Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)

1976-05-15 133. szám

1976. május 15., szombat Dimantiiii napló 3 Csökkenő üzemi balesetek Új veszélyforrások Pihenőnap előtt és után történik a legtöbb baleset Hét falu egy kozos­ségben Fejlődés és új célok „ Nálunk hét falura szól a nóta" — képletesen talán így lehetne összegezni azt a törő­dést, amellyel a sásdi járás­beli Felsőmindszent — részle­ges alsófokú központ — ta­nácsának vezetői a hozzájuk csatolt hat község lakói életkö­rülményeinek alakulását figye­lemmel kísérik. Mi épült? Felsőmindszent, Bakóca, Go- disa, Gyümölcsény, Kisbeszter- ce, Kishajmás, Szatina — lakói sokfajta igényt nyújtottak be a „gazdaközségnek’' és termé­szetesen elvárták, hogy a lehető legjobban gondoskodjanak ró­luk. Már ami a községfejlesz­tést illeti. Mert kereseti lehe­tőség a területen gazdálkodó két termelőszövetkezeten kívül főként a környéken adott: a komlói és a pécsi bányákban, valamint Sásdon és Dombóvá­ron. A vonzás nagyságát bi­zonyítja az is, hogy a hét köz­ség lélekszáma az 1971. évi 2840-ről 1975-re 2707-re csök­kent. A csökkenés oka koránt­sem a rossz körülményekben kereshető, hanem a közeli nagytelepülések ütemes fejlő­désében, munkaerőkeresleté­ben. Bár a közlekedés meg­felelő, jónéhány család mégis úgy döntött, hogy munkahelyé­re: Komlóra, Sásdra, Dombó­várra költözik. Ami pedig a „hét falura szól a nótát" — illeti: úgy kell ér­telmezni, hogy a közös községi tanács fejlesztési alapjából mind a hét község részesült a IV. ötéves tervidőszakban. A te­rületfejlesztési alapkoncepció azonban érvényesült, nevezete­Felsömindszenti faluközpont sen: a fejlesztést elsősorban a centrumközségben — Felső- mindszenten — kell végrehajta­ni — boltok, intézmények léte­sítése, — de arányosan a csa­tolt községek ellátását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az eltelt öt év alatt kialakult a felsőmindszenti községköz­pont: a kétszintes nagy épü­letben a felsőszinten kapott he­lyet a művelődési otthon, — alatta pedig a takarékszövet­kezet, presszó, húsbolt és ital­bolt. A közelében levő dombon magasodik a 6 tantermes álta­lános iskola épülete. Óvónői la­kás is épül. Bakócán törpevíz­mű, pedagógus-lakás, buszvá­ró épült, útkorszerűsítést vé­geztek. A 102 lélekszámú Gyü­mölcsény lakói a IV. ötéves terv időszakában kaptak buszjára­tot, felújították a bekötőutukat. Szatinára — 109 lakó — elké­szült a bekötőút. Kisbesztercén a Carbon Vállalat létesített ki­helyezett üzemet, mintegy 40 embernek teremtett helyi mun­kalehetőséget. A godisai álta­lános iskolát 2 tanteremmel bővítették. Folytatás — Mindezt természetesen önerőből nem tudtuk volna megvalósítani, jelentős állami és intézményi támogatást kap­tunk hozzá és a lakosság is társadalmi munkával segített — mondja Lakatos János ta­nácselnök. — Az eltelt öt év alatti fejlődés páratlan ennek a területnek életében. Ügy gondolom, sikerült megvalósí­tanunk azt az elvet, hogy a központi község ütemes fejlő­dése mellett a csatolt telepü­lések lakói se érezzék magukat mostohagyereknek. Ezt a gondoskodást — az anyagi lehetőségek keretein belül — ebben az ötéves terv­ben is folytatni kívánják. Igaz, fejlesztésre korántsem áll ak­kora összeg rendelkezésre, mint a legutóbbi középtávú tervidő­szakban — de azért nem pesszimisták. Felsőmindszenten két tanteremmel, szertárral bő­vítik az iskolát, — a munkák­hoz még az idén hozzálátnak. Pedagógus-lakást építenek, vil­lanyhálózatot bővítenék, jut járdafelújításra is. Godisán or­vosi rendelő, klubkönyvtár ké­szül el az idén. Bakócán rava­talozó épül, járdát javítanak. Kishajmáson az idén befejezik a klubkönyvtár építését, Kis­besztercén buszvárót létesíte­nek, felújítják a klubkönyvtá­rat, Szatinán és Gyümölcsény- ben útkarbantartást végeznek. • • Uzletgondok A legutóbbi falugyűléseken az eredmények elismerése mel­lett az igényekről, a gondokról is szót ejtettek. Egészséges ivó­vizet adó törpevízmű az igény Godisán, Kisbesztercén gáz­cseretelep létesítése, Gyümöl- csényben buszváró, Szatinán tejbegyűjtő . . . „Jogos" igény valamennyi . . . Csakúgy, mint bolt létesítése Gyümölcsény- ben, Szatinán. Kétségtelen, hogy az ÁFÉSZ a működő bol­tok jó gazdájának bizonyult — figyelmet fordít a lakosság ellá­tására. Hiányzik azonban Gyü- mölcsényben és Szatinán ve­gyesbolt, ahol legalább az alapvető élelmiszereket megvá­sárolhatná a lakosság, Gyü- mölcsényben bolthelyiség, rak­tár is van, — csak üzemeltet­ni kellene. Szatinán helyiségről a tanács gondoskodna, — „csak nyitni" kellene. Mert kilométereket gyalogolni, vagy utazni „sóért, paprikáért" mégiscsak fáradtságos dolog. A háztartási gépek javítását a dombóváriak végzik, hetente jönnek. Női-férfi fodrászat a központi községben van, de a kishajmásiak is igényelnek he­lyi fodrászatot. A körzeti orvosi ellátás megoldott. Művelődés A Közös Községi Tanács igazgatásának területén iparte­lepítés, számottevő gazdasági fejlesztés nem várható. A ta­nács vezetői jól látják, hogy az itt megtelepedett lakosságnak nemcsak „élelmiszer és jár­daigényeit" kell hosszútávon ki­elégíteni, hanem a művelődési, szórakozási lehetőségek meg­teremtése is alapvető feladat. A művelődési otthonra és klub­könyvtárakra több figyelmet fordítanak, s nemcsak arra, hogy „létesüljön”, vagy „fel­újítjuk", — hanem arra is, hogy tartalmi munkájuk színvonala tovább nőjön. Felsőmindszen­ten például már függetlenített a művelődési ház igazgatója, — megalakult társadalmi ve­zetősége is, tagjai a közműve­lődési intézmények, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői. Bakócán, Godisán, Kishajmáson megfelelő klub- könyvtár-vezető beállítása a tervben meghatározott cél. — Törekvésünk, hogy mind a hét községben ebben az ötéves tervben tovább javuljanak az élet- és munkakörülmények — mondja a tanácselnök. — Gon­dot fordítunk arra, mint a múltban is igyekeztünk, — hogy a centrumközség és a társközségek is arányosan fej­lődjenek, arányosan részesül­jenek a rendelkezésre álló anyagiakból. Garay Ferenc Az üzemben percek alatt el­terjedt a hír. O. J. gépkezelő karját vállbái kitépte az álta­la kezelt berendezés forgóré­sze. Az emberek találgatásba kezdtek: egyesek azt is tudni vélték, hogy a védőberendezés hiánya miatt vált nyomorékká O. J. A vizsgálat egyértel­műen megállapította, hogy a gépkezelő hibájából történt a baleset, amit ő is elismert. £gy rossz mozdulat Tőle tudom, hogy a sérülés a műszakkezdes utáni első órá­ban történt. Elmondása szerint feldúltan érkezett az üzembe, mert azon az éjszakán szakí­tott vele a felesége. Nem cso­da hát, hogy a gép mellől el­kalandoztak a gondolatai és közben a berendezés eldugult az összetorlódott anyagtól: az „állj” gomb helyett a henge­rek közé nyúlt. . . Az eset évekkel ezelőtt tör­tént, azóta is többször eszem­be jut: minek tulajdonítható, hogy munkatársai, a csoport- vezetője nem vette észre, hogy O. J. másként viselkedik, mint egyébként szokott. Tucatnyi tudományos érteke­zés, üzemekben végzett felmé­rés bizonyítja, hogy munkahe­lyünkre magunkkal visszük az otthoni gondokat s csak egy bizonyos idő múltán köt le bennünket teljes egészében az, amit csinálunk, ami a felada­tunk. Nem nyújt tehát teljes biztonságot a védőberendezés, a munkavédelmi tudnivalók rendszeres felfrissítése. Ezzel még nem szűnt meg teljes mér­tékben a baleseti veszélyforrás. Hiszen a szubjekummal, az emberi gondolat esetleges szétszórtságával is számolni kell. Ami mellesleg a legnehe­zebb. Mint ahogy arra sincs semmiféle megbízható adat, hogy Baranya üzemeiben, vál­lalatainál az elmúlt esztendő­ben történt tizenhat halálos ki­menetelű és 6271 három na­pon túl gyógyuló baleset közül mennyiben volt a sérülés elő­idézője a fentebb említett pél­da. A statisztikai adatok ridegek. Kiolvashatjuk belőlük, hogy megyénkben 1974-hez viszo­nyítva 350-nel csökkent a bal­esetek száma, ihogy Baranya lakói közül durván számolva minden 29. egy napot hiány­zott volna a munkahelyéről baleset miatt, hogy mintegy százötvenegy és fél ezer mű­szakkal teljesítettek kevesebbet a megye üzemeiben, vállala­tainál a sérülésekből származó betegnapok következménye­ként, ami négyezerrel keve­sebb, mint az előző esztendő­ben, de mégis sok. Kijelenthetnénk: javultak a mutatók! Ám ez önelégültség­re adhatna okot. Például még mindig hatezer olyan munkahely van a me­gyében, ahol a gépek okozta zajszint meghaladja a nyolc­van decibelt, azaz az emberi fül számára káros hatású. Vagy: minden ezer kereskedel­mi dolgozó közül harminckettő szenvedett három napon túl1, gyógyuló balesetet, s ez a szám megegyezik a megye építőipa­ri vállalatainál és szövetkeze­teinél előfordult sérülések szá­mával. Mindez összefügg az­zal, hogy öt esztendő alatt megkétszereződött a boltokban, áruházakban a mozgatandó áruk mennyisége, ugyanakkor nem javult számottevően a rak­tározási lehetőség, a gépesí­tett áirumozgatás. Sajnálatos módon a mező- gazdasági üzemekben is mind több baleset fordul elő. Mind­ez a korszerű erő- és munka­gépek, a kemizálás egyre szé­lesebb elterjedésével is össze­függ. Az új technika, a mai kor követelményeinek megfele­lő berendezések megkövetelik a biztos szakmai ismereteket. Ám több gazdaságban még ma sem teremtették meg a szükséges objektív és szubjek­tív feltételeket. Ha csak arra terjed ki a baleseti oktatás, hogy mit nem szabad és arról már kevés szó esik, hogy min­den mozdulatnak tudatosnak és a technológia szerves része­ként kell megtörténni. Sérülékeny korosztályok Elgondolkoztató az is, hogy a legnagyobb arányban a 30— 40 év közöttiek szenvedtek bal­esetet az elmúlt esztendőben: a sérültek 38 százalékát tették ki. Érdemes lenne tehát meg­vizsgálni ennek okait. Vajon azzal függ-e össze, hogy ez a korosztály a legjobban leter­helt, vagy pedig a szakmai biztonság adta rutinból fakad­nak a balesetek. Erre az üze­mek és vállalatok biztonság- technikai megbízottai adhatná­nak megbízható választ. S ma­guk a balesetet szenvedettek is sokat segíthetnének annak kiderítésében, miből fakad, hogy a sérülések többsége a hét végét követő első két mun­kanapon és a pihenőnap előtti műszakon történik. Salamon Gyula A szakmai gondok megoldása adja a legnagyobb örömöt Valahogy ridegnek éreztem a műhelyt azon a kora reggelen. Az emberek röpgyűlésre men­tek mindjárt a műszakkezdést követően, így nyugodtan téve- lyeghettem az esztergapadok között. A tucatnyi forgácsoló és marógép mintha szemlére készült volna. Valamennyi pél­dásan letakarítva, sehol egy gyűrűbe csavarodott fémfor­gács, eldobott rongy. A mű­hely vaskeretes ablaka, a Ba­csó Béla utcára nyílik, átellen- ben öreg gesztenyefa és a do­hánygyár sárgára festett rak­tára nyújtózik. Tizenegy esztergályos és ma­rós dolgozik a Volán pécsi al­katrészgyártó- és felújító üze­mében, köztük Kertész István. Röstellkedik, hogy megváratott, de a kollektív szerződés meg­tárgyalása is fontos. — A önök üzemrészét úgy tartják nyilván, mint a vállalat elit műhelyét. — Itt csak szakmunkások dolgoznak és egyre több az érettségivel rendelkező szak­ember. Fontos követelmény ez, hiszen igen precíz munkát kell végeznünk. Amióta nincs alkat­rész a járművekhez, mi munkál­juk meg a szükséges anyagot. Sajnos egyre rosszabb az ellá­tás, ma már szinte minden a hiánycikkek listájára került. Ezért gyártunk csavart is. Még mindig olcsóbb, mint ha a vá­rosi autóbuszok, taxik vagy te­herkocsik alkatrészhiány miatt a telepen állnának. A közel­múltban megkezdett autóbusz park korszerűsítés valamelyest enyhített a helyzeten, de még néhány esztendő eltelik, mire a kiöregedett járművek eltűnnek, s ezzel együtt csökkenhet az alkatrészgyártás is. Évtizede dolgozik a Volán­nál, negyvenhárom esztendeje a szakmában. Még ma is em­lékszik régi mesterére Péter La­jos solti lakatosmesterre. — Gyermekkoromtól kezdve vonzódtam a gépekhez meg sem fordult más a fejemben, minthogy lakatos legyek. Áttessékef a szomszédos mű­helybe, s közben több tucat­nyi újítása után érdeklődöm, amely legalább félmillió forint megtakarítást eredményezett eddig a vállalatnak, — Az újítás sohasem lehet öncélú. A munkakörülmények­ből fakadó gondok vetik fel azok megoldását. Számtalan­szor előfordult, hogy nem tud­tuk beszerezni a kellő szerszá­mot. Mit tehet olyankor az em­ber! Töri a fejét mindaddig, míg használható eszközt alkot. Mert nem mindegy, hogy a vállalat külső céget bíz meg egy-egy gép elkészítésével, vagy mi is megtudjuk oldani. Ter­mészetesen jóval olcsóbban és gyorsabban. Felnyúl a lemezszekrény tete­jére, egy ideig keresgél, aztán kerek szerszámot mutat. — Mikor a marógépem kap­tam, alig volt hozzá néhány szerszám. Gyárilcq hat-nyolc­ezer forintba került volna ez a hatkéses marófej: az általam készített alig jöhetett többe mint kétszáz forintba. Sík és fazonmarást is végezhetek ve­ile. Kertész Istvánnak az említett szerszám volt az újítói tevé­kenység kezdete. Azóta több okos kisgép megkonstruálásá­ban is részt vett. — Négyünk agyában szüle­tett meg, a kuplung nyomólap köszörűgép. Vagy itt van a le­vegővel működő gyorsfúrógép. A kompresszor dugattyúk lehú­zó gyűrűinek nyílását fúrjuk vele. A berendezést levegő- csavarkulcsból készítettük. A kompresszor főtengely köszörü­léséhez készített célszerszám jóvoltából százezreket takarít meg a vállalat, mert segítsé­gével háromszor-inégyszer is fel­újítható. Kertész István azok közül az emberek közül való, akit állan­dóan foglalkoztat valami. Ma­rógépe mellett ott áll egy osz­lopos fúróberendezés. A válla­lat már kiselejtezte, de Zsom- béki István csoportvezetővel összedugták a fejüket, s be­hozták a műhelybe a kohóba szánt gépmatuzsálemet. Nem akar arról szólni, mit is tervez­nek, mert ha nem sikerül ne­tán még meg is mosolyogják őket, aztán mégiscsak kiböki: honoló Jesz a fúrógépből. Eddig vagy negyvenötezer fo­rintot kapott újításaiért. Sok, vagy kevés ezen nem gondol­kozott. Többször is megjegyez­te, hogy a pénz másodlagos. A szakmai problémák izgatják elsősorban és azok megoldása adja a legnagyobb örömet. Ta­lán ezért is „műgyűjtő". Szek­rénye és satupadja értékes, más által kidobott dolgokat rejt. Még három esztendeig... — Negyvenhat év lesz a há­tam mögött, mikor nyugdíjba megyek. Hogy készülök-e rá nem tudom. Egyáltalán nem tudom. De ahány nappal közelebb kerülök hozzá, min­dig nehezebb... Elhallgat, kérdőn nézek rá. De tekintete arra kötelez, ne faggassam a jövőről. Hiszen még itt van a szürkére mázolt marógépe társaságában ... Salamon Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom