Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-15 / 105. szám

2 Dunántúlt napló 1976. április 15., csütörtót; Késésben a baromfifeldolgozó December helyett márciusban keziiet a próbaüzem Amikor késik egy új létesít­mény átadása, inkább az ob­jektív, mint a szubjektív nehéz­ségekre hivatkozik a beruházó, a tervkészítő és kivitelező. Kí­nos és zavart labdaadogatás ez bátor kezdeményezők nél­kül. Hasonló helyzet alakult volna ki a pécsi baromfifeldol­gozó építkezésén is, de a kés­hegyre menő vádaskodási harc elmaradt. Megegyeztek. Miért „csúszik" o próbaüzemelés ter­vezett ez évi decemberi kezdé­se jövő év márciusára? Gépeket közel 60 millióért vásárolnak. Az ötmillió forint értékű import hűtőműszerek, áramlásmérők, biztonsági sze­lepek, gépkocsik és targoncák megérkeztek és 4—5 alkalmi raktárban sorakoznak. Az an­gol, dán, holland, NSZK ba­romfitechnológiai berendezések mintegy 35 millió forint érték­ben késnek, pedig egy éve rendelték a KOPLEX Külkeres­kezdődött, az üzembeáliás 1977 második felében várható. Évente 700 vagon — zömmel csirkét, ezen kívül tyúkot, puly­kát, pecsenye- és hízott libát, pecsenyekacsát, valamint nyu- lat dolgoz fel egy műszakban. Árufelvételi és értékesítési le­hetőséget biztosítva szövetke­zeteknek, állami gazdaságok­nak és nem utolsósorban a kis­Konzum- pályázat 8 Sok ötlet, grafikai terv, de­koráció, embléma és berende­zésterv, reklámanyag érkezett a KONZUM Áruház Közös Szö­vetkezeti Vállalat múlt év szeptemberében meghirdetett pályázatára. A pályázók közül az első dijat Szász János, a Budapesti Műszaki Egyetem építész karának végzős hall­gatója nyerte, a második dí­jat Simity Miklós grafikus mondhatja magáénak. Az elsődíjas pályázat igen gazdag ötletsort vonultatott fel. Például a díszdoboztól a csomagolókötő zsinór színéig, a faldíszítéstől a KONZUM emblémáig, szinte minden olyan dologra kiterjedt a pá­lyázó figyelme, amivel az 1976-ban megnyíló áruház mun­káját segíteni lehet. A vállalat megkezdi az el­árusítók felvételét. Elsősorban A kivitelező gondjai kedelmi Vállalat segítségével. Beszerzésükre újabb milliókat tartalékoltak, ugyanis az árak negyedévenként emelkednek. állattenyésztőknek. Csuti J. a most érettségiző fiatalak je­lentkezésére számítanak. Tűz a Bőrgyárban Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős A csaknem 250 millió forintos beruházás kiviteli tervei hajrá­zó tempóban születtek meg alig négy hónap alatt a bu­dapesti ÉLTERV Vállalatnál, ugyanakkor némi fejtörést okozva a kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat brigádjainak. A Dunaúj­városból megrendelt födémele­mekről, fő- és kereszttartókról kiderült: más a méretük, sőt a fajtájuk is. Módosították az épületszerkezeteket az élterve- sek bevonásával. Jónéhány kereszttartó még feleslegessé is vált. Meglepődve tapasztal­ták: az épület és az udvar csatornáit, közműaknáit rosz- szul „irányozták" és 8—10 mé­terre elkerülték egymást. Az üzemépületet és hűtőházat is többszöri „helyreigazítás” után kapcsolhatták össze. Jelenleg még dúl a vita: a külső fal­paneleket csavarozással vagy tömítéssel szigeteljék. A hiány­cikkek ... Betonvasból és tég­lából most érkezetttöbb hónapi kényszerszünet után, alaposan elodázva a belső válaszfala­zást. A 12-es csavar eltűnt az országos piacokról is, így a víznyomóvezetékek kipróbálását elnapolták. Bármikor felvenné­nek 40-50 ácsot és kubikost, de hiányuk az építőiparban nyomasztó problémává érlelő­dik a megyehatáron túl is. A beruházó, a Baranya me­gyei Baromfifeldolgozó és For­galmazó Közös Vállalat, a BAÉV, az ÉLTERV újabb egyez­tetési tervet fogadott el, hogy a csövek, csatornák, faláttöré­sek, magospályák pontosan ta­lálkozzanak. Az épületrészeket fokozatosan adják át, hiszen nyártól a Dipsgyőri Gépgyár, a Monori Mezőgép szakembe­rei kialakítják a hűtó- és ba­romfi technológiát.* Amit a szem lát. Áll a 3 ezer négyzetméteres üzemépület és a kétezer négyzetméteres hű­tőház fővázaiban, elsősorban homlokzati részeiben. Az előb­biben az átvevő, vágó, ko­pasztó, bontó, tollkezelő, bőr­szárító, csomagoló, levegős elő- hűtő, parafinos helyiség, az utóbbiban pedig a hűtőgépház, jéggyár, hűtőtároló, göngyöleg­raktár, gyorsfagyasztó-alagút kap helyet. A három állami gazdaság, tíz tsz és a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének ún. kö­zös vállalata 4 hektárt foglal el a Hőerőmű közelében. Vizet naponta 1700-1800 köbmétert fogyaszt majd. de nem a vá­rosi vízrendszerről. Sajót kúta- kat fúrtak és fúrnak. Az egy műszakban kibocsátott több mint ezer köbméter szennyvizet a mechanikus tisztító ülepíti, megszűri a zsírtól. A víztisztító elkészült. „Kész" a szakmunkásgárda A jövendőbeli 300 fős mun­kásgárda „készen áll". Három osztályt szerveztek a pécsvára- di szakmunkásképzőben és újabb kettő indul ősztől. A tsz-ek 50 asszonyt, lányt biz­tosítanak, utazásukhoz két buszt rendelt a jövendőbeli vállalat. A kisgyermekes anyák „megtartására" a Ledinán 150 személyes óvoda épül közel 10 millióért Megbízták az UNI- BERT. A baromfifeldolgozó kivite­lezése 1974 szeptemberében Tűz keletkezezett szerdán, a kora délelőtti órákban a Pécsi Bőrgyár krómos és festő üzem­részeiben, ahol a II—III. szinten a fotócellás alagút égett. Ve­szélyeztetve volt a krómos épü­let teljes berendezése. A tüzet a pécsi, a mohácsi, a komlói és a szigetvári, vala­mint a bőrgyári létesítményi tűzoltók egy órán belül lokali­zálták. A kór jelentős. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. A mentők tájékoztatása sze­rint a baleset következtében 14 személynél füstmérgezés gyanú­ja forgott fenn, közülük hét személyt a helyszínen elsőse­gélyben részesítettek, .míg hét dolgozót az I. sz. Belklinikára szállítottak. Az ügyeletes orvos tájékoztatása szerint állapotuk kielégítő, klinikai megfigyelésre nem szorultak, így még a déli órákban hazaengedték őket. Illyés Gyula átigazitásában Bánk bán-bemutató Pécsett Búnk bán: Holl István. Nagy érdeklődésre számott- tartó színházi bemutató lesz pénteken este a Pécsi Nem­zeti Színházban: Katona Jó­zsef örökbecsű drámája, a Bánk bán kerül színre Illyés Gyula átdolgozásában. Katona József Kecskeméten írta a Bánk bánt 1814—1818- ig, az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. Nem ez volt az egyetlen történelmi tár­gyú drámája, hiszen ő a szer­zője az Aubigny Clementina, a Ziska és a Jeruzsálem pusz­tulása című műveknek is. A pályázatra beérkezett Bánk bánt a bíráló bizottság figyel­men kívül hagyta merészsége és romantikája miatt. Nyomta­tásban is csak 1820-ban jelent meg, színpadra vitelére pedig a harmincas évek közepén ke­rült sor. Az irodalmi élet ekkor figyelt fel a drámára. Az ötfelvonásos tragédia a középkorban, II. Endre (1205— 1225) idején játszódik. Konflik­tusai az aktuális nemzeti kér­désekből, az idegen- és zsar- nokqyűlöletből, valamint a jobbágyság kilátástalan hely­zetéből állnak össze. Szauder József irodalomtör­ténész írta a darabról: „A Bánk bán színszerűsége és lélekrajza rendkívüli erejű: Ka­tona tárgyilagosan cselekedte- tő volt, mindent kizárt a drá­mából, ami szerzői magyarázat lett volna, azt is elhagyta, ami a cselekvés vagy indulat szem­pontjából túlment volna a leg­szükségesebbeken. Nyelve en­nek megfelelően drámai be­széd nyelve, mely egészsében még a nyelvújítás előtti dara­bos, a klasszikus ideálhoz még hozzá nem idomított magyar nyelv.” A műről Hofl István a Bánk bán alakítója egyebek között a következőket mondta: — A mű átdolgozását már tulajdonképpen Hevesi Sándor óta tervezik, mert a színészek rettegtek az előadásától, oly nehéznek bizonyult. Az Illyés Gyula átdolgozás dramaturgiai bravúr, ami egyben a színész számára játszhatábbá tette a darabot. A mű nyelvezete na­gyon szép, de a színész szá­mára továbbra is igen nehéz. Az először Pécsett bemuta­tandó Bánk bán átdolgozást Nógrádi Róbert rendezte, a dramaturg Czimer József volt. Bánk Hail István, Melinda Mik- lósy Judit, Gertrudist Pásztor Erzsi, Tiborcot Győri Emil, Bi- bearchot Bárány Frigyes, Pe­turt Huszár László alakítja. A díszleteket Jánosa Lajos, a jel­mezeket Vágó Nelly tervezte. FCzes János Dr. Nemes Olajos 1922—1976 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy 1976. április 13-án váratlanul elhunyt dr. Nemes Alajos elvtárs, nyugalmazott r. vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság volt vezetője, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja. Dr. Nemes Alajos elvtárs temetése — katonai diszpom pávai — április 21-én, szerdán 13.30 órakor lesz a pécsi központi temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 árától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. r Belügyminisztérium MSZMP Baranya megyei Bizottsága Baranya megyei Rendör-fökapitánysag életi tevékenységével is szolgálta a munkáshatal­mat, a közösséget. Külön­böző választott íunkciókat töltött be, — Baranyába ke­rülése óta tagja volt a Me­gyei Párbizottságnak, illet­ve az MSZMP Baranya me­gyei Végrehajtó Bizottságá­nak. Nagy elfoglaltsága mellet! szakított időt a ta­nulásra, pártiskolát, kultúr­politikai főiskolát végzett, majd 1957-ben megszerez­te a jogi diplomát. P~z el­lenforradalom idején is bi­zonyította hűségét a mun­kásosztályhoz, fegyverrel a kézben védte a nép hatal­mát. Az Elnöki Tanács 1970- ben vezérőrnaggyá nevezte ki. Több kormánykitüntetése a gazdag, tevékeny életé­nek. a párt fáradhatatlan és önzetlen munkásának, a hép hű fiának szólt. 1957- ben a Munkás-Paraszt Ha- tatomért Emlékérem, majd Vörös Csillag Érdemrend és a Kiváló Szolgálatért Ér­demérem kitüntetésekben részesült. Nyílt, őszinte kommunista ember volt, bármilyen hely­re állította is c párt, min­dig becsülettel helytállt. Munkáját nagy felelősség­érzettel végezte, határozott egyéniségével őszinte liszte­letet, tekintélyt vívott ki. A feladatok minél jobb meg­oldása érdekében nem kí­mélte egészségét, mind a hivatali, mind a közéleti munkában a párt politiká­jának legeredményesebb végrehajtásáért dolgozott. Személyében igaz harcos- ■ társat veszítettünk el. Fáj­dalmas búcsút veszünk dr. Nemes Alajos elvtárstól, példamutató életét, szemé­lyét megőrizzük emlékeze­tünkben. Csepel szülötte — május 7-én lett volna 54 éves. Édesapja több mint négy évtizedet dolgozott acélön­tőként a Csepel W/M Gyár­ban. A munkás-környezet meghatározta a fiatalember életútját; keménységet és emberséget tanult, környe­zete formálta akaraterejét, fegyelmezettségét. Fáradha­tatlan volt a munkában, ta­nulásban, önképzésben egyaránt. Az elemi iskola elvégzése után apja példá­ját követve ő is acélöntő lett ugyanabban a gyárban. Tizenhat éves korában már bekapcsolódott a munkás- mozgalomba, tagja lett az SZOP Ifjúsági Szervezetnek, később pedig a Magyar Vas- és Fémmunkások Szak- szervezetének. 1945 január­jában a párt ajánlásával a népi demokratikus rendőr­ség kötelékébe lépett. Nyo­mozótisztként kezdte szol­gálatát és fáradhatatlanul harcolt a rend megszilárdí­tásáért, a gazdasági bűnö­zés felszámolásáért. A rend­őrségen különböző vezető beosztásokban teljesített szolgálatot, majd 1953-ban került a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság élére. Fontos és felelősségteljes munkája mellett aktiv köz­Jogásznap Baranyában Dr. Szijártó Károly tartott előadást Hetedszer rendezték meg tegnap a jogásznapot Bara­nya megyében. A Pécsi Tudo­mányegyetem aulájában meg­jelent akadémiai, egyetemi tudósokat, tanárokat, a gyakor­lati életben tevékenykedő jo­gászokat és joghallgatókat, dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára kö­szöntötte. A megnyitó után dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész tartott előadást Jogpolitikánk időszerű kérdései címmel.. A jogpolitika feladata — mondotta többek között v dr. Szijártó Károly —, hogy a szo­cialista fejlődés adott szaka­szán a társadalom előtt álló feladatoknak a jog eszközei­vel való megoldásához egyre tökéletesebb vezérvonalat ad­jon. Megkülönböztetett figye­lemmel kell kísérni, hogy a jogszabályozás és a jogalkal­mazás valóban hatékonyan se­gíti-e a társadalmi célkitűzé­sek megvalósítását. A XI. kong­resszus külön kiemelte, hogy a fokozódó követelmények miatt, a központi irányítást hatéko­nyabbá kell tenni, és ebben a jogi szabályozásnak és a jog- politikai elvek egyik sarkala­tos tételének, a szocialista tör­vényesség érvényesítésének ki­emelkedő szerepét külön is hangsúlyozni kell. A gazdaság- politikai célkitűzések megvaló­sítása .szükségessé teszi, hogy még nagyobb gondot fordít­sunk arra, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek miként tartják be az állami és a szer­ződési fegyelmet. Kiemelkedő­en fontos jogpolitikai kérdés az „ügyeskedők" elleni hatá­rozott fellépés, a munka nél­küli jövedelemszerzés meg­akadályozása. Változatlanul fontos a társadalmi, csoport és egyéni érdek összhangjára vonatkozó jogpolitikai elvek érvényesítése. A közlekedési fegyelem ja­vulása és mindonnyiunk ér­dekében a durva szabályszegé­sek elkövetőivel szemben a büntető jog eszközeit az eddi­gieknél még határozottabban kell igénybe venni. Vor go Ágnes Rosszul „irányozták” a csatornát Korszerű gépek 60 millió forintért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom