Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-22 140. szám
e Dunántúli napló 1976. május 22., szombat Ön szerint mit jelent szocialista módon élni, dol- dozni? Hat szocialista brigádvezetővel beszélgettünk és kértük meg: válaszoljanak a kérdésre, mondják el véleményüket egyrészt a munkahelyükön, másrészt az üzem, a gyár falain kívül szerzett tapasztalataik alapján. A Mohácsi Farostlemezgyár Ságvári Endre szocialista brigádvezetője Szalonna Gyula. A fatéren dolgozik a 34 fős brigád és mint vezetőjük mondja, munkahelyük „kulcsfontosságú'’. Feladatuk a beérkezett faanyag kirakása, * aprítása. „Folyamatosan kell alapanyaggal ellátnunk a gyárat és ez javarészt a mi brigádunk munkájától függ." Beszélgetésünkre magával hozta a brigád naplóját. A múlt évben bejegyzett sorokból idézet: ,,A brigádról megállapíthatjuk, hogy 1974-ben ugrásszerűen erősödött a munka- fegyelem, igen jó kollektív szellem alakult ki, ami elősegítette a jó munkavégzést". — Korábban rossz volt a munkafegyelem? — A brigád számos tagja 1971-1972-ben ebben az üzemben ismerkedett meg a gyári élettel. Lippóról, Majsról, Beze- dekről, Sárokról jöttek — segédmunkásnak. Többségüknek fogalma sem volt, mit jelent a munkafegyelem. Volt, aki munkaidő alatt elbújt aludni .. . Mit jelent szocialista módon élni, dolgozni? A bzigádvezetők válaszolnak — Ebből a gárdából kellett összekovácsolni egy szocialista brigádot. Nap mint nap formáltuk, alakítottuk egymás gondolkodását, erősítettük a közösségért érzett felelősségüket. A kollektíva hatása eredményeként ma már egységes brigádszellemről beszélhetünk. Néhány év alatt elértük, hogy például a múlt évi munkánk alapján aranykoszorús szocialista brigád lettünk. Nincs nálunk munkafegyelem-probléma! Sőt, a társadalmi munkában is egységesen kivesszük a részünket, — óvodaépítésben, iskola-patronálásban. Brigádunkból tavaly ketten végezték el az általános iskola 7— 8. osztályát, az idén pedig négyen jelentkeztek. Tavaly tőlünk kilencen vizsgáztak a darukötözői tanfolyamon, Beszélgettünk róla és megértették, hogy a munkaikörülmények változása, a gépesítés fejlődése megköveteli önmagunk továbbképzését is. Szakmailag, politikailag képezzük magunkat — Szocialista módon élni és dolgozni csak olyan közösség tud, amelyik eggyé kovácso- lódott, összeforrott, melyen belül a közösségi szellem, az együtt tenni-akarás az akkumulátor — feleli kérdésemre Zsebe János, a Pécsi Bőrgyár Münnich Ferenc MEO-s szocialista brigádjának vezetője. Úgy érzem, a mi 19 fős brigádunkban megvan az összetartás, s nyugodtan kijelenthetem, hogy sok tettünkkel — a munkában s a munkaidőn kívül — megfelelünk az említett elvek támasztotta követelményeknek. — Minden brigádtagunk elsajátította a bőrszortirozás különféle formáit, hogy ha valaki hiányzik, pótolni tudjuk, elvégezzük a munkáját. A munka és a tanulás ikertestvérek. Szakmailag-politikailaq — állandóan képezni kell magunkat, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel. Most eldöntöttük, hogy akik még nem tették szakmai vizsgát — 11- en —, ősszel beiratkoznak a másfél éves tanfolyamra, s utána tímárvizsgát tesznek. Ha új ember jön a brigádba, mindenki melléáll, segíti, megmagyarázza neki a szakma fortélyait (a bőrök osztályozását A szabad időt hasznosan eltölteni — Ebben az évben jubilálunk, tíz éves a Kodály Zoltán nevét felvett szocialista brigádunk — mondja Mocsári Ilonka, a siklósi kesztyűgyár szocialista brigádvezetője.' A kilenc tagú brigád — valamennyien nők — háromszor nyerte el az aranykoszorús jelvényt, az elmúlt évben pedig — az 1974-es munkájuk eredményeként — a vállalat kiváló brigádja léttek. — Az elmúlt évi munkateljesítésünk is sikeres volt, — vállaltunk 146 százalékot és 157 százalékot teljesítettünk — mondja a brigádvezető. A brigádban jól érzik magukat, kitűnő a kollektíva. Négy éve áll a brigád élén. A gyár 1959-ben kezdett üzemelni, ő akkor szakmunkástanulóként dolgozott itt. . . bon két pártvezetőségi tag, megyei tanácstag, szakszervezeti bizalmi van, a Magyar-Szovjet Baráti Társaságban is részt veszünk. Nos, ezek a funkciók is bőven adnak munkát. De amikor a szabad idő hasznos eltöltéséről beszélek, nemcsak az említettekre gondolok. Néhány napja például egyik brigádtagunk új lakást kapott. vei szeretne foglalkozni. Küldtünk neki, — meleghangú köszönő sorokat írt. Természetesen nem arról van szó, hogy ha vége a műszaknak, akkor egy másik műszakot töltsünk el társadalmi munkával. De arról igen, hogy például vannak a gyárnak idős nyugdíjasai, — most azt tervezzük, hogy időnként meglátogatjuk őket, elbecsak a gyakorlat közben lehet megtanulni). Többen elvégezték c gyárban szervezett marxista —leninista tanfolyamot, néhányon most is járnak. A mi -szocialista brigádunk tagjai nem együtt dolgoznak, hanem külön-külön a műhelyekben. Mégis érezzük azt a kapcsot, ami összefűz bennünket. A brigád magatartása kisugárzik a környezetre is. Az egyik munkásnőt, aki egyedül neveli három gyermekét, állandóan segítjük: minden nyáron kifizetjük a gyerekek szakszervezeti beutalóját, ruhákat veszünk nekik, rendszeresen látogatjuk őket... Az egyénileg építkező brigádtagokat „kalákában" segítjük. De sok társadalmi munkát végeztünk a bőrgyári bölcsőde-óvoda építésénél, melyet azóta is patronálunk: rendbe tesszük az udvart, ápoljuk az élősövényt, bőrből kisebb játékokat varrunk a csöppségeknek. Sok társadalmi munkaórát dolgoztunk a Fekete-árok partjának tisztításánál is. Annak örülünk legjobban, hogy ha valami tennivaló van az óvodq körül, azonnal szólnak, tudják, hogy számíthatnak ránk. Gondolánk egy gyermekotthon patronáláNéhány brigádtag a Kóré Mihályné vezette brigádból a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat hirdi gyá^ vizes fonodájában. Segítettünk költözködni. Patronáló, jó kapcsolatot építettünk ki a siklósi ll-es számú általános iskolával. Amikor ellátogatnak hozzánk, megmutatjuk az üzemet, beszélgetünk a munkánkról. Mi is meglátogatjuk őket. A múltkoriban a Képes Újságból értesültünk, hogy egy béna fiatalember magnókat kér, azok szerelésészélgetünk velük, segítjük őket ügyes-bajos gondjaik enyhítésében. A gyárnak eddig is volt kapcsolata a nyugdíjasokkal, de most ezt még intenzívebbé szeretnénk tenni. Számos szocialista brigád vállalt hasonló patronálási munkát. A szabad idő hasznos eltöltésénél az említett feladatok megoldására ■is gondolok. — A gyári munkánk elért eredményeinkkel értékelhető — mondja. Természetes, hogy elsősorban mindenkit a munkája alapján lehet megítélni: erejéhez és képességéhez mérten dolgozik-e? Ha igen, megtette a kötelességét. De elég-e csak a „szorosan vett" kötelesség teljesítése, vagy elvárható-e a közösség érdekében végzett plusz munka is? Úgy vélem, hogy — különösen párttagoknak — többet kell vállal- niok. A mi brigádunkban — velem együtt öt párttag van — párttagok és pártonkívüliek igyekeznek közérdekű munkát végezni munkaidőn túl is. A szocialista módon élni megvalósításához véleményem szerint a szabad idő hasznos eltöltése is hozzátartozik. Gondolok itt elsősorban a társadalmi tevékenységre. A mi brigádunkBalogh László tizenhét évesen, 1954-ben jött Debrecenből Komlóra, hogy szakmájában, kőművesként dolgozzon. De aztán egy percet sem töltött más munkahelyen azóta, mint a bányában: hatvanöt óta a Nógrádi Sándor ifjúsági fejtési szocialista brigád vezetője. Keménykötésű, szókimondó ember. A kérdésre — mit ielent számára szocialista módon élni, dolgozni — azonnal, gondolkodás nélkül válaszol: — Jól összeforrott, a munkában érett, igazi kollektíva a miénk. Az elmúlt két évben elnyertük az aranykoszorús brigádfokozatot, tavaly mi voltunk Kossuth-bányán a legjobbak. De nemcsak a termelés vonalán, hanem a magánéletben is példamutatóvá érett a brigád. Sok közös rendezvényünk van, végzünk társadalmi munkát, majd mindenki tanul, képezi magát. Évek óta nem volt ösz- szezörrenés a brigádban. Az idén Lengyelországban fogjuk tölteni a nyarat közösen. Ki- lencvenen megyünk, férjek, feleségek, s aki nem tud velünk tartani, az majd a belföldi közös kirándulásokon kárpótolhatja magát. Megpályáztuk a példát: kézi jövesztéssel a tavalyi egyműszakunk 7 tonna körül adott, ma több mint 8 tonna szenet termelünk. Negyven perces, színes, hangos filmet készítettek a brigádról. A munkájukról, a családi estékről, a kirándulásokról, felvettek néhány mozzanatot a véradásról, a társadalmi munkáról , . . Jóleső érzés végignézni. Ahol jól szervezett a munka, megfelelő az anyagellátás, ott nem is lehet probléma. Ez az alfája-omegája mindennek, ez adja a munkakedvet, s vet véget a munkatársak esetleges zsörtölődésének. Minden ember törekszik a jobbra — mondja a brigádvezető — szeret dolgozni, ha nincs fejetlenség, s látja az értelmét. Bécsi János, a BCM javítószerelő szocialista brigádjának vezetője. Hozzájuk tartozik az áru fogadása és kiszállítása: javítják, karbantartják a Be- laz-dömpereket, szavatolják a mozdonyok üzemképességét. A Belazok hozzák a cement alapanyagát, a mozdonyok húzzák ki a kész cementtel megrakott vagonokat. Ha bármelyik oldalon akadozik a tmk, akadozik a „termelés” is. — Ganz-MÁVAG-ból jöttem egyik barátommal, Gomola Péterrel. Egy brigádban dolgozunk hetvenegy óta. A lakás hozott a Beremendi Cementművekhez, hiszen nagyon szerettem a munkám a „MÁVAG- ban" is, s bizony a főváros más volt mint Siklós, ahol megtelepedtem családommal. Nem bánta meg. A brigád többi tagja is az ország különböző pontjairól verbuválódott. Annak, hogy rövid idő alatt egységes gárdává kovácsolód- tak, egy oka van. Ezekbe az emberekbe nemcsak a szajtmát, hanem a szakma szeretetét is beleoltották. Aztán meg a mozdonyjavítás során nagy az egymásrautaltság. — Százhúsz kilós egy hengerfej — mondja. — Legalább két ember kell, hogy megemelje. Beremendet, a 'munkahelyet nagyon megszerette. A Ganz- MÁVAG-ban törzsgárda tag volt, s itt is az lesz. Fiatalember. Harmincegy éves. Arról, hogy mit jelent szocialista módon élni, sok mindent elmond. A társadalmi munka, az egymás segítése, a barátság, a különböző társadalmi funkciók ellátása — ezek mind-mind beletartoznak. — Mindehhez demokratikus légkör kell. Higgye el, hogy egy munkásközösség számára az a legnagyobb öröm és elismerés, ha ötleteiket, véleményeiket a vezetők is meghallgatják. Az utolsó percig kidolgozni a munkaidőt Példamutatás a magánéletben is vállalat kiváló brigádja címet az idén, s úgy néz ki, hogy a vállaltakat maradéktalanul sikerül teljesíteni . . . Hát, valahogy mindezek összességeként érteném a szocialista életformát. Mondja, hogy a kezdet kezdetén nem ment minden ilyen simán, ha valaki fegyelmi vétséget követett el, mindjárt a Baloghékhoz futottak, mert biztos ebben a csapatban dolgozott a vétkes. Megesett, hogy a termelés miatt szinte minden szaknál le kellett szállnia a bányába, hogy személyesen ott legyen, s irányítsa a tennivalókat. Aztán lassan-lassan kezdett beérni a munlra. Ma a brigádnak nemcsak vezetője, hanem vezetősége is van, s a vezetőség tagjai kü- lön-külön reszortfelelősök. Sok gondot levettek válláról. — Lehet-e tovább fokozni az eredményeket? — Hogyne. Hiszen a csapat szinte minden tagja felfejlődhet úgy szakmailag, mint emberileg. Bár ma is a legjobbakat tudom elmondani róluk: közösen élünk és dolgozunk. S ez a kollektivitás hozza az eredményeket. Csak egy Kóré Mihályné 25 éve dolgozik a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hirdi gyárában. A szövőgépeket — azóta a harmadik géptípuson dolgozik — úgy ismeri, mint lakásában a bútorokat. A szocialista brigádjuk — ő vezeti —, 1962-ben alakult törzsgárdatagokból. Sok tagja 18—20 éve fonónő, nem csoda, hogy ilyen hosszú időt együtt dolgozva szinte családdá érett ez a kis — most 11 asszonyból álló — csoport. Úgy is hívják a brigádot, hogy a második család . . . Nemcsak a szórakozásban, pihenésben, művelődésben (megyei és országos vetélkedőkön vesznek részt, Szegeden egy szakmabelieknek rendezett országos vetélkedőn az elsők között végeztek, hattagú csapatuk most készül a Munka és műveltség megyei vetélkedőre) a munkában is példát mutatnak. Eljárnak a gyárban szervezett klubelőadásokra, politikai előadásokra. Pedig a három műszak mellett nem köny- nyű az összejövetelek megszervezése, összehangolása. S otthon várja őket a család. A brigádgyűléseket csak az éjjeles műszak után tudják megtartani, akkor „ér rá" mindenki . . . A brigádtagok közül heten kiváló dolgozók, kétszer elnyerték az aranyfokozatot. — Ha valaki elmegy a brigádból, új, fiatal szakmunkást veszünk fel helyette, segítünk neki beilleszkedni, géphez állítjuk, amelynek másik oldalán tapasztalt fonónő dolgozik, hogy segítse. A múlt évben egy brigádtag elvégezte az általános iskolát, majdnem mindenki szakmunkás. Tavaly a gyárudvar és a hirdi óvoda parkosításánál egyenként 22 óra társadalmi munkát végeztünk. Én úgy gondolom, a szocialista módon dolgozni elvéhez hozzátartozik az is, hogy mi jóval a munkaidő előtt bejövünk, előkészítjük magunkat, a gépeket a munkához: hogy gépleállás nélkül vegyük át a műszakot, s az utolsó, o 480-ik percig kidolgozzuk a munkaidőt. Mi a szülésről visszajött és más csoporthoz került asszonyokat továbbra is brigádtagnak tartjuk Én a brigád belső ügyét soha nem vittem a művezető elé, minden problémát megoldunk magunk között. Ezek a kapcsok, kötődések tartanak össze bennünket ... — mondja büszkén, lelkesedéssel Kóré Miháiyné. Garay Feienc Györke Zoltán Kozma Ferenc A Park mozi hétfőtől szerdáig a műsorplakáttól eltérően ▼ Az Olsen banda v nagy fogása című színes, szinkronizált dán bűnügyi vigjátáknt játssza Felelősség a közösségért — Demokratikus légkörben — Összeforrott kollektívák
