Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-28 117. szám
1976. április 28., nerd« Pünamait napio 3 Fellépési lehetőség minden csoportnak M folyamatos munkálkodás a cél Az amatőr művészeti mozgalom új rendszere A Baranya megyei Tanács közművelődési bizottsága április 6-i ülésén állást foglalt az amatőr művészeti mozgalom egész megyére és valamennyi művészéti ágra (csoportra, szakkörre) kiterjedő új bemutató rendszerének meghirdetése mellett Ennek a fölépítését a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó Pécs város Tanácsa közművelődési csoportjával együttműködve Mezei József előterjesztésében dolgozta ki. A közművelődési bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Rövidített szövegét ismertetjük az alábbiakban. Ösztönző Az új bemutató rendszer elsősorban azoknak a művészeti csoportoknak kíván nagyobb, rendszeresebb bemutatkozási teret biztosítani, amelyek kedvezőtlenebb körülmények között dolgoznak. ösztönzőnek szánják, amely folyamatos munkálkodásra serkent. A bemutató rendszer alkalmazkodik az országos minősítő rendszerhez; a kettőt egymást kiegészítő folyamatnak tekinti. Országos minősítésre azonban csak azokat a megyei bemutatón szereplő csoportokat javasolják, amelyek e bemutatkozáson kiváló, jó, vagy megdicsért (dicséretes) kategóriát érnek eL Törekedni kívánnak arra, hogy lehetőleg minden működő csoport a bemutatók valamelyik szintjén föllépjen. Az új bemutatórendszer tehát - az általános iskolai csoportokon kívül - minden művészeti együttesre, csoportra vonatkozik. A bemutató sorozat felfelé menő rendszerben zajlik le. Azonban ez nem verseny, hanem bemutató, ahol nem a helyezés, hanem a szakmai értékelés a fontos. Három lépcsőben I. Körzeti bemutatók. Körzeti (kerületi) szinten szerveződnek. Járási zsűri értékeli a produkciókat. A bemutatók .komplex jellegű, szerkesztett, műsoros bemutatók, közönség előtt Idejük; 1977. február. K. Járási-városi bemutatók. A továbbjutó együttesek járási szintű bemutatóját járási székhelyeken vagy kijelölt bázis- intézményekben rendezik meg. Ez is szerkesztett műsor keretében, nagyközönség előtt zajlik. Megyei, azonos összetételű zsűri értékeli. Időpontja: 1977. április. Ifi. Megyei szintű bemutató. Néhány szakág összevonásával - szakági jelleggel - rendezik meg. (Kórusok — zenekarok; irodalmi színpadok - báb- csoportok; tánccsoportok — pávakörök.) Pécsett, illetve megyei bázisintézményekben kapnak helyet, 1977. október-novemberben. A bemutatókon megyei, illetve a Népművelési Intézet által kijelölt szakemberek értékelik a produkciókat. A különböző bemutatókról nem helyezés alapján, hanem meghívással jutnak tovább a csoportok a magasabb szintű bemutatókra. A megyei jó, kiváló, illetve megdicsért együttes országos minősítésre mehet. A bemutató rendszerhez kapcsolódó országos minősítéseket minden páros évben (tehát iegközelebb 1978-ban) rendezi meg a Népművelési Intézet. Ezek állandó színhelyei például a diákszínpadoknál Csurgó, Debrecen, Szentes; gyermekszínpadok, kamarakórusok részére: Pécs; a pávaköröknek Veresegyháza; a tánccsoportoknak Budapest stb. Következően az amatőr művészeti bemutatókat ez új rendszerben minden páratlan évben kell megrendezni, s ennek páros évben az országos minősítések egyenes folytatásai lehetnek. A bemutatókat feli kell használni a kis-csoportvezetők továbbképzésére. bemutató rendszere az előzőekhez hasonlóan fölmenő rendszert kíván meg, kiállítások formájában. A kiállításra amatőr művészek egyénileg is nevezhetnek. Az amatőr művésze'i együttesek bemutató rendszerét 1976. szeptember elsejéig, a nem előadóművészeti szakágak bemutató rendszerét 1977. február elsejéig hirdetik meg hivatalosan, és részleteiben is. W. E. Tévéfesztivál Miskolcon Dokumentumfilmek, riportfilmek, onimációs produkciók, az elektronikát felhasználó tévéalkotások kerülnek a zsűri és a közönség elé azon a seregszemlén, amely május 10-én kéz. dődik Miskolcon. Ebből az alkalomból kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Televízióban, amelyen az illetékesek elmondták: most első alkalommal nyílik mód arra, hogy az Avas-alji városban kizáró- I lag tévéprodukciók kapjanak fórumot, hiszen eddig a mozifilmekkel közösen illesztették őket a seregszemle műsorába. A rendezők megállapodása szerint ezután minden második évben szervezik meg Miskocon a tq- véfesztivált Veszélyes férfiélet 7 n nők és férfiak életkora Ellenállóbbak a nők? Csaknem az egész civilizált világban bebizonyosodott, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Mi magunk is tapasztalhattuk, hogy társasutazásokon, üdüiőkben jóval több idősebb magányos nőt ta'áhink, mint egyedülálló idősebb férfit Régebben a különbség csupán két-három év volt, de ez a szám egyre növekedni kezdett, és az utóbbi időben már öt-hat év lett a gyengébb nem javára. Legkifejezettebb a különbség a Szovjetunióban, ahol a nők átlag nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban ugyanokkor csupán hat év különbség mutatkozik a nők javára. A születésnél máris érdekes dolgok derűinek ki. 162 halvaszületett fiúgyermekre csupán Gálaest A megyei összevont szakági bemutatók zárásaként a legjobb együttesek gálaműsort adnak pécsi színhellyel, szerkesztett műsoros est keretében, nagy közönség előtt — lehetőleg a Pécsi Nemzeti Színházban. Ennek időpontja 1977. december. Az országos minősítésre nem kerülő együtteseknek szereplési lehetőségeket biztosítanak: megyei rendezvényeken; a művelődési autó körműsoraiban és kétévenként a megyei délszláv, illetve német nemzetiségi napokon. Alapszinten és középszinten a résztvevő együttesek emléklapot; megyei szinten pedig plakettet és a minősülő csoportoknak (a különböző intézmények, gazdasági egységek, szervezetek felajánlásaiból) jelentősebb pénzbeni jutalmat, illetve nívódíjakat célszerű kiadni. A csoportok elbírálása elsősorban színpadi produkciók alapján történik, de megítélésüknél latba esik a belső nevelő munka is. A kettőt együtt értékelik, óm egyik sem helyettesítheti a másikat Egyéb szakágak A nem előadóművészeti szakágak (fafaragás, diszitö művészet, fotó, képzőművészet) Két kiállítás A Ságváni Endre Művelődési Ház ifjúsági klubjában két fiatal alkotó, Jakab Erzsébet, és Ürmös Péter kiállítása várja az érdeklődőkét. Mindketten a Tanárképző Főiskola hallgatói. Jakab Erzsébet faliszőnyegeivel mutatkozik be. Színes, dekoratív hatású figurális textiljei közül különösen szép a kék színre épített „margaréták" és a színeiben visszafogott, archaizáló hatású „Szentendrei sír”. Az „Ormánsági kopjafa” c. pirosban fogalmazott szőnyege eredeti ormánsági motívumokat tartalmaz. Ormos Péter 12 grafikai lapot állított ki. A grafikai műfaj számos technikai megoldása közül a fa-, linó- és papírmetszet, monotypiát a toll- és Hazánk gazdasági fejlődése 1750 és 1948 között A nagy változások korszaka Beszélgetés Rúzsás Lajossal, a történettudományok doktorával A Babits utcai ház belső szobája tele könyvvel, kézirattal, apró cédulákkal. Ezek az apró papírlapok számos feljegyzést adatot _ tartalmaznak. Az apró adatok összesűrűsödnek, összetapadnak, s mint nagy egész létrehozzák azokat a kisebb-nagyobb tanulmányokat amelyeknek száma már felülmúlja az ötvenet Ezeknek szerzője, szerkesztője: dr. Rúzsás Lajos, akinek doktori értekezése Magyarországon 1750 és 1848 közti gazdasági fejlődéséről kíván összefoglaló képet nyújtani. —■ Milyen koncepció alapján, szerkezeti megoldással alkotta meg mostani művét? — kérdezzük dr. Rúzsás Lajostól. — Feladatomat hármas alapra építve próbáltam megoldani. Építettem a marxista történettudománynak azokra az eredményeire, amelyek megmutatták, hogy az állami gazdaságpolitika 1790. és 1848. között mennyiben mozdította elő a feudalizmus méhében a kapitalista termelésmód kibontakozását. A hazai és a nemzetközi várostörténeti kutatás anyaga is támogatott abban, hogy vizsgálni tudtam annak szerepét a városok, a kapitalizmus kifejlődésében. És mivel ez utóbbi időben az európai gazdaság- és társadalomtörténet egyik központi problémájává vált az ipari forradalom kérdése, ennek a mezőgazdaság fejlődésére, az iparral összefüggő következményeire, a mezőgazdasági technikára, az ipari töke keletkezésére, a találmányokra, újításokra, az üzemszervezésre vonatkozó száecsetrajzot alkalmazza nagy kedvvel. Érdekes felfogásban jeleníti meg papirmetszetén a képzőművészet egyik kedvelt témáját, a világirodalomból kölcsönzött Don-Quijote figuráját, aki ürmös Péter metszetén kerékpáron rohamozza az ábrándok V'lágát. Tollcl rajzolt portrécsoportja a karakter-formálás érdekes folyamatát illusztrálja. Említést érdemelnek még a linóleumba metszett Ka- levala-illusztrációk, amelyek drámai erőt hordozó, vertikális kompozíciók. A kiállítás a hó végéig tekinthető meg, naponta 15-től 19 Aráig. Századunk legtragikusabb korszakáról, a németországi fasizmus kibontakozásáról ad dokumentatív képet John Heart- field német fotóművész kiállítása a Ságvári Műv. Házban. John Heartfield a 30-as évek európai művészetének kiemelkedő egyénisége, akiről többek között Bertolt Brecht így nyilatkozik: „John Heartfield a legszámottevőbb európai művészek egyike, Egy önmaga kialakította területen, a fotomontázs területén dolgozik. Ezen új művészi eszköz segítségével gyakorol társcdalomkritikát. Tánto- ríthatatlanul a munkásosztály oldalán leplezi le a weimari köztársaság háborús uszítást." John Heartfield emigrációba kényszerült a hitleri fasizmus ideje alatt. Az USA-ban élt haláláig. Kiállítása, a 34 tablóból álló kópia-anyog, május 5-ig tekinthető meg. mos eredményét felhasználtam a munka során. — Mi volt műve kiinduló pontja? — A gazdasági fejlődés egyenlőtlensége gondolatából indultam ki. Azt próbáltam kideríteni, hogy az ország egyes tájai mint léptek be a tőkés termelés kibontakozásával kialakuló országos piacba. Munkám igyekszik rámutatni azoknak a fejlődésbeli különbségeknek az okaira, amelyek olyan nagy szerepet játszottak nemcsak a reformkor qazdasá- gi életében, hanem kihatottak a korszak társadalmi viszonyaira és politikai küzdelmeire is. Az összehasonlítás érdekében figyelembe vettem a szomszédállamok gazdasági fejlődését is. — Hány részre bontotta értekezését? — Négyre. Az elsőben o feudalizmus válságáról és a kapitalizmusnak az 1790—1848. közti időben való kibontakozását elősegítő gazdaságpolitikáról szólok, majd a kereskedelemnek a XVIII—XIX. század fordulóján történt hatalmas változásairól írok, végül a mezőgazdaság és az ipar kerül sorra. — Témájával kapcsolatosan a Habsburg-monarchia szerepéről ellentétes vélemények alakultak ki. Mi az ön felfogása? — A Habsburg abszolút monarchia a XVIII. század második felében külkereskedelmét igyekezett fokozni. Iparát, különösen a bányászatot és a manufaktúra-ipart erősítette, a mezőgazdaságot pedig — teljesítőképességét növelve — az előbbi kettő fejlesztésének szolgálatába állította. Magyarországgal szemben a fejlesztést a mezőgazdaságra korlátozta, annak mezőgazdasági nyers- anya_2.ellátó szerepet szánta. Az iparnak és a kereskedelemnek az osztrák örökös tartományok javára végrehajtott monopolizálása ellenére Magyarországon hasznos reform- intézkedéseket hajtott végre. A francia forradalom hatásától megrettenve azonban a bécsi udvar reakcióssá vált. — A magyar társadalmi osztályok hogy viselkedtek a tárgyal'. időszakban? — A nagybirtokos arisztokrácia a reakciós abszolutizmus éveiben is élvezte az abszolút uralkodók támogatását. Csak annyiban fordult vele szembe, hogy a birtokain termelt áru- mennyiséget értékesíthesse, s ezért az örökös tartományok és Magyarország közti vámhatár eltörlését kívánta. A robot vagy dézsma eltörlésében viszont az „arisztokrácia romlását” látta. — fs Széchenyiek? — Széchenyi és osztályának néhány tagja felismerte, hogy a fejlődés nemcsak az ősiség eltörlését követeli, nemcsak a szabad földtulajdont, hanem a szerződéskötésre feljogosított szabad, törvény előtt egyenlő személyeket is. E két fogalom azonban ekkor már a polgári, a tőkés állami berendezkedés alapkövetelménye volt. — A belső piac fejlesztése megkövetelte az ipari termelés kiszélesítését. Volt-e ennek akadálya? — Igen. A termelés kiterjesztése megindította a céhtagok közti versenyt, amelyet a céhek ki akartak küszöbölni. A haladó középnemesség és az értelmiségi kisnemesség közigazgatási intézkedésekkel a céhtagok számát növelte, másrészt a céhen kívüli iparűzést is lehetővé tette, de a céhek eltörléséig nem jutottéi. A céhek tiltakozása ellenére is a reformnemesség szabaddá tette a gyáralapítást — Nyilván a kereskedelem szervezetének kiépítése is akadályokba ütközött. — A kereskedők számának növelése a szab. kir. városok tanácsától, a megyétől, illetve a földesúrtól függött. A konkurenciától félve a céhek és a kereskedőtestületek nehezítették a kereskedők számának növelését. A reformnemesség azonban kivívta a kereskedői tevékenyséq szabad folytatását Törvényeik azonban közel sem hárították el az akadályokat a gazdasági fejlődés elől. Ehhez 1848-nak kellett jönnie. — Végezetül megkérdezzük, nyomtatásban is olvasható lesz-e értékes tanulmánya? — A készülő 10 kötetes Magyar történet 5. kötetében lót napvilágot e munkám. (-thisz) 100 halvaszületett leánygyermek esik. Ennek ellenére élve- születéskor még mindig a fiúgyermekek vannak többségben. Ez a különbség azonban lassan kiegyenh'tődik. Mire a két nem képviselői elérik a 20—25. életévet, már egyenlő az arányuk. Ez az egészséges arány később, különösen idős korban a nők javára tolódik el. (gy Raymond Pearl biológus egyszer kiszámította, hogy 100 000 élveszületett leánygyermekből 2281 a 90 évet vagy még magasabb kort is elért. 100 000 élveszületett fiúgyermekből viszont csak 1523. A dók és férfiak biológiai és életmódi különbségeire vonatkozóan alapos tanulmányokat végeztek. Vannak, akik azt állítják, hogy a modem civilizáció az életmódot illetően a nőknek kedvez, s ezért hosz- szabb az átlagos életkoruk. Hozzáteszik, hogy a modern technika a nők erejét nagymértékben megkíméli. Azt is tapasztalták, hogy a nők a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a férfiak. Másrészt a leánygyermekek és a nők sokkal kevésbé vannak az élet folyamán veszélynek kitéve, mint a férfiak. Megfigyelték, hogy az állatvilágban is túlélik a nőstények a hímeket. Talán az olasz tudósok járnak legközelebb az igazsághoz, akik szerint a különbség biológiai okokra vezethető vissza. A női szervezet könnyebben alkalmazkodik a külső körülményekhez. Német tudósok a világháborúra utalnak, amely több férfit követelt, áldozatul, mint nőt Igenám, csakhogy a nők olyan országokban is tovább élnek, amelyek nem viseltek háborút. Más a helyzet a kevésbé civilizált országokban, és a primitív népeknél, ahol a nők életereje gyorsan kimerül. Nehéz munkát végeznek, korán kötnek házasságot, és a túlságosan gyakori szülés időelőtti öregedést okoz náluk. Ráadásul hátrányos társadalmi helyzetben vannak. Ami a férfiakat illeti, az ő életük különböző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ártalmak, és a foglalkozási betegségek több férfit sújtanak, mint nőt. A férfiak között különösen elterjedt az alkoholizmus, és egyéb káros szenvedély, amely növeli a különböző betegségekre való hajlamosságot. A mai foglalkozással járó rohanás, tülekedés, a pénz utáni hajsza, az állandó feszültség megrövidíti a férfiak életét Korunk egyik legelterjedtebb betegségében, a koszorúér bán- talomban sokkal, de sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a keringési betegségekkel, mindenekelőtt a vérnyomásos betegségekkel, és a koszorúér bántalmakkal szemben érzékenyebbek. Hogy ez miért van így, azt nem tudja senki.. Egyes francia tudósok viszont úgy vélik, hogy a férfiak közül elsősorban azért halnak meg olyan sokan, mert iszákosak. Az emberi élet, hála a modern higiénének, a javuló szociális helyzetnek, és az orvos- tudomány fejlődésének, meg- hosszabodott De hogy a nők miért vannak az élettartam tekintetében előnyösebb helyzetben, mint a férfiak, erre a kérdésre a kutatók még nem adtak végleges és elfogadható választ /
