Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-24 142. szám
Megfcezdődöffa hárontesxf encfős próba Rakétával a baranyai jégesők ellen A szovjet rakéták startja sikeres volt Ezüst- és ólomjodid a felhőkbe Érthetetlen titokzatosság övezi a baranyai jégesőelhárítási programot. Éppen a legilletékesebbek zárkóznak el a tájékoztatás elől, s mi tagadás, kézenfekvő a következtetés: meglehet, hogy valamiféle rósz - szul értelmezett szakmai fel- lengzősség rejlik mögötte, amire semmi szükség. Többet árt, mint használ. Különösen itt, Baranyában csetlünk-botlunk a témában. Holott éppen megyénk mezőgazdasága várja megkétszerezett figyelemmel az első rakéták kilövését. A start megtörtént A nem éppen rakétasebességgel indított program első kísérleti esztendejéhez értünk. A jégesőelhárításhoz szükséges minden kellék adott: 11 rakétakilövő bázist felépítettünk, az elméleti kiképzés után megkezdődött a rakétás legénység gyakorlati képzése. Ez annyit jelent, hogy állomásőnként hat-hat fő elsajátította az alapvető tudnivalókat, a NIM Vegyi- és Robbanóanyagipari Felügyeletének, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembereinek jóvoltából. (Képünkön, amelyet Bajkor József, az MTI fotósa készített a VRF-nél, a kétféle rakétatípust demonstrációs célra készítik éppen elő.) Az igen izgalmasnak ígérkező program a Minisztertanács és az OMFB határozata értelmében három esztendős. Utána lehet csak összegezni — hiszen évente változó a jégverések mértéke, — hogy meg- érte-e a költségeket, avagy nem. Nem szeretek jóslásokba bocsátkozni, de megkockáztatom: hozzáértő emberek a megfelelő gyakorlat elsajátítása után hasznos segítői lehetnek Baranya mezőgazdaságának. Hiszen a Szovjetunióban ugyanezzel a védekező rendszerrel sok milliárd rubeles kártól mentik az országot. Az általunk vásárolt, úgynevezett moldáviai-rendszer ötmillió hektárt véd 75 százalékos hatékonysággal, s ha ehhez hozzátesszük, hogy a rendszer 32 százalékos hatékonyság mellett rentábilis, nyilvánvalóvá válik szükségessége. Az első rakéták startját már megejtették nálunk is. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Baranyában létesítették a jégeső elleni rakétarendszert, könnyű válaszolni. Hazánkban Dél-Baranyában a leggyakoribbak a jégverések. Átlagban 118 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító 1970 és 1974, között évente - jégkár miatt. De a kár ennél jóval nagyobb, elég csak arra hivatkozni, hogy a jégverte terület nem ad ennivalót. Sokat szá- mítgattak a szakemberek, s így derült ki, hogy megyénkben az egy hektárra jutó jégkár értéke 565 forint, a jégelhárító hálózat költsége pedig — szintén hektárra vetítve — 180 forint. Ágyúval a felhőre A felhők lövése nem újkeletű. Már az 1890-es évek végén, a századforduló elején megkezdődött a viharágyúzás, kevés sikerrel. Hazánkban 1930-ban igen sok viharágyú működött, de keveset tudtak a jégszemcsék alakulásának, fejlődésének megelőzéséről, s radar hiányában azt sem tudták pontosan, hogy hova, s miért lőjenek. A Révai-lexikon sorai szerint: „Stiger, stájerországi polgármester 1895-ben szőllejében mozsártelepeket állított fel, amelyekből, a fenyegető felhők közeledtekor sűrű lövöldözést ^indítottak meg, hogy a jégeső keletkezését meggátolják. Később mozsarak helyett különböző szerkezetű, hátultöltő puskacsöveket alkalmaztak, amelyből az elsütés után örvénygyürű emelkedett a magasba. Több évi próbálkozás után az eredmény kétséges volt, s a Graz-ban 1902-ben tartott nemzetközi vi- harágyú-értekezlet kedvezőtlenül nyilatkozott a várható eredményről ,. A mi rakétáinkat — és a védekezés szisztémáját — még csak hasonlítani sem lehet a századfordulós ágyúkhoz. A képen látható két típus ezüstvagy ólomjodid töltetet visz fel az úgynevezett jégfelhőbe, s a jodid tulajdonképpen nem a jégképződést akadályozza meg, hanem - elősegíti azt, A lényeg: ne nagy jégszemcsék alakuljanak ki, mert a felszálló levegő nem tudja megtartani azokat, s lehullanak jégeső formájában. A jodid igen apró - mikronos nagyságú - kristályokat képez, s ezek vagy fentmaradnak, vagy lehullás közben olvadnak el. A nagyobb rakéták hordozó része dolgavégeztével ejtőernyő segítségével visszaereszkedik a földre, a kisebbek pedig — szétrobbannak a magasban. Tréningben az RJR A rakétaprogram megyénkben tulajdonképpen az Országos Meteorológiai Szolgálat Alkalmazott Felhőfizikai Főosztályának a kezében van. Az a társaság, akik rakétaközeiben vannak, a Rakétás Jégesőelhá- ritási Rendszer — röviden RJR - alkalmazottai, ök immáron az éles-lövészetet gyakorolják, úgymond tréningeznek, hiszen megfelelő jártasságra kell szert tenniük. Ha az első évben - tehát az idén - a rendszer megközelítően 30 százalékos hatásfokot elér, már jó eredményről számolhatnak be a meteorológusok. Más kérdés, hogy a mezőgazdász többet vár. Kozma Ferenc Mibő! ered Sárköz neve? Bővül a Sió Gépszörnyek Palánknál Újból megkezdődött a Balaton többletvizének eresztése a Sión. A közlés szerint több mint három hétig apasztják biztonságosabbra a tó vízszintjét. Ezzel összefüggésben érdekes visszapillantanunk a Sió történetébe. Erről is tartott ismertetőt Goóts Kálmán, a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi kirendeltségének vezetője a Magyar Hidrológiai Társaság alcsoportjának minapi ülésén. Goóts főmérnök egykorú krónikából, a szakiroda- lomból, valamint dr. András- falvy Bertalan kiváló néprajzi könyvéből és saját tapasztalataiból merítve, összeállította Tolna megye vízügyi múltjáról és mai helyzetének kialakulásáról írt szaktanulmányát.- A Sió a Balaton fölös vizének levezetője és a Zala- Sió-Kapos völgységi és sárközi vízrendszer főgyűjtője. Sióit pécsiek rácsodálkozhatnak.. Fiatalok háza Szegeden Csendben letörik az albérleti uzsorát Jártunkban-keltünkben mi pécsiek rá-rá csodálkozunk a „szomszédvárakra". Ezúttal is megyehatáron túlra kellett menni a jó ötletért. Túl a Tiszán, Szeged város Ogyessza lakótelepén áll a csoda: a fiatalok otthona. Tízszintes, háromszáz lakásos épület, s amint a képen látható, tetszetős homlokzatú házgyári palota. Éppen a napokban kezdték a fiatal házasok „betelepítését": a felsőbb emeleten még üresen állnak a garzonok. Életrevaló ötlet nyomán épült fel ez a garzonház. Közel kétezer fiatal házast - harminc éven aluliakat — rangsoroltak a lakásigénylők listáján Szegeden. Ez a szám - annak ellenére, hogy sok-sok lakást építenek - évek óta stagnál. Lakásigényük megoldása tehát égető gond, akárcsak nálunk. Vették tehát a batyut - mint azt dr. Földi Ernő, Szeged város Tanácsa igazgatási osztályának vezetője említette - s felkeresték azokat a városokat, ahol már épült vagy épüln megyei IBUSZ-iroda az Idegenforgalmi Hivatal szervezésében felvételt hirdet idegenvezető-képző tanfolyamra az 1976/77-es tanévre. Jelentkezési feltételek: 18—50 éves életkor, érettségi, egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges egy részletes önéletrajz és egy 5x5 cm-es fénykép. A jelentkezéseket a megyei IBUSZ-iroda címére kell 1976. június 15-ig megküldeni. getett amolyan fiatalok, albérlők háza. A tapasztalatokat összegezték és lakásegységenként 225 ezer forintból felépítették az újszegedi garzonházat. íme a szegedi újdonság: okulva a garzonházak kudarcain, nem minden feltétel nélkül kezdték kiutalni az egyszobás, összkomfortos lakásokat. A feltételek: legalább egy gyerek családonként, a házasok 30 éven aluliak legyenek, fizessenek 15 ezer forint alaptőkét és havonta rakjanak „takarékba" ezer forintot. Cserébe a tanács a MÉSZÖV segítségével lakásépítő szövetkezetét szervezett, s a beköltöző lakót azonnal beléptették ebbe a szövetkezetbe. A 15 ezer forint a szövetkezeti alaptőke — tehát nem kidobott pénz -, s a havi ezresek is ide mennek. így lehet aztán, hogy a költözködéskor nemcsak a lakásbérleti szerződést kötik meg azonnal, hanem a szövetkezeti tagság is innen kezdődik, s a garzonházba költöző már azt is tudja, hogy a majdan épülő szövetkezeti lakóház hányadik emeletén, milyen számú és mekkora lakás tulajdonosa. Ragyogó perspektíva és ragyogó szervezés. A fiatalok otthona 228-as garzonlakásában Kovács Sándor, a helyi vasöntöde dolgozója lakik. A szerződéseket elémtárva, nem titkolt örömmel mesélte: „Az ígéret szerint 1979-re két és fél szobás szövetkezeti lakásom lesz. Itt a szomszéd telken épül majd, de ahogyan a terveket néztem, már tudom: a második emeleten fogok lakni és a Tisza felé néz az ablakunk..." A kérdés természetesen kézenfekvő: mekkora megterhelés egy fiatal család számára ez a 15 ezer forint, s a havi ezresek. (E mellett plusz 400 forint havonta - bérleti díj.) A városban felmérést végeztek, s megállapították, hogy az albérleti díjak családok esetében 1400-1600 forint között mozognak. Ha eddig ki tudták fizetni havonta az 1400-at, akkor ezután is. Főleg, ha tudják, hogy ebből az ezres - a sajátjuk marad. S nnre felépül leendő otthonuk, a 15 ezerrel együtt 40-60 ezer forint tőkével is rendelkeznek. A lakások igen szépek, s mint azt hallottuk, újabb garzonház építését kezdték meg a szegediek. Hasonló célra. Elérhetik: néhány év múlva, a lakásgondokat megoldják. Letörik az albérleti uzsorát, s mi több, a lakásszövetkezetek megalakításával az OTP által felkínált hitelekkel is élni tudnak. Döntöttek egyébként a garzonházak jövőjéről is. Feltételezve, hogy előbb-utóbb — 10—15 éven belül a lakásmizéria megszűnik - a fiatalok otthonait szállodákká alakítják át. (Festéssel és tatarozással, hiszen a tervezők a garzonházat szállodai szisztémában tervezték.) • Csak egy megjegyzést az elmondottakhoz: a szegedi városi lapban, a Delmagyarország- ban az utóbbi napokban megsokszorozódott az albérleti hirdetések száma. Nem keresik, hanem kínálják az albérleteket. A garzonház tehát csodát tett. S hogy mi miért foglalkozunk evvel? Tem titkolt szándékunk, hogy inspiráljuk Pécs város illetékeseit egy szegedi látogatásra. K. F. foknál ágazik ki a Balatonból. Szabályozása előtt mocsár- és láprengetegen folyt a víz Szek- szárdig, ahol a Duna magas partja jobbra terelte, s a Sárközön áthaladva, Bálánál ömlött hajdan a Dunába. Még Galerius római császár idejében Siófoknál zsilip épült a Sión a Balaton vízjárásának szabályozására. Az újabb kutatások szerint, ez még a középkorban is működött és csak a 16. ^zázad végén zárták el a végvárak védelmére, a környék elárasztására.- Szekszárd környékén a sárvízi öblözet mellékvizei rengeteg iszapot szállítottak a lapályra, onnan ered Sárköz neve. A Sió szabályozásában nagyjelentőségű volt a Sárvíz bekötése a múlt század közepén Patánknál a taplósi Duna- áaba. Ezáltal a tizenötezer négyzetkilométer vízgyűjtő Sárvíz már nem veszélyeztette Sárközt. Amint Goóts Kálmán vezető főmérnök elmondta, a folyamszabályozás napjainkban komplex módon szolgálja a Balaton vízháztartását, a hajózást, c Sió menti vízhasználatokat (pl. öntözést), csatornázást, ár. és belvízvédelmet. A gemenci Sió-torkolati mű megvalósítása után nagyszabású terv a még hátralévő négy duzzasztó felépítése. A Sió bővítéséhez szorosan kapcsolódik a Nádorprogram, miszerint Pálfánál az új Sió-mederben vezetik át a vizet s a Nádort Tzelvízcsator- nává alakítják. A Sió bővítési munkái Szek- szárd-Palánk környékén már tavaly óta folynak. A kb. öt évig tartó több száz millió forintos program megvalósítása során Tolnanémediig a Kapos- torokig haladnak majd a gátépítő „gépszörnyekkel”. A Siót a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság gépészeti csoportja és a Mátraaljai Szénbányák kotróegységei kotorják, a műtárgyak építését és a partbiztosítást a szekszárdi szakaszmérnökség végzi — amint arról a kirendeltség vezetőjétől tájékozódtunk. Ballabás László Pécsi siker Volgát nyertek a Leöweysták A pécsi Leöwey Klára Gimnázium tegnap óta egy vadonatúj Volga-combi gépkocsival rendelkezik. Végétért ugyanis a „Ki tud többet a SZOVJET- UNIÓ-báJ a Szovjetunióról?” középiskolai vetélkedő, ahol a pécsiek ezt az autót nyerték. Az országos döntőt, melyen az országos elődöntők három első helyezettje, a pécsi gimnázium, a székesfehérvári 320. számú ipari szakmunkásképző intézet és a budapesti Kaffka Margit gimnázium versenyzett, szombaton és vasárnap délután közvetítette a televízió. Az autón kívül a négytagú csapat és tanárnőjük tizenegy napos szovjetunióbeli utazást is nyert. KERESSE FEL A BÚTOR BIZOMÁNYI ÜZLETÜNKET! Olcsón berendezheti lakását, hétvégi nyaralóját Új és használt bútorok nagy választékban kaphatók! OTP ÜGYINTÉZÉS HELYBEN! CÍMÜNK: PÉCS, TEMETŐ UTCA 2. (Zsolnay Vilmos utcával párhuzamos) Telefon: 11-006.
