Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-04 122. szám
1976. május 4., kedd Dunántúlt napló 3 Enyhíteni a munkaerőhiány okozta gondokat Mikor menjünk vásárolni? Már szinte közhelyszerűen hangzik, a kereskedelem az az ágazat, amely a legnagyobb munkerőhiánnyal küszködik. Mindezt sok-sok adattal alá lehetne támasztani, ezek közül csak egy-kettőt: az utóbbi tíz évben a kereskedelem forgalma megkétszereződött, ugyanezen idő alatt az üzletek, áruházak száma 47 260-ról csupán 55 122-re emelkedett, a boltokban dolgozók száma pedig 181 ezerről 149 ezerre nőtt. Mindezek következtében Budapesten már nem egy példa van arra, hogy új egységeket nem lehet nyitni, vagy — ami már nemcsak a fővárosban fordul elő — a munkaerőhiány miatt szűkíteni kell a meglévő üzletek nyitvatartási idejét. Hogyan lehetne ebből a helyzetből kitörni? Sajátos helyzetben Kézenfekvőnek látszik, hogy ilyen esetben a hatékonyság növelése, a munkaidő jobb kihasználása a teendő. Ám a kereskedelemben ez nem olyan könnyű, mint például az iparban. Lássuk az érveket. A kereskedelmi vállalatokkal szemben felállított követelményrendszer egyik fő eleme — az ipar- vállalatokéval azonosan —• a gazdaságos működés. A másik azonban olyan jellegű, amely az előbbinek sok területen gátjává válik, de mégis meg kell valósítani. Ez az úgynevezett társadalmi elvárás, amely végeredményben a vásárlóközönség érdekeinek figyelembevételét jelenti. Ami a technikai oldalt illeti, a kereskedelemben a gépesítés nemigen jár munkaerőmegtakarítással, csak a kiszolgálás kulturáltságát növeli. És a szervezés oldalán? Az egyes boltokban megvalósítható szervezési megoldásokat a terület lakosságának jellemzői — a vevőkör korösszetétele, foglalkozója struktúrája stb. — befolyásolják, ezért egy-egy tudományosan kidolgozott módszert sem lehet automatikusan alkalmazni bármely egységben. Feltétlenül figyelembe kell venni a helyi adottságokat, amivel tulajdonképpen a módszer konkrét alkalmazását az egység vezetőjére bíztuk. Azonban bármilyen jól felkészültek is a hálózati egységek vezetői, nem várható a módszer olyan hatékonyságú alkalmazása, mint egy koncentrált ipari üzemben. Sorban állnak ✓ a vásárlók Az ipari munkával ellentétben nem lehet cél a kereskedelemben a munka folyamatosságának biztosítása, hiszen ehhez a vevőknek sorba kellene állniuk. A kereskedelem egyik leqjellemzőbb vonása, hogy a dolgozók munkája (főleg homoaén jellegű tevékenységei) nem folyamatos. A forgalom szezonális, héten és napon belüli hullámzása bármely profilban megtalálható. Persze, például a ruházati kereskedelemben a szezonális ingadozás, az élelmiszerkereskedelemben pedig inkább a héten és a napon belüli a jellemzőbb és ez is okozza a nagyobb gondot. Annak ellenére, hogy a napon belüli forgalomingadozás jelentős, a munkaidőbeosztás olyan volt, hogy a műszak kezdetekor mindenkinek munkába kellett állnia és egyenlő hosszú munkaidővel dolgoztak minden nap. Ez a visszás helyzet elsősorban a munkaidőcsökkentés bevezetésekor került felszínre. Elméletileg az lett volna a megoldás, ha lépcsőzetes munkakezdést és osztott műszakot vezetnek be. Ezzel lehetővé vált volna, hogy a forgalomhoz igazított munkaerőfelhasználás valósuljon meg, ami növelte volna a hatékonyságot, nem beszélve arról, hogy mennyivel javult volna a kiszolgálás kulturáltsága. Ez azonban a jelenlegi munkaerőhelyzetben nagyon kevés helyen valósítható meg, mert a dolgozók nemigen vállalják az ilyen munkarendet. Amikor kisebb a forgalom A megoldást tehát a másik oldalon kell keresni! A vevőket kellene olyankor a boltba