Dunántúli Napló, 1976. április (33. évfolyam, 91-119. szám)

1976-04-09 / 99. szám

1976. április 9., péntek Dünantmt napló 3 Készülődés a kongresszusra Kétszáznál több falugyűlés A VI. kongresszusára készülő Hazafias Nép­front Baranya megyében is február 15-től megkezdte bizottságainak újjáválasz- tását. Március végéig be­fejeződtek a községi és a városi körzeti bizottságok megújításai, összesen 362 gyűlést tartottak. A ta­pasztalatokról beszélget­tünk Krasznai Antallal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárával. — A nápfrontbizottságok új- jáválasztása egyrészt falugyűlé­seken, másrészt városi körzeti népfrontgyűléseken történt. Mi­lyen érdeklődés nyilvánult meg a népfront fórumai iránt? — Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy az állampolgárok úgyszólván min­denütt az esemény jelentősé­gét megértve érdeklődéssel vet­tek részt ezeken a fórumokon — kezdte válaszát a titkár. — Megyénkben 295 falugyűlést szerveztünk, 8 népfrontcsoportot hoztunk létre és 59 városi kör­zeti népfrontgyűlésre került sor. A résztvevők száma mintegy 22 000 volt. Valamennyi helyen a párt, a tanács és a tömeg­szervezetek vezetői jelen voltak és véleményt nyilvánítottak a népfrontbizottságok négy éves munkájáról. A falugyűléseken pedig ott voltak a termelőszö­vetkezetek vezetői is és a ter­melőszövetkezeteket érintő kér­désekre válaszoltak. A közsé­gekben a tanácsok vezetői tájékoztatták a lakosságot a IV. ötéves terv eredményeiről, az V. ötéves terv helyi felada­tairól. örömmel töltött el ben­nünket, hogy a városi taná­csok vezetői a népfront körzeti gyűlésein kikérték a lakosság véleményét a várospolitikai fel­adatokról. Például Komlón va­lamennyi körzeti gyűlésen részt vett a tanács egyik tisztségvi­selője. A fórumok jól szolgál­ták a tanács és a népfront la­kossági kapcsolatának további erősítését. Az állampolgárok nemcsak megjelentek a gyűlé­seken, hanem közel kétezer- ötszázán hozzá is szóltak. Közérdekű témák — Érdekel, hogy például a falugyűléseken a felszólalók milyen témákkal foglalkoztak? — A tapasztalatok alapján mindenekelőtt azt kell hangsú­lyoznom, hogy az állampolgá­rok a párt és a népfront politi­káját megértették és támogat­ják. A bizonyító tények soka­sága közül hadd említsem a településfejlesztő társadalmi munkát. Megyénkben a tanács és a népfront együttműködése keretében számos létesítmény — óvodák, játszóterek, parkok stb. — valósult meg a lakos­ság önkéntes segítségével. Kü­lönösen jelentős volt a felsza­badulásunk 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozott település- fejlesztési, szépítést tevékeny­ség. A felszólalók méltatták az eredményeket, de elmondták javaslataikat a fejlődést szol­gáló feladatok további megol­dásáról is. De nemcsak igé­nyeket nyújtottak be, hanem felajánlották cselekvő hozzájá­rulásukat is. így például torna­terem építését határozták el a mágocsi, drávafoki, villányi, szederkényi, somogyviszlói gyű­lésen. Több helyen községépí- tési, fásítási akciókat hirdettek meg. Sokan foglalkoztak a környezetvédelem helyi tenni­valóival is. Számos KlSZ-szerve- zet például védnökséget vál­lalt a közterületek gondozásá­ra. Szóltak — főleg a kisközsé­gekben — az egészségügyi, művelődési gondokról. Szót ej­tettek a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok eredmé­nyeiről, problémáiról. A felszó­lalások jellemzője volt: köz­érdekű témákról folyt az esz Baranyában Beszélgetés Krasznai Antallal, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárával mecsere. Hadd említsem meg azt is, hogy városi, körzeti népfrontgyűléseken a város­részek eredményeit és gondjait tárgyalták meg. Fontos társa­dalompolitikai kérdésekről is szó esett, mint például a nő és ifjúságpolitika, a nemzetiségiek helyzete stb. De az is tapaszta­lat, hogy viszonylag keveseb­bet foglalkoztak a népfront­bizottság helyi tevékenységé­vel. Ez arra figyelmeztet ben­nünket, hogy a jövőben még több alkalmat teremtsünk a bi­zottságokkal való foglalkozásra, Szervezeti változások — A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa határozatot ho­zott szervezeti változásokra is. Hogyan érinti ez a népfront­mozgalom szervezeti felépíté­sét? — A szervezeti változás lé­nyege, hogy a jövőben nem működnek járási népfront­bizottságok. Erre azért került sor, mert a községi népfront­bizottságok fejlődése ezt lehe­tővé tette. Terveink szerint na­gyobb figyelmet fordítunk a városok és a nagyközségek népfronttevékenységére, termé­szetesen azzal, hogy az eddi­gieknél fokozottabban segítjük a községi bizottságok munká­ját. — A kongresszust előkészítő választási munka első szakasza befejeződött. Milyen további feladatokat kell megoldani? — Májusban folytatjuk az előkészületeket, — a megye négy városában küldöttértekez­letet a naavközségekben pedig népfrontgyűléseket tartunk, amelyeken megválasztják a városi és naayközségi bizottsá­gokat. Ezt követően június 5-én kerül sor a megyei küldött- értekezletre Pécsett, amelyen értékeljük a Baranya megyei népfrontmozgalom négy éves tevékenységét, meghatározzuk a következő öt év feladatait, megválasztiuk a megyei nép­frontbizottságot és a kongresz- szusi küldötteket. Ezt az alkalmat felhasználva szeretném megköszönni a me­gyei elnökség nevében vala­mennyi népfrontbizottsági tag­nak közérdekű társadalmi te­vékenységét, a most megválasz­tott bizottsági tagoknak, tiszt­ségviselőknek pedig eredmé­nyes munkát kívánok fejlett szo­cializmust építő terveink meg­valósításához — fejezte be a kérdésekre adott válaszát Krasznai Antal elvtárs. Garay Ferenc Magyar-jugoszláv megállapodás A Magyar-Jugoszláv Bank- Konzorciumi igazgató bizottsá­ga április 6-a és 8-a között ülést tartott Budapesten tíz jugoszláv tagbank, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Állami Fejlesztési Bank képviselőinek részvételével. Az ülésen határozatokat hoztak a konzorcium közreműködéséről, a magyar és jugoszláv közúti járműipari vállalatok kooperá­ciójának kibővítésében, ezen­kívül a konzorcium munkájá­nak továbbfejlesztésében is megállapodtak. Harmincmillió forint ágyneműre, munkaruhára Korszerűsílili a Patyolat mosóüzemét A hat forintos mosás három forintba kerül. A látszólag el­lentmondásos kijelentés mögött igen komoly gazdaságpolitikai tartalom van: a szolgáltatás ál­lami érdek, s hiába fizetünk feleannyit a Patyolat Vállalat munkájáért, mint amibe nekik kerül ez a munka, szolgáltató vállalatnál nem lehet elsőrendű cél a nyereség. NikirezeK állásban Gázsity Milutinné A nyílegyenes út kétoldalún kiserdő, amely tavasszal és ősz­szel lehet csodálatos, amikor ezer színbe öltözteti ,a vidéket, vagy nyáron, amikor a fák lombkoronája összeér, s nem engedi be a napot. Drávasztára határmenti ba­ranyai falu. A vegyesbolton, a tsz-irodán kétnyelvű felírás: ma­gyarul, horvátul. Az iskola bent van a falu közepén. Itt lakik, szolgálati lakásban Gázsity Mi­lutinné, képviselőasszony és ta­nárnő, immáron tizenöt eszten­deje. Hatvanegyben ajánlották, hogy egy fél évre jöjjön ki Sellyéről a sztárai iskolába. Az­tán itt maradt. Férje az iskola- igazgató. A „nemzetiségi ebédlőben" beszélgetünk. Én neveztem el így, önkényesen és szabadon, hiszen megannyi szép szőttes és bútordarab díszíti, köztük egy igen értékes ormánsági szök- röny — a skinya.- Titkon várjuk azt a nagy pillanatot - mondja Gázsityné —, hogy a mohácsihoz hasonló, kis nemzetiségi múzeumot sike­rül összehoznunk. A gyűjtemé­nyünk nagyon sok és szép da­rabból áll. A képviselőségről mindjárt egy dolgot hadd áruljak el. Ö nem komor tekintetű „fizika­tanár”, mint az a választási pla­káton volt látható, hanem igen vígkedélyű teremtés. Mint emlí­tette, ha a férje elutazik vala­hova, bizony négy gyermek ma­rad otthon: ő, a hetedik osztá­lyos Vera lánya, a hatodikos iMila és a negyedikes Iván. Egyébként Milácska éppen Zán­A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és a Mecsekvidéki Pin­cegazdaság közös beruházásával Márka néven új eszpresszó nyílt Pécsett, a Surányi Miklós út 21. szám alatt. A vendéglátó II. ke­rületi területi igazgatósága által üzemeltetett presszó-cukrászdát tavasztól őszig a járdára kihelyezett asztalokkal is bővítik. A ké­pen: az első vendégek a nyitás napján. kán van úttörőtáborban, s azt szavakban ki sem lehet fejezni, hogy mennyire várják haza. Kis házikót fabrikált a család, raj­ta annyi ablakkal, ahány napig tart a táborozás. Ha egy nap letelik, kinyitnak egy ablakot. Mire az utolsó kinyílik, Mila ha­zaér . .. A kérdés kézenfekvő: — Változott-e a világ, a kis család körül, amióta képviselő? Gázsityné: — Itthon és a községben nem sokat. Tanítok továbbra is, az általánosban, a dolgozóknál, s viszem tovább az úttörőt.. . Nem is lenne jó, ha megvál­tozna az életem. Talán, egy dolgot. Észrevettem, régebben ha kértem valamit különféle fó­rumokon, kerek-perec visszauta­sították, ha nem ment. Minden kertelés nélkül. Ma óvatosabbak a válaszok hasonló esetben — ha a végeredmény ugyanaz is. A megyén, ott más a helyzet, ötvenhét község tartozik a kép­viselői körzetéhez, Harkány, Drávaszabolcs, Diósviszló a ha­tárok. S mint azt mindenki tud­ja, a képviselőség nemcsak jo­gokkal jár, hanem millió köte­lességgel is. Gond és panasz van bőven, amit össze kell gyűj­teni — igaz, többnyire apró- cseprő dolgok, de hát minden­kinek a saját problémája a leg­nagyobb — meg kell ismerni a vidék életét, s meg keli ismerni a lehetőségeket is. E képviselő­ség egyik örömét talán a közel­múltban kiharcolt nemzetiségi óvoda jelenti - itt építik majd Drávasztárán -, s kudarcát a vajszlói iskola. Meg kellett ér­teni: most nem jut rá — egy­előre . . .- Mondják, hogy megbu­kott ... — Igen. Az első KRESZ-vizs- gán. De aztán sikerült, s most már van vagy 18 óra vezetés is mögöttem . ..- Kocsi. ..?- Még csak szeretnénk ... Egy Zsigulit. Egészen érthető, hogy létszük­ség számára. Hiszen az alig- alig menő buszokkal nehéz be­járni a környéket, s megesett, hogy a fogadóórát éppen azért kellett félbeszakítani, mert a buszsofőr nem várhatott többet. — A parlamentbe...? — Elég kacifántos az út. Többnyire úgy hajnali háromkor biciklire ülök, s irány Sellye. Sellyéről vonattal öthúszra Pé­csen vagyok. Ott rendszerint találkozom képviselőtársammal, Kasó Józseffel. Ö visz fel a ko­csiján Pestre ... Visszafelé már egyszerűbb az út. Kasó József, — a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója — Drávasztáráig viszi. Hiszen egyébként legalább másfél napig tartana az utazás. Ezért aztán ezt a sok „potya" fuvart már igen restellj.- Ügy hirlik, házat építenek Sellyén. Ezek szerint a tanár néni és az iskolaigazgató bú­csút mond a sztáraiaknak? — Még nem. És tulajdonkép­pen a búcsú sem lesz végleges. Amikor házat akartak építeni, Drávasztárán nem lehetett, ezért aztán Sellyét választották. Most készült el a lakás, de még né­hány esztendeig itt maradnak, s utána sem tervezik, hogy má­sik iskolába mennének tanítani. „Kis közösségben - mondja Gázsityné — nagyobb az egy­másrautaltság, s ezért aztán jobban kötődnek egymáshoz is az emberek, érzelmileg. Sztá­rén melegszívű nép él.” Magyart, biológiát, földrajzot tanít, a férje történelmet és hor- vát nyelvet. Az órákat, ebben az öt tanerős, osztott-rendszerű iskolában úgy állították össze, hogy naponta váltakozva jus­son vagy neki, vagy a férjének néhány lukasóra is. Erre azért van szükség, mert az iskolában nincs napközi, s nincs ebéd, s bizony tanítás után, úgy fél kettő, kettő fele már nagyon éhes a család. — Én teszem oda az ebédet, aztán a férjem hazajön, s meg­keveri . . . Vagy fordítva. (Az igazgató úr kitűnő pörköltet tud készí­teni.) Megesik, hogy a délután olyan zsúfolt, hogy mosásra, vasalásra is telik a délelőttből. Azt mondják, a három gyerek ideális családot jelent: hát könnyen elképzelhető, hogy mennyi ideje juthat a három gyerekre a képviselőasszony­nak ... Most harminckilenc éves, s olyan különlegesen nagy álmai, vágyai nincsenek. Férje fogalmazta meg a család „ter­vét”: Szeretnénk gyermekeink­ből embert nevelni. Megvallom, kissé későn házasodtunk, így mire a srácok felnőnek, bőven nyugdíjasok leszünk s ezért csak azt érjük meg, hogy ke­nyér van a kezükbe .. .” Teljesen véletlenül: — Mi lesz ma a vacsora ...? Gázsityné a férjére néz, men­tegetőzve: — Én most jöttem meg Pécs­ről. Kozma Ferenc Természetesen ennek meg­szerzésére is van módja a Pa­tyolatnak, például a közületi vegytisztításnál, a lakossági fes­tésnél, vagy a bérágyneműnél. Ezt az immár ötéves szolgálta­tást kevesen ismerik. A válla­lat hatezer garnitúra ágyneműt ad bérbe a megyében és a Ba­laton déli partján, ahonnan szezonban táviratok özöne sür­geti az újabb szállítmányt. Az új ötéves tervben szeretnék szi­gorúbban kézbevenni a bérágy- nemű-rendszert: a megrendelő kösse le tartósan, harminc na­pos felmondással az ágyneműt, hogy a vállalatot ne érhesse meglepetés, mert azt újra és újra a nyereség bánja. Pedig a pénzre szükségük van: az előbb említett elképze­lés még csak terv, a mosóüzem rekonstrukciója azonban való­ság, januárban megkezdődött. A központi üzem 1964-ben léte­sült, a főtermelő gépek java­része ebből az időből való, de akad húsz éves is. Az igényeket a jelenlegi kapacitással már nem tudják kielégíteni. Gond a munkaerő is, a nehéz fizikai munkát főként nők végzik. A rekonstrukció alapelve sze­rint minél kevesebb építéssel, minél több technikával kell megoldani a feladatokat. így összesen csak százötvennyolc négyzetméteren létesül új épü­let, a harmincmillió forint többi részét gépek beszerzésére for­dítják. A munka legnagyobb eredménye lesz, hogy kettéválik a közületi és lakossági mosás, megoldódnak az eddigi eltűné­sek, ruhacserék. Jóllehet, ez a vállalat munkájában előforduló rövidzárlat csak ezrelékben fe­jezhető ki, a panaszosok, no és a humoristák számára mindig kellemes téma volt. Érdekes lesz a mosás kor­szerű technológiai megoldása, melyet a Központi Szolgáltatás­fejlesztési Kutatóintézet dolgo­zott ki. A lakosság mosnivalóit angol Polymark márkájú gép jelöli számmal és betűvel, ezt követően szállítószalagon kerül a belga mosó-csavaró gépekbe, újabb szalagon a folyamatos szárítóba. Innen mozgókocsi vi­szi az előkészítőgéphez, amely megoldja a dolgozók eddigi nehéz feladatát, a ruhák kisi­mítását, vasalásra előkészítését. A vasalás befejezése után haj­togatógép tűri össze az ágyne­műt. összességében minden ne­héz fizikai munka megszűnik, a gépsor mellé az egyes kézzel végzendő fázisokhoz két-há- rom ember elegendő. Ágyne­műn kívül munkaruhák, köpe­nyek mosása is így zajlik, ezek­nek azonban külön élvasaló gé­pek adják meg végső formáját. A közületi mosnivaló zárt rendszerben tisztul meg. Ez a gépsor még korszerűbb, mint az előző. Hatalmas gazdasági elő­nye, hogy egy kiló ruha mosá­sához tíz liter vizet használ, míq a jelenlegi gépek ugyan­ehhez ötven litert igényelnek. A beruházáshoz tartozik még a festő helyiségből átalakított mosoda, ahol a Mecseki Szén­bányák védőruháit mossák ez év harmadik negyedévétől, mintegy napi másfél tonnát. Még idén megindul új helyiség­gel, technológiával az öt me­gye részére végzett bőr, mű­szőrme tisztítás is. A rekonstrukció után a mo­sóüzem napi teherbírása öt ton­na ruha lesz. Január első heté­ben már itt volt az első meg­rendelt gép, március végén ér­kezett meg két D'hooge gyárt­mányú belga mosó-csavaró, je­lenleg folyik a csőmosó hálózat beszerzése. A vállalat vezetői szerint 1977 első félévében mindkét sor üzemel, s ugyan­ezen év végére az energiaháló­zat korszerűsítésének és a szál­lítószalagok beszerzésének vé­geztével teljes mértékben üze­melni kezd az „új” mosóüzem. Sz. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom