Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-25 143. szám

6 Dunantiiii napló 1976. május 25., kedd Ismerkedjünk a rendeletekkel Lakás-használatbavételi dijak, szociálpolitikai kedvezmények Kis ügyek? Gondolom, igen nagy népsze­rűségnek örvendenek a televí­zió olyan műsorai, amelyek kis ügyeket tűznek gombostűre — hadd nézze meg mindenki, mi­lyen sok furcsaság tenyészik még a mi egünk alatt. Kis ügyek ezek, valóban? Azok, persze. Csakhogy embe­rek százait meg ezreit kergetik nap mint nap közelebb a szív- infarktushoz vagy korunk más nyavalyáihoz. Itt van például ez a garázs­lebontási história a Nyitott bo­ríték-bál. Szörnyen „pitiáner" ügy, már gusztustalan. Ekkora felhajtás egy vacak kis épít­mény körül. A tulajdonosnak reszket a hangja a felháboro­dástól, az illetékesek toporog­nak, Szabó László kommentárja ugyancsak tüzel a felháboro­dástól: az építészeket szidja, akik fölveszik a pénzt, fütyül­nek a rendeletekre és helyettük a hozzá nem értő állampolgár aki a tervért fizetett is - bűnhődhet. Igaza van a kom­mentárnak, igaza az illetékes hivatalnak, sőt, még a tulajdo­nosnak is a maga szempontjá­ból. Az embernek meg — aki kívülálló néző - ég az arca a szégyentől meg a felháborodás­tól: hogyan válik egy bolhából elefánt! Arra a levél- és ha­tározathalmazra gondolok, arra a fantasztikus energiára, mun­kaerőre és munkaidőre, amit erre a szerencsétlen garázsra pocsékoltak. Vállalván a dema­gógia veszélyét, az ember még azt a rengeteg tennivalót is végigsorolhatná, amire már nem futja az építési hatóságok, erejéből . .. Vagy az a lift-ügy. Hogy az ötödik kerületben 60 háborús- sérült lift még mindig nem mű­ködik. Tényleg szégyen. Igaza van Szabó Lászlónak, ha azt mondja, hogy azok, akiknek dolga lenne ezeknek a lifteknek a kijavítása vagy kicserélése, azok ne próbálják a társada­lom nyakába varrni a felelős­séget. De elhangzott ott, bár súlytalanul, egy olyan mondat is, hogy amennyiben lenne rá pénz és kapacitás, a hazai lift­ipar nemigen tudná kielégíteni a szükségleteket. Aha! Aki a hazai liftipar termékein jár, il­letve e termékek miatt átkozód- va mássza gyakorta az emele­teket, az itt mindjárt felfigyelt. S arra gondolt, vajon nem kei- Jene-e azt is alaposabban meg­vizsgálni, miért üzemelnek vi­szont szép számmal az 1900 (nem tévedés!) előtti liftek is... Szóval van min gondolkodni ezeken a kis ügyeken, H. E. Az 1971. július 1-én életbe lépett 2/1971. (II. 8.) Korm. szá­mú rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 2 1971. (II. 8.) ÉVM-PM együttes rendelet vezette be a lakásépítési hozzá­járulás és a lakáshasználatba­vételi díj fogalmát tanácsi bér­lakások kiutalása esetére, amellyel az ingyenes lakásjut­tatás megszűnt. A 2 1971. (II. 8.) Korm. szá­mú rendelet 2 §-a kimondja, hogy a bérlő új tanácsi bérla­kás kiutalása esetén lakásépí­tési hozzájárulást, megüresedett tanácsi bérlakás kiutalása ese­tén lakóshasználatbavételi dí­jat köteles fizetni. A megállapítás elvei A lakáshasználatbavételi díj mértékét a jogszabály mellék­lete a lakások komfortfokozatá­tól és szobaszámától függően településcsoportok szerint meg­határozta. A tanácsi bérlakások bérbeadója - Pécs városában a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat — a melléklet szerint 1971. szep­tember 30-ig felmérte és kö­zölte a lakásügyi hatósággal, hogy a tanácsi bérlakásokat szobaszám és komfortfokozat szerint mely kategóriába sorol­ta be és minden tanácsi bérla­kásra megállapította a haszná­latbavételi díjakat. A további­akban a lakásügyi hatóság az így megállapított lakáshaszná­latbavételi díjat alkalmazta a lakás kiutalásánál. A lakásügyi hatóság taná­csi bérlakás kiutalásánál a bérbeadó által közölt lakás­használatbavételi díj — beszá­mítással, teljes vagy részleges elengedéssel illetve szociálpo­litikai kedvezménnyel csökken­tett — összegének befizetésé­re rendelkezik, vagy megálla­pítja, hogy a kijelölt bérlő nem köteles lakáshasználatba­vételi díjat fizetni. A jogszabály tételesen fel­sorolja azt is, hogy az alól az általános szabály alól, mely szerint minden bérlő köteles lakáshasználatbavételi díjat fi­zetni, melyek a kivételek. Nem kell lakáshasználatba­vételi díjat fizetni — annak, aki a bérlő halá­la vagy lemondása esetén úgy folytatja a lakásbérleti jogvi­szonyt, hogy a bérlővel egy évnél hosszabb ideig együtt lakott, — ha az új lakást műszaki megosztás, toldalék építés út­ján a bérlő létesítette, — ha a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság cserelakás­ként lakáscsere szerződés alap­ján utalta ki, — ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdo­nos részére utalja ki, — ha a lakásügyi hatóság a bérlő részére a bérlakást meghatározott időre vagy va­lamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki, — ha a lakás kiutalása kö­zületi szerv bérlőkiválasztási joga alapján történik. A csökkentés lehetőségei A jogszabályban fel nem so­rolt esetekben a kijelölt bérlő­nek lakáshasználatbavételi dijat kell fizetni. A kiutalt lakásra megállapított lakáshasználat­bavételi díj összegét a lakás­ügyi hatóságnak csökkenteni kell a bérlő előző és a lakás­ügyi hatóság rendelkezésére bocsátott tanácsi bérlakására megállapított lakáshasználat­bavételi díj összegével. Az elő­ző lakásra megállapított lakás­használatbavételi díjat ugyan­is be kell számítani. Ez a be­számítás megilleti azt a bérlőt is, akinek előző lakását az építésügyi hatóság életveszé­lyessé nyilvánította és az épü­let lebontását vagy átalakítá­sát elrendelte, illetve annak a bérlőnek a lakását, amely­nek bérleti jogviszonya kisajá­títás, közületi elhelyezés vagy társbérlet céljára igénybevétel folytán megszűnt, továbbá an­nak a lakását, akinek előző lakása megsemmisült. A kiutalt lakásra megállapí­tott lakáshasználatbavételi díj­ból le kell vonni az esetleges beszámítás összegét és a fenn­maradó különbözet szociálpoli­tikai kedvezménnyel csökken­tett összegét kell befizetni. A szociálpolitikai kedvezmény mértéke egy gyermek után 20%, minden további gyermek után gyermekenként 25° n, más eltartott családtag után sze­mélyenként 20%. A kedvez­mény mértéke nem haladhatja meg a használatbavételi díj 80%-át. Szociálpolitikai ked­vezményre jogosult tehát az a bérlő, akinek családjában kis­korú, eltartott gyermek van, vagy más, a jogszabály szerint eltartottnak minősülő családtag van. Nem illeti meg szociál­politikai kedvezmény azt a bérlőt, akinek a lakásügyi ha­tóság kérelmére jelenlegi laká­sánál, amely jogos lakásigé­nyének alsó határát kielégíti, nagyobb szobaszámú vagy ma­gasabb komfortfokozatú lakást biztosít. Azoknak a fiatal házasok­nak, akiknél a házasfelek egyi­ke sem töltötte be 35. élet­évét, a szociálpolitikai kedvez­mény két gyermekig megelőle­gezhető. A megelőlegezés idő­tartama egy gyermek után há­rom év, két gyermek után 6 év. A részletfizetés feltételei A lakásügyi hatóság a la­káskiutaló határozatban meg­állapítja, hogy a kijelölt bér­lőt a kiutalt lakásra megálla­pított lakáshasználatbavételi díjból beszámítás megilleti-e, részére szociálpolitikai kedvez­mény biztosítható-e és mennyi tényleges befizetési kötelezett­ség terheli. A tényleges befi­zetési kötelezettség befizetésé­nek módjára is rendelkezni kell. A jogszabály lehetővé te­szi azt, hogy a helyi tanácsok rendeletéiben megállapítottva- gyoni és jövedelmi viszonyok között élő családok kaphat­nak-e az őket terhelő fizetési kötelezettségre részletfizetési kedvezményt vagy halasztást. A részletfizetési kedvezmény ál­talában az egy főre eső jöve­delemtől függően 36 havi, 48 havi vagy maximum 60 havi, azaz öt évi időtartamra ter­jed. A lakásügyi hatóság a kijelölt bérlő kérelmére ugyan­csak a helyi tanács által meg­állapított feltételek szerint a lakáshasználatbavételi díj meg­fizetésére — Fécs városában két évi időtartamra, amely to­vábbi egy évre meghosszabbít­ható — fizetési halasztást en­gedélyezhet. Három vagy több gyermekes családok az őket megillető szociálpolitikai kedvezményen felül a lakáshasználatbavételi díj fennmaradó összegének megfizetése alól is mentesíthe­tők, ha a családban az egy főre jutó átlagjövedelem nem haladja meg a 800,— Ft-ot. A lakásügyi hatóság a lá- káskiutaló határozat megho­zatala előtt köteles vizsgálni azt, hogy a kijelölt bérlő a lakáshasználatbavételi díj fi­zetésére köteles-e, beszámítás előző lakása után vagy szo­ciálpolitikai kedvezmény megil­leti-e és a bérlőt terhelő tény­leges befizetési kötelezettséget egyösszegben vagy havi rész­letekben kell-e megfizetni. A kiutaló határozat meghozatala előtt a kijelölt bérlőknek nyi­latkozniuk kell arra, hogy a használatbavételi díj megfize­tését vállalják-e. Amennyiben ezt nem vállalják, a lakás ki­utalására irányuló kérelmüket el kell utasítani. Dr. Éles Gyuláné Pécs megyei város Tanácsa VB Igazgatási Osztály, főelőadó Autóbusz vagy trolibusz? Világjelenség: városi közleke­désben újra teret hódítanak az elektromos járművek, a villamos és a troli. Ennek többféle oká­ról beszélnek a szakemberek, elsősorban műszaki és üzem­költség! okokról. Az 1973—74-es energicválság tulajdonképpen még nem volt válság, csak jel­zés: a kőolajkészlet bolygónkon véges! De ennél súlyosabb táv­lati tényező is hat: lehet, hogy húsz-harminc éven belül lesz olyan olcsó energiaforrás, amely az olajat helyettesítheti, r'n olyan nyersanyag, amelyből műanyagot lehet készíteni, és nem olaj- vagy földgázszórma- zék, nemigen van. Ezért indokolt lenne, hogy ahol csak lehet, már most más üzemanyaggal helyettesítsék a kőolajat, elsősorban a közleke­désben. Autóknál is ez a hely­zet, az akkumulátoros autó hosszú töltést igényel, és az akkumulátor hamar kimerül. Két terület van, ahol van már más hajtóerő: a vasúton és a városi közlekedésben, az elekt­romos áram. Vasútvillamosítási programunk ismert, a vasút irá­nyítói a világon mindenütt gyors ütemben állnak át a villamos­vontatásra. Viszont a városi köz­lekedésben a hatvanas évek­ben a villamos és a trolibusz visszaszorulása volt tapasztal­ható (Budapesten is megszűnt a villamosközlekedés több vo­nalon, felszámolták a 74-es tro­lit, Pécsett, Szombathelyen, Nyíregyházán megszűnt a vil­lamos stb.). Ezt akkor még indokolták bizonyos szempon­tok: a kőolaj olcsó volt. Közben azonban fordult c helyzet: az olaj „szűk kereszt- metszetté" vált, Budapesten pe­dig már láthatjuk, amit a világ többi nagyvárosában régebben is észrevehettek: csúcsforgalom­ban éppen a busz nem tud to­vábbjutni, „dugóba kerül", megreked, míg a villamos vígan halad a sínéin, semmi sincs az útjában. Csak boleset esetén okoz torlódást. Ezért is foglalkoznak közle­kedésünk illetékesei a villamos- és trolihálózat felújításával — és már nemcsak Budapesteji, hanem több megyeszékhelyen is. A debreceni, szegedi új csuklós villamosok e folyamat kezdetét jelentették. Ez kell is, mert a félmillió új személygép­kocsi szűk utcákkal, utakkal el­látott vidéki városainkban is belátható időn belül olyan „csúcs-dugókat" okozhat, ame­lyekből a villamosközlekedés, a zártpályás villamos lehet majd a kivezető út. Aradi Lajos, a KPM Tanácsi Közlekedési Főosztályának he­lyettes vezetője kérdésünkre el­mondta: tanulmány készült, amelynek értelmében olyan vo­nalakon, ahol 8—10 ezer egy­ség-férőhely körül van a forga­lom, a trolibusz gazdaságosabb az autóbusznál. További elő­nyei: nők is vezethetik, megszű­nik a férfi gépkocsivezetők munkaerőhiánya, és nem az amúgyis túlterhelt autószerelői kapacitást terheli a karban­tartás, hanem elektromos szere­lőket igényel, ami azért még­sem annyira hiányszakma, mint a robbanómotorok szere­lői. A tervezet szerint az első ütemben Budapesten építik ki a jelentősebb trolihálózatot, ezt követi a második ütemben Miskolc, Debrecen és Szeged, ahol villamosközlekedés most is van, tehát az áramellátás megoldott, majd a harmadik ütemben, ahol forgalmilag vagy környezetvédelmi leg indo­kolt, Pécsett és Győrben vezet­nék be a trolit (például a pécsi hegyi-járatokon). Ha azonban az első ütem megvalósulása Budapesten túlságosan elhú­zódna, a második ütem ezzel egyidőben, párhuzamosan is megvalósulhat. Mérkőzésről mérkőzésre Labdarúgó NB III. PVSK—PBTC 1:0 (1:0). Bőrgyár! pálya, 200 néző. Vezette: Eöry. PVSK: Sulyok — Hergenrőder, Sza­bó, Balázs I., Gyurina, Zoltai, Kresz, Kaszás, Nagy, Somogyvári, Balatincz (Iván). Edző: Lendvai Miklós. PBTC: Sass — Istókovics, Bárdosi, Bogdán, Bodor, Fiegler, Várhelyi, Kiss, Hajós, Lauer, Renkó (Bíró). Edző: Horváth László. Unal­mas mérkőzésen hibát-hibára hal­moztak a játékosok. A PVSK töb­bet támadott, de csak egy szabad rúgásgóllal tudott győzni. Góllövö: Balázs I. Jók: Hergenrőder, Balázs I., illetve Kiss. Mázaszászvári Bányász—Dombó­vári Spartacus 3:0 (2:0). Mázaszász- vár, 700 néző. V.: Zsalakó. Máza szászvár: Szulics — Kólya, Széles, Kocsis, Katona, Pataki, Demeter (Zsíros), Kovács, Bíró, Stemler, Csor­dás (Perényi). Edző: Stepán Tibor. A bányászcsapat ezen a számára fontos mérkőzésen határtalan lelke­sedéssel játszott, s ilyen arányban is megérdemelten nyert. Góllövő: Stemler (2), Széles, Kovács, Kólya, illetve Judik, Nagy Vida. Lőrinci Fonó—Véméndi TSZ SK 1 :1 (1:1). Budapest, 300 néző. V.: Pál- völgyi. Véménd: Doszpod — Sza­Megyebajnokság Szigetvár—Kesztyűgyár 2:1 (1:0), Steinmetz SE—István ak­nai Bányász 0:0, Boly—Mágocs 0:0, Pogány—Sellye 3:1 (0:1), Mohács—Kinizsi 1:2 (1:0), Sásd—Beremend 0:6 (0:1), Uni­versitas PEAC—Gázmű 2:2 (1 :2), Porcelángyár—Vasas! Bá­nyász 2:0 (1:0). A MEGYEBAJ NOK SAG ALLASA 1. Szigetvár 26 20 5 1 79-18 45 2. P. Kinizsi 26 13 7 6 40-20 33 3. Mohács 26 14 5 7 41-27 33 4. Boly 26 11 8 7 46-38 30 5. Universitas 26 12 5 9 49-34 29 6. Kesztyűgyár 26 11 7 8 33-25 29 7. Pogány 26 11 6 9 45-37 28 8. Vasasi B. 25 10 5 10 29-33 25 9. Sellye 26 10 3 13 37-35 23 10. Gázmű 26 7 9 10 40-45 23 11. Beremend 25 9 6 10 37-42 24 12. Steinmetz 24 8 6 10 25-35 22 13. Porcelángyár 26 7 7 12 35-43 21 14. Mágocs 26 6 7 13 31-52 19 15. István-akna 26 7 4 15 23-42 16 16. Sásd 26 3 4 19 19-82 10 bó, Rótt F., Hüber, Kajtár, Törjék. Kiss, Fiochsz, Takács, Orosz, Ben- csik. Edző: Rónai István. A végig nagyiramú mérkőzésen lelkes játéká­val megérdemelten szerezte meg az egyik pontot a Véménd. Góllövő: Katona, illetve Orosz. Jó: Flórián. Hankó, Katona, illetve Hüber, Orosz és Bencsik.““" Az NB III. további eredményei: Siófok—Táncsics 1 :0, Ganz MÁVAG —Pénzügyőr 6:1, EMG SK—Perbál 3:1, ÉRDÉRT—Szív. MÁV Előre 1:3. Enyingi MEDOSZ—BKV Előre 1:6. Bp. Építők—Dunaújvárosi Építők 1:1. Szabadnapos volt a Barcs. AZ NB III. ALLASA 1. Ganz-MAVAG 31 21 6 4 78-29 48 2. Szív. MÁV 31 20 5 6 64-37 45 3. BKV Előre 31 19 4 8 72-39 42 4. Pénzügyőr 31 17 6 8 68-56 40 5. Siófok 31 16 6 9 42-34 38 6. Véménd 31 15 6 10 64-53 36 7. PVSK 32 14 7 11 45-33 35 8. Lőrinci Fonó 32 14 7 11 50-41 35 9. EMG SK 31 11 8 12 39-41 30 10. Enying 32 12 6 14 38-50 30 11. Perbál 31 9 10 12 41-49 28 12. Bp. Építők 32 11 5 16 48-50 27 13. Táncsics 31 9 8 14 35-39 26 14. Barcs 31 11 4 16 31-58 26 15. Mázaszászvár 31 7 11 13 38-46 25 16. Dunaújváros 31 6 11 14 29-43 23 17. Dombóvár 31 7 7 17 30-56 21 18. PBTC 31 7 6 18 30-64 20 19. ÉRDÉRT 32 7 5 20 33-60 19 TOTÓ 1. Volán—Debrecen 0:3 2 2. Kossuth KFSE—Dorog 2:2 X 3. Nagykanizsa—Vasas Izzó 1 :2 2 4. Bp. Spartacus—Budafok 2:4 2 5. FÖSPED Sz.—Szolnoki MTE 0:1 2 6. Szekszárd—Komló 2:1 1 7. Szegedi Dózsa—Szarvas 2:2 X 8. Kecskeméti TE—Szegedi VSE 1:1 X 9. Táncsics SE—Siófok 0:1 2 10. Enying—BKV Előre 1:6 2 11. Győri Textiles—Soproni KSE 1 :0 1 12. Dunakeszi—Vác 1:4 2 13. Répcelak—Fűzfő 0:2 2 13. plusz 1 14. Szabó L. SE—Gyula 1 :3 2 A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint a 21. játékhé­ten sem 13 plusz 1, sem 13 találatos szelvény nem volt. Tizenkét találatot 16 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 105 780 forint. A 11 találato- sak száma 262 darab, nyereményük 2584 forint. A 10 találatosok száma 2526 db, nyereményük összege 402 forint. AtlAtíka A legfiatalabbak területi bajnoksága Az 1000 méteres síkfutás győztese Schröder Tibor, a PSI versenyzője. (Jobbról.) Szombaton és vasárnap a PVSK- pályán rendezték a 13—14 éves ser­dülő atléták területi bajnokságát. Somogy, Tolna és Baranya tizenkét szakosztályának mintegy 300 verseny­zője állt rajthoz harmincöt bajnoki cím elnyeréséért. A női 100 méteres síkfutásban hat­vanon álltak rajthoz, távolban 45-en, 800 méteren 44-en versenyeztek, míg a fiúknál a legtöbb induló 1000 mé­teren volt (28 fő). Az eredmények közül több figye­lemreméltó is akadt. A bajnoki cí­meken hat egyesület versenyzői osz­toztak: a Pécsi Sportiskola 18. a Komlói Bányász 9. a Mohácsi TE 4, a Dunaföldvári SE 2, Fadd és Dom­bóvár versenyzői 1—1 első helyet szereztek. Kesztyűs Ágnes (Pécsi Sí) egymaga négy bajnokságot nyert, o fiúknál Herbert Miklós (Pécsi Sl) há­rom bajnokságot mondhat magáénak. Jobb eredmények. Lányok: Kesztyűs, magasugrás: 150, gerelyhajítás: 33.34 m, 80 m gát: 12.9, diszkosz: 21.24 m. Helena (P. Sl) : 100 m 12.9. távolugrás: 493 cm. Schatzl (MTE) : 800 m 2:26.3. Kovács (MTE): súlylö­kés 964 cm. Fiúk: Herbert (P. Sl): súlylökés 11.09 m, diszkosz: 34.76 m, gerely 29.38 m. Kotri (P. Si): 80 m gát 11,8. Schröder (P. Sl): 1000 m 2:45.8 mp. 5 km-es gyaloglásban Cukor (KBSK) érte el a legjobb eredményt 32:34 mp-cel, a hármas csapatversenyben is a KBSK (Cukor, Zaka, Gyebnár) csapata nyerte az aranyérmet. Villányi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom