Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-17 135. szám
Hajnalban pipálni Jönnek a hátak Összehangolt hare a magyar tengerért Mi a teendő a déli Balaton parton ? Legyen a Balaton vize ismét Balaton-víz! — Ez lehetne a jelszava annak a széles körű és összehangolt vízvédelmi tevékenységnek, amibe a „három gazda” — a Dél-dunántúli, a Nyugat-magyarországi és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezdett. Az igazgatóságok vízminőség- és környezetvédelmi osztályai tervet dolgoztak ki területük vizeinek minőségvédelmére és ebben vezető helyet kapott a Balaton. A főbűnösök A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a déli Balaton-partért felel Szentgyörgytöl Zamárdiig. E térségben kell olyan intézkedéseket foganatosítania, amelyek megakadályozzák a szennyezés további növekedését, illetve előidézik folyamatos csökkenését. A mai helyzet kis túlzással aggasztónak mondható, s ezt néhány vizsgálati adat is alátámasztja. 1975-ben az idény 90 napjának mindegyikén 8070 köbméter szennyezett víz terhelte a Balatont a szóbanforgó partszakaszon. E szennyvíztömegben 75 kq foszfor, 284 kg nitrogén, 2787 kg szerves szeny- nyező anyag, összesen pedig 8896 kg oldott anyag volt. Ugyané számsor az idényen kívüli 275 nap mindegyikén: 4670; 36 202; 2208; 5538. A mérési adatok részletesebb elemzéséből kitűnik — s a grafikonok ezt egyértelműen bizonyítják is —, hogy a keszthelyi öböl után a legtöbb szeny nyezés a szigligeti öbölbe jut, s ahogy haladunk északkelet felé a Balatonban, úgy csökken a szennyezés mennyisége. A főbűnösök a Balatonmárió- nál beömlő Nyugati övcsatorna (ez az elsőszámú szennyezői), valamint az imremajori és a zóki csatorna. Miért veszélyes a vízre a szennyezés, például a foszfor A „BETONTEKNŐ" EGY RÉSZLETE BALATONMÁRIÁNÁL — A PARTRA TÖRLŐDÖTT SZENY- NYEZŐ HORDALÉKKAL. és a nitrogén, amelyek —■ mint tudjuk — igen fontos műtrágya alapanyagok. Hát éppen ez az! A két elem a vizek növényvilágának is fontos tápanyaga, s elsősorban a mértéktelen algásodást idézi elő. Az alga nappal a fotoszintézis révén oxigént termel, de napnyugta után maga is oxigén- fogyasztóvá lesz, s a fontos gázt a vízből vonja el. Hajnali 3—4 óra körül éri el az oxigénfogyasztás a csúcsot, s ilyenkor emelkednek fel a halak a víz felszínére „pipálni”. Ha túl sok az alga és nagy az oxigénfoqyasztás, a halak megfulladnak. Elsősoban tehát a foszfornak és a nitrogénnek a vízbe jutását kell megakadályozni. A szennyezés távoltartásának ideális módja a Balaton térségének teljes csatornázottsága lenne, továbbá az, ha még a tisztított szennyvíz sem kerülne a tóba, hiszen a ma általánosan alkalmazott tisztítási módok a foszfort és a nitrogént nem távolítják el. Nem lesz betonteknő Ahhoz, hogy. a Balaton Ba- laton-víz legyen, elsősorban új szennyvíztisztítókra van szükség és biztosítani kell a meglévők jobb hatásfokú üzemeltetését. A szakszerűtlen műA béke—barátsági hónap keretében, Ho-Si-Minh születésének 86. évfordulója alkalmából május 17. és 19 között vietnami—magyar barátsági napokat rendeznek Komlón. Ennek keretében a Május 1. Művelődési Központ kiállító termében ma délután 5 órakor „Harcoltak az életért" címmel Farkas ködtetés következtében a tisztítók többsége 40—60 százalékos hatásfokkal működik a kívánatos minimális 80 százalék helyett. Az övcsatornán Marcali „küldi” a legtöbb szennyvizet a Balatonba. A somogyi nagyközség szennyvíztisztítóját úgynevezett 3. tisztítási fokozattal kellene ellátni: ez alumínium- szulfátos kezeléssel pelyhesen kicsapja a foszfort. Tározók építését tervezik a szélsőséges vízjárások szabályozására. Kívánatosnak tartják a mezőgazdaságilag rossz hatásfokkal művelhető tőzeges altalaj úgynevezett berki területek ilyen célra való mentesítését. További feladatok Felhagynak a korábban nagy lendülettel kezdett partvédelem kiépítésével, ami a Balatont már-már betonteknővé változtatta, Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kikövezett ba- latonpart gátolja a tó öntisztulását, hiszen a hullámveréssel a partra sodort szennyező anyagok nem tudják elhagyni a vizet. További fontos feladat még, hogy a víztükör és a nádasok helyes arányának megtalálásával a nádasokat is felhasználják a Balaton vízének minőségéért vívott küzdelemben. Hársfai István Aladár szobrászművész és Hincz Gyula festőművész kiállítását Hartmann János, az MSZMP városi Bizottságának titkára nyitja meg. 18 órakor a népművelők és TIT-tagok klubjában „Egyetlen Vietnam" Rímmel színes diafilm-vetités- sel egybekötött fórum jellegű vitaestet rendeznek. Nem megy a kisvonat Gemencben Erdei kirándulás csak hajón A Duna ártéri vadon mélyébe ritka különlegességű bepillantást nyújt majd Ká- csor László: Gemenc című könyve. Az ünnepi könyvhéten megjelenő könyvről szóltak a Kossuth Rádió elmúlt szombat (május 15-i) reggeli műsorában, megemlítve a gemenci erdőbeli kirándulások lehetőségét kis- vonaton is. Az erdei kisvonat azonban már nem szállít utasokat Gemencben. A.gemenci turistakirándulásokat lebonyolító, szekszárdi székhelyű Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal, valamint a terület gazdája, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság közti ezzel kapcsolatos szerződés ugyanis lejárt a múlt év végén. Tájékoztatás szerint folyamatban van a gemenci tájvédelmi körzet kialakítása. A szerződés azóta megújításra vár... Addig csak a negyvenöt személyes kishajón utaztatja a kirándulócsoportokat a hivatal. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a kirándulónapokon, főleg a hét végeken négy-ötször indítják félkör- útjára a túrahajót. Most szombaton és vasárnap mintegy 450-en hajóztak az erdei tájon budapestiek, pécsiek, fehérváriak, szolnokiak és más vidékről való látogatók. Száznál több jelentkezőt nem vehettek fel a hajóra vasárnap, mivel nem fértek fel. Vietnami—magyar barátsági napolt Komlón Műemlék-modellek „birodalmában" A Széchenyi téri dzsámi a materem közepén Valamikor lakószoba volt ez,' most műterem: mindjárt a kapualjból nyílik a Somogyi Béla út 19. szám alatt. Az eléggé terebélyes asztalon rajzok — köztük eredetiről készült fényképfelvételek - aztán feljegyzések, térképek, Törökországból, Jugoszláviából postán érkezett forrásmunkák, továbbá tanulmányok és levéltári másolatok. Fetter Antal kis birodalma ez: keresi, kutatja a város múltját, műemlékek tör- ténetét-eredetét, de egyes épületeknek szigorúan korhű mását meg is építi - kicsiben, méretarányosan. A Széchenyi téri dzsámi itt van a műterem közepén, de ... eredeti formájában, vagyis a minarettel és az előcsarnokkal együtt, úgy, ahogy azt — az ezernégyszázötvenes években megépítették.- A téren annakidején Bertalan püspök temploma állott, amelyet aztán a törökök lebontottak, és részben annak anyagából építették fel később a dzsámit. Az ablakok magasságáig még a régi püspöki templom anyagát dolgozták be, ez ma is látható. Valószínű, hogy a minaret is abból az anyagból épült. A további munkálatok során aztán tettyei mésztufát alkalmaztak.- Ez a modell miből készült?