Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-05 / 95. szám

HÉTVÉGE A NAGYVILÁGBAN Szombaton százezres női tömegfelvonulás volt Rómában a sza­bad abortusz bevezetéséért. Elöl a transzparensen: „Döntsenek a nők” és „A feminista mozgalom a mi politikánk, hagyjatok sza­badon szervezkedni és harcolni!" —*­Egy tábornok hazatérése Viktor Jahontov élete kési regény. Lehet, hogy ez a mű önéletrajzi for­mában hamarosan meg is születik. A Moszkvában élő volt tábornok immár egy esztendeje nyugdíjas, van hót ideje arra, hogy visszaemlékezéseit papírra vesse. Egy éve nyugdíjas, Moszkvában él . .. Az ol­vasó bizonyára azt hiszi, tudja, hogy kiről van szó: egy él esztendős szovjet tábornokról. Csakhogy Vik­tor Jahontov a cári hadse­regben volt tábornok és a 95-ik évét tapossa. Életéről nemrég számolt be a Nye- gyelja című szovjet heti­lap. Származása, akár a ré­gi orosz hadsereg akárme­lyik tisztjéé. Sőt, nem is akármelyiké! Édesapja tá­bornok volt, anyai nagy­apja miniszter, ősei közé tartozott a Napóleon el­leni 1812-1815-i hadjárat két neves orosz hadvezé­re. Ennek megfelelően indult karrierje is. Elvégezte a pétervári kadétiskolát, a pavlovsrki tisztiiskolát, majd a vezérkari akadémiát, ha­marosan az egyik elitegy­ség, az Alekszandr Nyevsz- kij-ezred századparancsno­ka lett. Felvilágosult tiszt­nek számított: írni-olvasni tanította katonáit, műked­velő együttest szervezett ne­kik. II. MIKLÓS VACSORAVENDÉGE Egyébként élte a főváro­si tisztek mindennapi éle­tét. Bálokra, fogadásokra járt, kétszer volt a cár va­csoravendége, egyszer meg villásreggelire volt hivatalos II. Miklóshoz. Az első világháború ki­törése Japánban érte, aho­va a japán nyelv tanulmá­nyozására küldték. Azon­nal hazatért és a frontra kérte magát. Egy évig a 10. hadsereg hadműveleti osz­tályát vezette, majd Angliá­ba, Franciaországba küld­ték diplomáciai feladattal, azután Tokióban lett kato­nai attasé. Az 1917-j feb­ruári forradalom után haza­tért. Péterváron egykori elöl­járója, Alekszandr Ver- hovszkij (a Vörös Hadsereg Akadémiájának későbbi professzora) volt a hadügy­miniszter; a helyettese lett, akikor már tábornoki rang­I ban. Csakhogy a frontszol­gálat, a külföldi tapasztala­tok hatása alatt Johantov (akárcsak minisztere) ak­korra már meggyőződött arról, hogy Oroszország ér­deke mielőbb kilépni a há­borúból, békét kötni. Meg is próbált érte síkraszállni — posztjáról azonnal eltá­volították. Ezért aztán rokonszenvvel fogadta 1917 októberében a bolsevikok Békedekrétu­mát, de magát a szocialis­ta forradalmat nem értette, nem tudta elfogadni. Ja­pánba utazott, majd ami­kor a mikádó kormánya — tizenhárom másik imperia­lista kormánnyal együtt — hadba vonult Szovjet-Qrosz- ország ellen, az Egyesült Ál­lamokba települt át. AGITÁTOR AMERIKÁBAN Viktor Jahontov ízig-vérig orosz hazafi volt. Az Orosz­ország elleni intervenció idején hazája mellé állt és cikkeket kezdett írni Szov­jet-Oroszország védelmé­ben. Mint tapasztalt kato­na, felvilágosult, világlátott ember, mind többet gon­dolkodott azon, hogy miért támogatja az orosz nép a Vörös Hadsereget, hogy volt bajtársai — a cári hadsereg tisztjei, főtisztjei közül a legtehetségesebbek — miért harcolnak odaha­za a szovjetek hatalmáért. És Viktor Jahontovból, az orosz hazafiból fokozatosan Szovjet-Oroszország harcos híve lett. Cikkeket írt, elő­adásokat tartott Amerika- szerte a világ első munkás­paraszt államáról. Különö­sen értékes' és fontos volt ez a 20-as években, ami­kor az Egyesült Államoknak (a tőkés nagyhatalmak kö­zül utolsóként) nem volt diplomáciai kapcsolata a Szovjetunióval, s kevéssé jutott el oda az igazság arról, hogy mj történik a világ egyhatodán. ,,A Szov­jetunió és a Népszövet­ség", „Hogyan lehet együttműködni a Szovjet­unióval?” „A Szovjetunió külpolitikája" — ezekről a témákról tartott előadás-so­rozatokat a volt tábornok a Harward-, a Columbia-, a Stanford-egyetemen, a West Point katonai akadé­mián és másutt az Egye­sült Államokban. Közben Lenin műveivel ismerkedett, tanult. Olyan emberekkel kötött ismeret­séget, mint Thomas Mann és Albert Einstein, és fá­radhatatlanul írt, beszélt, dolgozott. 1936-ban meg­jelent könyvében világosan kimutatta: Japán hamaro­san megtámadja az Egye­sült Államokat. Kiváló is­merője volt Japánnak, könyvét abban az időben még sem vették figyelembe az amerikai vezető körök, s csak akkor értékelték igazán, amikor 1941 no­vemberében ez az esemény bekövetkezett. Abban ez időben azon­ban Jahontov hazája, a Szovjetunió már hadban állt a fasizmussal. A volt tábornok jelentkezett a washingtoni szovjet nagy­követnél: katonaként kíván harcolni hazájáért. A dip­lomata azonban úgy vélte: többet tehet az ügyért az Egyesült Államokban, mint a Szovjetunió, a szovjet— amerikai együttműködés propagandistája. KIEMELT NYUGDÍJ 1947-ben Viktor Jahon­tov (akkor már 66 éves volt) fordítói vizsgát tett az ENSZ-ben és a titkár­ság fordítói osztályának szerkesztője lett. Az 50-es évek elejének maccarthysta boszorkányüldözése, az Amerika-eílenes tevékenysé­get vizsgáló hírhedt bizott­ság azonban eltávolította onnan. „Russzkij Golosz" (Orosz Hang) címen hala­dó hetilapot alapított, an­nak hasábjain folytatta a Szovjetunióról szóló igaz­ság terjesztését. 20 évig állt a lap élén. 1975-ben fordult a szov­jet kormányhoz hazatérési engedélyért, amit szinte azonnal meg is kapott. 57 évi távoliét után most is­mét Oroszországban, a Szovjetunióban él. A kor­mány személyi (kiemelt) nyugdíjat állapított meg Nyolcvan éve született Latinca Sándor 1886. április 5-én látta meg a napvilágot Aradon egy szor­galmas, törekvő munkásember harmadik gyermekeként. A család mindegyik gyermek, így Sándor neveltetésére is nagy gondot fordított. Az 1906-ban érettségizett fiatalember az éveik folyamán szerte Európá­ban utazásokat tett. Hamaro­san hírlapíróként és vezető műszaki tisztviselőként dolgo­zik és már 1910-ben belép a Magyarországi Szociáldemok­rata Pártba. Az immár határo­zott elveket valló, külföldet járt, művelt fiatal férfit a vi­lágháborúban a Monarchia egyik legszebben dekorált tar­talékos tisztjeként látjuk vi­szont. Tulajdonosa a bronz, a kisezüst és a nagyezüst vitéz- ségi érmeknek (az ellenforra­dalom ezért osztogatta a „vi­tézi” címeket), a Károly csa­pat-keresztnek, mindkét Signum Laudis-nak, a koronás arany- érdemkeresztnek, írásbeli di­cséreteknek, — de hősiessége és bátorsága sem feledtetik a leveleiben megnyilatkozó éles háborúellenességét. A szociál­demokrata értelmiségiben be­ért az elszánt forradalmár. „Gyűlölöm . . . ezt a megfertő­zött társadalmi rendszert, amely idehozott engem” — ír­ja feleségének. Nem meglepő tehát, hogy aktívan vesz részt az őszirózsás forradalom eseményeiben. Ha­marosan megtalálja élete értel­mét: a szegényporasztok és a kisgazdák érdekeinek képvise­letét. A Földmunkások és Kis­gazdák Országos Szövetsége küldi 1919 januárjában Ka­posvárra titkárként, hogy irá­nyítsa és szervezze a föld né­pét. A nehézségek, a forradalmi helyzet megoldásának igénye készítették arra, hogy szerepet vállaljon a Somogybán már 1919. március 10-én az SZDP és a Munkástanács javaslatára megalakult háromtagú direk­tóriumban. (Véglegesen a ta­nácshatalom szilárdította meg ezt a megoldást később.) A testület irányította a megyei szocializálásokat, a 200 hold feletti birtokok termelőszövet­kezetté való átalakítását. La- tinca feladata volt a közellá­tás ügyeinek intézése is: a le­hetőségekhez képest megoldot­ta Kaposvár és a vidék termék­cseréjét. A sokasodó ellenfor­radalmi megmozdulások azon­ban szükségessé tették a di­rektórium felszámolását és a kormányzótanácsi biztosi in­tézmény bevezetését a megyé­ben. A tanácskormány Latinca Sándort nevezte ki erre a tisztségre. Latinca politikai ér­zékét dicséri, hogy a proletár- diktatúrát ésszerű kompromisz- szumok és célravezető, rugal­mas megoldások segítségével gyakorolta. A válságos napok­ban nyugalmat és határozott­ságot mutatott. Egész tevé­kenysége arra irányult, hogy megnyerje és megtartsa a fa­lusi szegénységet, a paraszt­ságot a munkásosztály ügyé­nek. De az ellenforradalmi terror őt sem kímélte. Bár a helyi bí­rósági szervek először nem ta­lálták bűncselekmény hiányá­ban megbüntethetőnek, az időközben Kaposvárra érkező Prónay különítmény tisztjei 1919. szeptember 17-én a Ka­posvár melletti Nádasdi erdő­ben bestiális körülmények kö­zött meggyilkolták. F. T. ♦ KHARTUM: N. A. Basira oltábarnagynak, a szudáni né­pi fegyveres erők vezérkari fő­nökének meghívására hivatalos baráti látogatásra Khartumba érkezett a szovjet fegyveres erők küldöttsége, élén V. Ku­likov hadseregtábomokkal c szovjet fegyveres erők vezérkari főnökével, a szovjet honvédel­mi miniszter első helyettesével. Khartum repülőterén a szovjet küldöttséget N. A. Basira altá­bornagy, valamint a szudámi hadsereg több magasrangú parancsnoka és F. Fedotov, a Szovjetunió khartumi nagykö­vete fogadta. Ma összeül a libanoni parlament Frangié megy? Április 2., a fegyvernyugvás meghirdetése óta Libanonban szünetelnek a fegyveres össze­csapások. Az ország nemzeti­hazafias erői a tűzszünetet ab­ból a meggondolásból kiin­dulva fogadták el, hogy lehe­tővé tegyék a köztársaság új elnökének megválasztását. Szalem volt libanoni minisz­terelnök szombaton Damasz- kuszban járt, ahol Asszad köz- társasági elnökkel és más Szí­riái vezető személyiségekkel ta­lálkozott. A beirúti sajtó szerint a találkozón megvitatták a tűz­szünet után Libanonban kiala­kult helyzetet és véleményt cse­réltek a válság rendezéséi szol­gáló további erőfeszítésekről. Közben Libanonban intézke­déseket dolgoznak ki a par­lament zavartalan munkájának szavatolására. A parlament a tervek szerint hétfőn ül össze, hogy módosítsa az alkotmányt, s ezzel lehetővé tegye az új el­nök megválasztását még a je­lenlegi államfő hivatali idejé­nek lejárta előtt. A libanoni sajtó nagy figyel­met szentel a TASZSZ Wa­shingtonból küldött jelentésé­nek. Mint ismeretes, ez a je­lentés tudtul adta, hogy a Szovjetunió felvilágosítást kért az Egyesült Államoktól azokkal a hírekkel kapcsolatban, ame­lyek szerint az amerikai hadi­tengerészeti flotta hajóit a li­banoni partok felé irányították. Az erről szóló TASZSZ jelentés­ről valamennyi vezető libanoni lap feltűnő helyen számol be. Az izraeli hadsereg folytatja fegyveres provokációit Libanon ellen. Szombaton az izraeli tü­zérség két órán át lőtte a Li­banon déli részén lévő Kfar- Kala falut. Két izraeli helikop­ter az ország déli területei fe­lett felderítő repülést végzett. ♦ Spanyolország Tüntetések, letartóztatások Szombaton csak az éjszakai órákra állt helyre a rend Mad­rid központjában a több ezer résztvevővel lezajlott tüntetést követően. Mint jelentettük, az általános amnesztiát követelő és kormányellenes jelszavakat kiáltozó felvonulókra hatalmas rendőri erők támadtak, a könnygázbombákkal, vízfecs­kendőkkel, gumibotokkal, riasz­tó lövésekkel támadó rendőrök ellen a tüntetők autókból emelt barrikádak mögött ke­restek menedéket. Nemhivatalos becslések sze­rint körülbelül 150 tüntetőt le­tartóztattak. Köztük volt Juan Antonio iBardem világhírű film­rendező („Egy kerékpáros ha­lála", „Isten hozta, mr. Mar­shall"), Francisco Sauquillo neves ügyvéd, aki számos bal­oldali személy védelmét látta el és Ramon Tamanes közgaz­dász, a madridi egyetem hala­dó gondolkodású professzora. A madridihoz hasonló, bár mértékét tekintve kisebb tün­tetés zajlott le szombaton este Barcelonában is. A brutálisan fellépő rendőrség a barcelonai demonstráció résztvevői közül is többeket letartóztatott. A katalán fővárosban vasárnap estére újabb nagy kormány- ellenes megmozdulást tervez­nek, amelynek résztvevői de­mokratikus szabadságjogokat, amnesztiát és autonóm kor­mányt követelnek. A vasárnapra virradó éjjel három pokolgép robbant Bil- baóban, súlyos károkat okozva olyan személyek üzleteiben, akik közismerten a baszk na­cionalista erőket támogatják. + TBILISZI: Autósztráda épí­tését kezdték meg a nagy Kaukázus-hegységben. Az út­vonal a legnehezebb terepvi­szonyok között 2200 méter ma­gasban húzódik majd. Itt épí­tik lel a Szovjetunió leghosz- szabb alagútját. Az új autó­sztráda lesz a legrövidebb út­vonal Észak- és Dél-Oszétlöld között. ♦ BELFAST: Észak-irország- ban ismét bombák robbannak. Szombaton hatalmas robbanás rázta meg a lőváros, Beilast katolikus negyedét, ahol az egyik kávéházban szélsőséges protestánsok pokolgépet he­lyeztek el. A robbanás 38 em­bert megsebesített, közülük hatot súlyos állapotban szál­lítottak kórházba. ♦ WASHINGTON: Az Egye­sült Államokban vízre bocsátot­ták a „Memphis" nevű új atom­tengeralattjárót. Mint az ÁP közli, a csaknem 225 millió dol­lár építési költségű új tenger­alattjárót 1977 első felében bo­csátják az amerikai haditenge­részet rendelkezésére. + PÁRIZS: Anvar Szádot egyiptomi elnök, oki háromna­pos magánlátogatáson tartóz­kodik Franciaországban, vasár­nap Párizsban sajtóértekezle­tet tartott. Kijelentette, hogy Giscard d'Estaing francia el­nökkel szombaton és vasárnap több nemzetközi kérdésről ta­nácskozott. S eközben érintet­ték a libanoni helyzetet is. El­mondotta, hogy Franciaország felajánlotta jószolgálatait a li­banoni válság ügyében és ő a maga részéről üdvözli a fran­cia kezdeményezést. Argentína Terrorhuliám A végleges adatok szerint húszra emelkedett az Argentí­nában szombaton meggyilkolt személyek száma. A nyugati hírügynökségek arról számol­nak be, hogy a szombaton Buenos Aires külvárosában megtalált 16 holttesten és a Cordoba tartományban kivég­zett perui férfin kívül az észak­argentínai Tucuman tartomány­ban lezajlott összetűzések so­rán két gerilla és egy katona is életét vesztette. Az argentin kormány szabad eltávozást biztosított annak a 26 fős családnak, amelyet szélsőjobboldali terroristák fel­vettek feketelistájukra. A csa­lód rokonságban áll egy 1972- ben megölt baloldali vezetővel. A Reuter értesülése szerint a család Mexikóba távozik. A New York Times szombati száma vezércikkben foglalkozik oz argentin fordulattal. A cikk­író összehasonlítja a jelenlegi argentin kormányt az 1973- ban Chilében hatalomra jutott katonai juntával. Az amerikai polgári lap Videla tábornok bejelentéseit a baloldallal, és általában a munkásokkal szem­ben toleránsabbnak ítéli meg, mint a chilei junta eljárásait. „A békülékeny magatartásnak óriási jelentősége van abból a szempontból, hogy Argentina előtt nagy feladatok állnak, ha meg akarja újítani az ország kaotikus, infláció-tépázta gaz­dasági életét” írja a New York Times. + NEW YORK: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára aggo­dalmának adott hangot az újabb szovjetellenes provoká­ció, a Szovjetunió állandó ENSZ képviseletének épületére leadott lövések kapcsán. Wald­heim egyúttal kijelentette: elé­gedettséggel fogadta Ford amerikai elnök nyilatkozatát, amelyben elítélte ezt a bűnös akciót. ♦ MONTREAL: Több mint 1200 család volt kénytelen el­hagyni otthonát Montreal tér­ségében, az egyre súlyosabb méreteket öltő tavaszi áradá­sok miott. Az anyagi károk jelentősek. Hétfői □ Rövid határidőre vállalunk BETÉTEDZÉST NEMESÍTÉST * >i FOSZFÁTOZÁST MAXIMÁLIS MÉRET: 350x 150x 150 mm Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 8201 VESZPRÉM, VIOLA UTCA 12. TELEFON: 13-470. TELEX: 03-22-03.

Next

/
Oldalképek
Tartalom