Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-25 114. szám

1976. április 23., vasárnap Pünäntmt napló 3 Elkészült a mohács—bari rendezési terű Villámgyors helyreállítás A tűz után a Pécsi Bőrgyárban • Két kulcsgép égett le • Az egész gyár megmozdult 0 A termelés zavartalanul folyik, nem lesz kiesés Harkány, Sikonda, Orfű, Aba- iiget. .. hosszan lehetne sorol­ni azokat a területeket, ame­lyek közkedvelt üdülőterületei megyénknek. Az emberek vágynak a kellemes környezet­ben eltölthető pihenésre, a hétvégi házak csendjére és aki teheti nyaralót, víkendházat épít. De hol? Megyénk legna­gyobb üdülőterületein — pél­dául Harkányban, Orfűn, a Pécsi-tó környékén — mór nincs parcella számottevő mennyiségű hétvégi ház építé­sére. Az igény pedig egyre nő, különösen a víz közelében ki­alakítható parcellák keresettek. A víz vonzása Az utóbbi években mind vonzóbbá válik megyénkben a Duna-parti terület, egyre több kis nyaraló, hétvégi ház épül. Például új üdülőterület alakul Mohács—Bár között. Mohács­ról Bár felé haladva az or­szágút bal oldalán — a szőlő­vel betelepített lankákon, ahol jóminőségű borok, jellemzően olasz-rizling, bánáti rizling, leányka, rizling-szilváni terem — mind több a megnagyobbí­tott és tatarozott présház. De nemcsak a régi pincéket koz­metikázták fiatalosra, hanem új, többnyire kétszintes víkend- házak is épültek. A napfényes domboldal, a szőlővidék, a pórszáz méterre folyó Duna — az üdülés, nyaralás minden alapvető kellékével szolgál. — A szép tájat nagy kór lenne elrontani a kinek-kinek kénye-kedve szerint megtervez­tetett és összevissza épített, il­letve átalakított présházakkal, vikendházakkal — mondja dr. Tihanyi Csaba, a Baranya me­gyei Tanács V. B. építési, köz­lekedési és vízügyi osztályának munkatársa. — Megyénknek mondhatni speciális területe ez, az itt kialakított és kialakí­vezett szőlőskertek beépítésé­nek módjairól a Mohács városi Tanács, illetve a Megyei Ta­nács építési osztályai össze­hangolt, részletes útmutatással szolgálnak. Ami a területet il­leti: az itt lévő parcellák sze­mélyi tulajdonban vannak, te­hát a tanács nem rendelkezik úgynevezett parcellázható köz­területtel. Egy-egy tulajdonos­nak többszáz négyszögölnyi szőlője van — vásárolni tehát hétvégi ház felépítésére alkal­mas parcellát csak tőlük lehet. Az első alapelv: 300—400 négyszögölnél kisebbre nem engedik parcellázni a terüle­tet, s ezek a telkek tovább már nem oszthatók. Előírás az is, hogy a parcellának legalább a felén továbbra is szőlőműve­lést kell folytatni. A rendezési és beépítési terv nagy figyelmet fordít arra is, hogy a tájba illő hétvégi há­zak, présházak épüljenek — valóban „szőlőhegyi nyaralók" képe és hangulata alakuljon ki. Sajnos, egy-két — már ko­rábban épült — nyaralót nem a környezetbe illően telepítet­tek — úgy is mondhatnánk „hivalkodik a dombon". Tiltja az előírás az épületek homlok­zatain például a kerámia bur­kolatot, a csempét. Ajánlott a tetőfedésre a cserép, a nád is. Akik ezen a területen építkez­ni akarnak, feltétlen érdeklőd­jenek a mohácsi tanács építé­si osztályán. Többféle, komp-' lett terv áll rendelkezésre és az építtető biztos lehet abban, hogy jó tervet kap — párszáz forintérti Az érdeklődők figyelmébe! — Az egész terület rende­zési és beépítési tervéről a kö­zeljövőben tájékoztatni