- Ugyanolyan anyagból, mint az eredeti dzsámi. Például az előcsarnok négy oszlopa vöröshomokkőből, de ugyanilyen anyagból ma is látható egy „folt" a nyugati homlokzaton, egészen pontosan a déli ablak felső peremének magasságában.- Miért ragaszkodott eny- nyire az eredeti építményhez?- A történelmi hűség miatt. Rengeteg fényképfelvételt készítettem az épületről, megvizsgáltam az építőanyagot, a kötőanyagot, ez utóbbi egyébként mészpor, mert a cement akkoriban még ismeretlen volt. Hosszas levelezgetés révén kaptam műszaki leírásokat Isztambulból, Szarajevóból. Fetter Antal elmondja, hogy dzsámi tulajdonképpen csak egy volt Pécsett, a Széchenyi téri, mert a többi tizenegy - bár megjelenésében hasonlított ehhez — még sem nevezhető annak. — A dzsámi jellegét a rendeltetése határozta meg, történetesen az, hogy a pénteki imát itt mondták el a hívek, és a dzsáminak külön papja és személyzete volt. A többi „dzsámit" a törökök „csutbe”- nek nevezték. Egy 1696-ból származott térképen láthatók ezek az imaházak: a Barátok- temploma helyén, aztán a Mátyás király utca és a Jókai utca sarkán vagy például a Ku- lich Gyula és Zetkin Klára utca sarkán. Török fürdő volt a Kazinczy utcában, a Széchenyi gimnázium udvarán, továbbá a Barátok-templománál és a Megyei Bíróság helyén. A Tettyén látható romok egy dervis iskola emlékét őrzik. Evlia Cselebi szerint Pécsett hat iskola, vagyis „tekke” működött, a Tettye elnevezés is ebből maradt ránk. Fetter Antal pécsi építőmester volt, később a mai technikumnak megfelelő iskolát végezte el, 27 évig dolgozott a Pécsi Tervező Vállalatnál, ahonnét néhány éve nyugdíjba ment. Ma a Műszaki Főiskolán, hagyományos épület- szerkezetekkel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti és ehhez szemléltető eszközöket is készít itt a műteremben. — Sajnos a helytörténeti kutatásokra kevés időm jut, pedig ezt is szenvedélyesen szeretem. — Mi lesz a műemlék-model- lek sorsa? — Nem tudom. Nagyon sok munkát, időt, energiát fordítottam ezekre. Egyes intézmények igényt tartanak e modellekre, de — széttárja a karját — az egyezkedésig sémi jutottunk el ... R. F. ÉPÜL AZ ÚJ KOSSUTH-ADO: Solt mellett épül az új, 2000 ki- lowattos Kossuth-adó, amelyet a Szovjetunióban terveztek. A csaknem 300 méter magas adótorony szerelését a közelmúltban kezdték meg és augusztus 20-ra befejezik. Tavaly a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a HDN hasábjain azt ígérte, hogy idén a város valamennyi szökőkútja működni fog. Legfrissebb információnk szerint 15 szökőkút máris üdíti környezetét, s a 16. az újme- csekaljai Kerényi-kút lesz, amely most már a vízóra bekötésére vár. A 16 kút közül öt automatizálva működik, a többi még kézikapcsolású. A csütörtöki napokon valamennyi kút üzemszünetet tart, ekkor intézik az általános nagytakarítást. Sajnos, túl sok szemetet hordanak a medencékbe a jó pécsiek, s a kutak gondozott állapotát a hetenkénti tisztítással is nehéz fenntartani. A kutak egyike — a majdnem legfiatalabb — meg; újul. A Ivov-kertvárosi Barátság-forrás eredeti kialakításában nem állta ki az idő próbáját. Hiába, a járdaszintben csobogó víz sokakat szinte csábít arra, hogy bele is lépjenek a közepébe. Fürtös György keramikus művész, a forrás térplasztikájának alkotója most az eredetivel egyező anyagból 25 cm magas falú medencét készít a forráshoz, melyet a mostaninál magasabb sugarú vízzel működtetnek majd. Az Ybl utcai, a tettyei, a Körösi Csorna Sándor utcai és a Köztársaság téri szökőkút. Fotó: Erb János
