Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)
1976-04-13 / 103. szám
e Ptmanttm napló 1976. április 13., kedd Képernyő előtt Az egész nem másnak — vidám, némi megilletődöttség- gel kevert ünnepnek ígérkezett. A mamák és nőrokonok könnyeiket morzsolgatják, a pap meg az anyakönywezető szép szavakat mond a holtig tartó szövetségről, kézfogások, csókok, majd az ünneplő közönség átadja magát az evés és ivás hasonlíthatatlaa örömeinek. Miért ne tarthatna falusi lakodalmat két munkásfiatal? Pláne, ha a kétszobás lakás — kéz alól — már biztosítva van. S ha a szülők ragaszkodnak a lakzihoz, megvan hozzá a harminc darab ezres. A hagyománynak megfelelően néhány disznó, közepes baromfi- udvarra való szárnyas változott át ínycsiklandozó étekké, nem beszélve a torta-erdőről és a teherautónyi italról. Ellenben a meghívottaknak is illik letenni az ajándékcsomagot — ezért jut a kétszobás lakásba majd tizenöt-húsz paplan, mosógép, centrifuga, ki tudja hány étkészlet. Az ifjú asszony — akkor még menyasszony — szerény számítással csak tízezer forintot várt a menyasszony- táncon. A bevétel több mint tizenötezer lett. Ez mind már eddig is nagyon érdekes, hisz hátha nem tudja mindenki ebben az országban, hogy divat a nagy lakodalom. De az igazi érdekesség — mint annyiszor, most is — akkor kezdett megmutatkozni, amikor ezer apró jelből kibontakozott a háttér. A hagyományokra és a jóhírre oly sokat adó, igen önérzetes apa mellett olyan feleség él, aki napi nyolc órán át húzkodja egy gép karját, hogy a havi kétezer forintot megkeresse. A fiatalember szülei szemmel láthatólag szintén nem a tejben- vajban fürdés évtizedei után adták beleegyezésüket — és pénzüket — a nagy esküvőhöz. A menyasszony, míg öltözött, dühös volt a fátylas fejdíszére és a násznagyra, aki késett. A vőfély belesült a szövegbe, de sebaj, egy fél falu súgott neki. Az anyakönyvvezető zavarban volt. A pap ékesszólása teljében. Az apró gyerekek telekiabálták a templomot. A násznép izzadt, táncolt és berúgott. A banda hamisan játszott. Valaki a menyasszonytánc alatt káromkodott a háttérben: nem piac ez, a szentségit. A fiatal pár fényképészhez ment és megpróbált a lencsébe mosolyogni. Útközben nyilatkoztak: a gyerekek számában se tudtak megegyezni, de úgy érződött, hogy másban se fognak. A fiatal férj meleg hangon beszélt a befizetendő autóról. A menyecske konoknak látszott, de vitatkozni nem akart, különben is megvoltak már a főbb háztartási gépek. Szóval elkezdődött közös életük. Mindez lehetett volna kedves, gunyoros, megbocsájtó, humoros jelentés is a hetvenes évek derekáról, amikor hagyo- nyok elhullnak és újjáélednek, a dolgok tele vannak kacagta- tásra is alkalmas ellentmondásokkal. Ha nincs az a csattanó a végén. Válás, nyolc hónap után? Ki írta ezt? A dokumentumfilm stábja — Kozák Gyula forgatókönyvíró, B. Révész László rendező vagy Kardos Sándor operatőr — aligha, ök csak végigkísérték az eseményeket, szóban, mértéktartóan, képben gazdagon, de nem vállalták a sors szerepét. A történetet, a csattanóval együtt, maga az élet írta, amelynél raffináltabb, logikusabb és könyörtelenebb szerző aligha akad. Haflama Erzsébet t Ismerjük meg Jogszabályainkat A társadalmi bíróságokról A jogvitáknak az állami szervek részéről történő eldöntése mellett széles körű igényként merült fel már korábban a társadalmi út igénybevételének lehetősége. Ezt az igényt kielégítve a társadalmi bíróságokról szóló 1962. évi 24. sz. tvr., valamint az ennek végrehajtásáról megalkotott 14 1962. (XII, 16.) IM számú rendelet bevezette a társadalmi bíráskodás intézményét és ennek részletes szabályait. A jogviták elbírálásának állami fórumrendszerében azóta bekövetkezett gyökeres váltósokkal, bírósági eljárási jogunk fejlődésével időközben egyrészt meghaladottakká váltak a társadalmi bíráskodással kapcsolatos bizonyos jogelvek, másrészt a tapasztalatok arra mutatnak, hogy nem volt elég „életképes" ez az egyébként a fórumrendszer demokratizmusát is kifejező intézmény. Ezért szükséges volt felvetni az újraszabályozás gondolatát. Ennek jegyében alkotta meg az Elnöki Tanács az 1975. évi 24. sz. tvr-t, amely a társadalmi bíróságok új szabályairól szól. Hatáskör A feladatokat meghatározva kimondja az új jogszabály, hogy a társadalmi bíróságok a dolgozók olyan választott szervei, amelyek a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják, döntéseikkel nevelik a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munka, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére és elősegítik a szocialista demokratizmus fejlesztését. Felmerül nyomban a kérdés: hol, milyen feltételekkel alakulnak meg ezek a szervek? — A választ megadja maga a jogszabály: bármely vállasainál, egyéb gazdálkodó szervnél, intézménynél, szövetkezetnél. Megalakításáról és tagjainak számáról a szakszervezeti bizottság, illetve a szövetkezet illetékes szervének kezdeményezésére a dolgozók közössége, termelőszövetkezet esetén a közgyűlés határoz. A társadalmi bíróság tagjainak jelölésére a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége tesz javaslatot a büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartásé dolgozók közül. Jelölteket a dolgozók is javasolhatnak. A tagokat a dolgozói kollektíva, illetve a szövetkezeti közgyűlés 5 évre választja meg. Esetileg — egy-egy ügy elbírálására — is választható társadalmi bíróság ott, ahol ilyen állandóan nem működik. Ha a bíróság tagjai megbízatásukra méltatlanná válnak, visszahívhatók. Jogok Milyen jogok illetik a társadalmi bíróság tagjait? Ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a szakszervezet választott tisztségviselői, illetőleg a szövetkezeti döntőbizottság tagjai, de különleges büntetőjogi védelem is megilleti őket. A közvéleményt leginkább érdeklő kérdés az, hogy milyen ügyek tartoznak a társadalmi bíróságok hatáskörébe? A jogszabály széles hatáskört biztosít számukra. Eljárnak: a) a szocialista együttélés szabályainak megsértése esetén; b) fegyelmi eljárásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója által odautalt magatartások esetén; c) a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság által a társadalmi bírósághoz megküldött ügyekben. Nem kevésbé fontos annak felvetése, hogy kik kezdeményezhetik a társadalmi bírósági eljárást? Itt is széles a kör: a) a vállalatoknál működő társadalmi szervezetek; b) a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetve a fegyelmi jogkör más gyakorlója; c) a vállalat más dolgozója. Az a) és b) alatt érintettek azonban csak akkor, ha az elbírálás olá kerülő magatartás nem bűncselekmény, illetőleg nem szabálysértés. A társadalmi bíróság egyébként 3 tagú tanácsban jár el, a tárgyaláson meg kell hallgatni az ügyben érintett dolgozót és az ügy tisztázásához szükséges bizonyítást is le kell folytatni; majd a bíróság szótöbbséggel hozza meg határozatát, amelyben a következő két mondhatja ki: a) társadalmi bírósági figyelmeztetést, b) társadalmi bírósági dorgálást c) társadalmi bírósági megrovást, d) a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetése végett jelzéssel élhet illetékes személyhez, szervhez, e) kezdeményezheti az alkoholista kötelező gyógykezelésének elrendelését. Ha nem hoz érdemi döntést, az ügy áttételét is elrendelheti: a) ahhoz a szocialista brigádhoz, amelynek az érintett dolgozó tagja; b) a fegyelmi jogkör gyakorlójához. De megteheti azt is, hogy a tárgyalást intézkedés nélkül fejezi be, illetőleg az eljárást megszünteti, ha az eljárás alapjául szolgáló magatartás nem róható a felelősségre vont dolgozó terhére, vagy az nem valósítja meg a szocialista együttélés szabályainak megsértését, illetve az eljárás alá vont dolgozó munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsági viszonya a határozat hozatala előtt megszűnt. A jogszabály jogorvoslatot is biztosít a határozatok ellen: az érintett dolgozót illeti ez meg. A szakszervezethez, vagy d szövetkezet vezetőségéhez panasszal fordulhat, amit a határozat átvételétől számított 8 napon belül terjeszthet elő. Ha a panasz megalapozottnak bizonyul, a határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására kerül sor. Ha pedig alaptalan, akkor elutasítják. Új vonás az, hogy az „állami” bírósághoz jogorvoslattal élni nWn lehet. A társadalmi bíróságok irányításának, segítésének megszervezése a SZOT, illetőleg a szövetkezetek országos érdek- képviseleti szerveinek feladata. A szükséges szakmai segítség megadása pedig a vállalati (szövetkezeti) jogtanácsos (jogi előadó) kötelessége. Éljünk vole Az új jogszabály 1976. január 1-én lépett hatályba. A megalkotásával elérni kívánt cél akkor valósul meg, ha a vállalatok, gazdálkodó szervek, intézmények és szövetkezetek, ezek dolgozói és tagjai élnek azokkal a jogaikkal, amelyeket a jogszabály az említett jogviták elbírálásának biztosításával részükre megad. Dr. Gátos György megyei bírósótji elnökhelyettes Rokka, köcsög, ágasfa Néprajzkutatás Baranyában A néprajzi érdeklődés a ma emberének egyik jellemzője. Rokkát, köcsögöt, ágasfát rakunk a lakásba és a népi kultúra remekeivel díszítjük otthonunkat. A kíváncsiság érthető, hiszen ezzel tulajdonképpen azt a hagyományt keressük, ami napjaink művészetében a nemzeti sajátosságot fejezi ki. Dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus legutóbb a Doktor Sándor Művelődési Központban tartott előadást, ahol Baranyp megye néprajzáról beszélt. — Népi kultúránk megmentése érdekében nem egy „segélykiáltás" hangzott el. Megyénkben hol tart e téren? — Általában és helyi viszonylatban is sajnos kevés a törődés. Hivatásszerűen alig egy-két szakember tevékenykedik ennek érdekében. Annál több a nem hivatásos, a magángyűjtő, vagy ma már inkább a kereskedő. Óriási károkat okoznak ezzel nekünk. Az orrunk elől viszik el magasabb árért a pótolhatatlan néprajzi tárgyakat. így az lakásdísszé válik néhány ember gyönyörűségére, míg a múzeumban ezrek csodálhatnák. — Az ismert nemzetiségeken belül hány népcsoportról tudunk a megyében? — Az itt élő népesség között legalább tízféle magyar népcsoportot találunk, a - német nemzetiség pedig annyiféle, ahány faluban élnek, szám szerint ez ötven-hatvan. A délszlávok négy-öt népcsoportja pedig legalább harminc községben él. Néprajzi kutatásuk éppen ezért rendkívül nehéz és munkaigényes. A lemaradásnak ez is az egyik oka. — A néprajz mai feladata a fennmaradt paraszti kultúra emlékeinek megőrzése, megörökítése. Miben látja a néprajztudomány feladatát fél évszázad múltán? — Természetesen akkorra megváltozik a funkciója. Bizonyos mértékig egyetemesebbé válik az emberi kultúra, ezért a közműveltség táji jellegzetességeit, a szokásokat és a nyelvjárási különbségeket, az életstílust fogja kutatni, s a jövő társadalmának tervezési alapja lesz. — Mi a néprajz legfontosabb feladata a közeljövőben? — Ismert, hogy Baranyában jelentős cigánynépesség él, és, hogy kultúrájuk igen színes és magas színvonalú. Ennek kutatása és feldolgozása ma még teljesen megoldatlan. F. J. Mérkőzésről mérkőzésre Döntetlenül végződött a megyebajnokság pontjaiért lejátszott Steinmetz SE—Porcelángyár találkozó. Fotóriporterünk egy eredménytelenül végződött Steinmetz támadást örökített meg a Porcelángyár kapuja előtt. Labdarúgó NB III. PBTC—Barcsi SC 1:0 (0:0). Barcs, 700 néző. V.: Grudics. PBTC: Sass — Istókovics, Bár- dosi, Bogdán, Bodor, Bíró (Várhelyi), Fiegler, Lubiczki, Lauer, Hajós, Renkó. Edző: Horváth László. Minden elképzelés nélkül és kapkodóan játszó hazai csapat ellen a vendégek nagy lelkesedéssel és teljesen megérdemelten győztek. Góllövő: Lauer. Jók: Bár- dosi, Bogdán, Lauer, Frenkó, illetve Bencsik és Vienkler. Mázaszászvári Bányász—Székesfehérvári MÁV Előre 1:1 (0:0). Mázaszászvár, 800 néző. V.: Soós. Mázaszászvár: Szu- lics — Csábrák, Széles, Kólya, Katona, Pataki, Demeter, Kovács, Horony, Biró, Csordás. Edző: Stepán Tibor. A bányászcsapat végigtámadta a 90 percet, helyzetei alapján győzelmet érdemelt volna. Góllövők: Kovács, illetve Fülöp. Jók: Kólya, Demeter, Csábrák, illetve Cs. Horváth, Szabó és Paul- lusz. Táncsics SE—PVSK 2:0 (1:0). Kaposvár, 600 néző. V.: Szin- ger. PVSK: Sulyok — Nagy, Szabó, Engert, Zoltai (Knach), Gyurina, Kaszás, Grünwald, Iván (Mateisz), Somogyvári, Tóth. Edző: Lendvai Miklós. Somogyvári az első percben a kapufát találta el, de ezzel a pécsi csapat ellőtte puskaporát. Széltől támogatva, majd a szél ellen is a kaposvári csapat irányított és a vasutasokat csak Sulyok jó védése mentette meg a súlyosabb vereségtől. Góllövők: Németh I., Kapcsos. Jók: Eisemann, Hamar, Kovács, Németh I. Sulyok és Szabó. Pénzügyőri SE—Véméndi TSZ SK 5:4 (1:1). Budapest, Pasaréti út, 1200 néző. V,: Tátrai. Véménd: Doszpod — Szabó, Rótt l„ Hubert, Kajtár, Kiss, Törjék, Fiochsz, Takács (Rótt II.), Orosz, Bencsik. Edző: Rónai István. Az első félidőben változatos, izgalmas, küzdelmes volt a játék. Szünet után az első 10 percben a Pénzügyőr 4:1-re elhúzott. Góllövők: Raffael, Havasi (2), Lesti, Vida (11-esből), illetve Fiochsz, Rótt II. (11-esból), Orosz, Bencsik. Jók: Kajtár, Bodor, Vida, Havasi, illetve Rótt I., Fiochsz és Bencsik. Az NB III. további eredményei: Siófoki Bányász—Dombóvári Spartacus 3:2, Ganz MÄ- VAG—BKV Előre 1:0, EMG SK —Dunaújvárosi Építők 2:1, Lőrinci Fonó—Bp. Építők 1:3, ME- DOSZ ÉRDÉRT—Enyingi ME- DOSZ 2:3. NB m. ALLASA 1. G.-MAVAO 2)6 18 4 4 61-24 40 2. Pénzügyőr 26 15 6 5 52-42 36 3. Szfv. MÁV 25 16 3 6 52-30 35 4. BKV Előre 25 14 3 8 50-30 31 5> Lőrinci Fonó 26 12 6 8 44-34 30 6. Siófok 25 12 6 7 33-28 30 7. PVSK 26 11 7 8 37-26 29 8. Véménd 25 12 4 9 50-45 28 9. EMG SK 26 10 7 9 34-32 27 10. Táncsics SE 26 9 7 10 32-31 25 11. Enying 26 10 5 11 33-38 25 12. Perbál 25 8 7 10 36-40 23 13. Barcs 26 10 3 13 23-42 23 14. Mázaszászvár 2í> 5 10 11 31-36 20 15. Dunaújváros 25 5 9 11 24-35 19 16. Bp. Építők 26 7 4 15 34-45 18 17. Dombóvár 25 6 5 U 24-44 17 18. ÉRDÉRT 26 5 5 16 24-41 15 19. PBTC 25 5 5 15 25-56 15 Megyebajnokság Szigetvár—Mágocs 7:0 (4:0), Pécsi Kinizsi—István-akna 4:0 (1 :0), Porcelángyár—Steinmetz SE 0:0, Gázmű—Pogány 2:1 (1:0), Mohács—Boly 0:2 (0:0), Kesztyűgyár—Vasasi Bányász 2:0 (1:0), Sellye—Beremend 1:3 (0:0). MEGYEBAJNOKSAG ALLASA 1. Szigetvár 20 14 5 1 58-15 33 2. Mohács 20 11 4 5 32-21 26 3. P. Kinizsi 20 9 6 5 25-14 24 4. Pogány 20 9 6 5 28-21 24 5. PEAC 20 9 4 7 35-25 22 6. Kesztyűgyár 20 8 6 6 23-18 22 7. Sellye 20 9 3 8 31-22 21 8. Vasasi Bány. 20 8 5 7 24-22 21 9. Boly 20 7 7 6 29-32 21 10. Beremend 20 8 4 8 29-36 20 11. Gázmű 20 6 7 7 32-30 19 12. Steinmetz 20 6 4 10^20-33 16 13. Mágocs 20 5 5 10 21-41 15 14. Istvár.-akna 20 6 2 12 19-33 14 15. Porcelángyár 20 3 6 11 24-38 12 16. Sásd 20 3 4 13 18-47 10 Súlyemelő EB Ötödik Magyarország Berlinben az Európa-bajnok- ság utolsó versenynapján az : ólomsúlyúak álltak porondra, de hiányzott közülük a szovjet olimpiai bajnok Alekszejev. Távollétében az összetett Euró- pa-bajnoki címet az NDK 25 éves versenyzője, Gerd Bonk nyerte el 432,5 kilogrammos világcsúcs beállításával a bolgár Placskov (430) és az NDK- versenyző Heuser (410) előtt A szakításban Placskov győzött (195), míg a lökésben Bőnk került az első helyre 252,5 kilogrammos világcsúccsal. Az EB pontversenyében: 1. Szovjetunió 93, 2. Bulgária 78, 3— 4. Lengyelország és az NDK 65, 65, 5. Magyarország 50, 6. Csehszlovákia 48 pont 4 » í
