Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-09 / 99. szám

1976. április 9., péntek Dunántúlt napló 5 NSZK —Lengyelország Eredménnyel zárultak a tárgyalások Nyugat-németorszógi hivata­los látogatásának harmadik napján Stefan Olszowski len­gyel külügyminiszter Saarbrüc- kenbe utazott, s ott Franz Josef Röder saar-vidéki miniszterel­nökkel találkozott. A látogatásban bonni meg­figyelők elismerő gesztust lát­nak Olszowski részéről, mert a lengyel—nyugatnémet szerződé­sek ratifikálása idején a saar- vidéki kormány kezdettől fogva a jóváhagyás mellett foglalt ál­lást. (A Saar-vidéken a CDU kormányoz). . Olszowski csütörtökön dél­után továbbutazott 3rémába, és Koschnick főpolgármesterrel tartott megbeszélést. A csütörtöki nyugatnémet la­pok tudósításaikban pozitív mérleget vonnak a lengyel kül­ügyminiszter bonni tárgyalásai­ról és a hivatalos közleményből (amelyet Olszowski és Helmut Schmidt kancellár megbeszé­lése után szerdán este adtak ki) kiemelik, hogy június 8. és 12. között látogatást tesz az NSZK-ban Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A külügyminiszteri tárgyalá­sokról szóló közlemény szintén kiemeli, hogy a felek igen nagy fontosságot tulajdonítanak Gie­rek látogatásának. Mindkét fél kifejezte eltökélt­ségét, hogy továbbra is az eny­hülési folyamat serkentésén, a békés nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésén, a helsinki biz­tonsági konferencia záróokmá­nyában foglalt határozatok megvalósításán munkálkodnak. A lengyel-nyugatnémet megál­lapodások — állapították meg — lényeges ösztönzést adnak a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésére, és konkrétan se­gítik az európai béke megszi­lárdítását is. A miniszterek elégedetten nyilatkoztak megbeszélésük tar­talmáról és ,,jó, konstruktív lég­köréről". Megállapodtak ab­ban, hogy rendszeres konzultá­ciókat tartanak. ♦ + RÓMA: Sophia Loren, vi­lághírű tilmszinésznő ismét olasz állampolgár lett. Loren lérje, Carlo Ponti, ugyanis, hogy el tudjon válni előző fele­ségétől, kénytelen volt felvenni a francia állampolgárságot. Es­küvőjük után Loren is elvesz­tette olasz állampolgárságát. Az olasz filmszinésznő most Pá­rizsban újból kérelmezte állam- polgársága visszaadását - ké­rését teljesítették. NAGYVILÁGBAN Kiűzték a jobboldali falange eg ységeit a libanoni baloldali erők a főváros szállodanegyedé bői. A képen: a falange főhadi­szállását sikerrel bevett harcosok a Hilton szálló előtt. ♦ PÁRIZS: A L’Humanité közli, hogy az idei tagtoborzási kampány során április 7-ig 39 511 új tagot vettek lel az FKP-ba, továbbá 486 új üzemi és 120 új falusi alapszerv ala­kult. Megvan tehát az előfelté­tele annak, hogy 1976-ban 100 000 új tag toborzásával 600 000-re emeljék az FKP tag­létszámát, az üzemi alapszervek száma pedig elérje a tízezret — Írja a párt lapja. ■é BUDAPEST: Csütörtökön elutazott Budapestről az MSZMP küldöttsége, amely a Belga Kommunista Párt KB meghívására részt vesz a bel­ga testvérpárt pénteken Gent- ben kezdődő XXII. kongresszu­sán. A küldöttséget Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja vezeti. + BERN: A svájci kormány kiutasította az országból Spi- nola volt portugál köztársasági elnököt és titkárát. + MADRID: Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csü­törtökön Madridban befejezte tárgyalásait és Jósé Maria de Areilza spanyol külügyminisz­terrel aláírta a tíz évre szó­ló hosszúlejáratú magyar—spa­nyol árucsereforgalmi, hajózási, szállítási, valamint gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési megállapodást, mely 1986-ig szabályozza a két or­szág közötti kereskedelmi, ha­józási és gazdasági együttmű­ködési kapcsolatokat. A meg­állapodásban mindkét fél vállalta a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalmazá­sát a GATT rendelkezéseivel összhangban. ♦ BECS: A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások nyolcadik forduló­jának utolsó ülését csütörtö­kön rendezték a bécsi Hof­burg nemzetközi konferencia­termében. A sorrendben 101. plenáris ülésen O. M. Alesz- tov nagykövet, a Szovjetunió delegációjának vezetője szólalt fel. Ezt követően az elnöklő Stanley R. Resor amerikai nagykövet felszólalására került sor. A nyolcadik forduló lezá­rásával megkezdődik a szo­kásos tavaszi