csáA vevőket kellene olyankor a boltba csábítani, amikor kicsi a forgalom bítani, amikor általában kicsi a forgalom. A vásárlás időpontjának megválasztása természetesen nem teljesen szabadon történik, hiszen a nők nagy része — akik főleg az élemiszerbevásárlást végzik — dolgozik. Sokan vannak azonban olyanok, akik ,— ha pontosan tudnák és nem maguknak kellene megfigyelniük hosszú időn keresztül — el tudnának menni olyankor bevásárolni, amikor nincs nagy forgalom. Nézzük, kiket lehetne a boltba olyankor várni, amikor az eladók — a kisebb leterheltség miatt — udvariasan, gyorsabban kiszolgálhatnak? A befolyásolható vevők között először is jelentős arányt képviselnek a szülési szabadságon és a gyermekgondozási segélyen lévők. A két vagy több műszakban dolgozók is tudnának általában olyankor menni a boltba, amikor ott a legkevesebben vannak. Egyre több területen vezetik be az úgynevezett rugalmas munkaidőt, amely szintén lehetőséget ad a vásárlás időpontjának szabadabb megválasztására. A nők mellett a gyerekek, a még iskolába járó fiatalok is gyakran járnak bevásárolni, akiknek a tanítás csak délután 1 vagy 2 óráig tart. Az ő figyelmüket is fel lehet hívni arra, hogy sokkaT qyorsabban elintézhetik a bevásárlást, ha a legkisebb forgalmú órákban mennek a boltba. Grafikonok az üzletekben? Mint láttuk, sokan tudnának olyankor vásárolni, amikor nincs csúcsforgalom. Nem kellene tehát mást tenni, mint segíteni a vevőknek abban, hogy könnyen és gyorsan megismerjék a bolt forgalomhullámzásának jellemzőit. írjuk ki a ' boltokban, kedves vásárló, ha tud, lehetőleg ekkor és ekkor jöjjön bevásárolni, mert akkor kevesen vannak, gyorsabban kiszolgálhatjuk. Tegyünk ki jól áttekinthető grafikont vagy más ábrát, amiről mindenki könnyedén megállapíthatná, hogy abban a boltban, ahol a leggyakrabban vásárol, mely órákban van csúcsforgalom és mikor vannak kevesen a boltban. Egységes kivitelezés, típustervek Sergarázs épül Újmecsekalján Befellegzett Kovácstelepen az „orvgarázsoknak.” Újme- csekalján évek óta nagyfokú garázshiány tapasztalható, ezért aztán nem is lehet csodálkozni, hogy városszerte itt folytak a legnagyobb engedély nélküli gépkocsiszín- építkezések. Az Igények kielégítésére a Városi' Tanács építési és közlekedési osztálya, valamint a Pécsi Tervező Vállalat nagyszabású tervet dolgozott ki: sorgarázsok épülnek Kovácstelepen. A tervek szerint a vasútvonaltól északra, valamint a Páfrány út és az Drögi fasor déli határai között lévő területen létesülnek a garázsok, két ütemben, szövetkezeti alapon. Az első ütem előreláthatólag még idén megvalósul. Jelenleg az UNIBER- en keresztül a kisajátítás folyik, ezt követően le kell bontani a Rozmaring utcától délre elterülő engedély nélküli garázsokat. Mivel ilyen arányú munkát nem lehet egyéni kezcfeményezésseb végezni, az építkezés típustervek alapján történik. Már a telek eladásának is feltétele lesz az egyéni kivitelezés. Az illetékesek nem szólnak bele, hogy a garázs házilag, vagy szakértő kivitelezésében készül e, a lényeg annyi, hogy minden egyes építkezésnél legyen felelős szakértő személy. Az idén fölépítendő száztíz gépkocsiszír után jövőre következik a második ütem: ekkor néqyszázötvenkét kétszintes garázs épül. Újme- csekalján több mint kétszáz igénylőt tartanak nyilván. 1976-ban még aligha enyhül a garázs-ínség, hisz a boldog száztízbe nem kerülhet be mindenki. A . második ütemben viszont minden igénylő sorra kerül. Az építési engedélyben természetesen kötelezik a résztvevőket a tereprendezési munkálatok elvégzésére, a megközelítő út megépítésére, a későbbiekben fenntartására. Ilyen nagy mennyiségű garázs-sor építése eleve újszerű kezdeményezés, még inkább az, ha figyelembe vesz- szük, hogy szövetkezeti alapon valósul meg. Feltétlenül szükség van erre, nemcsak a garázshiány miatt, hanem azért is, mert nem mindegy, hogy a vonaton érkezőknek egészen más látványt nyújt, mint a jelenleq szétszórtan látható „ilyen-olyan” építmények. Dr. Szántó Péter így tudng_ tehát a kereskedelem segíteni vásárlóinak, akik ezt bizonyára szívesen vennék és élnének is a lehetőséggel, hiszen szabad idejükből kevesebbet kellene vásárlással tölteni. Ugyanakkor jobb légkör alakulna ki a boltokban, ami nemcsak a vevőknek, de az eladóknak is kellemesebb lenne. Karoliny Mártonná Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Pellérd bejáratánál részben községi beruházással, részben a gyerekek és a szülök társadalmi munkájával játszóteret építenek Fotó: Erb János M agyarszék munkásközség, bár még bedolgozó ipara sincs, 900 munkaképes lakosa közül 700 a környező települések (Komló, Pécs, Sásd) iparában dolgozik: ingázó. A délelőttös műszak hajnali négykor-ötkor buszra, vonatra ül, s délután 3—4 órakor érkezik haza. Hogyan élnek, mit csinálnak szabad idejükben az ingázók? Erre kerestük a választ Magyarszéken. Magyarszéki ingázók Jelenleg még nincs hova invitálni a szórakozni vágyókat Gyenis József tanácselnökkel és Himer László művelődési ház igazgatóval várjuk a félötös komlói autóbuszt. Erről száll le Balogh János, a Mecseki Szénbányák Kossuth bányaüzemének gépészeti művezetője. — Reggel négykor indulok munkába, délután kettőkor szabad lennék... - mondja. — A munkahelyen pártvezetőségi tag vagyok, s elnöke az üzemgépészethez tartozó szocialista brigádok tanácsának. Hetente 3-4 alkalommal műszak után is benn kell maradnom. Itthon a Hazafias Népfront titkára, a sportkör elnökhelyettese vagyok. A hét 4—5 napját teljesen kitöltik a társadalmi megbízatásokkal járó elfoglaltságok. A brigádok hétvégeken kirándulni járnak, s hívnak . .. Ide már elvihetem a feleségemet is. Ami szabad időm marad, azt a ház körül, a 200 négyszögöles szőlőben szöszmö- tölöm el. Ez a kikapcsolódás. Enyém a szőlő, a gyümölcsfák gondozása, a feleségemé a zöldségtermesztés.- 1952 óta járok be dolgozni, azóta csináltuk a feleségemmel a háromszobás komfortos családi házat, amire büszke vagyok. Ez volt minden álmom. A tv-híradót minden este megnézem, a torna alatt vacsorázunk, s attól függően, milyen a főműsor, megnézem azt is. Ha rossz, úgyis elalszom. Az újságokat (Népszabadság, Pártélet, Bányamunkás, Mecseki Bányász, Népsport) naponta olvasom, erre elmegy 1-1,5 óra. Elvégeztem a marxista középiskolát, havonta egyszer részt veszek a politikai vitakörön az üzemben. Szép- irodalom? Látja, erre igen kevés időm jut. Évente 2—3 könyvet olvasok el. Majd ha nyugdíjas leszek ... (Balogh János 45 éves). Szendrődi Irén a másik busz- szal érkezik Pécsről. Egy éve végzett Komlón, a szakmunkás- képző intézetben, s női szabó a Minőségi Ruházati Szövetkezetben. Fél nyolckor indul, háromnegyed hatra ér haza. — Néha a munkatársaimmal elmegyünk moziba, olykor — egyik munkatársam bérletével - színházba is. Itt, Magyarszéken vagyok KISZ-tag, a rendezvényeken sem maradok Pécsett, igyekszem haza. Segítek a szüleimnek, akik állattartással foglalkoznak: meg én varrók a családra. Minden nap nézem a tv-t, általában ágyból. Olvasni is szoktam, ha akad rá időm, Berkesit, Szilvá- sit. Nem járok sehova, néha az ifjúsági klubba. Azért jól érzem magam . ,. — Nekem a kerti lugas minden szabad időmet elveszi - mondja Schmidt Károly, a Beton és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára komlói telepének térmestere. — Fél négykor érek haza; s tavasztól őszig mindig akad tennivaló a szőlőben. Tagja vagyok a művelődési ház irodalmi színpadának, a sportkör vezetőségének. Egy délutánomat elvisz a totózás, kollektiven csináljuk. Keveset olvasok, ez az igazság: kéthavonként egy kisebb könyvet. Nem vagyok KISZ-tag, de velük járok színházba. A tv- ben a sportközvetítéseket nézem meg, s egy-egy jónak ígérkező filmet. Jó lenne, ha más művészeti körök is működnének a művelődési házban, s bemutatókat tartanának egymásnak. Szívesen részt vennék egy fotószakkör munkájában is. A művelődésre, önművelődésre itt, a faluban kellene lehetőségeket teremteni. Az a baj, az önművelés nehezen megy, nem mindenki adja rá a fejét. Ha valaki irányítaná az ilyen törekvéseket, tanítana bennünket. . . (Schmidt Károly 26 éves.) Kővári Sándor lakatos a szénbányáknál. Munkaidőn kívül nem marad a vállalatnál. Itthon a magyarszéki KlSZ-alap- szervezet titkára. Mindene o futball: az Egyetértés SE tagja, hetente kétszer jár edzésre. Minden szabad idejét az ifjúsági klubban tölti. Itt magnóznak, beszélgetnek, vetélkedőket tartanak, tv-t néznek. Úgy tervezi, elvégzi a targoncavezetői tanfolyamot, jó ha van egy másik szakmája is az embernek. Eljár a községi párt- alapszervezet oktatására, hetente kétszer moziba. Csak újságokat olvas, az irodalomra „nem szokott rá.” KISZ-titkári feladatnak tartja az otthon ülő fiatalok mozgósítását. Sok fiatalt a szülei nem engednek el az ifjúsági klubba. Várják az új művelődési ház megnyitását, mely évek óta épül, A fiataloknak ott van az ifjúsági klub (gazdag programmal), az irodalmi színpad, a Forrai István nevét viselő nagy múltú énekkar. Elmondta Himer László, hogy szeretnének fotószakkört is alakítani (megvan a felszerelés, csak a helyi ség hiányzik), meg fiatal házasok klubját. A magyarszéki ingázók Komlón, Pécsett, Sásdon, Kaposváron dolgoznak, de a faluban élnek. Hogyan? Mint a többi faluban élők. Eesetleg a fizetésük több (3—4, esetenként az 5 ^zret is eléri). A munkahelyen dolgoznak, otthon, a háztájiban is dolgoznak, este fáradtan a tv elé ülnek, elalszanak. Ha élne bennük az igény, akkor se tudnának kitörni ebből az életformából. Nincsenek meg pillanatnyilag a községben a művelődés, a kulturális szórakozás feltételei. Miből látszik hát mégis, hogy Magyarszék munkásközség, hogy a lakosság zöme az iparban dolgozik? — Abból, hogy többet keresnek, jól élnek. 500 tv, 600 rádió van a községben, hogy a személygépkocsik száma meghaladja a 150-et (minden ötödik családban van kocsi), hogy 15 millió forintjuk van a takarékban, hogy rendezett, szépülő község Magyarszék — sorolja Gyenis József tanácselnök. — Az ingázók azért részt vesznek a község társadalmi életében. Elkelne a községben egy nőket foglalkoztató üzem, de egyetlen környező üzem se töri magát Magyarszékért. Lassú a község fejlődésének üteme is. A tervezett évi 8—10 lakás helyett csak 5—6 épül, mert mély, vizes az építkezésre kijelölt hely, a közművesítés meghaladja a tanács erejét. Megoldatlan a község ivóvízellátása is (ennek függvénye a közművesítés). Folyamatban van a kisregionális vízmű tervezése, jövőre talán megkezdhetjük a munkálatokat. Az ingázók közül sok fiatal beköltözik a munkahelyére. A magyarszéki ingázók életvitelén nem sokat változtat az a tény, hogy ipari munkások. Mikor változik meg ez az állapot? Akkor, ha javulnak a művelődés, az önművelődés feltételei, s ezzel együtt változik az emberek szemlélete is. Gyürke Zoltán
