Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-20 138. szám

Dünantmt napló 3 1976. május 20., csütörtök Ráfordítás—hozamarány A tej, a kenyér, a szövet a költségek szempontjából ugyan­olyan termék, mint a fémmeg­munkáló gép, az elektronikus vezérlőberendezés. Közös voná­suk, hogy előállításuk költsé­gekkel jár, az anyag, a munka­bér éppúgy forintokat emészt fel, mint a termék készítését megelőző kutatási tevékenység, a gyártáshoz szükséges ener- qia, s így tovább. A lequtóbbi években a szocialista iparban a teljes termelési költség 66— 67 százalékát tette ki az anya- qok értéke. Tételezzük fel. hogy sikerül egy százalékkal mérsékelni az anyagfelhaszná­lást. Ez pénzben számolva 3,5— 4 milliárd forinttal apasztaná a kiadásokat! Jogos a közbevetés, ami az oivasóból kikívánkozik: az lenne a cél, hogy abszolút értelem­ben csökkenjenek a termelési költségek? Ez is szükséges, bi­zonyos területeken ez az elsőd­leges, ' általában viszont az, hogy az úgynevezett fajlagos költségek, tehát a termelékeny­ségre jutó ráfordítások kiseb- bedjenek. A társadalombiztosí­tási járulék, az illetményadó és sok más teher, meglehetősen stabil tényezője a költségnek, ám erre hivatkozva senki sem állíthatja, hogy nincs mód a kiadások mérséklésére. Ez utób­bira kézenfekvő lehetőségeket kínálnak például a nagy soro­zatok. Ilyen esetben ugyanis korszerű — termelékeny — gépeket, berendezéseket mű­ködtethetnek, alkalmazhatják az építőszekrény elvet, fokoz­hatják a dolgozók begyakor­lottságát, termékek nagyobb tömegére oszthatják el az ún. állandó vagy rezsiköltségeket stb. Ez történik a közúti jármű- gyártásban, s azon belül az autóbusztermelésben. Lényege­sen nőtt a késztermék mennyi­sége — 1970: 5983, 1975: 10 696 darab autóbusz —, bő­vült — tavaly 9065 darab — az export, s eközben a fajla­gos ráfordítások csökkentek, holott az áru használati értéke nagyobb lett. Ma az ipar egy hónap alatt termel annyit, mint a felsza­badulás előtt egy egész esz­tendőben, de a mennyiségen túl a másfajta jellemzők szinte összehasonlíthatatlanok. Az alapvetően megváltozott gyár­tási körülmények, termékek Lakások, irodák, szállodák építésére használják az ország egész területén a Beton- és Vas­betonipari Művek komlói telepén gyártott UNIVÁZ épületelemeket és gerendákat. Évente. 14 ezer négyzetmétert, illetve 30 ezer darabot gyártanak ezekből a termékekből. A képen: lefej­tik a gumisablonokat az elkészült elemekről. Fotó: Maletics A lehetőségekkel okosan kell élni miatt semmiféle alapja nincs az olyasfajta okoskodásnak, hogy mi volt „olcsó" és „drága” akkor és most, bár vannak, akik szívesen bocsátkoznak ilyesfajta eszmefuttatásba. Ez vezet azután ahhoz a tévhit­hez, hogy úgy fejlődne igazán a termelés, ha minden és fo­lyamatosan egyre olcsóbb len­ne. . . A ráfordítás nem ab­szolút mérce, s ezért az adott gyártási feltételek és a tényle­ges bevételi eredmények vi­szonyaként vizsgálható csupán. Ahhoz, hogy a termelő mér­sékelje — akár abszolút, akár fajlagos — költségeit, az ér­tékelemzéstől a normaóraszük­séglet vizsqálatán át az anyag­helyettesítésig, az élőmunka igényig, mindenfajta módszert és eszközt használnia kell. Idén a kohó- és qépipar vállalatai 310—320 millió forint értékű energiát kívánnak megtakarí­tani ún. energiakímélő eljárá­sok bevezetésével, az energia­felhasználási normák körének kiterjesztésével. Csupán bele­markoltunk a lehetőségek zsák­jába, de a találomra kiemelt esetek is bizonyító erejűek. Holott rejt e zsák az említet­teknél nagyobb dolgokat is, így sok más mellett a minia­türizálást. Ez csökkenti a ter­mék anyag- és energiafelhasz­nálási igényét, súlyát — ami a szállításnál, tárolásnál koránt­sem mellékes —, beépítési tér­fogatát — gondoljunk csak a nyomtatott áramkörökre —, s mindezt egycsapásra. öt év alatt hazánkban meg­kétszereződött az izzólámpa­gyártás, s ma munkanaponként egymillió darab hagyja el a gyártószalagokat. Gazdaságos termék, a ráfordítás és a ho­zam — akárcsak a fénycsövek esetében — olyan arányú, hogy a kohó- és gépipari tárca leg­jövedelmezőbb termékeinek so­rába tartozik. Holott a termelő nagy összegeket költött kuta­tásokra, a gyártóberendezések korszerűsítésére, ám ezzel pár­huzamosan növekedett a ter­melékenység, csökkent a fajla­gos anyagszükséglet és norma­idő, fokozódott a termék hasz­nálati értéke. Folyamatos elem­zés tartja számon a költsége­ket és a hozamokat, s ez az állandó figyelem ad magya­rázatot az eredményekre. Igaz, a termékek nagy többségének gyártási körülményei, értékesí­tési lehetőségei, s költségei nem hasonlíthatók az izzólám­patermeléshez. A módszer azon­ban bárhol alkalmazható. En­nek utánzását ugyanis nem tiltja semmiféle - példánk ese­tében a Tungsram - védjegy. Pécs közlekedésének egyik kritikus pontja a Szigeti út. Erb János felvétele Közlekedésbiztonsági hetek Javuló morál. kevesebb baleset De azért — s a tapasztala­tok ezt igazolják — örvende­tes, hogy egyre több az ud­varias, a másokig tiszteletben tartó járművezető, az, aki valami többletet ad és vár az utakon. Aki a több ■ lóerő bir­tokában — ráadásul ez nem az ő, hanem a konstruktőrök érdeme — nem viselkedik fö­lényesen, erőszakosan, aki át­engedi a gyalogost, hisz a kö­vetkező percben — ha talált parkolóhelyet! — moga js gya­logos lesz, aki nem rázza az öklét — mert sajnos ilyen is akadt — ha valaki élve az új szabályok adta lehetőségével, bizony nem ad abszolút elsőbb­séget. Miért pont májusban rende­zik a közlekedésbiztonsági he­teket. A válasz kézenfekvő: ilyenkor már mindenki az uta­kon van, előkerültek a télire le­állított motorkerékpárök, autók, lassan meqindul a turistafor­galom is. Ilyenkor lehet és kell megelőző qyógykezelést végez­ni a közlekedésben. S hogy ezek a tennivalók nem haszon­talanok, azt bizonyítja a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Ba­ranya megyei Igazgatóságának nemrég közzétett jelentése is, a megye elmúlt évi közlekedé­si baleseteiről. A kiadvány így fogalmaz: „A személyi sérüléses közúti balese­tek száma 1970 óta folyamato­san csökkent, bizonyítva, hogy a közúti forgalom növekedésé­vel mem jár együtt a balesetek szükségszerű növekedése. A balesetek számának abszolút csökkenése mellett a főbb mu­tatók — a közutak hosszára vetített gyakoriság, vagy a 10 ezer lakosra jutó áldozatok száma — is jobbak, ami ösz- szefüggésbe hozható a közúti morál napjainkban tapasztalt határozott javulásával, a se­bességkorlátozó intézkedések kedvező hatásával, a közúti hálózat korszerűsítésével." Csak így tovább! De ne csak a közlekedésbiztonsági hetek alatt. . . (Panics) A közúti közlekedés szerepe és súlya az utóbbi években to­vább növekedett. Jól példázza ezt a személygépkocsi állomány gyarapodása. A személygépko­csi ellátottság Pécsett a leg­jobb az országban, itt ugyan­is 1975-ben 12 lakos jutott egy gépkocsira. Természetesen a forgalom is jelentősen meg­nőtt, s ez a tény nagyobb fe­lelősséget, fegyelmezett maga­tartást, a közlekedés írott és Íratlan szabályainak maradék­talan megtartását követeli meg mindnyájunktól. E gondolat jegyében hirdet­te meg május hónapra az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács — együttműködve az érintett állami, társadalmi szer­vekkel, intézményekkel, válla­latokkal, szakmai testületekkel — a közlekedésbiztonsági he­teket. Az országos akcióprog­ram általános célja a közle­kedésbiztonság szilárdítása, a balesetek megelőzése, csökken­tése. A sokrétű és változatos rendezvények — kiállítások, an­kétok, autós—motoros vetélke­dők, ügyességi versenyek, díj­talan KRESZ-konzultációk, is­meretterjesztő előadások ab­ban segítenek, hogy a lakos­ság valamennyi rétege újabb tájékoztatást kapjon a KRESZ legfontosabb rendelkezéseiről. Pontos cél az is, hogy útjain­kon fokozottabban érvényesül­jön az udvariasság, az egymást tisztelő és megértő magatar­tás. A közlekedésbiztonsági hetek egyik legfontosabb „rendezvé­nye" az a közúti ellenőrzési akciósorozat, amelyet a rend­őri szervek végeznek ezekben a napokban, hetekben. A foko­zott ellenőrzésnek azonban nem a büntetés az elsődleges cél­ja, hanem a segítés, a sza­bályok magyarázása. A rend­őri szigor persze semmivel sem lett, mert nem is lehet enyhébb, de kevesebbszer kerül elő a „csekkfüzet", s többször a fi­gyelmeztetés, a magyarázat. Hangsúlyozzuk: a cél a neve­lés. Magam is részt vettem egy ilyen ellenőrzésen, ahol első­sorban nem a szabályok meg­szegőit, hanem a példásan, udvariasan közlekedőket keres­tük. Nem lehetett nehéz, — gondolhatja az olvasó — hisz aki nem ütközik össze senki­vel, nem fordul az árokba, vagy nem megy a fának, egyszóval mások és maga veszélyezteté­se nélkül célhoz ér, az jól, sza­bályosan közlekedik, s ilyen a nagy többség. így igaz, csak­hogy, aki szabályos, az még nem biztos, hogy példamutató, aki ép bőrrel hazaér, nem biz­tos, hogy udvarias. Nagy hatású terméshozam­fokozó szer A Nehézvegyipari Kutató In­tézet szakemberei új, nagyha­tású szert állítottak elő, amelynek alkalmazásával a laboratóriumi és az üzemi kí­sérletek tapasztalatai szerint csaknem másfélszeresére nö­velhető a paradicsom, a bab és a napraforgó terméshoza­ma, A Nevirol elnevezésű ter- méshozam-fokozó anyag vizs­gáztatását befejezték, s az eredmények egyértelműen jó tulajdonságait bizonyítják. A toxikológusok megállapították, hogy a növényekben 2—3 hét alatt teljesen lebomlik, a bio­lógusok pedig azt tapasztal­ták, hogy elsősorban a virá­gok kötődését teszi teljesebbé és ezáltal növeli a hozamot. Buszváró és büfé létesül a Misinán Az egyre növekvő látogatott­ság mind jobban előtérbe' hoz­ta a pécsi tévé-torony környe­zetének néhány hiányosságát. Hiányzik pl. egy olcsó büfé, ahol szendvicset, üdítőitalt vá­sárolhatnak a látogatók. A Mi­sina ugyanis étterem és mint ilyen — nem olcsó büfé. Hiányzik aztán egy illemhely. Van ugyan ilyen „intézmény" a Misinában, dehát az az ét­terem tartozéka. Tavaly no­vember óta a tévé-toronyig jár a misinai autóbuszjárat, de hiányzik egy fedett buszváró. E hiányosságokról hamaro­san múltidőben beszélhetünk. Folyik ugyanis a volt meteoro­lógiai állomás épületének át­alakítása, hogy a hiányzó lé­tesítményeket befogadja. A Pécsi Idegenforgalmi Hivatal vállalkozott rá, hogy egymillió forintos beruházással oldja meg e régi gondokat. A volt meteorológiai állo­más tornya jelenleg rádióál­lomásként funkciónál. A tor­nyot az épülettel összekötő folyosóból alakítják ki a vá­róhelyiséget, amelynek hátsó falán a Természetbarát Szö­vetség helyez el egy tájékoz­tató táblát a Mecsek érdekes és értékes látnivalóiról. Az épületben kap helyet III. osz­tályú büfé, amelynek beren­dezése a napokban már meg­érkezik, jóllehet az átalakítási munkák még javában folynak. Az átalakítási munkákat a Pécsi Építőipari Szövetkezet végzi. Az új létesítményeket előreláthatóan a jövő hónap közepén adják át rendelteté­süknek. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy „BARANYA-2" TÍPUSÚ szekrénybútorok vásárolhatók a PÉCSI BÚTORGYÁRBAN, Pécs, Somogyi B. u. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom