Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-16 134. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt flaplo XXXIII. évfolyam, 134. szóm 1976. május 16., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A néptrontmozgalom is a város aktív formálója A Hazafias Népfront Pécs városi kiildött- értekezlete A HNF Pécs városi küldöttértekezletének résztvevői: A képen jobbról a harmodik Nemes Dezső, mellette dr. Nagy József. Fotó: Erb János Tízmillió forintos beruházással elkészült a komlói vasúti pályaud­var rekonstrukciója. Felépült a kulturális és a 100 fős szociális létesítmény, 50 személyes ebédlő és konyha, valamint modern üzemorvosi rendelője is. Fotó: Kóródi Gábor Kilencvenmilliós beruházás Új cipőgyárat épít a komlói Carbon Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a tanácskozáson Tőkés exportjukat három és félszeresére emelik A Fegyveres Erők Klubjában gyűltek össze tegnap délelőtt a város 31 körzeti népfrontbizott­ságának küldöttei, hogy részt vegyenek a Hazafias Népfront Pécs városi küldöttértekezletén. Labancz Borbála, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze Tuskés Tibor írásából adott elő rész­letet, majd dr. Pilaszanovich Imre, a HNF Pécs városi Bi­zottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Köztük Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Politikai Főiskola rektorát, dr. Nagy Jó­zsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát, Antalba Jenőt, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetőjét, Szentirányi Jó­zsefet, a Pécs városi Pártbi­zottság titkárát, Sarkadi Nagy Barnát, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rát, Krasznai Antalt, a HNF Ba­ranya megyei Bizottságának titkárát, dr. Hazafi Józsefet, a Megyei Tanács VB titkárát, Wieder Bélát, Pécs város ta­nácselnökét Komlódi Józsefnét, a Pécs városi KISZ-bizottság első titkárát, valamint a meg­jelent országgyűlési képviselő­ket, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetőit. Az elnöki tisztet betöltő dr. Gyöngyösi Janosné ismertette a körzeti népfrontbizottságok újjáválasztásának tapasztala­tait és bejelentette: Pécsett 31 körzeti bizottságban 719 bizott­sági tagot választottak. Ezután felkérte Gergely Lászlót, a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottságának titkárát, hogy egé­szítse ki a bizottság beszámoló­ját az 1972. évi küldöttértekez­let óta végzett murrkáról, Gergely László beszéde kez­detén vázolta a város elmúlt ötéves fejlődését, majd rámu­tatott: a várospolitika meg­valósulásából, az iparszerkezet és a foglalkoztatottság válto­zásából a népfrontmozgalom­nak is le kell vonnia a követ­keztetéseket. A városlakó em­ber közérzetét ugyanis erősen befolyásolják a megvalósuló és a valamilyen ok miatt elmara­dó városfejlesztési elképzelé­sek. • A nemzeti egység alapja a munkás—paraszt szövetség, s a népfront Pécsett jól segítette a szövetségi politikát. Pécsett kü­lönösen jelentős az értelmiség társadalmi hatása, szerepe, ezért az értelmiség további ré­tegeit kell bevonni a népfront munkájába. összességében elmondható — mint ezt az írásos beszá­moló is fogalmazza — hogy a város lakóinak életében, köz- gondolkodásában erősödtek a szocialista vonások, tevékenyen részt vesznek nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésében. A népfront is fő feladatának te­kintette, hogy a szocializmus építésében való aktív, alkotó részvételre mozgósítsa a lakos­ságot, hogy minél többen vál­laljanak szerepet a város ar­culatának, életének alakításá­ban. A népfront alkotmányos mun­kájának fontos része a tanács­tagok és az országgyűlési kép­viselők választásában való köz­reműködés, szervezés. A válasz­tók és a megválasztottak kap­csolatának elmélyítéséhez jól járult hozzá a mozgalom. A törvényelőkészítő munkába is bekapcsolódott a népfront- bizottság, részt vett a család­jogi törvény módosításának vi­tájában, Javult a népfront és a tanácsok kapcsolata, a moz­galom — társadalmi munka­akciók szervezésével is — aktí­van segítette a várospolitikai elképzelések megvalósítását. 1975-ben 620 ezer óra társa­dalmi munkát végzett a lakos­ság, közel 30 millió forint ér­tékben. A békéért, a népek közti ba­rátság eszméjéért és a szoli­daritási akciók sikeres ' meg­szervezéséért is sokat tett a népfrontmozgalom. A több ezer embert -megmozgató rendezvé­nyek lebonyolítását a KISZ-szel közösen végezték. _ A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Politikai Fő­iskola rektora. — A vita és az előterjesztés jól tükrözte azt a hangulatot, amely ma politi­kai életünket jellemzi és amely kifejeződött a KISZ IX. kong­resszusán és a május 1-i fel­vonuláson is — kezdte beszé­dét Nemes Dezső, majd így folytatta: — A hangulat ma Magyarországon jó és bizako­dó. Tudjuk, hogy megérősödött a szocialista világrendszer, s hogy döntő befolyással van a világ menetére. — Bizonyos nehézségeink azonban vannak, s ezeket őszintén fel kell tárnunk és megbeszélnünk. Ismerjük a gazdasági életünkben jelentke­zett gondokat, de tudjuk, ha ezeket megismerjük, megbe­széljük, meg is tudjuk oldani. Ebben sokat segíthet a néD- frontmozgalom. Nemes Dezső elvtárs ezután a jelenlevők figyelmébe aján­lotta, hogy Pécs nemcsak a pécsieké, hanem az országé is, fejlődése pedig része annak a politikának, hogy Budapest mellett több centrum legyen az országban. Pécsnek is meg­vannak a maga városi gondjai, de vállaljon az ország gondjai­ból is egy nagyvárosra valót. Javult a kritikai szellem — mondta a beszámoló — de hozzátehetjük: a kritikai szel­lem alkotó tettrekészséggel pá­rosult. A küldöttértekezleten tiz pécsi népfrc>htaktívának nyúj­tották át a HNF Baranya me­gyei Bizottsága által alapított emlékplakettet jó munkájukért és 14-en részesültek oklevél­kitüntetésben. A vita összefoglalóját köve­tően megválasztották a Haza­fias Népfront 71 tagú Pécs vá­rosi Bizottságát, amelynek el­nöke ismét dr. Pilaszanovich Imre, titkára pedig Gergely László lett. Dr. Szekér Gyula befejezte kanadai látogatását A Kanadában tartózkodó dr. Szekér Gyula, a kormány I elnökhelyettese Torontóban és Montreálban vállalato­kat, ipari létesítményeket látogatott meg, és megbe­széléseket folytatott a két­oldalú kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésének lehető­ségeiről. A miniszterelnök­helyettes találkozott a ma­gyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban fontos sze­repet játszó két tartomány, Ontario és Quebec iparügyi miniszterével, a pénzügyi és üzleti élet számos képvise­lőjével. Dr. Szekér Gyula szom­baton befejezte kanadai lá­togatását és hazaindult Bu­dapestre. örömmel vesszük számba, az elkövetkezendő években Bara­nya úgyszólván minden számot­tevő könnyűipari üzeme fejleszt, mégpedig úgy, hogy ennek eredményei jóval az ötödik ötéves tervidőszak lezárása, te­hát 1980 előtt jelentkezik, s ezek a többletek minden piacon értékesíthe­tők. A mór folyó beruházá­sokról és a további elképzelé­sekről már beszámoltunk la­punkban, közöttük azonban csak mostanában dőlt el a Car­bon Könnyűipari Vállalat fej­lesztésének ügye. A komlóiak új cipőgyárat építenek és újabb, korszerű gépek beállí­tásával több készruhát varrnak. A Carbon fejlesztési elképze­lései kikovácsolásához már évekkel ezelőtt hozzákezdett, s több változatban kidolgozott rekonstrukciós tervét a Köny- nyűipari Minisztériumnak nyúj­totta be. Ez egy pályázat volt, amelyet végül is a Carbon megnyert, s ezzel zöld utat ka­pott a banknál. A Carbon a következő három évben, 1976 —77—78-ban összesen 90 mil­lió forintot ruházhat be. Ennek a 90 milliónak már meg is van a helye: 8,6 millió forintért építkeznek, 6,6 millióért belföldi gépeket vásárolnak, a FERU­NION közreműködésével 18 mil­lió forint értékben hozatnak be gépeket az NDK-ból és Cseh­szlovákiából, 3 millió forint értékben az NSZK-ból, Olaszor­szágból és Japánból. A fenn­maradó 54 millió forint a fej­lesztés miatti forgóeszköz több­letekre kell. Elsősorban cipőgyártásukat fejlesztik. A Kossuth utcai köz­ponti telephelyükkel szembeni házak mögött új üzemet hoznak tető alá, itt összpontosul majd a cipőgyártás. így hely szaba­dul fel, ezzel együtt tehát ren­dezni tudják az eleddig meg­lehetősen szétszórtan folyó kon­fekció-varrást és a bútorgyár­tást, valamint a raktározást. A tervek szerint a Carbon 1980-ban már 1,2 millió pár exportképes minőségű cipőt gyárt és ez 1975-höz képest csaknem 100 millió forint ter­melési értéknövekedést jelent. Ugyanígy a konfekciógyártás terén is a minden piacon jól értékesíthető cikkek termelésé­nek növelését tervezik: 1980-ban értékben 63 millió forinttal több konfekciót varrnak, mint 1975- ben, ezen belül egyre növekszik a jó minőségű, saját anyagból készült termékek aránya. A beérkező gépeket 1976-ban és 1977-ben folyamatosan ál­lítják be a régiek helyébe a termelésbe, ha pedig feláll az új üzemcsarnok, 1978-ban és 79-ben itt is berendezkednek. Szükség lesz új munkáskezekre is: 410 új dolgozót — úgyszól­ván valamennyien munkások — szeretnének felvenni, ebből 150 főt Komlón, 260 főt pedig azok­ban a környező községekben, . ahol kisüzemeik dolgoznak. A fejlesztés létszámszükséglete az érdekelt tanácsok felmérése és közlése alapján 1976 és 1979 között biztosított. A tervezett teljes kapacitás eléréséhez szükséges felfutási idő egy év. Teljes kapacitással először tehát 1980-ban termel­nek. A fejlesztés eredménye­ként az évi félmilliárd forintnyi értéket termelő, s annak három­negyedét a külpiacokra szállító Carbon 1975 és 1980 között csaknem másfélszeresére nö­veli exportját. Ezen belül szo­cialista relációban 114, tőkés relációban pedig 349 százalék­ra futtatják fel kivitelüket. Tő­kés exportjukat tehát 1980-ra a mostaninak három és fél­szeresére emelik! Miklósvári Zoltán Befejezéséhez közeledik Pécsett az Autó Tanintézet gyakorló- és rutinpályája. Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom