Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-17 / 107. szám

ramontmt napiö 1976. április 17., szombat Ketten a világban, ketten a pódiumon Ketten a világban, ketten a pódiumon. Egy emberpár zárt világa, a nagyvilágon belül... Ezt a zárt világot járta körül az elmúlt vasárnap este a pécsi bolett-táncos házaspár: Bretus Mária és Hetényi János. Két új egyfelvonásos balettet mutattak be, de előadták a négy évvel ezelőtt sikerrel játszott Kodály— Eck játékot o Szonátát is. Ez­zel két kérdéskört jártak végig: egy filozófiait és egy művésze­tit. Kelten a világban ... Erről a páros létről Eck Imre Liszt Ha- láftánc-ára, Kricskovics Antal pedig Pamasszosz hegy éneke címmel görög zenei és tánc­folklórra írt egyfelvonásos mű­vet Határozott szándékú, tema­tikus alkotások. Eck mozgás­rendszerében az örök változha- tatlant fejezi ki, a szerelem dialektikáját. Lucifer, Adám és Eva a szereplők, de Lucifer va­lójában nem önálló személyi­ség, Hanem váltakozva bújik hol Adám, hol Éva leikébe. Kricskovics Antal koreográfiája a folklórból a rótartiságot hang­súlyozza, néha a hetyke és naiv néplélek süt ki a táncos moz­dulatokból és ugyanaz a „se vele, se nélküle" helyzet, amely Eck Haláltáncában is benne van, s atpely sokszor a férfi— nő kapcsolat alapkérdése. Ketten a pódiumon ... Ügy látszik az egyedüli önkifejezés vágya a balettben is erős, csakúgy, mint a prózában, vagy az énekes művészetekben. Nem elég a teljes darab, a cselek­mény, a sokszereplős játék. Kell a „csak önmagát kiélő" önálló est is. A másik: az önálló es­teknél is a színház néha csak akkor színház, hogyha több mű­fajt egyesít magában. Bretus Mária és Hetényi János önálló estje nemcsak tánc volt, hanem színészet is, — mindketten ki­fejező mimikával is játszottak —, aztán díszlet kérdése is — Gordon Craig hideg mértani vi­lágát láttuk, bársonypuha vál­tozatban — jelmez is — Gom­bár Juditnak különösen a trikós néptáncjelmeze volt kitűnő — meg fények is. Legfőképpen persze Bretus Mária és Hetényi János tánca vitte a gondolatot A négy esztendeje már látott, értékelt Szonátával együtt, a hórom egyfelvonásos fontos gondolatokat világos kifejezés- móddal elmondó estté kereke­dett Vastapsot kaptak. Földessy Dénes Tevékeny részvétel a lakosság ellátásában Kertbarátok j kiállítása ! a Rózsakertben [ Nyitvatartás hétfő estig Pécsett tavaly 18 ezer kis­kert-tulajdonos 540 hektáron zöldséget, 770 hektáron sző­lőt, 340 hektáron pedig gyü­mölcsöt termelt A megye egyéb területein 60 ezernél több kiskert-tulajdonos 7 ezer hektáron előállított terményei­nek javarészét lakossági ellá­tásra értékesíti. Tavaly az AFÉSZ-ek 402 vagon zöldség­félét, 126 vagon gyümölosöt, 872 mázsa boromfit, 23 millió tojást, 2200 tonna nyulat stb. vásároltak fel tőlük. Ez a né­hány adat Novics János or­szággyűlési képviselőnek, a Kertbarátok Baranya megyei Társadalmi Szövetsége elnöké­nek a hagyományos tavaszi mezőgazdasági kisgép és esz­köz, valamint kisállat kiállítás megnyitójón hangzott el teg­nap Pécsett, a Rózsakertben. Elmondta azt is, hogy a me­gyében 139 szakcsoportban 9 ezer tag az elmúlt évben 113 millió forint értékű terméket értékesített. Ezek a számok is ékesen bizonyítják, hogy a kis­kert-tulajdonosok és kisállat- tenyésztők tevékenységükkel jelentős ’ részt vállalnak a la- kossáq ellátásában, s ez össz­hangban van az erre vonatko­zó párt- és kormányhatároza­tokkal. A kiállításon a hagyományo­san bemutatott pompás te­Az ember és a gép, az ember és ember kapcsolatai Üzemi pszichológia a gyakorlatban Ma is gyakran egy bizo­nyos „létszámmal” dolgoznak a gazdasági vezetők. Pedig - a technikai haladással egy ütemben, vagy azt megelőzve — egyre inkább tudomásul kell venni, hogy aki a gépeket mű­ködteti, értéket állít elő, az ember. Ember, a maga lelki, fizikai állapotával, képességei­vel, törekvéseivel. Világszerte egyre több fejlett termelő üzem ismeri fel, hogy nem minden a műszaki fejlettség. Számolni kell az emberrel is. nyésznyulakon, galambokon, tyúkokon, kakasokon kívül szö­vetkezetek és vállalatok is je­lentkeztek a kis gazdaságok­ban kitűnően használható kis­gépekkel — közülük különö­sen figyelmet érdemel a cser­kúti MEZŐGÉP szellemes meg­oldású gyomirtó-permetezője — növényvédő-szerekkel, palán­tákkal, díszcserjékkel. A bíráló bizottság díjakat ítélt oda a legjobb kiállítóknak. A nagy­díjat a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ kapta, a három különdíjat az AGROKER-nek, a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalatnak, valamint a Mecsek Kisállatte­nyésztő Szakszövetkezetnek ítélték, hét kiállító pedig tisz­teletdíjban részesült. A leg­eredményesebb nyúlkiállítók részére felajánlott díjat Mol­nár József, a Mecsek Kisállat­tenyésztő Szakszövetkezet és Géczi Dezső, a Bányász Nyúl- tenyésztő Szakcsoport tagja kapta. A kiállítás a Rózsakertben ma, holnap és holnapután reggel 9-től.este 6-ig tekinthe­tő meg. Mindenki érdekében Májusban közlekedésbiztonsági heteket rendeznek Májusban az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács „Köz­lekedésbiztonsági heteket” ren­dez, amelynek megyei felada­taira akcióprogramot készített a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács. A progra­mot a megyei KBT tegnapi el­nökségi ülésén megvitatták és elfogadták. Az akcióprogram és a ren­dezvények célja a közlekedés biztonságának megszilárdítása, a balesetek számának csök­kentése, a lakosság ismételt tájékoztatása az új KRESZ leg­fontosabb tudnivalóiról és a járulékos jogszabályokról, a közlekedési morál megszilárdí­tása, az udvarias közlekedés segítése, az ittas vezetés meg­előzése. Májusban — a fokozott, de segítő szándékú rendőri intéz­kedések mellett — a közleke­dési nagyvállalatoknál, az is­kolákban, úttörőházakban, kul- túrotthonokban ankétokat, ve­télkedőket, fórumokat, előadás- sorozatokat szerveznek. A film­színházakban ismét vetítik az új KRESZ-t ismertető és ma­gyarázó filmeket, a Magyar Autóklub „Fényes heteket" ren­dez, értékelik a Vezess bal­eset nélkül mozgalmat, az ál­talános iskolákban a nemzet­közi iskolakupa versenyeit ren­dezik meg, a „Sárga fény” el­nevezésű közlekedési előadás­sorozat pedig tanulmányi ki­rándulást szervez Budapestre - hogy csak néhányat említ­sünk a gazdag programból. Végre elkészült, amit régéta vártak Végre! Ki tudjo hányadszor írjuk le az átadási határidők csúszása után, végre sor kerül­het a műszaki átadásra. A „vál­tozatosság” kedvéért Szigetvá­ron, ahol tegnap délelőtt új Gelka szervizt adtak ót Felje­gyezték a hiánypótlásokat, meg­állapodtak a végső átadási ha­táridőben. A lakosság já közérzetét se­gíti, ha a szolgáltatások kielé- gítőek. A régi, 80 négyzetméter alapterületű „kulipintyóban” ezt több-kevesebb sikerrel oldották meg az ott dolgozók, szinte em­bertelen körülmények között. Az új szerviz, melynek alap­területe 230 négyzetméter, a P. P. Műszaki Főiskola Tervezési Tanszékének tervei alapján, UNIBER bonyolításban, a szi­getvári Építőipari Szövetkezet építette, csaknem másfél millió Új Gelka-szerviz Szigetváron forintért. Az egyszintes épület­ben a 11 munkahelyes szerelő- műhelyen kívül raktár, női-férfi öltöző, mosdó, tusoló kapott helyet. Speciális munkaasztalok Zalaegerszegről érkeznek. Fel­újították és bővítették a műszer­parkot, megközelítően másfél millió forintért így meghárom­szorozódhat a kapacitás, több mint négymillió forintért tudnak különböző javításokot végezni. Lényegesen csökken a «állatáéi határidő, még az úgynevezett „csúcsidőben": ünnepek előtt, téli időszakban is. Kilenc hír- adóstechnikai és két erősáramú műszerész dolgozik majd a szer­vizben, mely Szigetvár és a já­rás területén a háztartási gé­pek, televíziók, rádiók javítását hivatott ellátni. Előreláthatóan május végén, június első napjaiban nyit a Radovan téri új Gelka szerviz. M. T. Régi mesterségek bemutatói Ófalun és Mecseknádasdon Megmentjük — Szokolai felv. — műemlékeinket Ófalu évek hosszú során szinte teljesen megközelíthe­tetlen volt, mert a völgyben meghúzódó kis falu csak egy jó kiadós gyalogulás után volt elérhető. A bekötőút hiánya azonban előnyökkel is járt. A zárt világú községben nagy örömmel fedezték fel az ép­ségben maradt jellegzetesen német építkezésre valló épüle­teket építészek és néprajzosok. A Kossuth utca 38. számú épü­letet védetté nyilvánították. A volt német ház 3 sejtű (szoba, konyha, kamra) — tehát ebben a vonatkozásában megegyezik a magyar paraszti házok fel­építésével. Befelé fordított, L alakiban elhelyezett gazdasá­gii épületei azonban jellegze­tesen németek. A porta utca felöli homlokzata előtt fehérre meszelt lépcsőfeljáró vezet az emelt szinten elhelyezett lakó­épületekhez. Az épület faszer­kezeteit szintén fehérre má­zolták, ezáltal szép síkokat, felületeket adnak. Mivel a padlás-lakás divatja csupán a városi építészet hatására je­lentkezik falun, ennél a háznál még a hatalmas padlástér ut­ca felöli jelzése mindössze két kicsi ablaknyílás. Lantos Miklósné, a JPM mu­zeológusa évekkel ezelőtt meg­kezdte gyűjtő munkáját a kör­nyéken és a községben. A leg­fontosabb iparág itt az aszta­losság volt, mely generációról generációra öröklődött. Ezért az összegyűjtött, mintegy 400 esztergályos-asztalos szerszám, hátú fonott szék, asztal a jövendő bemutatással »„./• történeti múzeum jelleget is képvisel majd. Idegenforgalmi szempont­ból nagyon jól megközelíthető a 6-os út mellett fekvő Me- cseknádasd. A Munkácsy utca 3. számú épület az első vi­lágháború előtt kocsma volt, majd alkotótelepnek használ­ták a hatalmas méretű, szin­tén jellegzetesen német, tehát L alakú épületeket, melyek­hez mintegy 150 méter hosszú pince is tartozik. Heteket, hó­napokat töltöttek itt festők, szobrászok. Jelenleg azonban a tervek másfajta hasznosítást tesznek lehetővé. A volt kocs- mahelyiségből kétszobás gond­noki lakást alakítanak ki. A kocsiszín, a raktár és a kocsi­tároló helyén pedig a népi fazekasság munkafolyamatai­nak. termékeinek bemutatásá­ra, cserélhető anyagként a he­lyi kádármesterség tárgyi em­lékeinek, a hagyományok ér­zékeltetésére nyílik lehetőség. Érdekes ötlet a népi bábos­műhely kialakítása az egyik helyiségben, ahol egy — a vá­sárokon szereplő - teljes kol­lekcióval ismerkedhetne meg az érdeklődő. Mindkét épület rekonstruk­ciós tervét Szigetvári János építész és a Péosi Tervező Vállalat I. irodája készítette. Jó lenne, ha a szép tervek megvalósításához nemcsak a Baranya megyei Tanács, ha­nem a helyi szervek is segít­séget nyújtanának. Hárságyj Margit Hazánkban még nagyrészt gyerekcipőben jár a pszicho­lógia, a szociológia és a fizi­ológia tudományának, ezek eredményeinek a termelésben való felhasználása. Néhány követendő példa azért akad. A Dunai Vasműben például már 1964 óta műkö­dik a munkapszichológiai osz­tály. Stefek Gyula, az osztály vezetője a közelmúltban tartott előadást Pécsett, a Technika Házában az üzemi pszicholó­gia gyakorlati alkalmazásáról, ismertetve a Vasműben szerzett tapasztalatokat is.- Ha elfogadjuk a munka személyiségformáló szerepét — márpedig ez realitás — el kell fogadnunk a társadalomtudo­mányok és a pszichológia szük­ségszerű jelenlétét a termelés­ben is — mondta Stefek Gyu­la. — Az elmúlt évben, Bur- gasban megrendezett ergonó­miai konferencia vezérgondo­lata is az volt, hogy a terme­lési eredmények fokozása mel­lett, illetve azzal együtt, a szo­cialista személyiség kifejleszté­se is cél. Itt pedig — egészen leegyszerűsítve az ember és a gép, továbbá az ember és em­ber kapcsolata a döntő.- A Dunai Vasműben a sze­mélyzeti igazgatóhoz tartozik a pszichológiai osztály. Az osz­tályvezető mellett laborvezető öt laboránssal, műszerésszel, adminisztrátorral és egy kise­gítővel végzi munkáját. A szo­kásos, már kialakult tevékeny­ség az alkalmassági vizsgálat. Az újonnan felvettek csak a vizsgálat eredményétől függően _ tölthetik be a megjelölt mun­kakört. A különféle követel­ményeknek megfelelően telje­sítmény teszteken, illetve az úgynevezett személyiségprofil megismerésére szolgáló képes­ség-vizsgálaton kell átesni a jelentkezőnek. A Dunai Vasmű új nagybe ruházásaira gondolva joggal vetődik fel a kérdés: nem egy- szerűbb-e már a tervezés idő­szakában az ember pszichikai igényeihez, adottságaihoz megválasztani a munkahelyi környezetet? Hiszen könnyebb ezen változtatni, mint az adott személyiségen. Stefek Gyula elmondta, hogy erre is kiter­jed az osztály hatásköre: — A technológia megválasz­tásába természetesen nem szól­hatunk bele. De egy adott üzemrész kialakításához, be­rendezés elhelyezéséhez már a tervezés időszakában taná­csot adunk. Semmiképp sem helyes az az egyoldalúság, amely ma még sokhelyütt gya­korlat, hogy adott a hely, a gép, a technológia, és ehhez keressük a megfelelő embert. Az a törekvésünk, hogy meg­találjuk a gazdasági követel­mények és a személyiség adott­ságainak helyes szintézisét. Eddik úgy tűnik, mintha ki­zárólag a produktív dolgozók­nál lenne szükséges a pszicho­lógus munkája. A Vasmű erre is rácáfol: — A gyár törekvése, hogy az érettségizett munkásokból is képezzék a vezetők utánpótlá­sát. Eddig három osztályban, csaknem hetvenen szereznek magasabb képzettséget. A ká­derutánpótlásnál a pszicholó­gusok feladata is felmérni azt, hogy ki az alkalmas, hol tart, s hogyan lehet eljuttatni egy magasabb szintre. Az előadás kapcsán valami még ide kívánkozik. A pécsi és baranyai nagy- és középüzemek túlnyomórészt a személyzeti­sek útján képviseltették magu­kat, és nem is valami nagy számban. Pedig mindez nagyon is gazdaságpolitikai kérdés! Kurucz Gyula . A sok kirándulót vonzó Óbánya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom