Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-25 143. szám
1976. május 25., kedd Dunántúlt napló 3 A nyugati országok kiállítói a BNV-n Nagyobb hozamokat a költségek csökkentésével rét üzemi keretek között szerveződik. Nem az államtól, hanem a gazdaságoktól függ, hogy milyen jól hasznosulnak a termelőföldek, az álló- és forgóeszközök, mennyire aknázzák ki a hozamnövelés, a költségcsökkentés lehetőségeit. Ha például a mezőgazdaság rendelkezésére álló mintegy 230 milliárd forint értékű állóeszköz állomány kihasználását csupán néhány százalékkal sikerül javítaniuk, akkor több százmillió forinttal növekszik az üzemek együttes eredménye. Az írógépeiről nálunk is jól ismert nyugatnémet Olympia cég régi résztvevője a vásárnak. Tallózás a standokon a HUNGEXPO vezetői, a jövőben a vásári díjakat nemcsak a hazai, de a külföldi áruk is elnyerhetik. • Egy helyen a legtöbb hazai és külföldi kiállítót a vásár legszebb és legnagyobb csarnokában, az ,,A" csarnokban találhatjuk. Itt vonul fel a műszeripar, a híradóstechnika, az irodagép- és számítástechnika. Egymás tőszomszédságában sorakoznak a nagy világcégek standjai és elegáns itárgyalóhelyiségei — az amerikai IBM. a Xerox, a nyugatnémet Siemens, aztán a japánok és mások. A standjaikon őrködő, más-más nyelvet beszélő mérnökök és üzletemberek udvariasan mosolyognak egymásra. miközben néhány üdvözlő szót is elmorzsolnak. Valami olyasmit, hogy a te számítógéped a miénkhez képest traktor, s össze vannak cserélve benne az alkatrészek. A számítógépek világpiacán öldöklő a verseny, kutatók ezrei dolgoznak a fejlesztésben (hajsza a jobb paraméterekért), aki lemarad, könyörtelenül megeszik a nagy halak. Itt nyilván a szocialista országok is összehasonlíthatják termékeiket a tőkésekével. Megmérettetheti magát a magyar műszer- és híradástechnikai ipar is. Erre az összevetésre és tájékozódásra szükség is van, hiszen egy nyersanyagokban szegény országnak épp ezeken a területeken kell jeleskednie. A feladatok nagyok: dinamikusan kell növelni a magyar kivitelt a nyugati piacokra. El kell érni, hogy összességében az ötödik ötéves tervidőszakban 40—50 százalékkal növekedjék hazánk külkereskedelmi áruforgalma a tőkés országokkal. A külföldieknek külön találkozóhelyük is van a vásárban, s ez a 21-es számú épületben a külföldiek klubja. Itt megkaphatnak minden segítséget, akár üzleti, akár személyes ügyekben. Interurbán telefonok és telexek állnak rendelkezésre, bármikor összeköttetésbe kerülhetnek az otthoniakkal. Külön irodával áll a külföldiek rendelkezésére az IBUSZ, a MALÉV, a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a Pannónia és a Konsumtourist. Mindezeken felül kóstolót kaphatnak a magyar konyha- ínyencfalatai- ból, a vendéglátó bőséges étel- és italválasztékot kínál. (-mz-) Házikert a Magyarürögi úton, kis fóliasátorral. A konyhakertészet jó foglalkozás Kellemes érzés lehet saját termésű primőr paprikát enni mosolyogva, miközben mások epedve nézik a kirakatban álló paprika, paradicsom árait. A szaporodó szabad idő, a hétvégi kert, a ház körüli néhány négyszögöl egyre több embernek adja meg ezt az örömet. Sőt: egyes községekben, nagyobb településeken már nem kell piacra járni, mert a konyha- kertek ellátják az igényeket. Ezekről beszélgetünk Cserhalmi Pállal, a MÉSZÖV felvásárlási osztályának főagronómusával.- Végsősoron a helyi ellátás a cél. Azt tervezzük, hogy az idei év végére a megye fóliaterülete eléri a százezer négyzetmétert, s akkor a két nagyváros kivételével minden helyi igény ellátottnak tekint- kinthető.- Milyen segítséget kapnak?- Komlón, Pécsett, Tótföldön palántanevelő házat üzemeltetnek a mezőgazdasági szakcsoportok, tagjaikat, illetve a környező kisüzemeket saját nevelésű palántával látják el. Jelentős a kisgazdaságok palán- tahajtatási tevékenysége is: az elmúlt évben a fóliás zöldség- hajtatás, palántanevelés nyolcvanötezer négyzetméternyi területen folyt a megyében. További segítség, hogy a szakcsoport saját tagjainak biztosítja a vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert, kedvezményes áron a fóliát.- A megtermelt zöldségfélék hogyan értékesíthetők?- A konyhakertek elsősorban a család készleteit gyarapítják. Az ezen felüli mennyiséget szerződés alapján a fogyasztási szövetkezetek értékesítik. Ha még mindig marad valamennyi, ez a Baranyamék útján központi készletezésre kerül.- Milyen gondok jelentkeznek a konyhakerteknél?- Természetesen nem minden megy olyan egyszerűen, mint a karikacsapás. A kertészkedéshez szükséges földterület gyakran nem biztosított. Atéesz néha adja, de beszámítja a háztájiba. A termelő meg azt mondja: akkor inkább vetek kukoricát. A vetőmag — főleg a bőhozamú fajta - nagyon drága, nem is mindig kapható, Például a holland, speciális paprikából egy szem harminc forint. A főbb növényféleségekből - legalább ezekből — biztosítani kellene a központi ellátást, például a MÉK koordinálásában. Egy példát mondhatnék: a szigetvári konzervgyár 'két év óta együttműködik a környező fogyasztási szövetkezetekkel, a termelőknek uborka vetőmagot biztosit. Csak az elmúlt évben kétszáz vagon uborka jött vissza — az állami ráfordítás szinte semmi.- Ha valakinek úgy támad kedve a kertészkedéshez, hogy nem tagja a szakcsoportnak, milyen támogatást kaphat?- Természetesen előnyben részesül az, aki ÁFÉSZ-tag. Ha a szakcsoport a téeszé, okkor legyen téesz-tag. Aki nem tagja egyiknek sem, az is megkapja a fóliakedvezményt, mű. trágyát, növényvédőszert. Utóbbi ikettőt azonban drágábban, kiskereskedelmi áron. S ha fölöslege van, az ÁFÉSZ az ő terményét is szívesen megvásárolja. Szántó Péter Változatlan a nyugati cégek érdeklődése a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár 1 iránt. Igaz ugyan, a múlt eviek közül Brazíliából és Luxemburgból ezúttal nem jöttek cégek, viszont új kiállítóként jelentkezett Finnország, Kanada és Norvégia. A legtöbb cég, csaknem 100 kiállító közvetlen szomszédunkból, Ausztriából hozta termékét Budapestre. Az osztrákok három szektorban mutatják be termékeiket, főként a fémmegmunkáló és a kohászati iparuk kínálja a legtöbbet. Akik pedig többet akarnak tudni Ausztriáról, megnézhetik a 24-es pavilonban vetített filmjüket, ebben áttekintést nyújtanak az ország egész iparáról. Sorrendben a második legnagyobb résztvevő — hetvennél is több céggel — az NSZK, majd Svájc, Svédország, Hollandia, Anglia, Franciaország és az USA következik. Az eddig szakosított vásárok közül most jelentkezett a legtöbb ország kollektív kiállítással, így Anglia, Ausztria, Hollandia, az NSZK és az Egyesült Államok. Hivatalos kiállítási standdal képviselteti magát Belgium, Franciaország, Olaszország és Japán. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítését kínálják még dán, liechtensteini, spanyol és nyugat-berlini cégek. Négy világrész képviselteti tehát magát a Tavaszi BNV-n. Polihisztornak kell lennie, aki eligazodik a sok szép — vagy inkább formatervezett, mert hisz az esztétikus külsőt ma már a beruházási javak sem nélkülözhetik — termék, gép és berendezés között. De ilyen mindentudó műszaki elmék nem léteznek. Nem baj, legyen inkább specialista, értsen szakterületéhez, de ahhoz nagyon. Mindenesetre a jövőben talán nekünk, a vásárt nem a szakember szemével néző látogatóknak is könnyebb dolgunk lesz, legalábbis némi eligazítást kapunk, mely külföldi termékek az igazán újak és érdekesek a magyar ipar számára. Arról van szó, hogy a HUNGEXPO a vásárbizottság megbízása alapján tanulmány- tervet dolgoz ki, amelyben a BNV kis- és nagydíjai odaítélésének alapvető szempontjait kívánják egy új, korszerűbb értékelési rendszernek megfelelően rögzíteni. Ma már bizonyosra vehető, jelentették be A lehetőség sokoldalú Tízezer tonnákkal lehet több egy gazdaságban Kezdjük két példával. Széles körű vizsgálódások bizonyítják, hogy az ország kukoricatermése 10—15 százalékkal növelhető csupán azzal, hogy mindenütt idejében és szakszerűen vetik el, kellőképpen ápolják és gondosan takarítják be ezt a rendkívül fontos takarmány- növényt. Igen nagy veszteségeket lehet elhárítani a kenyér- gabona megfelelő időben való betakarításával is. A termés minden egy százalékos növelése — illetőleg a veszteség csökkentése — több mint 70 ezer tonna kukoricával és 40 ezer tonna kenyérgabonával javíthatja a termelő üzemek eredményét, s egyidejűleg a népgazdaság gabonamérlegét. Hasonló, vaay még elgon- dolkoztatóbb számokat kapunk okkor, ha a növénytermelés más ágazatait vesszük szemügyre. Mindegyik arra figyelmeztet, hogy kézenfekvő lehetőségek vannak a hozamok növelésére, a megtermelt értékek megóvására. Nem kizárólag arról van azonban szó, hogy hektáronként többet takarítsunk be. Annak is kiemelkedő jelentősége van — mind az egyes üzemek, mind a népgazdaság szempontjából —, hogy milyen hatásfokkal sikerül hasznosítani a termeléshez szükséges anyagi és szellemi erőforrásokat, milyen eredménnyel járnak a különféle ráfordítások. Ezeknek a tényezőknek az összességét szokták egy szóval hatékonyságnak nevezni. Hosszú volna tételesen felsorolni a hatékonyság minden elemét a mezőgazdasági termelésben. Egyebek mellett igen nagy jelentősége van az ipari eredetű anyagfelhasználásnak. Jól érzékelteti ezt az a tény, hogy ma már 60 százalék körül van ennek az aránya a mező- gazdasági termelésre fordított összes anyagköltségekből. Az állami gazdaságokban ennél is nagyobb, meghaladja a 70 százalékot, a tsz-ek nagyüzemeiben 65, a háztáji gazdaságokban pedig 30 százalékra tehető. Ez a helyzet is félreérthetetlenül mutatja, hogy milyen sok függ a gépek, a berendezések, a technikai felszerelések, a műtrágya, a növényvédőszerek s- a termelésben résztvevő más eszközök hasznosításától. Vegyünk sorra néhányat ezek közül. Mezőgazdaságunk tavaly 84 százalékkal több műtrágya hatóanyagot használt fel, mint 1970-ben. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez a többletráfordítás mindenütt meghozta a lehetséges eredményt. Sőt, ennek az ellenkezőjét állíthatjuk. Nincs olyan tsz vagy állami gazdaság, amelyikben nem lehetne javítani a talaj tápanyaqellátásának hatékonyságát. Részint azzal, hogy az egyes határrészek, táblák tényleges szükségletének megfelelő tartalmú és mennyiségű műtrágyát használnak fel, s a legalkalmasabb időben. De azzal is, hogy csökkentik a műtrágya helyenként tetemes, tárolási veszteségeit. Sokat vitatott kérdés az öntözés fejlesztésének üteme, az öntözés módja, az öntözött növények köre, az egyes berendezések magas fpjlagos költsége, az öntözés gazdaságossága. Egyetértés van viszont abban, hogy hazai viszonyaink között, kedvezőtlen csapadéké évjáratokban igen nagy a vízpótlás jelentősége. Biztonságosabbá teszi a termelést, javítja az áru minőségét. A túlön- tözés ellenben csak látszólag jár ilyen előnyökkel, mert valójában rontja a termés beltar- talmi értékét, csökkenti az áru eltarthatóságát. Az üzemekben dönthető el, hogy mit, mikor, milyen mértékben célszerű öntözni. Tapasztalatok tömege igazolja, hogy a szálas- és a tömegtakarmányok szakszerű öntözésével nagy hozamnövekedést lehet elérni. Évről évre nagyobb területet ölelnek fel a különféle növény- termelési rendszerek. Az iparszerű termelés bevált módszereivé lettek, eredményességük kétségbevonhatatlan. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy már mindazt kiaknázták a nagyüzemek, ami a termelési rendszerekben rejlik. A nagy teljesítményű gépcsoportok, a termelés egész technológiája, a korszerű betakarítási módszerek alkalmazása még jelentős tartalékok feltárását kínálja. Igen fontos hozamnövelő tényező az egyes tájakon legmegfelelőbb növényfajok és -fajtái; meghonosítása. A költségek számottevő mérséklésére ad módot az energia takarékosabb felhasználása a termelésben és terményszárításban egyaránt. Államunk továbbra is támogatja a népgazdasági szempontból fontos fejlesztéseket, köztük például a gépesítést, a szőlő- és gyümölcsös telepítést. A termelés azonban konk% Nőknek ajánljuk!!! MOST ÉRKEZETT Import és hazai nyári pulóverek, pólók, egyéb kötöttáruk, fehérneműk, garnitúrák, melltartók, fürdőruhák, köntösök, divatcikkek MOST VÁSÁROLJON RUHÁZATI BOLTJAINKBAN PÉCS: „TÜNDE" Széchenyi tér „SZTÁR" Kossuth Lajos u. 11. KOMLÓ: „CSILLE" Lenin tér MOHÁCS: „DUNA" Szabadság u. 14. SIKLÓS: „KÖZPONTI" Felszabadulás u. 21. Vásároljon szaküzletben! Kényelmes vásárlás! Bő választék! Divattanácsadás!