kíván­juk majd az érdeklődőket — Az igazgató kesereg, nagy lendülettel fordultak az 1976- O'S évbe, jó a termelés, miri- dert terméküket keresi a piac, és akkor — gondos tűzvédelem ide vagy oda — szerencsétlen tűzeset Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a Pécsi Bőrgyár krómos és festő üzemében (13. számú épület — fátum?!) áp­rilis 14-én, délelőtt 8.35-kor — eddig még ki nem derített ok­ból — tűz ütött ki, o lángok az első emeletről, valószínűleg az elszívóberendezésen keresz­tül, átterjedtek a második emeletre. A pécsi állami tűz­oltók 10 perc (!) múlva már a helyszínen voltak, a bőrgyári létesítményi tűzoltókkal, majd a berobogó mohácsi, komlói és szigetvári egységekkel alig egy óro alatt elfojtották a tü­zet. Személyi sérülés szerencsé­re nem történt, akiket füstmér­gezés gyanújával kórházba szállítottak, még aznap haza­engedték, leégett viszont két festőberendezés, a kár 4—4,5 millió forint. Mi történt a tűz óta, hol tart a helyreállítás, erről tá­jékoztatta lapunkat Csendes László, a Pécsi Bőrgyár igaz­gatója. A tűz után az egész gyár megmozdult A műhelyek és brigádok sorra jelentkeztek, írásban és telefonon, mit kell csinálni, részt kérnek a hely­reállításból, készek munkaidőn túl a gyárban maradni. A helyreállítás már a tűz napjá­nak délutánján megkezdődött, sőt, jóllehet, az elektromos ve­zetékek elégtek, a szomszédos sertésbör-cserző műhelyben si­kerülte munkát is beindítani, az ottaniak úgy dolgoztak, mintha mi sem történt volna. A helyreál­lításban oroszlánrészt vállaltak a karbantartók, a villanyszere­lők, a kőművesek és mások, akik húsvét vasárnapján is, éjjel-napal dolgoztak, olyan tempóban és odaadással, hogy a tűz után két nap múlva a helyszínen szemlét tartó köny- nyűiparj miniszterhelyettes, de a gyáriak elé is olyan látvány tárult, mintha itt semmi nem történt volna. A két föcsölőgép — festő- berendezés — viszont leégett és erősen megrongálódott, rá­adásul ezek a marhafelsőbőr- gyártásban kulcsgépeknek szá­mítanak. Ennek ellenére a fel- sőbőrgyártá* egy napot sem szünetelt, az asztalosok villám­gyorsan cselekedtek, segítsé­gükkel újból münkába állítot­ták a korábban elhagyott, de még le nem szerelt kézi fö- csölőhelyeket Azonnal felvet­ték a kapcsolatot a külföldi gépszállítókkal is* Remény van arra, hogy a tönkrement gépe­ket kijavítsák, ehhez kértek al­katrészeket Meg is rendelték, s ha a jövő hét péntekén megérkezik a kamion, az azt követő hétfőn a külföldi szere­lő, május első hetében rend­behozhatják a gépeket, immár robbanásbiztos fejekkel ellátva. Okoskodtak a pécsi tervezők is, eszerint nem kell lebontani a födémeket, vasszerkezetekkel is megerősíthető az épület, így a helyreállítás harmad annyi időbe telik. A hét elejétől tehát o mar­habox kikészítő műhelyben — a két gép kivételével — vala­mennyi gép üzemel, a terme­lés zavartalanul folyik. Az igazgató tájékoztatása szerint a tűzeset a gyár bedolgozását nem befolyásolja, a készbőr termelésben jelentősebb elma­radás nem lesz. A terhek ezen a téren annyiban jelentkeznek, hogy körülbelül 20—25 ezer négyzetméternyi színfelsőbőr szállítását kell áprilistól május elejére átütemezniük, miután ez a bőrmennyiség még nincs olyan készültségi fokon, hogy esetleg valamelyik hazai bőr­gyárnak kikészítésre át tudnák adni. Ennek ellenére felméré­sük szerint a gyár második ne­gyedévi termelési kötelezettsé­gét teljesíteni tudja. Mind­emellett arra is szükség lesz, hogy a gyáriak néhány alka­lommal szabad szombaton is dolgozzanak és termeljenek. A tűzoltóság megyei pa­rancsnokától megtudtuk még, a Pécsi Bőrgyárban a tűzvé­delem jól szervezett. Tudni kell azt is, a gyárban ma már olyan nagy mennyiségű vegyi- anyaggal dolgoznak, mint amennyi egy kisebb vegyigyár termelése; a Pécsi Bőrgyár — veszélyes üzem. A tűz keletke­zésének okát vizsgálják, erre tehát még visszatérünk. Miklósvári Zoltán mondja dr. Tihanyi Csaba. — Meghirdetjük a tájékoztató he­lyét, idejét, ahol rajzokkal, ké­pekkel illusztráljuk javaslatain­kat a felépíthető nyaralókra, présházakra. Az érdeklődők a különböző terveket a helyszí­nen meg is vásárolhatják. Azt akarjuk, Hogy a Mohács—Bár közti üdülőterület a tájbaillő hangulatú épületeivel megyénk talán legszebb szőlőskertjévé fejlődjön. Caray Ferenc Lakatosok és szerelők dolgoznak a helyreállítási munkákon. tásra kerülő területek, illetve épületek kettős funkciót tölte­nek be: egyrészt üdülési, más­részt szőlőművelési lehetőséget nyújtanak. Ezért elkészült en­nek a területnek rendezési ter­ve — aztán előbb-utóbb meg­felelő közművekkel is el kell látni, üdülőterületté lett nyil­vánítva — s így természetesen bizonyos parcellázási és be­építési előírások is vonatkoz­nak ide. A parcellázásról, az úgyne­Bányászok között az NSZK-ban A közelmúltban öt fős, bányászati szakemberekből álló kül­döttség utazott az NSZK-ba, hogy a Ruhr-vidéki bányaüzemek biztonságtechnikai és munkavédelmi módszereit tanulmányozza. A csoport tagja volt Jolsvai Alfonz bányamérnök is, aki a pécsi kerületi Bányamüszaki Felügyelőség munkatársaként vett részt a tanulmányúton. — Nem először járt külor­szágban ilyen szakmai csoport: az elmúlt esztendőben Len­gyelország és Csehszlovákia volt az úticél. Ott is, mint most az NSZK-ban, a bányatüzek elleni és gázveszéllyei kapcso­latos védekezési eljárások ta­nulmányozása volt a feladat. Több üzemben és kutató inté­zetben, illetve a központi bá­nyamentő állomáson tettünk látogatást. Am mielőtt erről részletesebben beszélnék, hadd szóljak magáról a Ruhr-vidék- ről. Hétezer kalória — Essen környékén 44 bá­nya működik, ahol több mint százezren dolgoznak. A mun­kaidő nyolcórás, de négy ne- gyedes termelés folyik: ez úgy értendő, hogy a váltás a mun­kahelyeken történik, tehát a le- és kiszállás is beszámít O mű­szak idejébe. A bányászoknak minden szombatjuk szabad. Sok a külföldi vendégmunkás. Főként törökök, jugoszlávok és arabok. Erről a dortmundi te­rületen lévő Walsum bányában is meggyőződhettünk. Abban a fejtésben amit meglátogattunk, tíz ember dolgozott; közülük kilenc török állampolgár volt, a csapatvezető német. A gé­pesítettség magas fokú, termé­szetesen ez a kedvező geoló­giai adottságoknak is köszön­hető. A megtekintett frontfej­tésből például a műszakonként telepített tíz-tíz fős csapat, hatezer tonna szenet küld a felszínre ' naponta. A fejtés homlokszélessége elérte a 240 métert, hossza pedig megha­ladta az 1,3 kilométert. A bá­nyászkodást 800—1400 méte­res mélységben végzik, a tele­pek dőlése nem haladja meg a hat fokot. Szeneik hétezer kalóriásak. A mosási veszteség elég magas, eléri a 45 száza­lékot: mindez, a gépi jövesz- téssel függ össze. A hőmérsék­leti viszonyok kedvezőbbek mint nálunk: 33 méterenként emelkedik egy Celsius fokkal. A Mecsekben húsz méteren­ként. — Mekkora erőket összpon­tosítanak egy esetleges tűz esetén, egyáltalán milyen mód­szereket alkalmaznak a tűz­megelőzés érdekében? — Kezdjük a megelőzéssel! Két esztendeje, o nyugatnémet bányahatóság utasította az üzemeket, hogy a könnyen gyulladó gumihevedereket acélszövésű szállítószalagokra kell kicserélni: előnyükről, a Tremónia Kísérleti Bányaüzem­ben is meggyőződhettünk, ahol próbatűznek tették ki a heve­dereket. De ez csak egy pél­da a bevezetett intézkedések közül. A bányákból az olajsze­gény szakaszkapcsolókat kitil­tották, másfél évtizede árnyé­kolt kábeleken biztosítják az elektromos energiát: ebből adódóan még nem történt bá­nyatűz a Ruhr-vidéken. Náluk is, mint ahogy a mi üzemeink­ben, tilos a kábelek toldása, a földalatti hegesztés. Mind­ez a sújtólég elleni biztonsá­gosabb védekezést szolgálja. A vágatok és fejtések bélelé­séhez nem használnak faanya­got, természetesen ez is a bá­nyahatóság erélyes fellépésé­nek köszönhető: csak fémből készült biztosító szerkezeteket építenek be. — Mégis ennek ellenére több tűz keletkezik a Ruhr- vidéki bányákban. — A tűz előjelzés megoldott. A tűzvédelmi berendezések öt­ven fokos hőmérsékletnél mű­ködésbe lépnek és vízzel árasztják el a kritikus térséget. Az elmúlt esztendőben 40 bá- nyatüzet előztek meg ilymódon: ennek ellenére 19 esetben fel­lobbantak a lángnyelvek. — A metán, a bányászok réme. Köztudott, hogy a nyu­gatnémet bányák is sújtólég veszélyesek. — A Tremónia kísérleti bá­nyában alkalmunk volt meg­tekinteni a metán égését is. Egy kísérleti vágatba, megfe­lelő légsebességnél tőlünk öt­ven méter távolságban palack­ból metánt engedtek a leve­gőbe: náluk ez nem újdonság, hiszen a bányászok pszichikai felkészítése érdekében vala­mennyi újfelvételesnek megmu­tatják, tulajdonképpen mi is a metán ... Kamera a vágatban — Milyen a felépítése a Ruhr-vidék bányamentő rend­szerének? — A Központi Bányamentő Állomásuk Essenben van. Innen irányítják az öt főállomást, valamint az üzemek bánya­mentő osztagait. Egységes mentőkészülékek kialakítására törekednek: az üzemekben 3500 bányamentő teljesít szolgála­tot. Egy-egy aknára 100—120 mentő jut. Valamennyi bánya­mentő rendelkezik lángálló ru­hával, a készülékes kiképzés négy óra, kétszerese a nálunk előírtnak. A mentők riasztása URH-val, illetve ha a lakásu­kon tartózkodnak, az úgyneve­zett „csipogóval" történik. A felderítés első szakaszában, a felszínről lefúrnak a szerencsét­lenség színhelyére, televíziós kamerát engednek a vágatba, vagy fejtésbe. Ezután az akció után döntenek arról, milyen formában indítják meg a men­tést. Salamon Gyula Kistermelők részére! Holstein-friz fajtával nemesített tenyészüsző- árverésf tart A BARANYA MEGYEI ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG 1976. április 29-én 10 órakor SZELLŐN, , 14 órakor KÉKESDEN Értékesítésre kerülnek törzskönyvezett származású, nemesített, 12—15 hónapos SZÜZUSZÖK. OTP-HITEL IS IGÉNYBE VEHETŐ! Bővebb felvilágosítást nyújt a forgalmazási csoport. Telefon: 13-588. A A L i tllllllo­ierilet a szőlő- vidék lankáin Hétvégi házak, présházak a bári szőlőkben. — Erb János felv. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom