Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-29 147. szám

1976. május 29., szombat Dunántúli napló 3 Kistéglával szaporátlan... Jelentés a bőrgyári beruházásról Szervesen illeszkedik a természetbe Á nyár végére elkészül a balokány-ligeti ifjúsági park Egyhónapos késésben a kőművesek Nyáron érkeznek a szakipari szerelők Igaz, így utólag felesleges akadékoskodásnak tűnhet, de azért egyszer mégis be kell tenni a fullánkot: messze nem vagyok elragadtatva egyes be­ruházásainkat megtestesítő be­tonkolosszusoktól. S itt nem is csak a szakosított állattenyész­tő telepek szinte erődítmény­rendszerére gondolok, de más, sokkal inkább szem előtt Lássuk ezekután, mi újság a beruházáson (hiszen nem a téglafalakban gyönyörködni mentünk), amelyre azért is kell külön figyelnünk, mert az in­nen kikerülő nemes bőröket helyben feldolgozzuk, ezekből a többletekből a Pécsi Kesz­tyűgyár a tőkés piacokon jó cikknek számító bőrruhákat varr, de a Szigetvári Cipőgyár is innen vár bőrt, hogy a nemrég nyélbeütött magyar— amerikai gyártási együttműkö­dés keretében a nyolcvanas években már évi 2 millió pár cipőt szállíthasson az USA- ba. Kalauzaink a Pécsi Bőr­gyár fejlesztési és beruházási vezetői, Tarr György és Dara János. A tervezetthez képest jó egy­hónapos lemaradás van a kő­műves munkákban, veszélyben a határidők. Bent már vakolni kellene, hogy júliusban a mun­katerület egy részét átadhas­sák a szakipari szerelőknek, de nincs elég kőműves, vagyis az egész nem a Baranya me­álló létesítményekre. Elnézést a példálózásért, távol áll tő­lem gúnyt űzni történelmi nagyjainkból, de a pécsi Kon- zum Áruház mellé is stílsze- rűbb lenne a Hunyadi-szobor, mint Kossuthé. Innen aligha kellett volna kimozdulnia Zrí­nyinek, a török máig sem veszi be. Ilyen mérgesen tekintek a Pécsi Bőrgyár épülő új puha- bőrgyártó csarnokára is, an­nál inkább, mivel nem messze tőle légies tüneményként so­rakoznak gép- és híradástech­nikai iparunk üzemcsarnokai. Képzeljük el — illetve pillant­sunk fényképfelvételünkre —, az új puhabőrgyár üzemépüle­teinek falait kisméretű téglá­ból rakják, mintha nem is a korszerű építőanyagok és szer­kezetek korát élnénk, mintha nem is lenne üveg, vázkerá­mia vagy más, szaporább fa­lazóanyag. Ráadásul a külső fal dupla (a kettő között hő­szigetelő rés van), pedig szó sincs róla, hogy ezek a tömör téglafalak tartanák az épületet, a terhek betonoszlopok erdején nyugszanak. Fogalmam sincs, hogy hozta össze mindezt a tervező, a KIPTERV, az viszont tény, hatalmas mennyiségű kis­tég la kellett és kell a gyár­épülethez, a kőműveseknek az élettől is elmehetett a kedvük. gyei Állami Építőipari Válla­lat hozzáállásán múlik. Minden mással viszont egy kicsit előbb­re tartanak, s ez vonatkozik a mélyépítésre. A közművek nagy része a földben van, köztük a szennyvíz elvezetésére szolgá­ló speciális — meglehetősen törékeny — csehszlovák kerá­miacsövek is. Az új puhabőrgyárat ketté­osztott nagycsarnoknak képzel­jük el, amelyet oldalról kisebb helyiségek, az úgynevezett ki­szolgáló sáv vesz körül. A nagyobb csarnokokban sora­koznak majd a cserző- és a festőhordók, szám szerint 26, továbbá 20 töretőhordó — a legvégén ezekben kapják majd meg puhaságukat a nemes bőrök. A hordóalapokkal már elkészültek, itt kezdik el aztán a munkát az Országos Szak­ipari Vállalat emberei, saválló burkolattal látják el a hordó­kat és a padlót. A hordók sze­relése egyébként majdnem egy évet vesz igénybe. A csarno­kokban egyébként korszerű padlószellőzés lesz, az itt dol­gozóknak mindenkor kellemes klímát teremtenek. Az új puhabőrgyárnak a jö­vő év derekán kell indulnia, az üzemi próbákat természe­tesen már előbb szeretnék megkezdeni. Addig viszont a belső szerelésen és a gépek Érettségizett fiúk és lányok jelentkezését várjuk KESZTYŰS SZAKMUNKÁSTANULÓNAK. Tanulóidő iy2 év. Felvilágosítás : KESZTYŰGYÁR, PÉCS, SORHÁZ UTCA 36. SZÁM. Személyzeti Osztály. • Télen is használható • Társadalmi munkát végeznek a fiatalok beállításán kívül még a két­szintes szociális részt is meg kell építeni. A bőrgyári fej­lesztés vezetői mindenesetre naponta többször is megfor­dulnak itt, s nemcsak szemük­kel hizlalják a beruházást, de mint — a KIPSZER mellett — a szerelés társberuházói, el­végzik a kisebb-nagyobb át­tervezéseket is. Sőt, egy-egy kommunista szombatot is ter­veznek, hogy segítsék az épí­tőket. Egy ilyen szombatra már sort is kerítettek, amikor a vállalat vezérkara, az igazga­tótól a munkatársakig beállt dolgozni a kőművesek mellé. Miklósvári Zoltán „Lesz-e jövő nyárra ifjúsági park Pécsett?" — ezzel a cím­mel írtunk cikket erről a rég­óta vajúdó témáról tavaly jú­liusban. Lassan beköszönt a nyár, s most már tudunk vá­laszt adni a tavalyi kérdésre. Igaz, csak a nyár végére, de elkészül a balokány-ligeti ifjú­sági park. Két évvel ezelőtt vitát foly­tattunk lapunk „Fiatalok" ol­dalon a nyári szórakozási le­hetőségekről. Minduntalan visszatért a hozzászólásokban: egy van csak, a Rózsakért, de az sem az igazi. Program nincs, csak sör, hol jobb, hol rosz­szabb a zene és van jónéhány oda nem való fiatal. A KISZ Pécs városi Bizottsága próbál­kozott a TIT udvarában egy zenés, kulturált nyári ifjúsági szórakozóhellyel, a kezdemé­nyezés azonban a lakók ellen­állásán érthetően zátonyra fu­tott. Az ifjúsági park sokéves té­ma. A városi KISZ Bizottság még 1971-ben megrendelte a tanulmányterveket, az építke­zés azonban csak tavaly ősszel indulhatott. Némi vita után mégis a Balokány-ligetet je­lölte ki a városi tanács. Azt a ligetet, amelyet — a tóval együtt — a Pécsi Víz- és Csa­tornaművek saját fejlesztési alapjából 4 millió forintért ho­zatott rendbe. Fejlesztés 40 millió forintért Rendeződik a helyzet a Diósi úti autójavítóban állás — de márciusban már túl is teljesítették a tervet. Tervek... Az immár „nagy" szövetkezet egésze egyáltalán nem tekinti mostohagyereknek az autójavító részleget. Az ötödik ötéves tervben pél­dául negyenegy milliós fejlesz­tésük felét az autó- és mo­torjavításba invesztálják. Né­hány elképzelés: már az idén kezdik a fényező-kapacitást nö­velni, korszerű technológiát ve­zetnek be. Biztonságosabbá te­szik a qépkocsik tárolását. To­vább gépesítik a szervizsort. Terjeszkednek, mert a motor­kerékpár-javítást is a Diósi út­ra viszik. A motorkerékpárokat műszaki vizsgával együtt ad­ják át. Tárgyalnak, hogy az év végére a gépkocsik mű­szaki vizsgáztatását is elvégez­hetik. Bővíteni szeretnék a harkányi szervizállomást, amely most egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. o Az út egyértelmű, a Diósi úti autószerviz megindult ezen a jó úton. A munkások meg­nyugodtak, az ijedelem elmúlt. A bérek is másképpen fognak alakulni. A cél az, hogy a szövetkezet egészében nivellál­ják o kereseteket, az átlagos bérszínvonalban nem lesznek feszültségek. Sokat kell vóltoz. tatni az elrontott munkamorá­lon, kollektív szemléleten, de mindez már konkrét lehetőség, mert a munka objektív feltéte­lein folyamatosan javítanak. A Diósi úti Dugonics nem rán­totta magával a törököt. A tö­rök volt az erősebb. Kampis Péter Akárhogyan is szeretném kezdeni, az első gondolatom egy nagy-nagy kérdés: mikép­pen lehet ráfizetéses nálunk egy autójavító vállalkozás? De ezt nemcsak én nem értem, ha­nem sokan. Mégsem azokat az okokat kutatnám, amik a Diósi úti Autó- és Motorjavító Szö­vetkezetét a csőd szélére jut­tatták, hanem inkább azokat a következményeket, amelyek az ott dolgozókat és nem utol­só sorban az odajáró javítta- tókat érintik. Amíq Magyarcsik Gyulához, a Villamosgépjavító Szövetke­zet elnökéhez igyekeztem, Du­gonics Tituszra gondoltam, aki Egy a lényeg — az embe­rek maradtak. Persze, maradt velük méq egy és más „örök­ség”. A legelső tennivaló ezen járulékos örökség felszámolása. Gyökeres szemléletváltozásra van szükség. Hogy ne találja­nak a sörgyári fikettesnél sor­ban álló délutános műszakban dolgozó szerelőkre, akik váli- vonogatva válaszolnak: úgyis teljesítménybér van, hát most nem keresnek . . . Hogy a rak­tár kulcsa kizárólag a raktá­rosoknál legyen, oda más ne legyen bejáratos, s a raktár­ban dolgozók érezzék felelős­ségüket. Sorolhatnánk tovább, magával rántotta a törököt. Az foglalkoztatott, ami — gondo­lom — tavaly év végén az egész villamosgépjavító kollek­tíváját foglalkoztatta, hogy jó-e nekik az egyesülés, nem inkább rossz hatással lesz-e munkájukra, nyereségükre, szövetkezeti életükre? o Évi huszonhétezer forint volt egy autószerelő átlagos kere­sete, ami ebben a jólmenő szakmában — mit szépítsük — szégyen. Az egyetlen, ami elgondolkodtató, hogy ennek ellenére nem hagyták el a céget, most, az egyesülés után mentek el mindössze öten, kö­zülük is csak kettő kifejezetten elégedetlenség miatt. Miért volt érdemes itt dolgozni? Hol találták meg a számításukat az emberek? Hadd ne vála­szoljak most erre a költőien naiv kérdésre. de legszemléletesebben a „kis pénz, kis foci" elmélettel ma­gyarázható a múlt... o Spongyát a múltra. Az az érdekes, hogy mi van? Meg­kezdték az elfektetett munkák kisöprését, a féléve vagy még régebben ott heverő gépkocsik javítását. A szövetkezet veze­tősége megoldást keresett és talált az átlagbérek módosí­tására. Új teljesítmény-bérezést vezettek be. Tisztába tették az anyagvásárlásokkal, az alkat­rész-ellátással kapcsolatos tisz­tázatlan ügyeket. Az első ne­gyedév termelési tervét ugyan még nem sikerült teljesíteni, szépen és pontosan nyomon követhetők a kezdet nehézsé­gei. Januárban enyhe lemara­dás mutatkozott, februárban igen nagy — itt mutatkozott meg az újjal szembeni ellen­Sokáiq nem akadt kivitelező, végül azonban a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat elvállalta a pécsi ifjúsági park megépí­tését. A terveket a Pécsi Ter­vező Vállalat ifjúsági irodájá­nak egyik kollektívája, — Ol­tói Péter vezetésével — készí­tette. A télen elvégezték az ala­pozást, a betonozással május elejére készültek el. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat nagy lendülettel végzi a munkát, sze­retnének ugyanis augusztus ele­jére elkészülni, hogy augusz­tus 20-án nyitni lehessen. A közművek — gáz, szennyvíz — bekötésével vannak még prob­lémák, reméljük azonban, hogy az akadályok elhárulnak és semmi nem áll a határidő út­jába. A munkák segítését cé­lozza, hogy a Pécsi Tatarozó Vállalat KISZ-szervezete és a Pécs városi KISZ Bizottság ha­marosan társadalmi munkaak­ciókat szervez az építkezéshez, hogy tereprendezéssel és más, nem szakipari munkákkal a vá­ros fiataljai is hozzájárulhas­sanak az építkezés mielőbbi befejezéséhez. Milyen is lesz a Balokóny- liget? Az ifjúsági park a liget délnyugati sarkában a tó és a teniszpályák között épül, szer­vesen illeszkedve a környezet­be, a tóhoz és a zöldhöz. Olyan ifjúsági szórakozóhelyet ter­veztek az építészek, amely nemcsak nyáron használható. A nyári rész amfiteátrum-szerű elrendezésben illeszkedik a te­rep természetes adottságaihoz. A nézőteret ívek, cikkelyek al­kotják, amelyek félkörben fog­ják közre a mozgatható ele­mekből épült könnyen, gyorsan átrendezhető színpadot. A félköríveken — amelyeket egy­mástól zöld növényzettel vá­lasztanak el — helyezik el a székeket, asztalokat, ezeknél egyszerre 450—500 fiatal szó­rakozhat. A park téli részét egy fa­koronára emlékeztető, a fák közé illeszkedő épület jelenti majd. A tervezők arra töre­kedtek, hogy minden a termé­szettel harmonizáljon, hogy ne szokványos megoldást válassza­nak. Jellemzésül: az építkezés színhelyén mindössze egy fát kellett csak kivágni, a többi a létesítmény képéhez tartozik. A sokszögalakú, fakoronához ha­sonlatos klubépületet belül fá­val, kívül Zsolnay-cserepekkel burkolják. A 100—110 szemé­lyes klub és szeszmentes cuk­rászda fűthető lesz, így télen is használható. A külső tehát szépnek, íz­lésesnek ígérkezik, már csak az a fontos, hogy tartalmában is sokat nyújtson a város fiatal­ságának új létesítménye. Az if­júsági park a város közművelő­dési intézményeként, mint az Ifjúsági Ház „üzemegysége” működik majd. Panics György

Next

/
Oldalképek
Tartalom