Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-29 147. szám
1976. május 29., szombat Dunántúli napló 3 Kistéglával szaporátlan... Jelentés a bőrgyári beruházásról Szervesen illeszkedik a természetbe Á nyár végére elkészül a balokány-ligeti ifjúsági park Egyhónapos késésben a kőművesek Nyáron érkeznek a szakipari szerelők Igaz, így utólag felesleges akadékoskodásnak tűnhet, de azért egyszer mégis be kell tenni a fullánkot: messze nem vagyok elragadtatva egyes beruházásainkat megtestesítő betonkolosszusoktól. S itt nem is csak a szakosított állattenyésztő telepek szinte erődítményrendszerére gondolok, de más, sokkal inkább szem előtt Lássuk ezekután, mi újság a beruházáson (hiszen nem a téglafalakban gyönyörködni mentünk), amelyre azért is kell külön figyelnünk, mert az innen kikerülő nemes bőröket helyben feldolgozzuk, ezekből a többletekből a Pécsi Kesztyűgyár a tőkés piacokon jó cikknek számító bőrruhákat varr, de a Szigetvári Cipőgyár is innen vár bőrt, hogy a nemrég nyélbeütött magyar— amerikai gyártási együttműködés keretében a nyolcvanas években már évi 2 millió pár cipőt szállíthasson az USA- ba. Kalauzaink a Pécsi Bőrgyár fejlesztési és beruházási vezetői, Tarr György és Dara János. A tervezetthez képest jó egyhónapos lemaradás van a kőműves munkákban, veszélyben a határidők. Bent már vakolni kellene, hogy júliusban a munkaterület egy részét átadhassák a szakipari szerelőknek, de nincs elég kőműves, vagyis az egész nem a Baranya meálló létesítményekre. Elnézést a példálózásért, távol áll tőlem gúnyt űzni történelmi nagyjainkból, de a pécsi Kon- zum Áruház mellé is stílsze- rűbb lenne a Hunyadi-szobor, mint Kossuthé. Innen aligha kellett volna kimozdulnia Zrínyinek, a török máig sem veszi be. Ilyen mérgesen tekintek a Pécsi Bőrgyár épülő új puha- bőrgyártó csarnokára is, annál inkább, mivel nem messze tőle légies tüneményként sorakoznak gép- és híradástechnikai iparunk üzemcsarnokai. Képzeljük el — illetve pillantsunk fényképfelvételünkre —, az új puhabőrgyár üzemépületeinek falait kisméretű téglából rakják, mintha nem is a korszerű építőanyagok és szerkezetek korát élnénk, mintha nem is lenne üveg, vázkerámia vagy más, szaporább falazóanyag. Ráadásul a külső fal dupla (a kettő között hőszigetelő rés van), pedig szó sincs róla, hogy ezek a tömör téglafalak tartanák az épületet, a terhek betonoszlopok erdején nyugszanak. Fogalmam sincs, hogy hozta össze mindezt a tervező, a KIPTERV, az viszont tény, hatalmas mennyiségű kistég la kellett és kell a gyárépülethez, a kőműveseknek az élettől is elmehetett a kedvük. gyei Állami Építőipari Vállalat hozzáállásán múlik. Minden mással viszont egy kicsit előbbre tartanak, s ez vonatkozik a mélyépítésre. A közművek nagy része a földben van, köztük a szennyvíz elvezetésére szolgáló speciális — meglehetősen törékeny — csehszlovák kerámiacsövek is. Az új puhabőrgyárat kettéosztott nagycsarnoknak képzeljük el, amelyet oldalról kisebb helyiségek, az úgynevezett kiszolgáló sáv vesz körül. A nagyobb csarnokokban sorakoznak majd a cserző- és a festőhordók, szám szerint 26, továbbá 20 töretőhordó — a legvégén ezekben kapják majd meg puhaságukat a nemes bőrök. A hordóalapokkal már elkészültek, itt kezdik el aztán a munkát az Országos Szakipari Vállalat emberei, saválló burkolattal látják el a hordókat és a padlót. A hordók szerelése egyébként majdnem egy évet vesz igénybe. A csarnokokban egyébként korszerű padlószellőzés lesz, az itt dolgozóknak mindenkor kellemes klímát teremtenek. Az új puhabőrgyárnak a jövő év derekán kell indulnia, az üzemi próbákat természetesen már előbb szeretnék megkezdeni. Addig viszont a belső szerelésen és a gépek Érettségizett fiúk és lányok jelentkezését várjuk KESZTYŰS SZAKMUNKÁSTANULÓNAK. Tanulóidő iy2 év. Felvilágosítás : KESZTYŰGYÁR, PÉCS, SORHÁZ UTCA 36. SZÁM. Személyzeti Osztály. • Télen is használható • Társadalmi munkát végeznek a fiatalok beállításán kívül még a kétszintes szociális részt is meg kell építeni. A bőrgyári fejlesztés vezetői mindenesetre naponta többször is megfordulnak itt, s nemcsak szemükkel hizlalják a beruházást, de mint — a KIPSZER mellett — a szerelés társberuházói, elvégzik a kisebb-nagyobb áttervezéseket is. Sőt, egy-egy kommunista szombatot is terveznek, hogy segítsék az építőket. Egy ilyen szombatra már sort is kerítettek, amikor a vállalat vezérkara, az igazgatótól a munkatársakig beállt dolgozni a kőművesek mellé. Miklósvári Zoltán „Lesz-e jövő nyárra ifjúsági park Pécsett?" — ezzel a címmel írtunk cikket erről a régóta vajúdó témáról tavaly júliusban. Lassan beköszönt a nyár, s most már tudunk választ adni a tavalyi kérdésre. Igaz, csak a nyár végére, de elkészül a balokány-ligeti ifjúsági park. Két évvel ezelőtt vitát folytattunk lapunk „Fiatalok" oldalon a nyári szórakozási lehetőségekről. Minduntalan visszatért a hozzászólásokban: egy van csak, a Rózsakért, de az sem az igazi. Program nincs, csak sör, hol jobb, hol roszszabb a zene és van jónéhány oda nem való fiatal. A KISZ Pécs városi Bizottsága próbálkozott a TIT udvarában egy zenés, kulturált nyári ifjúsági szórakozóhellyel, a kezdeményezés azonban a lakók ellenállásán érthetően zátonyra futott. Az ifjúsági park sokéves téma. A városi KISZ Bizottság még 1971-ben megrendelte a tanulmányterveket, az építkezés azonban csak tavaly ősszel indulhatott. Némi vita után mégis a Balokány-ligetet jelölte ki a városi tanács. Azt a ligetet, amelyet — a tóval együtt — a Pécsi Víz- és Csatornaművek saját fejlesztési alapjából 4 millió forintért hozatott rendbe. Fejlesztés 40 millió forintért Rendeződik a helyzet a Diósi úti autójavítóban állás — de márciusban már túl is teljesítették a tervet. Tervek... Az immár „nagy" szövetkezet egésze egyáltalán nem tekinti mostohagyereknek az autójavító részleget. Az ötödik ötéves tervben például negyenegy milliós fejlesztésük felét az autó- és motorjavításba invesztálják. Néhány elképzelés: már az idén kezdik a fényező-kapacitást növelni, korszerű technológiát vezetnek be. Biztonságosabbá teszik a qépkocsik tárolását. Tovább gépesítik a szervizsort. Terjeszkednek, mert a motorkerékpár-javítást is a Diósi útra viszik. A motorkerékpárokat műszaki vizsgával együtt adják át. Tárgyalnak, hogy az év végére a gépkocsik műszaki vizsgáztatását is elvégezhetik. Bővíteni szeretnék a harkányi szervizállomást, amely most egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. o Az út egyértelmű, a Diósi úti autószerviz megindult ezen a jó úton. A munkások megnyugodtak, az ijedelem elmúlt. A bérek is másképpen fognak alakulni. A cél az, hogy a szövetkezet egészében nivellálják o kereseteket, az átlagos bérszínvonalban nem lesznek feszültségek. Sokat kell vóltoz. tatni az elrontott munkamorálon, kollektív szemléleten, de mindez már konkrét lehetőség, mert a munka objektív feltételein folyamatosan javítanak. A Diósi úti Dugonics nem rántotta magával a törököt. A török volt az erősebb. Kampis Péter Akárhogyan is szeretném kezdeni, az első gondolatom egy nagy-nagy kérdés: miképpen lehet ráfizetéses nálunk egy autójavító vállalkozás? De ezt nemcsak én nem értem, hanem sokan. Mégsem azokat az okokat kutatnám, amik a Diósi úti Autó- és Motorjavító Szövetkezetét a csőd szélére juttatták, hanem inkább azokat a következményeket, amelyek az ott dolgozókat és nem utolsó sorban az odajáró javítta- tókat érintik. Amíq Magyarcsik Gyulához, a Villamosgépjavító Szövetkezet elnökéhez igyekeztem, Dugonics Tituszra gondoltam, aki Egy a lényeg — az emberek maradtak. Persze, maradt velük méq egy és más „örökség”. A legelső tennivaló ezen járulékos örökség felszámolása. Gyökeres szemléletváltozásra van szükség. Hogy ne találjanak a sörgyári fikettesnél sorban álló délutános műszakban dolgozó szerelőkre, akik váli- vonogatva válaszolnak: úgyis teljesítménybér van, hát most nem keresnek . . . Hogy a raktár kulcsa kizárólag a raktárosoknál legyen, oda más ne legyen bejáratos, s a raktárban dolgozók érezzék felelősségüket. Sorolhatnánk tovább, magával rántotta a törököt. Az foglalkoztatott, ami — gondolom — tavaly év végén az egész villamosgépjavító kollektíváját foglalkoztatta, hogy jó-e nekik az egyesülés, nem inkább rossz hatással lesz-e munkájukra, nyereségükre, szövetkezeti életükre? o Évi huszonhétezer forint volt egy autószerelő átlagos keresete, ami ebben a jólmenő szakmában — mit szépítsük — szégyen. Az egyetlen, ami elgondolkodtató, hogy ennek ellenére nem hagyták el a céget, most, az egyesülés után mentek el mindössze öten, közülük is csak kettő kifejezetten elégedetlenség miatt. Miért volt érdemes itt dolgozni? Hol találták meg a számításukat az emberek? Hadd ne válaszoljak most erre a költőien naiv kérdésre. de legszemléletesebben a „kis pénz, kis foci" elmélettel magyarázható a múlt... o Spongyát a múltra. Az az érdekes, hogy mi van? Megkezdték az elfektetett munkák kisöprését, a féléve vagy még régebben ott heverő gépkocsik javítását. A szövetkezet vezetősége megoldást keresett és talált az átlagbérek módosítására. Új teljesítmény-bérezést vezettek be. Tisztába tették az anyagvásárlásokkal, az alkatrész-ellátással kapcsolatos tisztázatlan ügyeket. Az első negyedév termelési tervét ugyan még nem sikerült teljesíteni, szépen és pontosan nyomon követhetők a kezdet nehézségei. Januárban enyhe lemaradás mutatkozott, februárban igen nagy — itt mutatkozott meg az újjal szembeni ellenSokáiq nem akadt kivitelező, végül azonban a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat elvállalta a pécsi ifjúsági park megépítését. A terveket a Pécsi Tervező Vállalat ifjúsági irodájának egyik kollektívája, — Oltói Péter vezetésével — készítette. A télen elvégezték az alapozást, a betonozással május elejére készültek el. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat nagy lendülettel végzi a munkát, szeretnének ugyanis augusztus elejére elkészülni, hogy augusztus 20-án nyitni lehessen. A közművek — gáz, szennyvíz — bekötésével vannak még problémák, reméljük azonban, hogy az akadályok elhárulnak és semmi nem áll a határidő útjába. A munkák segítését célozza, hogy a Pécsi Tatarozó Vállalat KISZ-szervezete és a Pécs városi KISZ Bizottság hamarosan társadalmi munkaakciókat szervez az építkezéshez, hogy tereprendezéssel és más, nem szakipari munkákkal a város fiataljai is hozzájárulhassanak az építkezés mielőbbi befejezéséhez. Milyen is lesz a Balokóny- liget? Az ifjúsági park a liget délnyugati sarkában a tó és a teniszpályák között épül, szervesen illeszkedve a környezetbe, a tóhoz és a zöldhöz. Olyan ifjúsági szórakozóhelyet terveztek az építészek, amely nemcsak nyáron használható. A nyári rész amfiteátrum-szerű elrendezésben illeszkedik a terep természetes adottságaihoz. A nézőteret ívek, cikkelyek alkotják, amelyek félkörben fogják közre a mozgatható elemekből épült könnyen, gyorsan átrendezhető színpadot. A félköríveken — amelyeket egymástól zöld növényzettel választanak el — helyezik el a székeket, asztalokat, ezeknél egyszerre 450—500 fiatal szórakozhat. A park téli részét egy fakoronára emlékeztető, a fák közé illeszkedő épület jelenti majd. A tervezők arra törekedtek, hogy minden a természettel harmonizáljon, hogy ne szokványos megoldást válasszanak. Jellemzésül: az építkezés színhelyén mindössze egy fát kellett csak kivágni, a többi a létesítmény képéhez tartozik. A sokszögalakú, fakoronához hasonlatos klubépületet belül fával, kívül Zsolnay-cserepekkel burkolják. A 100—110 személyes klub és szeszmentes cukrászda fűthető lesz, így télen is használható. A külső tehát szépnek, ízlésesnek ígérkezik, már csak az a fontos, hogy tartalmában is sokat nyújtson a város fiatalságának új létesítménye. Az ifjúsági park a város közművelődési intézményeként, mint az Ifjúsági Ház „üzemegysége” működik majd. Panics György
