Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-31 149. szám
Uj konstrukció a MEGYESZER-nél Lesz-e elegendő zöldség? Intézkedések a termelők és a fogyasztók érdekében „Csak azt lehet eladni, amit megtermelnek" - mondja tel jes joggal sok kereskedelmi szakember. Ez a vélemény egyben válasznak látszik arra kérdésre, hogy miért nincs nálunk elegendő friss zöldség, gyümölcs, esetenként burgonya? A válasz azonban csak látszatra ad magyarázatot. A termelési kedv nem attál függ, hogy a termelő szereti, vagy éppen ki nem állhatja a kérdéses terméket. Sokkal inkább attól, hogy megéri-e neki Ez ügyben milyen lehetőségei - vagy akár feladatai - vannak a kereskedelemnek? Erről beszélgettünk Kiss Istvánnal, a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés főosztályvezetőjével. — A zöldségtermesztéssel kapcsolatos gondok közismertek — mondta Kiss István. - Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy rendkívül munkaigényes. Néhány termék nagyüzemi termesztését — például a káposztáét — meg tudták oldani. A paradicsom, a zöldborsó és a zöldbab termesztésénél is a kézi munka nagy részét gépek váltották fel. Ez azonban csak a konzervipar számára történő termelésnél jelent megoldást. A jelenlegi gépesítési módszerek nem megfelelőek a nyersfogyasztás számára. — Ez azt /elemi, hogy a friss zöldséget, gyümölcsöl naponta fogyasztani akaróit továbbra sem számíthatnak a nagygazdaságokra? — Legalább is egyelőre nem kielégítően. A több ezer holdon gazdálkodó szövetkezetek eredményeiben nem számít gazdasági tényezőnek az a 30—60 hektárnyi zöldségterület. Az a tapasztalatunk, hogy a mérleghiónyos gazdaságokban először a zöldségtermesztést számolják fel. A megoldás az lehetne, hogy a búza, kukorica és egyéb termelési rendszerek mintájára bázisgozdosá- gok jönnének létre. A burgonyánál már van ilyen példc. Az országban sokhelyütt van intenzív burgonyatermesztési társulás. A másik feltétel a terméshozamok növelése. Az eleve nem lehet gazdaságos, hogy a paprikánál például évjáratonként 50—60 mázsás eltérés mutatkozik a termésátlagban. A friss, nyerszöldségellá- lásban — különösen a koroi fajtáknál — túlnyomórészt a háztáji és a kisegítő gazdaságokra számíthatunk. — A kereskedelem miben tud tud segíteni? Tudja-e fokozni a termelési kedvet? — A SZÖVÉRT o MEK-en keresztül csak az árak segítségével tud beleszólni a termelési integrációba. A nagygazdaságok szívesebben vállalják annak az árunak a termesztését. amelyért bár kevesebb felvásárlási árat, de költségtérítést is kapnak. így tudják fokozni a gépesítést, így juthatnak olcsóbbon szaporító anyagokhoz, növényvédős^e- rekhez és műtrágyához. Ilyent azonban csak az ipari vállalatok nyújthatnak, A MÉK-ek csak egyet tehetnek: a termelési szerződésekben hosszú időre garantálják, hogy legalább a szerződésben meghatározott áron és a megállapodott feltételekkel átveszik a termelőtől oz árut. Elektronikus vészjelző u felvonókban Nagyüzemi melegházas zöldségtermesztés Görcsönyben Fotó: Erb János Világjárói indultak a ME GYESZER termekéi. Az ELEKT- ROIMPEX híradástechnikai és elektronikai kiállítása ma nyi lik Bukarestben. Ezen a kiállt táson szerepelnek a pécsiek már jólismert kaputelefonjai, a programkapcsoló, a lépcsőhá zi világítás automatika és a diszpécser telefon is. Romániá bál Bulgáriába, a szófiai ki állításra utaznak a készülékek, ahol 14-től 19-ig tekinthetik meg a szakemberek. Természetesen a kutató, fejlesztő munka nem állhat meg egy-egy termék sikerénél. Jó zsa Béla, a vállalat főmérnöke elmondta, hogy egy éves munkával végre elkészült az új — A termelőt az érdekli, hogy mennyi pénzt kap az árujáért. Nevezzük ezt a termelési kedv egyik függvényének. De ott a másik, a fogyasztó érdeke. Az, hogy ne legyen túlságosan magas az ár. Hogyan lehel az ellentétes érdekeket egyensúlyban tartani? — A SZÖVÉRT-hez tartozó vállalatok a hazai zöldség-gyümölcs forgalomnak 52 százalékát bonyolítják le Tehát az árakra rendkívül erőteljesen hat az egyéb 48 százalék. Ha valakinek nem tetszik a szerződött ár, ott adja el a termékét, ahol több pénzt kap érte. Példa erre a tavalyi Baranya megyei „borsóháború". A termelőknek nem tetszett a 13 forintos felvásárlási ár, erre elhozták a borsót Pestre, a Bos- nyák térre. Itt kiderült, hogy csak kilenc forintot kaphatnak az áruért. Hogy így aztán elvesztették a termelési kedvet, ez nem meglepő. — Nem monopolhelyzefre gondolok, de az az 52 százalékos forgalom részesedés mégiscsak jelentős árszabályzó szerepet adhat a szövetkezeti értékesítőknek . . . — A termelői biztonság növelése és a fogyasztók érdekének védelmére nemrég döntött a zöldség-gyümölcs tárcaközi bizottság. Ebben az évben fokozottabban a központi pénzeszközök segítségével befolyásolhatjuk a felvásárlási és a fogyasztói árakat. Tizennégy terméket érint a központi ár- irányi tás. Ez meghatározza a felvásárlási ár minimumát — tehát ennél kevesebbet nem Ígérhetnek a felvásárlók — ugyanakkor maximálják a fogyasztói árakat, és meghatározzák a MÉK-ek egymás közti forgalmának is az árakat. — Ennek alapján árban mire számíthatunk? Hiszen köztu- aott, hogy idén tavasszal a burgonya és a hagyma ára több, mint 120 százalékot „ugrott"? — Hangsúlyozom, hogy átlagról lesz szó. Eszerint: a fogyasztói árak átlaga nem haladhatja meg a 8 százalékos emelkedést, ugyanakkor a fel- vásárlási ár növekedése átlagosan nem lehet 8 százaléknál kevesebb. Tehát egy-egy terméknél lehet ez 15. a másiknál pedig csak 5 százalék.-■— Hiába olcsó valami, ha nem lehet kapni. Mi várható a zöldség-gyümölcs ellátásban jövő ilyenkorig? — A tagvállalatoknál viszonylag kedvező képet mutatnak az idei szerződéskötések. A tavalyi mennyiségnél 12,6 százalékkal többre, 146 000 va-• gon zöldségre és gyümölcsre kötöttek szerződést a MÉK-ek. A kép összességében megnyugtató, a zöldségre előirányzott tervet viszont nem értük el. Vöröshagymából és a pritamin paprikából kevesebbet ígértek a gazdaságok a tavalyinál. Az azonban a hagymánál biztos, hogy a hazai fogyasztásra kerülő 2500 vagon hagyma meglesz. csak az exportra és az ipari felhasználásra jut kevesebb. Egyébként Baranyában a zöldségre idén a tovalyinól 2,4 százalékkal nagyobb mennyiségre kötöttek szerződést. Kurucz Gyula Pécsi porcelánok Budapesten Ősszel újabb városokban mutatkozik be a pécsi porcelán Budapesten, az Interconti nental szálloda mögötti Apáczai Csere János utcában található a Finomkerámiaipari Művek stúdiója. Ezekben a boltíves — valamikor fogadóhelyiségül szolgáló — termekben kaptak helyet május 21-től a pécsi Zsolnay Porcelángyár termékei. A kiállítás látogatói nemcsak a megtekinthető mintegy 400 tárgyon keresztül ismerkedhetnek meg a gyár munkájával, hanem tájékoztatókat kapnak a porcelán fajanszról, az eozinról és a gyár történetéről is. A 108 éves gyár legújabb termékeihez gyönyörű színes prospektus is készült, melyben dr. Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója „fogja kézen" az olvasót, a kiállításra látogatót okos szavaival. A színes képek, a háromnyelvű szöveg még egy kedves emléknek is megfelel. A városlődi, a vásárhelyi, az alföldi és a pécsi építészeti kerámia, valamint a leningrádi A kiállítás egyik legszebb darabja: tulipános diszü vastalpú tál porcelán kiállítás után rendezték meg a pécsi Zsolnay Porcelángyár kiállítását, a felszabadulás óta az elsőt Budapesten. Réqóta bevált módszere a kiállítások szervezőinek, hogy a nyitvatartással egyidöben valamelyik üzletben árusítják a látott termékeket. Ezúttal a július 30-ig megtekinthető pécsi porcelántermékeket a budapesti Majakovszkij utcai Amfora ke- rómiaboltban vásárolhatják meg. A pécsi gyár eddig 300 ezer forint értékű árut szállított a boltba, de a nagy érdeklődésre való tekintettel még legalább 800 ezer forint értékű árut visznek Budapestre. Kedves figyelmesség a látogatóknak ajándékozott, térképpel ellátott, többnyelvű kis lap is. mely megkönnyíti a vásárolni vágyó útját a kiállítástól a boltig. Márpedig vásárlókedvű Oj lakótömb Barcson Egy hét alatt felépíthető Egy hét alatt felépíthető az új lakótömb a Lift-slab (csoportos lemezemelési) technológiával. A gyorsaságon kívül előnyei még az olcsóság és a tervezési lehetőségek szélesítése. Szabadon, a konkrét igényeknek megfelelően lehet tervezni épületeket a Lift-slab technológiával. Különösen a szorosan beépített városrészeknél kap jelentős szerepet majd az új technológia. A BARANYATERV I irodájában elkészített kivitelezési terv, mely a Barcs központjában felépítendő új lakótömbre vonatkozik, erre a technológiára épül. A 60 lakásos épület földszinti helyiségeiben üzletek lesznek. Kétféle lakástipus — nagy szoba, fél szoba, étkező; nagy szoba, két fél szoba, étkező, a hagyományos alapterülettel, tehát 54 négyzet- méterrel készülnek. Az új épület külső megjelenésében mozgalmas, színes lesz. látogató ugyancsak sok megfordul itt, a teremőröket sok szór hosszú percekig környékezik, hogy ugyan mutassa már meg az eladásra szánt árukat — Mániám a Zsolnay kerá mia — mondja egy harminc év körüli fiatalember. — Szerintem sokkal szebb, mint a herendi, persze ez ízlés dolga. Nekem a régies tárgyak tetszenek legjobban. Otthon egész kis gyűjteményem van belőlük. — Jó ötleteket adnak ezek a zöld és piros eozinok a lakásom díszítésére — hangzik egy kismama fiatalasszony véleménye. És végül egy Pécsről Budapestre szakadt „tüke": — Tudom, hogy elfogult vagyok, de szerintem ez olyan gyönyörű, hogy a Műcsarnokban lenne a helye. Na persze akkor aztán győzne termelni a Fécsi Porcelángyár! A megkérdezettek tehát többnyire elragadtatva szólnak a kiállításról, egyetlen hiányosságnak említik, hogy a történeti részben elmaradtak a tárgyak „születési" adatai, esetleg az alkotók nevei. Ezt a kiállításra látogató, naponta mintegy 150 magyar és külföldi általában hiányolja. Egyébként ritka alkalom olyan képzőművészeti kiállítást látni, ahol a tárgyak tematikus elhelyezése. a fények esése megkönnyíti, vezeti a látogatót útjában. Ez a kiállítás rendelkezik ezekkel a feltételekkel, a jó ízlésről tanúskodó munka ezúttal sok más szervezőn kívül Noltész Jánosáét, a FIM kirakatrendezőjét dicséri. ősszel a pécsi Zsolnay Porcelángyár újabb városokban mutatkozik be. Szegediek, zalaegerszegiek, miskolciak és debreceniek ismerkedhetnek a budapestinél ugyan kisebb, de ugyancsak hasonló, keresztmetszetet nyújtó kiállításon a gyár termékeivel. Hárságyi Margit gyártmány, a felvonó vészjelző prototípusa. Eddig nem volt egységes vészjelző a magyar- országi felvo:tókon. Minden építőipari vállalat maga volt kénytelen „barkácsolni" ilyent, hiszen enélkül nem lehetett át- bdni az épületeket. A TiPUSTERV-ve! rendszere sen, éves szerződések alapján együttműködik a MEGYESZER. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából, e szerződés keretében láttak hoz zó egy olyan berendezés tervezéséhez, kidolgozásához, amely megfelel a legkorszerűbb követelményeknek, s amelyet egységesen használhatnak valamennyi lakóépület felvonójához az egész országban. Sőt. egy másik változata pedig alkalmazható legyen a hazai és külföldi szállodák, középületek felvonóihoz is. Tizennégy féle variációt bírált el a szigorú, szokmai zsü. ri. Végül is elkészült a prototípus, amelyet most júniusban szerelnek fel Budapesten. Az üzempróba után a harmadik negyedévben kezdik meg a null-széria gyártását, kétféle típusból. Az egyik, a lakóépületek felvonóihoz készült. Bármilyen üzemzavar esetén az utas megnyomja a vészjelző gombját, o házfelügyelőnél fény- és hangjelzés hívja fel a figyelmet nemcsak a hibára, hanem annak helyére is. A jelzés addig működik, amig az illetékes visz - szajelzést nem ad. (Ezt a felvonóban csengő jelzi.) Az elektronikus berendezés előnye, hogy könnyen, gyorsan javítható. áramszünet esetén ak kumulátorról vagy telepről is üzemeltethető. A házfelügyelő, vagy a gondnok egy nyomógombbal rendszeresen ellen őrizheti a vészjelzők üzem- képességét. A szállodák, középületek részére készített típusok ugyanilyen elven működnek azzal a különbséggel, hogy o beépített hangszóró és mikrofon segítségével beszélhetnek is o hívott féllel. A sorozatgyártásra a következő évben kerül sor. Az eddigi információk szerint mintegy kétezer darabra már volna vevő. K. Gy. Ritka természeti értékek A gyulaji sáfrányos erdő és a hátai őstölgyes védői Tolna megyében két ritka természeti érték kezelésére adtak új megbízatást, miután azok védelmének kijelölését o Megyei Tanács hatáskörébe adta át az Országos Természetvédelmi Hivatal. így a gyulaji sáfrányos erdő természetvédelmi kezelőjének megbízatásában a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságot megerősítette a Megyei Tanács V. B. A Tamási és Gyulaj községek közti erdörészben található egyedül a világon a vad- sáfrányoknak egyik különleges fajtája, melyet Csapody Veráról, a tudós botanikus festőművészről neveztek el tiszteletből. Bátán a Tolna megyei Tanács természetvédelmi törzskönyvében nyilvántartásba vett több száz éves tölgyfák védelmére jelölték ki a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságot. B. L. Hétfői □