szünet és a ki­lencedik fordulót o május 17-et követő napokban kezdik, ple­náris tanácskozással. + MOSZKVA: Gromiko csü­törtökön tárgyalásokat folyta­tott Szininathambi Radzsarat- nam szingapúri külügyminisz­terei. A baráti hangulatú tár­gyalások során megvitatták a szovjet—szingapúri kapcsola­tok helyzetének és fejlődésé­nek kérdéseit, valamint a köl­csönös érdeklődésre számottar- tó nemzetközi problémákat. Utazó láda Nem mindennapi küldeményt kézbesített a postás a Lenin- grádi Sarkkutató Intézet munka­társainak. A küldemény feladó- ja egy grönlandi falusi iskola néhány tanulója, akik a cso­maghoz mellékelt levélben le­írták, hogy a küldeményt egy partra sodródott jégtáblán ta­lálták meg. Amikor a ládát fel­bontották, abban a szovjet sark­kutatók leveleit és térképeit, valamint az ,, Északi sark—19" úszóállomás emblémáját talál­ták meg. A láda több mint hateszten­dős utazásának története a kö­vetkező: 1969 novemberében az Északi sark—19 úszóállomás munkatársai egy hatalmas jég­táblán telepedtek le. A jégtábla akkora volt, hogy még egy nagy­város is elfért volna rajta. 1970. január 4-ről 5-re virradó éjjel azonban baj történt: a jégtábla több darabra szakadt. Az egyik ilyen letört jégtábla ,,szállítot­ta" a grönlandi partokhoz a szovjet sarkkutatók leveleit és térképeit tartalmazó faládát. + RÓMA: Csütörtökön eqy- millió olasz éoitőipari munkás kezdett nyolcórás országos sztrájkba. A munkások sztrájk­jukkal nyomatékot akarnak ad­ni a magasabb béreket biztosi­tó új munkaszerződés megköté­sét célzó követeléseiknek'. + TASKENT: Csütörtökön az üzbekisztáni Kizilkum sivatag­ban nyolcas erősségű földren­gést észleltek, amelynek epi­centruma 100 kilométerre észak­ra volt Buharától. Buharában 7-es erősséget, Taskentben pe­dig 4-es erősséget mértek. Anyagi károk és áldozatok nincsenek. + VIENTIANE: Kaysone Phomvihanh miniszterelnök el­nökletével ülést tartott a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya. A miniszterek megvitatták az ország belpoli­tikai helyzetét. A legfontosabb célkitűzések: a népi tömegek mozgósítása a nemzeti gazda­ság fejlesztésére, a mezőgaz­dasági munkálatokra való fel­készítés, a kereskedelem és a közlekedés további helyreállí­tása, az ellenforradalmárokkal vivőn harc továbbvitele, a köz- biztonság megőrzése. Pánikszerű eladások kezdődtek a milánói részvénytőzsdén, mivel a politikai életben újabb válság várható a kormány sorsát ille­tően. A vezető részvények árind exe 15 év óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt, a líra a ny ugat-európai valutákhoz és a dollárhoz képest egy százalékkal leértékelődött Gerencsér Miklós I? Emléke . * Zppw'v tiszta forrás 21. Fejfájdító gondot okozott a külpolitikai helyzet is. A Rá­kóczi személyének szóló tiszte­let távolról sem jelentette azt, hogy az uralkodók lelkesen siettek Magyarország támoga­tására. XIV. Lajos, a franciák valóban nagyszerű királya Magyarország felé azzal mutat­ta meg nagyságát, hogy mind­össze taktikai elemnek tekin­tette világpolitikai sakkhúzásai­ban. Gáláns szavakban bőke­zű, de segítségben a szószegé­sig megbízhatatlan. Érdemi tá­mogatós helyett néhány had­mérnököt, katonai tanácsadót küld és csekély pénzbeli segélyt folyósít. Rákóczi különös érzék­kel ismerte fel a belső helyzet és a diplomáciai összefüggések egymásra utaltságát. Hosszú évszázadok óta nem volt olyan magyar államférfi, aki úgy ér­tett volna a külpolitikához, mint ő. Kiutat keresve a bezártság­ból, Ráday Pált követségbe küldte a porosz udvarhoz és a svéd királyhoz, hogy lépjenek szövetségbe a függetlenségért küzdő Magyarországgal. Ausztriát sem lehetett ügyet­lenséggel vádolni. Mindig több vasat tartott a tűzben, meg­megújuló lépései alapos, fo­lyamatos értékelést igényeltek. Heister generális lett a császári haderők magyarországi főpa­rancsnoka. A Caraffa óta leg­vadabb tábornok a fenyegetés­re helyezte a bécsi hangsúlyt, így eleve kétségek támadtak Rákócziban az osztrák békülé- kenység iránt, de azért részt- vett az 1704. március 10-én kezdődő gyöngyösi fegyverszü­neti tárgyaláson. Kinyilvánítot­ta, hogy szabad királyválasztást, teljes politikai és gazdasági függetlenséget követel Ma­gyarországnak. Ha békét köt­nek, az csak Anglia, Hollandia, Svédország, Lengyelország ke­zessége melllett válhat lehetsé­gessé. Bécs elutasította a 25 pontba foglalt feltételeket, a tárgyalások megszakadtak, nem maradt más hátra, mint a fegy­verek további küzdelme. Az összes gond és teher el­lenére katonailag jó pozidó- kat vallhatott magáénak, ő ren­delkezett a kezdeményezés elő­nyösebb lehetőségeivel is. Igaz, Szatmárt, Nagyszebeni, Érsek­újvárt még a császáriak birto­kolták, mindhárom fontos stra­tégiai pont. Ezzel szemben az ország hatalmas összefüggő területein engedelmeskedtek fe­jedelmi szavának. Bercsényi Miklós eredményesen operált a Felvidéken egészen a morva határig. Annál megrendülteb­ben fogadta a hírt, hogy Hei­ster kiűzte a Dunántúlról Ká­rolyi Sándor csapatait. A megannyi sorsdöntő kér­désben kulcsszerepet játszott Dunántúl, amely nélkül nem lehetett helyreállítani a füg­getlen Magyarországot. Ugyan­akkor Bécs ezt az or­szágrészt tartotta az egész bi­rodalom egyik legféltettebb tartományának. Mivel a kuruc hadsereg zöme egészen más tájakról származott, érzelmi­leg kevéssé kötődött a nyugati vidékekhez. Rákóczi erélyesen adta tudtukra Dunántúlról szólván,, hogy „az is Magyar- ország, tartozunk érte vérün­ket ontani”. Április 25-én indul el sere­gével Eger alól délnyugati irányba és Taksonynál ér ki a folyamhoz. Az alig egy hó­napja átállt Forgách Simon generálist gyorsan Dunántúlra küldi, mert Heister időközben a Felvidékre vonult Bercsényi Miklós ellen. Csakhamar a nyugati országhatár közelébe érnek Dunántúlon is a kuru­cok, Pápa bevétele után csat­lakozik hozzájuk a város ura, gróf Esterházy Antal. A Rába és a Mura között az egész nyugati szegélyt ellenőrzik. Heister erre visszafordul, Rá­kóczi pedig a Dunántúlra rendeli Károlyi Sándort, hogy erősítse meg csapataival For­gách Simon és Esterházy An­tal seregét. Közben éjt nappallá téve dolgozik a fejedelem a Tak­sony alatti táborban. Nem csökken, sőt sokasodik a ter­hek súlya. Tovább mérgesedik a jöbbágyok és a: nemesek közti súrlódás. (Folytatása következik) Közlemény a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének a meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke 1976. április 6. és 8. között hivatalos baráti lá­togatást tett Magyarországon. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke szívélyes találkozón fogadta a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökét. Sztanko Todorov meglátogat­ta az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium Építés­gazdasági és-Szervezési Intéze­tét, a Magyar Optikai Műve­ket és megtekintette á buda­pesti Skála Nagyáruházát A miniszterelnökök kölcsö­nösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Átte­kintették a kétoldalú kapcsola­tok, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működése fejlesztésének fel­adatait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa az elmúlt évben, a Bolgár Kom­munista Párt XI. kongresszusa a napokban összegezte a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének eredményeit mind a két országban és körvonalazta a következő szakasz társadal­mi, gazdasági fejlődésének programját. A két kormányelnök megelé­gedéssel állapította meg, hogy a két nép hagyományos test­véri barátsága és együttműkö­dése erősödik és fejlődik az élet minden területén a mar­xizmus—leninizmus, a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján, a két nép, a szocia­lista közösség és a béke javá­ra. Hangsúlyozták, -hogy a Ká­dár János és Todor Zsivkov ve­zette párt- és kormányküldött­ségek rendszeres találkozói nagy jelentőségűek a gyümöl­csöző együttműködés fejleszté­sében. Megállapították, hogy a ma­gas szintű találkozókon meg­szabott gazdasági együttműkö­dési feladatokat sikeresen va­lósítják meg. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a hosszúlejára­tú kereskedelmi egyezmény elő­irányzatait teljesítették; az áruforgalom 60 százalékkal nőtt. A kormányfők hangsúlyozták, hogy a két ország kapcsolatait az egyeztetett népgazdasági tervek alapján fejlesztik az el­következő időszakban is. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény szerint a kölcsönös árucsereforgalom 1976—80 kö­zött jelentősen növekszik. A szakosított termékek részesedé­se az áruforgalomban eléri a 40 százalékot. Különös jelentő­séget tulajdonítanak a gazda­sági kapcsolatok korszerű for­máinak. Kiemelték, hogy az áruforgalom dinamikus fejlesz­tésével párhuzamosan folytatni kell a termelési együttműködés kiszélesítésére irányuló erőfe­szítéseket a gépipar, a vegy­ipar és a népgazdaság más ágazataiban. Mindez fontos hozzájárulás a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának végrehajtásához. A két kormányfő emlékezte­tőt írt alá a gazdasági és a műszaki-tudományos kapcsola­tok továbbfejlesztésének kérdé­seiről. A miniszterelnökök megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kulturális és tájékoztatási együttműködése tovább szélesedett és erősö­dött. Állandóan bővülnek a magyar és a bolgár nép köz­+ RÓMA: Csütörtökön Ró­mában a kora délelőtti órák­ban több, házilag készített rob­banó palackot dobtak a ke­reszténydemokrata pártnak a város szívében fekvő székházá- ta. A merénylet következtében két járókelő megsebesült, két kocsi lángbaborult. vetlen érintkezésének lehetősé­gei, a testvérvárosi és testvér- megyei kapcsolatok. Ezek, va­lamint az idegenforgalom fej­lődése fontos tényezői a két nép barátságának. Ä kormányelnökök megálla­pították, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség többi or­szága és valamennyi békesze­rető erő következetes és kitar­tó tevékenységének eredménye­ként megerősödött az enyhülés irányzata a nemzetközi élet­ben. Kiemelték annak szükséges­ségét, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten elfogadott záróok­mány elveit és ajánlásait az aláíró országok kormányai ma­radéktalanül megvalósítsák. Fi­gyelmet fordítottak arra, hogy egyes reakciós körök igyekez­nek nehézségeket gördíteni a helsinki szellem érvényesülése elé és kifejezésre juttatták el­tökéltségüket, hogy folytatják erőfeszítéseiket az európai biz­tonság és együttműködés meg­szilárdítására. A két miniszterelnök síkra- szállt azért, hogy a nemzetközi enyhülés folytatódjék és visz- szafordíthatatlanná váljék. Megállapították, hogy a poli­tikai enyhülést katonai enyhü­lésnek kell kiegészítenie. Alá­húzták, szükséges, hogy a kö­zép-európai haderő és fegy­verzet csökkentésére és a le­szerelésre irányuló tárgyaláso­kon olyan előrehaladás tör­ténjék, amely hatékonyan se­gíti a fegyverkezési verseny megszüntetését, valamint az ál­talános és teljes leszerelést. A kormányelnökök hangsú­lyozták, hogy a Szovjetunió kommunista Pártjának XXV. kongresszusa történelmi jelen­tőséggel bír mind a Szovjet­unióban folyó kommunista épí­tőmunka, mind a nemzetközi helyzet további javítása szem­pontjából. Külön kiemelték an­nak fontosságát, hogy a kong­resszus újból hitet tett a béke­program sikeres megvalósítása mellett, s újabb nagy jelentő­ségű kezdeményezéseket foga­dott el a békéért és a nem­zetközi együttműködésért, a népek függetlenségéért és sza­badságáért folytatott harc ér­dekében. Az új szovjet béke­program támogatása valameny- nyi ország és nép érdekében áll. Aláhúzták Leonyid lljics Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának jelentős érdemeit a nemzetközi feszültség csökken­tésében. A miniszterelnökök különös jelentőséget tulajdonítottak egy olyan szerződés megkötésének, amelynek célja az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban. A miniszterelnökök aláhúzták a szocialista közösség országai egységének és összeforrottsá- gának nagy jelentőségét, a Varsói Szerződés és a KGST kivételesen fontos szerepét a békés építőmunka feltételeinek biztosítása, a tagállamok sok­oldalú fejlődése, a nemzetközi béke és biztonság szempontjá­ból. A két miniszterelnök tárgya­lásai szívélyes és elvtársi lég­körben folytak le és megerő­sítették a teljes nézetazonos­ságot valamennyi megvitatott kérdésben. A találkozó hozzá­járult a két nép együttműkö­désének elmélyítéséhez, a test­véri barátság további megszi­lárdításához. Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hivatalos bará­ti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. + BUDAPEST: A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívá­sára csütörtökön néhánynapos hivatalos (látogatásra Budapest­re érkezett Abdul Razah El- Yaha, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet végrehajtó bi­zottsága politikai osztályának helyettes vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom