Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-26 115. szám
Hétfőtől hétfőig Az elmúlt héten részt »ettem o zobáki „József Attila" fejtési szocialista brigád ünnepségén. Megyénkben öt szocialista brigád nyerte el a most első ízben kiosztásra kerülő Magyar Nép- köztársaság Kiváló brigádja címet, s közülük az első ünnepélyes átadásra Zobákon került sor. Mint a többi szocialista brigád, ők is már régóta végzik becsülettel és kima gasió termelési eredményeket elérve munkájukat. Az ünnepségen mondta róluk az üzem vezetője: nélkülük Zobák bánya nem érhetne el sikereket a termelésben, hogy műszak teljesítményüket mind a mai napig nem tudták túlteljesíteni. Sok kitüntetést, elismerést, jutalmat kaptak már, mégis minden esetben amikor találkoztam velük, azt tapasztaltam, hogy nem elsősorban ez készteti őket a jó munkára, a szocialista bri- gádokra jellemző közösségi szellem kialakítására. Évek hosszú sora alatt értették meg, hogy mit jelent szó mukra szocialista brigád tagjának lenni. Még ma is van olyan köztük, aki 17 éve, az alapítás óta tagja a brigádnak. Erős közösség ez, mely nem hagyja magára sem a munkában, sem az egyéni életben tagjait, segit, összefog, mikor mire van szükség. Nevel, oktat, fejleszt ez a közösség, mindig valami újra törekszik, mely elöreviszi a munkát, kibontakoztatja a tagok képességeik Munkatársak, barátok ők, több mint nyolcvanon, akik jól ismerik egymást, mindent tudnak társaikról, a munkában, az életben félszobákból is megértik egymást Nem egyszer lapozgattam brigádnaplójukat, a munkasikerekről szóló bejegyzések, a társadalmi munkák kimutatásai, tanulás, olvasás, művelődés, közös szórakozások felsoro lása, a rászoruló bányász- gyermekekkel való törődés, mind bizonyítja, hogy valóban megértették és megva lósitják: szocialista módon dolgozni, élni. Ők most a legjobbaknak szóló elismerést kapták, de sok brigád van már a megyében, mely hozzáiuk hasonló eredményekről tud számot adni. Nem a fényes kitüntető sért, nem a pénzért teszik mindezt, de azért velük együtt hadd állapíthassam meg, hogy a jól végzett munkáért elismerésben, dicséretben részesülni talán a legjobb érzések egyike. Megyénkben is a május elsejét megelőző napokban sokaknak van részük ebben. Az öröm mellett a kitüntetés egyben lelkesít, új eredmények elérésére serkent mindenkit. Szocialista brigádjaink, kiváló vállalataink dolgozói tudják, hogy a szocialista munkaverseny elszakíthatatlan a munkától, mely nem fejeződhet be a megérde melt kitüntetések, jutalmak átvételével, hanem új lendülettel kell, hogy tovább folytatódjék. Bizonyítja ezt az egyik élenjáró vállalat, az Ikarusz gyár dolgozóinak példája is, akik magas kitüntetésük odaítélésével egyidejűleg tették közzé új vállalásaikat, mellyel az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását kivárnák maradéktalanul elősegíteni. Példájukat bizonyára sokan követik majd az országban! Köszöntjük az élenjárókat, kívánunk nekik újabb munkasikereket, a május elsejei felvonulásokon büszkén emelhetik magasra az elismerést jelképező kitüntetéseket, vörös zászlókat! Mitzki Ervin Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik Pécs: Gyürüfűiek találkozója Kőszeg: György-napi szőlőfestés György napjához is több magyar népszokás kapcsolódik. A legismertebb a pásztor élettel függ össze. Régen Szent György naptól Szent Mihályig, vagyis április 24-től október 25-ig szólt a pásztorok szerződése. Minden évben György napján hajtották ki az országban a jószágokat a legelőre, ahol egész nyáron kinnmaradtak, s csak Mihály napján hajtották be őket. Ez a szokás annyiban maradt fenn, hogy ha nem is napra pontosan, de ma is ez idő tájt hajtják ki az állatokat a friss zöld fűre. Szép György-napi hagyományt ápol Kőszeg város Tanácsa, a mai napig. Kétszáznegyvenegy évvel ezelőtt, 1735. április 24-én, Szent György napján a hegyőrök ünnepi ceAkár egy érettségi találkozó. Gyors névsorolvasás, ki hiányzik, ki halt meg, kiből mi lett azóta. Ez a rendezvény mégis furcsa volt. Furcsa, mikor egy falu elfér egy négyszáz négyzetméteres terem kupolája alatt. A kezdeményezés úttörő jellegű: Gyürüfű, az egykori Baranya megyei község lakói, állami, gazdasági vezetői elhatározták, hogy a helység megszűntével kapcsolataikat, összetartozásuk érzetét nem szüntetik meg. Szombaton este a pécsi Nádor étterem kupolatermében gyülekezett Gyürüfű ap- raja-nagyja. Mióta csak a szél kószál az egykori utcák között, ez volt az első találkozásuk. Fényképeket nézegetnek, a múlt után kutatnak. Ez nem az én házam — mondja — egy idősebb férfi. Az emlékek elmosódnak: mikor megnézi jobJubileum a fodrászoknál- Az ágazat kiváló vállalata Szebben nem is ünnepelhette volna fennállásának 25. évfordulóját a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet, mint a könnyűipari miniszter „Az ágazat kiváló szövetkezete" kitüntetésével. Tegnap délelőtt a KISZÖV kultúrtermében Bárdosi László, a szövetkezet elnöke az egybegyűlt ünneplők előtt ismertette az elmúlt év eredményeit A 700 fős kollektíva több mint 2 millió forintos nyereséggel zárta 1975-öt, s nagyot léptek a minőségi szolgáltatás területén. Az ünnepségen, ahol megjelent Haász József, a KISZÖV elnöke, dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője adta át a kiváló szövetkezet kitüntetést. Ketten — Peti Lajos és Döme Istvánná — a Könnyűipar kiváló dolgozója lettek. Mohács: Gyárkéményt bont a „bambino1 , ff Gyárkéménybontást az ország egész területén vállalok! Ilyen szövegű újsághirdetésre ütöttük föl a fejünket a minap. Láttunk már lakótömbök közé ékelődött fölrobbanthatatlan kéményt, vagy olyat, amely mellől rég világgá költözött a gyár. Ezeket az építményeket valakinek le kéne bontania, s úgy látszik, végre akad vállalkozó. A vállalkozás gazdáját nehéz előkeríteni. Mohácsi albérletében két napja nem látták, úgy tudják, a benzinkútnál házat bontat. A kútnál egyetlen ember lézeng a romok között, végül mégis előkerül Erdős Gyula. — Olaszországban kezdtem a kéménybontást — meséli —- 1957—58 között. Előtte két évig Bariban, egy profi ökölvívóklubnál voltam „bambino". Hordtam a spongyát, narancsot Nenni meg Brillari Gisopino számára. Firenzében csábítottak ót a kéményes céghez. Kicsit veszélyes, de megéri, mondták és vállaltam. — Itáliában hány kéményt bontott? — Úgy emlékszem tizet. A legnagyobb a szicíliai Messiná- ban volt: 84 méteres. Általában nem robbantunk, hanem kidöntjük a kéményt. Félig körülvágjuk, két ember középről kezdi bontani, közben a kibontott részt keményfával aládúcoljuk. Mikor kész, kis benzinnel meglocsoljuk a fát és meggyújtjuk. Amint elég, az építmény saját súlyától kidől. Ez a legveszélyesebb; volt már hogy Húszéves a Liszt Ferenc Zeneiskola Ismeretes, hogy Liszt Ferencet baráti szálak fűzték Szek- szárdhoz. A művészetpártoló Augusz báró családi meghívására többször vendégeskedett rövidebb-hosszabb ideig a pihenést nyújtó, de alkotásra is ihlető szép városkában. A zene óriásának szellemisége ma is hat Tolna megye székhelyének zenei életére. Nevét viseli híven a húszéves Állami Zeneiskola, amely ma ugyanabban a meseszerű tornyos palotában található a város szívében, ahol egykor a zenetitán nyolcadik Magyar rapszódiáját is fogalmazta. Husek Rezső, a zenekultúrát is terjesztő intézet alapító igazgatója így beszél o megtett húsz esztendőről: — Százötven növendékkel, s velem együtt öt tanárral, meglehetősen mostoha körülmények között kezdtük. Ónálló helyiségünk nem volt,, iskolákban, régi kultúrotthonban, moziüzemben, majd a postahivatal melletti szűk, „egérfogónak" becézett ósdi házban tanítottunk. Amikor azonban jelentős áldozattal restaurálták az Augusz-házat, benne kaptunk két évvel ezelőtt méltó otthont, — úgy gondoljuk — munkánk elismeréseként is. Ez az épület nemcsak történelmi levegőt áraszt, hanem eszményien megfelel céljainknak. Irigylik is országszerte . ..- Ma hányán tanulnak a zeneiskolában?- Az idei tanévben csaknem 800 tanulót 23 tanár tanít. Tolnán is van egy fiókintézetünk 150 növendékkel, s újabban Bátaszéken is indult. Tantestületünk tagjai közül legalább heten a hangversenydobogón is bármikor megállják helyüket. A húszévi jubileumot közreműködésükkel nyolc hangversenyből álló sorozattal ünnepeltük meg. A jubileumi koncertsorozat tegnap, vasárnap este zárult Thész Lászlónak, a Liszt zongoraverseny első győztesének műsorával, valamint az ÉDOSZ budapesti híres kamarakórusának vendégszereplésével. Husek Rezső maga is művész, rendszeresen ad zongorahangversenyeket. Az meg különösen örömmel tölti el, hogy a Magyar Rádió országos Liszt műveltségi versenyét a szekszárdi Garay János Gimnázium általa felkészített csaoata nyerte Legközelebb (április 28-án) együttesen bemutatkoznak Budapesten a Liszt Táisaság előtt is. Liszt emlékét ápolják a zenetanárok kétévenként Szek- szárdon „rendszeresített" országos zongoraversenyével is. Az idén harmadjára tartották, s hogy gondról is írjunk: pillanatnyilag 5 zenetanári állás betöltetlen Szekszárdon: Liszt kedvelt városa szívesen váfja a jelentkezőket Ballabás László kötettel rántottak el a zuhanó téglák alól. — Hogy került haza Olaszországból? ■—. Meguntam a borjúhúst lekvárral, meg a sült paradicsomot. — Magyarországon eddig hány kéményt bontott? — Még egyet se. öt éve foglalkozom ezzel a bontó-vállalkozással. Van tíz-tizenöt emberem, akikkel házat bontunk; emésztőt, silógödröt, sírt ásunk. Nyitott szemmel kell járni, olvasni, tájékozódni, s akkor az ember észreveszi a megoldandó gondokat. Három hete adtam föl a kéménybontási hirdetést, várom a jelentkezőket — Hány éves most? — Harminckettő. Számoljunk egy kicsit: bizonyára hányatott élete volt, hisz tizenegy éves korában bambino, tizenhárom éves korában légiós lett. Furcsa, de mindegy: ha lesz egy fölösleges kéményem, vele bontatom le. Szántó Péter remónia közepette bemutatták a szőlőhajtásokat a polgármesternek, amelyeket az megtekintett. Majd a város, illetve a környék egyik leghíresebb festője a hajtásokat egy nagy könyvbe belefestette. Mint azóta minden évben, az idén is megrendezték a szőlőfestést Kőszegen. Az' ünnepség kétnapos. Pénteken a városban megyei borverseny volt, a soproni borvidék legjobb borainak seregszemléje. Szombaton egésznapos ünnepségsorozatot rendeztek a szőlőkultusz jegyében, melyen előadást tartott Német Márton, a nemzetközi hírű pécsi szőlőnemesítő és tudós, a négykötetes magyar Ampelográfiai Album népszerű szerzője, a kőszegi borverseny zsűritagja. A nap fénypontjaként a hegyőrök bemutatták a szőlőhajtást a város tanácselnökének, majd kezdetét vette a Szent György napi szőlőfestés. A 241 év óta „íródó", helyesebben festődé vastag könyv, szinte egyedülálló könyvritkaság az országban. Győr: jj $Zgp magyar beszéd Április 23—25 között 11-ed- szer rendezték meg Győrött a helyi művelődési központban a Szép magyar beszéd verseny országos döntőjét. A verseny ünnepélyes eredményhirdetése, a versenyzők teljesítményének értékelése és a Kazinczy-érmek átadása, vasárnap délelőtt a városi tanács dísztermében volt. Módos De- zsőné, a Győr megyei Város Tanácsának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a Péchy Blanka által alapított verseny legfőbb célja az anyanyelv tisztaságának megőrzése, a nyelv szolgálata. Ezután a bíráló bizottság nevében dr. Derne László, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora, a bíráló bizottság elnöke értékelte a versenyt. Utalt arra, hogy az évek során nemes mozgalommá nőtt verseny évente mintegy 8 —10 000 tanulót mozgat meg a győri döntő előtt, amelyen ezúttal 56-an vettek részt. Tolmácsolta Péchy Blanka üdvözletét, aki betegsége miatt maradt távol a versenyektől. Végül arról szólt, hogy a jövő évben megrendezésre kerülő versenyen a szakmunkásképző intézetek fiataljai is részt vesznek. A bíráló bizottság elnökének szavai után volt az eredmény- hirdetés. Kazinczy-érmet kapott húsz versenyző, öten külön jutalomban részesültek. Kazinczy- érmet kapott Székely László, a pécsi Széchenyi István Gimnázium tanulója. G. A. Kaposvár: Bajai nap a főiskolán A Kaposvári Tanítóképző Főiskola és a Bajai Tanítóképző Intézet KISZ-bizottsága novemberben együttműködési szerződést kötött. Ekkor állapodtak meg abban a két felsőoktatási intézmény fiataljai, hogy évente egy-egy alkalommal a bajaiak Kaposvárra, a kaposváriak Bajára látogatnak. A bajaiak első kaposvári „kirándulására" szombaton került sor. Bajai napot rendeztek a somogyi megyeszékhelyen. A tudományos diákkör tagjai három dolgozatot mutattak be a vendéglátóknak, s beszéltek az anyagkészítések módszeréről. A sportolók a tornateremben adtak randevút egymásnak. Egész nap folytak a kosárlabda-, röplabda- és futballküzdelmek. Ahogy egy diáknaphoz illik: lelkes szurkolótábor kísérte valamennyi eseményt, legfőképpen a tanárok labdarúgó-rangadóját. Este kulturális műsorral bút csúztak a bajai fiatalok. Színpadra lépett énekkaruk, kama- rakórjjsuk és irodalmi színpaduk is. ősszel a kaposváriak látogatnak Bajára, de addig is akad munka bőven, A két iskola szervezi Bácsszöllősön azt az építőtábort, amelybe az ország valamennyi tanítóképző intézményéből várják a fiatalokat « Cyürüfüiek, az egykori falu lakosai a szombat esti találkozón.- Szokolai (elv. — ban, más beállításból, kiderül, hogy mégiscsak ott élt évekig. — Mi nem vártuk meg a falu felszámolását — meséli egy szőke asszony — már előbb elköltöztünk. Nem mondom, hogy hiányzik, itt élünk Pécsett, új ismerőseink vannak. De ha bárhol megkérdezik: én gyürüfűi vagyok! A község vezetői ismét szerveznek, nem elégednek meg avval a sikerrel, hogy egy estére összejöttek a régiek. Már a folytatásra gondolnak: legyen találkozó jövőre is, sőt, gyakrabban foglalkozzanak egymással. S az igazi az lesz, ha nem itt Pécsett, hanem egykori lakhelyükön, ha megnézik, mit változott a környék. Gyürüfű úgy tűnik, csak közigazgatásilag halott, a gyürüfüiek itt élnek közöttünk. Együtt. Sz. P.
