Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-22 111. szám
6 Dunántúli napló 1976. április 22., csütörtök Vadászok a természet- védelemért testedzés, súlycsökkentés Hatásosabb orvosságokat keresnek Megelőzhető-e a szívinfarktus? A vadászati szezon lejárt és április hónapban minden hasznos vadra tilos a vadászat. Mégis jó vadászati lehetőséget nyújt a területen nagyszámban élő és a hasznos vadállományban óriási kárt tevő szőrmés (kóbor kutya, kóbor macska, róka) és szárnyas (szarka, szajkó, szürke varjú, vetési varjú, balkáni gerle) kártevők lét- szómapasztása. A kártevők fészkeit hivatásos és sportvadászaink már márciusban felkutatták, és áprilisban mód nyílik a fészkén ülő kártevő tojójának kilövésével elpusztítani az egész fészekaljat anélkül, hogy éhhalálra ítélnénk a fiaikat. Különösen ügyeljünk a falvakból kirajzó kóbor macskákra, ezek igen nagy kárt tehetnek a hasznos apróvad szaporulatában. A róka kotorékok ilyenkor mór lakottak, füstgyertyával befojtva eredményesen gyéríthetjük a rókákat. Különösen fontos ez olyan községek határában, ahol az elmúlt évben veszettséget jeleztek az Állategészségügyi Állomásról. Legnagyobb feladatunk a hasznos apróvadállomány fészekalj-mentése. Április végén, május elején sok helyen megkezdik a lucernatáblák. kaszálását. Ezen területeket előzőleg vizslával járjuk be, s mentsük meg a fészkeket. A körülkaszált fészkek sorsa bizonytalan, ezért iobb, ha mesterségesen keltetjük ki a mentett tojásokat. Vigyázzunk a tojások szállítására, óvjuk a gépjárművön történő szállítás okozta rázástól, és megfelelő hőfokot biztosítsunk a szállítás idejére, mert a rázott, és kihűlt tojásokból nem lesz fácáncsibe. Különös figyelemmel kel) kísérni az áprilisi mezőgazdasági munkák alkalmával végzett vegyszerezéseket. Ezek használata rendkívüli veszélyt rejt a szarvas- és őzállományurtkra, mivel ebben az időszakban ezen nagyvadféleségeink a gyenge vetésen, és pillangósokon veszik fel táplálékuk egy részét. A kár megelőzhető, ha a mezőgazdasági üzem és a vadásztársaság kapcsolata jó, « vegyszerrel kezelt táblákat őrzik, és' távol tartják tőle a vadállományt. Különösen fontos ez a kukoricavetések idején, ahol a csávázott vetőmig a forgókon és a tankolási helyeken a föld felszínén marad, és ebből az apróvad is szívesen csipeget. Ilyen területekről a vetéstől egészen a kikelésig riasztani kell az apróvadat. Ebben a hónapban vetjük be vadföldjeinket is a célnak megfelelő tokarmányféleségekkel. Igyekeznünk kell a területen élő vadállománynak leginkább megfelelő takarmányt termeszteni. Ne csak lucernát és kukoricát termesszünk, hanem köles- és moharféleségeket is vessünk a területre, melyek a szárnyas apróvadállománynak kedvenc tápláléka. Az egyre több éfelemfelvéte! mellett megnövekszik a nagyvad sóigénye, ezert áprilisban a sózókat feltétlen fel kell újítani, új sózókat kialakítani, a dagonyákat kitisztítani és helyrehozni. — Május elsejével kezdődik az'őzbakvadászct. Vadászaink már április hónapban figyelik az őzbakállományt, hogy idejében pontos képet kapjanak az állomány minőségéről. Szempont legyen, hogy a szezon elején a gyenge és selejt bakokat lőjük ki. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az őzállomány minőségi javítására szép és erős agancsú golyóérett bakok minél nagyobb arányban tudjanak részt venni az üzekedés- ben. Ezzel biztosítjuk megyénk őzállományának minőségi továbbfejlesztését. Minden, vadásznak elsőrendű érdeke, a területen élő védett vadfajok kímélése, és a hasznos vadállomány, valamint a kártevők egyensúlyhelyzetének kialakítása. Farkas János megyei fővadász Számos statisztikai adat erősítette meg azt a meggyőződést, hogy a testi tevékenység kedvezően hat a szívre és főként a szív vérkeringési zavarait, az infarktusra való hajlamot csökkenti. Amerikai szerzők nagyarányú kísérletsorozatban próbálták bizonyítani ezt a felfogást. Nem változtatták meg a betegek szokásait, beleértve a dohányzást is, így egyedüli váltoió tényező csakis a testi tevékenység volt. Edzett férfiakat vizsgáltak meg ugyanolyan korú edzetlen felnőtt férfiakhoz- viszonyítva. A vizsgálatban olyan férfiak szerepeltek, akiknél nagy a szív- és szívkoszorúér-megbetegedés kockázata, tehát főként súlytöbblettel rendelkezőket, magas vérnyomásúakat, olyanokat, akik sokat dohányoznak, s akiknél a vér zsírtartalma megemelkedett. A megterhelés három hónapon át heti három alkalommal végzett testedzés volt. Az eredmény: a szív teljesítménye egyértelműen javult. Megnyilvánult ez a teherbírás növekedésében, a pulzus frekvenciájának csökkenésében és egyéb mérhető szívkeringési érfékekben. Egyértelműen csökkent a vérnyomás értéke. A magas vérnyomásos betegeknél a szisztolés és a diasztolés vérnyomás is csökkent. A többi veszélyeztető tényező azonban teljesen azonos maradt, tehát a testedzés kedvező, de nem elegendő megelőzése a szív- infarktusnak. Első helyen a súlytöbblet felszámolása és a dohányzás csökkentése vagy elhagyása szerepel. OSI KULTÚRÁK NYOMÁBAN A betűírás elterjedése A gyógyszerek diadalútja Az ópium utódai Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a betűírás a szinái njássalhangzós írásból fejlődött ki, mégpedig sokféle változaton át a kanaáni—föníciai vidék közvetítésével. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Földközi-tenger délkeleti partjának vidéke három világrészt — Ázsiát, Európát és Afrikát — köt össze, és ennek következtében néprajzi- lag és nyelvileg rendkívül ösz- szetett volt, és az ókori világkereskedelemben természetszerűleg fontos szerepet játszott. Egyiptomban hieroglif, Mezopotámiában ékírás Betűírás abc-t készítettek a görögök A betűírás kifejlődése idején „kanadai" területeken laktak — az ural-altáji nyelvekkel sok rokonvonást mutató — hur- rita nyelven beszélő néptöredékek, az indoeurópai — szá- tem nyelvcsoportbeli — hettiták maradványai, a — pelaszg vagy akháj — filiszteusok (kre- ti és pleti), a szemita kanadaiak (föníciaiak), óhéberek — az i. e. XII. századbeli — ara- meus vándorlás során idekerült — arameusok, továbbá egyiptomi katonák és kereskedők, valamint az indoeurópai ken- tum nyelvcsoporthoz tartozó — görög nyelvű kalmárok. És ez a felsorolás még korántsem |’ teljes! Az egyre szélesbedő és sű- I rűbbé váló kereskedelmi forga- ! lom, a lakosság soknyelvűsége egyaránt megkövetelték az I olyan írást, amely könnyen el- í sajátítható, és kisebb módosi- j fásokkal bármelyik nyelvre alkalmazható. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a követelményeknek a betűírás felel meg legjobban. Nem csoda tehát, hogy az egyiptomi képírás és a mezopotámiai ékírás helyét a szi- nai mássalhangzós íráson alapuló betűírás foglalta el. A Földközi-tenger keleti partjának egyik fő kikötője és városállama volt a mai Szíria területén fekvő Ras és Samra helyén elterülő kanaáni Ugarit. Az ásatások során itt egyipto- j mi hieroglifákkal, mezopotámiai fogalomjelű ékírással írt szövegek mellett még ékírásos betűírást is találtak, és természetesen többféle kifejlődött válfaját a szinai mássalhangzós írásnak. Ugyanitt többnyelvű szótárakat is találtak, annak ékes bizonyítékaként, hogy a mindennapi élet mennyire megkövetelte, hogy az itt élő sokféle népesség meg is értse egymást, és könnyen el tudja olvasni, amit a másik írt. Az itt kiásott mükénéi stílusú sírkamrák és cserépedények az akhájokkal való szoros kapcsolatról tanúskodnak. Nagyon sok föníciai betűírásos feliratot találtak a mai Libanon területén lévő egykori Bübloszban, ! melynek nevéből a görögök az I írást és az írásművet (biblia) | is származtatták. 1 A „tengeri népek" inváziója során elpusztított Ugaritban végzett ásatások során ősi kanaáni mítoszok verses szövegű tábláit, ásták ki, melyék azt a régóta vallott felvetést erősítették meg, hogy Mezopotámia és Egyiptom ősi kulturális örökségével együtt a mitológiai kölcsönhatásnak is egyik fő közvetítője ez a vidék volt (pl. Istar—Astarte—Aphrodite, Du- muzi—Adón—Adonisz). A tudósok legnagyobb meglepetéssel tapasztalták, hogy- néhány ugariti kanaáni — háromsoros' — mitológiai versszöveg még az Ó-Testamentumba is belekerült! (Pl. Zsoltárok 92. fej. 10. vers.) A bibliai Leviathán nevét is megtalálták az ugariti táblákon. A gondolat-ritmus alkalmazása is megfelelője a bibliai lírának. A görögök a dórvándorlást követően is nagy kereskedelmi partnereik — később gazdasági ellenfeleik — voltak a föníciaiaknak. Nagy forgalmat bonyolítottak le a föníciai Szidón- nal, Türosszal is — melynek királya Hiram, Salamon királynak is kereskedelmi partnere volt. Sok helyen görög és föníciai kereskedelmi kolóniák egymás „szomszédságában" jöttek létre. Az i. e. XV. században keletkezett szinai írásból az i. e. X. században már teljesen kifejlődött a föníciai mássalhangzós betűírás. A föníciai írást a görögök minden bizonnyal ismerték, olvasni is tudták, hiszen meg kellett érteniük, hogy föníciai üzletfelük mit közöl velük írásban. Tekintettel arra, hogy föníciai mássalhangzós betűírást minden nyelven — kisebb módosításokkal — alkalmazni lehet, a görögök kezdték felhasználni azt saját nyelvük írására. Az alkalmazási módosítások során roppant jelentős újítást is tettek, — mivel nem volt szükségük néhány szemita sajátosságú mássalhangzós torokhangra, ezeket jelző betűket magánhangzók jelölésére alkalmazták — és így a mássalhangzós betűírásból teljes betűírásos abc-t készítettek. Megjegyzendő, hogy a betűk régi szemita nevét meghagyták, így lett a föníciai „bét” = ház szóból a „bé" betű neve béta, a ,,k" bétű neve „kaf" = tenyérből, koppá, „j" betűé „jad" = kézből iotta stb. A föníciai írás 22 jelből, a klasszikus görög ábc 24 betűből áll. A latinbetűs írás a görög ábc-ből fejlődött ki, az viszont máig is vitás, hogy milyen mértékben Közvetlenül g délitáliai görögből (Curháe) vagy a módosult főrmájú 2ő betűs etruszk ábc- ből, — melyet egy elefánt- csont írástábláról ismerünk — (Marsiliana d'Albegna). Az arab és a szir, az arameus, a quadrát-héber, továbbá az éthiopiai írás is a föníciaiból származik. A kutatások azt is igazolták, hogy a közép-perzsában használt szírbetűs változatából alakult ki a mongol betűírás, sőt a türk és a magyar rovásírás is. A ma használt betűírások lényegében mind a föníciai mássalhangzós ■ írásból származnak. A görögség tehát korábbi szótagírása pótlására történelmi és gazdasági kapcsolatokból eredő materiális szükségletből vette át közbenső több évszázados írástudatlansága után éppen a betűírást és ugyancsak a gazdasági szükséglet indokolta a már bevált betűírás továbbfejlődését és gyors elterjedését Más kérdés, hogy „Homérosz" idejében álltak-e rendelkezésre régebbi korból származott szövegek és , ha igen, vajon ezeket milyen írásban írták? Lehetséges, hogy a görög „írástudatlanság" korszakát további leletek alapján jelentősen le kell majd csökkenteni, azonban egyelőre e kérdésre nem tudunk válaszolni. Már az is felbecsülhetetlen jelentőségű tudományos eredmény, hogy évezredek távlatából a betűírás eredetét és elterjedését a kutatók feltárták és nyomon tudjuk követni. Dr. Glöckner György A KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE feívesz gépi varrodai átképzőtöket 4—6 HÓNAPOS BETANULÁSSAL. Az átképzési idő alatt 1500,— Ft bért fizetünk. Jelentkezés: KESZTYŰGYÁR KÖZPONTI GYÁRA PÉCS, SÖRHÁZ UTCA 36. I./103. A gyógyszertárak polcain katonás rendben sorakoznak a nagy hatású orvosságok. Az emberiség méltán lehet büszke erre a felbecsülhetetlen értékű gyógyszerklncsre, melynek több orvossága generációk hosszú sorának enyhítették a fájdalmát, és hozták a gyógyulást. Birkaszív, rókavese Az ősember patikája az erdő volt, nemcsak táplálékát, hanem orvosságát is szinte kivétel nélkül az erdő szolgáltatta. A gyógyfüvekkel akarta legyőzni fájdalmának okozóit, képzelete szerint a démonokat. A vadászat térhódításával állati eredetű gyógyszerekkel bővültek a varázslaton alapuló gyógyítás eszközei. A törzsi fejlődés során foglalkozássá vált a gyógyítás mestersége, amely a törzsfönökök, a papok hatáskörébe tartozott. Ősidők óta gyakran alkalmazott gyógyító eljárás volt az úgynevezett koproterápia. A kuruzsolók undort keltő anyagokkal kívánták elűzni a betegségeket előidéző rossz szellemeket. Dél-amerika őslakói galambürülékből gyúrt pirulákat használtak erre a célra, Perzsiában medvev.izelettel „gyógyították” a lázas betegeket, az asszírok házipatikájában fontos szer volt a fekete kutya nyelve, a birkaszív, a rókavese, de a démonok ellen leghatásosabbnak a sárga kígyó bőrének a porát tartottak. A modern orvostudomány már nem elégszik meg azzal, hogy csupán a tapasztalat alapján ismerje fel a gyógyszerek hatékonyságát, hanem keresi az ok és az okozat közötti összefüggéseket. Az új gyógyszerekkel szemben fontos igény, hogy ne csak a kórokozókat tegye ártalmatlanná, hanem ugyanakkor ne fejtsenek ki semmiféle káros mellékhatást. A gyógyulásra várók érdekében a gyógyszerkutatás nagy erőfeszítéseket tesz új hatásos orvosságok felfedezésére. A sikeres kutatásra három lehetőség kínálkozik. Az első módszer lényege, hogy a már hatásosnak ismert ásványi, növényi vagy állati eredetű szervekből kivonják a valóban gyógyhatású anyagot. William Withering angol orvos 1775- ben tudomást szerzett arról, hogy egy javasasszony húszféle fűből hatásos teát készít a szívbetegeknek. Az orvos sorra kipróbálta a nöyényeket, majd arra a következtetésre jutott, hogy a piros gyűszűvirág rendelkezik a gyógyhatású anyaggal. Azóta is gyógyszerkincsünk kiemelkedően értékes anyaga a digitálisz, amelyet később tiszta formában is sikerült előállítani. A másik út rendkívüli türelmet, nagy kitartást és aprólékos laboratóriumi munkát igényel. A Nobel-díjas Gerhard Domagk 1927-ben kezdte meg az I. G. Farbenindustrie hatalmas vegyipari konszern által használt vegyianyagok vizsgálatát, hogy vajon van-e közöttük olyan, amely a gennykeitő baktériumok ellen felhasználható lenne — orvosságként. 1935-ig tartott a munka, amikor sikerült bebizonyítani, hogy egy piros gyapjúfesték, a Prontozil jól gyógyítja a kísérletesen gennyesedésben meg- betegített fehér egereket. A szert azután a véletlenül megfertőződött lányán próbálta ki — sikerrel. Hasonló módszerrel született meg a tuberkulózis néhány hatásos gyógyszere és néhány daganatellenes szer. A harmadik — ma már leg- 1 inkább alkalmazott - módszer, I hogy a hatásos molekulát is- 1 merve úgy variálják a vegyszert, hogy egyes tulajdonságait megváltoztatják. A görcsoldás klasszikus gyógyszerét például az ópiumból nyerhető Papaverint a híres német patikus, Heinrich Merck állította elő ópiumból, 1848-ban. Hat évtized telt el azután, hogy megállapították a Papaverin szerkezeti képletét, s leírták a laboratóriumi előállításának a módját. Nagyüzemi előállítása magyar kutató nevéhez +űzőaik, sőt a világpiaci igényeknek több mint a felét ma is a hazai gyógyszeripar elégíti ki. A kutatók azonban mindig tökéletesebb hatású szert keresnek. Megkísérelték a Papa-, verin kémiai szerkezetének a bizonyos fajta megváltoztatását, így született meg a ma is használatos No-Spa. Kiderült, hogy ennek kissebb mennyisége, fejti ki ugyanazt a hatást, mint a Papaverin, és kevsebb mellékhatást okoz, sőt még más előnyökkel is jár. Megbízható vizsgálatok Ha a laboratóriumban megszületik egy gyógyszer, amely az állatkísérletekben eredményesnek bizonyul, még nem használható fel az- orvosi munkában. Nálunk az Egészségügyi Minisztérium jelöli ki azokat a kórházakat, ahol no~y óvatossággal emberen is kipróbálhatják. Csak a megbízható vizsgálatok adnak azután zöld utat a gyógyszer törzskönyvezéséhez, gyártásához és forgalomba hozásához. Közben még megállapítják a csomagolás módját, a gyógyszeres dobozban elhelyezett kísérő szöveget, és megszabják az árát. . Persze még nevet is kell jdni az új gyógyszernek, ami ma már bizony nehéz. Fontos ugyanis, hogy hasonló írású vagy hangzású név ne legyen a nemzetközi használatban. Fontos az elővigyázatosság az új gyógyszer forgalomba- hozásánál, mert amilyen áldás egy hatásos orvosság, olyan súlyos következményekkel járhat, ha felelőtlenül kerül forgalomba. I k
