Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-04 / 63. szám
1976. március 4., csütörtök Dunántúlt napló 5 „Kikérni a lakosság véleményét* A városfejlesztés együttműködést, egyetértést követel A Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztály- vezetőjének nyilatkozata Ezt az íróasztalt láttam már ügyiratokkal és meghívókkal, szakfolyóiratokkal és odafirkantott feljegyzésekkel megrakva. Most üres. Egy kis kézitáska és a legutóbbi tanácsülés néhány írásos anyaga - ez mitnden. Az asztalnak új gazdája van, aki még nem idomíthatta magához. Vókó Jánost, a PTV volt tér-’ melési főosztályvezetőjét a tanácsülés minap nevezte ki a pécsi városi építési és közlekedési osztály vezetőjévé. Most, a második munkanapon itt, a még üres íróasztal mellett ismerkedünk. A beszélgetés zavartalan. Nem csöng a telefon, nem nyitják ránk az ajtót. Meg is jegyzem, hogy az elődjénél ez sohasem sikérült így. öt perc beszélgetés és közben tíz telefon ... Nevetünk ezen, mert sejtjük, hogy legközelebb már nála is ez lesz a helyzet. Persze most még nem tudják az osztály külső ügyfelei, hogy két hónap után ismét van gazdája a telefonnak, vezetője az osztálynak. Az első nap A második munkanap reggelén az első napról faggatom. Kiderül, hogy csak fél nap volt, s azon sem halmozták el feladatok tömegével. Reggel a tanácsi vezetők szokásos heti megbeszélésén kellett megjelenni. Az osztály két témával volt érdekelt. A jelentéstevő a megbízott osztályvezető, Gömö- ry János volt, a feladatot viszont már Vókó János kapta. Az osztály térképtárának műszaki nyilvántartása és rendezése volt az egyik, a szemétszállítási díjtételekkel összefüggő intézkedésekre vonatkozott a másik. Délután a PTV-hez kellett visszamenni. Búcsúztatták ... — Búcsú? Különös... Múlt héten még az íróasztal túlsó oldalán, most pedig — ha megyek — az innensőn ... — És azt fejtegeti, hogy itt is, ott is ugyanarról van szó, csak a nézőpont változott. Eddigi életpályáját szeretném megismerni. Bányászcsaládból származik, Magyaregregyen született 1935-ben. Az építőipari technikum után 1953-tól Komlóm dolgozott) kivitelezőknél, beruházóknál. 1968-ban került a Baranyaterv-hez, 1972-től a PTV-nél dolgozott. Építészmérnök. Mikor szerezte a diplomát? Nevetve meséli, hogy amikor fiatalon, legényemberként, elküldte volna a vállalata ösztöndíjjal az egyetemre, nem vállalta a tanulást. Később aztán családos emberként a maga jószántából, a saját költségére vágott neki levelező tagozaton az egyetemnek. 1968-ban diplomázott, a diplomamunkája egy napi 1200 pár kapacitású cipőgyár volt — Pécs határába telepítve. A kezdeti benyomások És ezután már az új funkcióról beszélgetünk. — íMilyen benyomásokkal foglalta el az osztályvezetői helyet? — Voltak, akik mondták: nem valami irigylésreméltó helyre jövök. Gondolom, igazuk is van. Az építészet az a szakma, amihez „mindenki ért” és ezért meglehetős bátorsággal bírál is mindent. Ami itt történik, amit az osztály csinál, az közvetve vagy közvetlenül az egész lakosságot érinti, tehát a városfejlesztést érintő bírálatok is ide jönnek. Valójában nagyon átfogóan kell tekinteni a dolgokat és olyan mélységig kell lehatolni, ami ezen a szinten kívánatos. Nagyon fontosnak tartom, hogy teljes értékű együttműködés alakuljon ki a közvetlen munkatársakkal, a társosztályokkal és a külső partnerekkel, akikkel együttesen felelünk a város fejlesztéséért. Feltárni a tartalékokat — A város üzemeltetésének zavartalanná tételéről mi a véleménye? Az utakat túlságosan sokáig elzáró palánkokra, az időben hosszan elhúzódó közmű-munkák látszólagos ütemte- lenségére és más hasonlókra gondolok. — Mint a szakma művelője mondom, hogy bizonyára van mit tenni e téren. Elsősorban fel kell tárni és hasznosítani kell mindazokat a tartalékokat, amelyek rendelkezésre állnak. Bizonyos esetekben megalapozottabb előkészítésre van szükség. Amit pl. fél év alatt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni, azt ne is vállalják, vagy jelezzék így. Mondják meg, hogy egy év és ezt támasszák alá úgy, hogy aztán a hatóságnak is legyen alapja szá- monkérni. — Említette, hogy az építészethez „mindenki ért”,.. — Igen. De hadd mondjam meg azt is, hogy a bírálók nem ítélik meg mindig helyesen a dolgokat. Lehet, hogy nem elég jó az információ. A lényeges dolgokat, feladatokat — a szükségtelen viták elkerülése végett — feltétlenül a lakosság elé kell vinni és ki kell kérni a polgárok véleményét, hogy velük együtt hozhassuk létre az újat. Valahogy úgy, hogy a közvélemény segíthesse a tervezők munkáját. — Volt valamikor egy elgondolás egy kiállítóteremről, ahol a városfejlesztés terveit folyamatosan be lehetne mutatni. Eddig semmi sem lett ebből. Ötletek — Pedig szükséges volna. Kezdetnek akár egy kirakat is megtenné. Biztos vagyok benne, hogy a PTV-nél kevés költségtöbblettel össze lehetne állítani bemutatható szemléltető anyagokat. Egyébként erre én is gondoltam már. — S bizonyságul a naplóját mutatja, amelyben a megvalósításra váró ötletek között ez is szerepel. — Még egyet. Hallottam olyan véleményt, hogy az építési osztályt, mint a városfejlesztésért elsődlegesen felelős szervet e tekintetben talán magasabb rang illethetné meg a tanácsi hierarchiában. Egyet- ért-e ezzel? — A különböző szerveknek igen szorosan együtt kell mű- ködniök. Városfejlesztési tevékenységük elválaszthatatlan, egyetértés nélkül nem lehet eredményre jutni. S mivel egy célért dolgozunk, nem lenne helyes egyik szervet a másik elé állítani. Hársfai István Vókó János Űj autóbuszok Négy új Ikarus 211-es munkásszállító autóbuszt vett át tegnap délelőtt a 12-es Volán komlói kirendeltsége, Zobák, Kossuth és Béta bányaüzemek vezetőinek jelenlétében. A 12-es Volán és a Komló városi Tanács 1975-ben kétéves szocialista együttműködési szerződést írt alá. A megállapodás a közlekedés kulturáltabbá tételét tűzte célul. Idén a munkás és diákszállítás megjavítása a feladat. A magyar és NDK kooperációban gyártott sárga autóbuszok 550—600 munkás, főleg bányász számára könnyítik meg a közlekedést. A 44 személyes autóbuszok menetrendje a három műszakban dolgozó bányászok gyors hazajutását biztosítja — Izménybe, Lengyelbe, Hímesházára és KakasdKorhad a padló, salétromos falak Segítséget vár a levéltár 11 kilométernyi irat veszélyben Napjainkban már aligha szükséges bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van egy levéltárnak. Az is mindenki előtt tudott, hogy az élő ma, holnap már múlt, és számos közéleti dokumentum a helyi és az országos történetírás nélkülözhetetlen forrása. Nemrégiben a televízióban láthattuk, hogy mekkora erők mozdultak meg a bazilika pincéjében veszélybe került fővárosi levéltárért. A Baranya megyei Levéltár ugytan méreteiben jóElkészült a Hullámfürdő rekonstrukciós terve Elsősorban sportuszoda Nem hiszem, hogy bárki is meg lett volna elégedve nyáron a.pécsi Hullámfürdő zöldterületével, öltözőivel, medencéivel. A mostani helyzet — bár hatalmas munkával elkészült a korszerű .követelményeknek megfelelő téli uszoda — sem sokkal jobb. Mind sürgetőbb követelmény a téli uszodákkal, fürdőkkel szemben, hogy a szabad idő eltöltésére, sportolásra is alkalmas környezetet adó létesítmények legyenek. Pécsett, a távlati tervek között szerepel több, egésznapos strandolásra is alkalmas fürdő építése. A Hullámot mindenekelőtt sportuszodának tervezte meg a BA- RANYATERV I. irodájának csoportja. A tanulmányterv elkészítésekor a vízfelület, a víztérfogat és a zöldterület voltak a főbb szempontok. A jelenlegi terület kicsi, bővítésre az északi, a POTE parkrésze felől van lehetőség. A déli oldalon az útépítés mintegy 3 méteres sávot elvesz a mostani területből. A nyári befogadóképességet 2500, a télit 550 főnyire tervezték. Hogy a zöldterületet ne bontsa meg — mint jelenleg — egy középen elhelyezett épület, minden helyiséget egy L alakban húzódó tömbbe helyeznének el. A főbejárat a Szendrey utca felől lenne, az északnyugati szárnyon. Innen jobb és bal irányba húzódnának a kétszintes épületek, melyek tetején napozók, a POTE park felől pedig egy 400 személyes lelátó lenne — sportversenyek idejére külön lépcsővel, külön bejárattal. A bejárattól észak felé haladva az öltözőkhöz jutunk, ahonnan lábmosókon, zuhanyozókon keresztül érünk a hátsó, ötven méteres medencéhez és a tanmedencéhez. Az uszoda funkciójának bővítése céljából szabadidő centrumot hoznának létre, ahol társalgó — kis játékokkal, büfé, szauna — egy hozzá épített kis 2x2 méteres hidegvizes medencével, valamint egy 180 négyzetméter alapterületű tornaterem helyezkedne el. Új létesítmény még a nagymedencéhez kapcsolódó napozó, mely már a strand zöldterülete felől adna téli napozási lehetőséget nagy üvegfelületeivel. Nyáron, az üvegfelületek levételével egy tetővel fedett sporttleret nyerhetnek. Itt a bejárattál déli irányba, tehát az étterem felé haladva lennének a kádfürdők, a tisztasági fürdők. A zöldterület teljes egységet alkotna, fákkal, füves részekkel és a régi Zsolnay vázák újbóli felállításával érhető el a patinás pécsi strandhangulat. E hangulati érték miatt lenne jó meghagyni az étterem épületét, amit önkiszolgáló rendszerűvé lehetne átalakítani. A külső, homlokzati oldalt és a kerítést vasbeton lemezekkel, a víz hullámzását idéző formákkal, élénk színekkel, kis kerek ablakokkal képzelték el a tervezők. Hárságyi Margit A Vári irodalmi színpad Nemegyszer előfordult, hogy verset olvasva, érezve annak feszes ritmusát, el szerettük volna énekelni, táncolni lett volna kedvünk! A Budapesti Műszaki Egyetem Vári irodalmi színpada Weöres Sándor és Örkény István adaptációi ezt a hangulatot adták vissza hétfőn este, Pécsett, az Ifjúsági Házban. A helyenként hullámzó teljesítményt nyújtó együttes produkciójának legfőbb értéke a lendületes előadásmód, valamint a jól kiválasztott vegyes és prózai műveken alapuló humorérzék volt. Azokban a pillanatokban, amikor a felszabadult játszási kedv uralkodott a színpadon, valóban sikerült a nézőket is ma- gávalragadó, feszes ritmusú perceket szerezni. Többször előfordult viszont, hogy az együttes a hagyományos eszközöket agyoncsépelt előadásmódban alkalmazta. Gondolok itt például a kórussal kísért versmondásokra, melyek az egyébként legújabb eszközöket felvonultató produkcióba sehogy- sem illettek — teljesen kizökkentették a szereplőket, nézőt, egyaránt. Érezhetően nehezen találtak magukra mindketten ezekben aZ esetekben. Az est második része helyrebillentette az első rész hiányosságait, az Örkény István egypercesek életre keltek, jó ritmusú, bőven áradó humorú előadás volt. Ennek köszönhetően mondható el, hogy tartalmas, szép estét töltött az Ifjúsági Ház közönsége hétfőn, március elsején. — hm — val kisebb, de az ország legelismertebb ilyen jellegű intézményei közé tartozik. Rendszerező és kutató tevékenységét az utóbbi évek tucatnyi magasszínvonalú kiadványa is bizonyítja. Gombás fertőzöttség A sikerek hallatán aligha hinné bárki is azokat a mostoha körülményeket, ahol tárolni kényszerülnek még a legértékesebb dokumentumokat is. A levéltár huszonnégy raktárhelyiségében több mint tizenegyezer méter hosszúságú, korszerűtlen, megroggyant fapolcokon helyezkednek el a beadott anyagok. A legutóbbi szakértői vélemény megállapította, hogy az itt lévő papíranyag csaknem 50 százaléka gombásán fertőzött, s mielőbbi megtisztításuk már elodázhatatlan feladat. Enélkül a levéltári anyag negyven év múlva teljesen elpusztul. Ebből az óriási irattömegből csupán 1100 folyóméter a korszerűen, Dexion-Sailgó polc- rendszeren, tárolt anyagmeny- nyiség. Sajnos, o levéltár egész épülete olyan állapotba™ van, hogy csak a legradikálisabb intézkedésekkel lehetne elejét venni a további fertőződésnek. A raktárak ablakai legtöbb helyen teljesen el rothad tok, fólia feszül az üveg helyén, beesik az eső, a falakról négyzetméteres foltokban hull a salétromos vakolat, bokáig süly- lyed a láb a korhadt padlódeszkába és patkányméreg szürkéink minden sarokban és fordulóban. A helyzet illusztrálására aligha kell több. Az elmúlt hetekben tárgyalást folytattak az illetékesek a levéltár jövőjéről. A segítőszándékot nem lehet kétségbe vonni, de az anyagi lehetőségek erősen korlátozottak. Azt is mindenki tudja, hogy már 1954 óta napirenden szerepel ez a téma, s az. idevonatkozó akták a 11 kilométeres polc- rendszerből már öt métert foglalnak el. Megoldási javaslatként hangzott el a régi épület szakaszos felújítása, mint a legjárhatóbb út. A munkálatokat a legjobban veszélyeztetett földszinti részen kezdenék meg. Ez azt jelentené, hogy az összes anyag csaknem 50 százalékát a felsőbb szintre telepítenék. így azonban a kutatók legalább öt évig nem férnének hozzá jelentős mennyiségű irathoz. Minden valószínűség szerint ez a terv is csak rövid ideig él, mert a statikai vizsgálatok szerint az épület észak—déli boltozata megroggyant, s nem bírná el a második szint a sok ezer tonna plusz terhelést. Végleges megoldás? Mi lesz tehát a levéltár sorsa? Megoldást jelentene, ha az átalakítások idejére találnának egy legalább 800 négyzetméter alapterületű raktár- helyiséget, ahol a veszélyeztetett anyagot tárolhatnák. De kínálkozik egy még jobb és esetleg véglegesnek tűnő lehetőség is. Pécsett a közeljövőben több középület válik üressé, s ezek közül például a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Xavér utcai épülete minden szempontból elfogadható lenne a levéltár számára. Segítséget vár a levéltár! A megoldás aligha tűr halasztást, vagy csak túl nagy áron ... F. J. Szauna, kádfürdők, tornaterem j