol van már a legendás szerkesztő, a különös Szántó Tibor, akiről talán a legtöbb elbeszélést lehetett, lehet hal­lani az idősebb pécsi írók­tól . . . Ugyanott, ahol Várko­nyi és Angyal. És ahova né­hány hónappal ezelőtt Lovász Pál is elköltözött. A Pécsi Tanárképző Főiskola Képek Pécs irodalmi életéből című kiállításán nem láttam a Stonehengét. Az említett két jelentős irodalmárra utalás sem történt, mégis élményt je­lentő volt a szembesülés gaz­dag szellemi örökségünkkel s annak ránkhagyományozóival, valamint a ma is élő, tevéke­nyen dolgozó értékteremtőkkel, akikben városunk sohasem szenvedett hiányt. A kiállítás sikere — mondot­ta dr. Nemes István, a Tanár­képző Főiskola tanszékvezető tanára — tanúsítja, hogy ma sem hunyt ki a pécsi írókból és irodalompártolókból az ál­dozatvállalás, a készséges oda­figyelés. — Az elmúlt hetekben a gon­dolat megszületése után hall­gatóink leveleit írókhoz, mű­vészekhez, intézményekhez, iro­,,Arany J, u.” hirdeti szeré­nyen a névtábla, s az előző napi esőre tekintettel valóban inkább „u” mint utca. A láb­nyomokból viszont azonnal köz­véleménykutatást lehet tartani: többszázan dagasztották a sa­rat, hogy megtudják a falugyű­lésen, milyen munkát végzett az elmúlt években a Hazafias Nép­front szentlőrinci bizottsága. Az elnökség asztalánál már ott ül­nek a vendégek, helyi vezetők, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának dalombarátokhoz vitte a pos­ta. Megnyíltak a fiókok, hozzá­férhetővé váltak a könyvespol­cok és vitrinek, gyűlt serényen az értékesebbnél értékesebb tárgyi emlék és dokumentum, így állt össze ennek a kiállí­tásnak gazdagsága. A kiállí­tás viszonylagos teljességénél fogva feltétlenül irodalomtörté­neti jelentőségű. Pécs irodalmi életét bemutató, forrásértékű anyag ilyen gazdagságban együtt még soha nem volt. A szemlélődő itt áttekintheti Pécs irodalmának egész történetét. — A pécsi irodalom a fel- szabadulás után válik igazán nagykorúvá. Példázza ezt a Janus Pannonius Társaság, a Sorsunk, a Dunántúl és a Je­lenkor című folyóiratok törté­nete. A kiállítás anyagában számos olyan dokumentum ta­lálható, amely az egyetemes magyar irodalom vonatkozásá­ban is ritkaság. Ilyenek példá­ul Klivényi Jakab kéziratos versgyűjteménye, német és ma­gyar nyelvű levelezése Vörös- martyval, Huszty: Janus Panno­nius monográfiája, a teljes Ja­nus Pannonius kiadás, Kóczián Sándor kéziratos naplója, ver­seskötete ... és még sokáig sorolhatnám a ritkaságokat. Tény, hogy a harmadéves magyar-történelem szakos hall­gatók — dr. Horváth Veronika, főiskolai adjunktus vezetésével — az alaposság, a teljesség igényével végezték munkáju­kat. Az említett ritkaságok és úgymond: nagy korszakok mel­lett bemutatták a pécsi iroda­lom kötődéseit, a színház ér­tékes kapcsolatait - többek között - Illyéssel, Weöressel, Cseressel, Caraival, Hernádi­val, s végezetül a fiatalabb nemzedékről is képet alkottak. Kezdeményezésükről a Janus Pannonius múzeum helytörté­neti osztályának vezetője, dr. Bezerédy Győző is elismerően szólt. Elmondta, hogy a közel­jövőben létesülő helytörténeti és munkásmozgalmi múzeum­ban feltétlenül külön szobát- egyben külön fejezetet — szentelnek a pécsi irodalom­nak. Bebesi K. osztályvezetője, dr. Adóm An­tal, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke, Né­meth István, országgyűlési kép­viselő, dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnök és Horváth Péter, aki (immár negyedszázada szin­te egyet jelent Szentlőrincen a népfronttal, huszonöt éve ő az elnök. Beszédét egy negyven évvel ezelőtti eseménnyel kezdte, az „Elvtársi levéllel", melyben a Kommunisták Magyarországi Pártja meghirdette azt a nép­frontpolitikát, mely azóta is a közös célban fogja össze a párttagokat, pártonkívülieket, materialistákat, hivőket. Beszé­déből a jelenlévők megtudhat­ták, milyen munkát végzett ed­dig a helyi bizottság — bár leg­többjük számára ez nem volt újság, hisz részt vettek a tava­szonként szervezett előadás- sorozatokon, a népfront ren­dezvényein, ankétjain, s mun­kájukból állt össze például a tavaly) kétmillió forintos társa­dalmi munkaérték. Dr. Hortobágyi Ferenc a ne­gyedik ötéves tervről, a helyi tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szólt.- Szentlőrinc nem tervszerű­en fejlődik — mondta meglepe­tést okozva a hallgatóknak — pontosabban nem a tervek sze­rint. Az elmúlt öt évben hihe­tetlen mennyiségű lakás épült, az építéseknek jelenlea kilenc­ven százaléka társasház. Ezt az örömteli, de előre kiszámít­hatatlan mennyiségű ház-töme­get nem tudták követni a kom­munális és gyermekellátási fel­tételek. Szerencséjük se mindig volt a nagyközség vezetőinek: a ne­gyedik ötéves tervben hat" ku­tat fúrtak Szentlőrincen, ebből fazonban csak kettő működik. A többi meddőnek, homokkal te­lítettnek bizonyult. Szentlőrinc napi vízigényét a meglévő ku­tak hozama alig harminc köb­méterrel haladja meg. A víz­hiány mellett azonban számos eredménnyel dicsekedhetnek: öt év alatt 26 kilométer törpe- vízmű-ihálózat, öt kilométer szennyvízhálózat épült. Az 1969- ben alakult költségvetési üzem vagyona ma már harminc mil­lió forint. Szentlőrincen át na­ponta huszonnégy vonatpár közlekedik, s közülük csak a Mecsek expressz nem áll meg — ez a lakossáq régi panasza. A helyi szállítási feltételek is teljesen biztosítottak. Tizenki­lenc út épült, lassan megvaló­sul az a cél, hogy minden út rendelkezzék járdával. Felépült a fedett vásárcsarnok, a gyer­mekjátszótér, jubileumi park, házasságkötő terem, az egymil­lió forintos orvosi rendelő. Jövendő terveik között szere­pel az öregek napközi otthoná­nak létesítése. Lesz óvoda, böl­csőde, felépül az úttörőház, s talán megoldást találnak az árvízkárok elhárítására is, mert öt év alatt negyvenmilliós kárt okozott Szentlőrincen a víz. A falugyűlés közönsége aktív résztvevő lett a beszámolók után. Számos javaslat, a válla­latok, intézmények részéről tett társadalmi munka felajánlás hangzott el. Végezetül újjává­lasztották a Hazafias Népfront helyi bizottságát. Az elnök is­mét Horváth Péter, a titkár pe­dig Szentgyörgvvári Tibor lett. Szántó Péter Szombaton kezdődik a KISZ IX. kongresszusa Szombaton délután megkezdi munkáját a KISZ kongresszusa. A városok és falvak mintegy 800 000 kommunista fiataljá­nak képviseletében 907 küldött vesz részt a tanácskozáson, s helyet foglal majd a kongresz- szusi teremben 350 meghívott, köztük a munkásmozgalom és az ifjúsági mozgalom veterán­jai is. Ülést tartott a komlói tanács végrehajtó bizottsága Füzes János Gazdag szellemi örökség Részlet a kiállításról Seres Éva felvétele Képek Pécs irodalmi életéből nap-maoAr-arc

Next

/
Oldalképek
Tartalom