Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-31 / 90. szám
1976. március 31., szerda Pünäntmt napló 3 Kit, mi vonz? Az 1970-es adatok szerint a magyar általános iskolai tanulók 52,2 százalékát a falusi tanulták alkotják. Ennek ellenére a falusi tanulókkal kapcsolatos nevelési kérdésekkel hazai pedagógiai és pszichológiai szakirodalmunk átfogó részletességgel még nem foglalkozott. Éppen ezért országos viszonylatban is nagy jelentőségű, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola neveléstudományi és pszichológiai tanszékének oktatói nem „kisipari módszerekkel”, vagyis egyedileg, hanem tanszéki összességükben kezdték el kutatómunkájukat, amellyel a falusi tanulók fejlettségét és neveltségét sokoldalú módszerekkel igyekeztek megvizsgálni. A két tanszék 12 kutatója vizsgálataikba bevonta a rész- témák iránt érdeklődő nappali A falusi nyolcadik osztályos tanulók életszemlélete Jó szakemberré válni és levelező hallgatókat, akikkel együtt négy megye (Baranya, Somogy, Tolna és Zala) 46 iskolájában több mint háromezer tanulót vizsgáltak meg. A Magyar Pedagógiai Társaság vizsgálataik eredményét a közelmúltban tette közzé a dr. Szántó Károly szerkesztésében megjelent két kötetes, 493 lapnyi terjedelmű A falusi nyolcadikos osztályos tanulók fejlettsége és nevelése című munkában. Nagyon izgolmas kérdést feszeget Dómján Károly és Vörös Pál tanulmánya, amely a faMegyei néprajzi atlasz készül Tizenkét év után, a munka telénélmmm Ritka tudományos munka készül a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán. Erről kértünk nyilatkozatot Mándoki László osztályvezetőtől: — A világon nagyon sok helyen készítettek néprajzi atlaszokat. A hagyományos népi kultúra bizonyos jelenségeinek ugyanis jellemző társadalmi-térbeli kötődése, elterjedtsége van. Ezt bemutatni csak térképezéssel lehet A magyar nyelvterület néprajzi atlaszát, akadémiai vállalkozásként már több mint két évtizede elkezdték. Kiadás előtt áll a Magyar Néprajzi Atlasz, amelynek Baranyában tizenöt kutatópontja volt. — Az ilyen, nagy áttekintést nyújtó ritka kutatóponthálózatot használó atlaszok mellett világszerte készülnek kisebb területek részletes elemzésére szolgáló regionális vagy táji atlaszok. Magyarországon két megye, Szolnok és Baranya fogott hozzá megyei néprajzi atlasz készítéséhez. A baranyai atlasz 1963 óta készül. Tulajdonképpen a kutatópontok kiválasztása egyszerű volt, mert minden baranyai községben gyűjtöttük az atlasz anyagát. Sőt, minden vegyes lakosságú községben annyi kérdőívet töltünk ki, ahány nemzetiségi vagy vallási csoport él az illető faluban, városban. A baranyai atlasz a kisebb népcsoportok — mint a cigányság — anyagát nem kívánja feldolgozni, éppenígy az utólag betelepített magyarokat sem. Ez egy külön atlasz feladata lenne, annyi munkát nem tudunk már vállalni. A kérdések összeállítása viszont annál nehezebb volt. Vannak települési, építkezési, táplálkozási, gazdálkodási kérdések, a hiedelemre, népszokásra vonatkozóak és vannak olyanok is, amelyekkel nem a néprajzi jelenséget, hanem annak nevét kutatjuk. Tehát nyelvatlasz jellegűen, szó- földrajzi lapokat is összeállítunk. Egy példa: a szalma hordására szolgáló eszköz az egész megye területén mindenütt egyforma, de eddig harminc nevét jegyezték föl. Közülük néhány: a bőgő, hajdiván, kaláta, tralja, krosnya. Tehát néha ugyanazt a tárgyat egészen eltérő nevekkel illetik. Itt nem a tárgy, hanem a neve nyújtja majd a lényeges információt. Nagyon nagy vállalkozás volt ez, hiszen a három- szózegynéhány baranyai községből több mint ötszáz kérdőívet kell kitölteni. Jelen pillanatban a munkának körülbelül a felénél tartunk. Tizenkét éven keresztül, különösebb anyagi támogatás híján készült az atlasz, pedig külső A csibeboritók közül két típust mutatunk be olvasóinknak. erők bevonása nélkül nem végezhető el a munka. Tavaly a Megyei Tanács a múzeumok költségvetésében 40 ezer forintot biztosított az atlaszra, 1976- ban pedig már 60 ezer forintra emelkedett ez az ösz- szeg. Ahhoz, hogy a gyűjtőmunkát 1977-re befejezhessük, 1977- re 100—120 ezer forintra van szükség. De 1977-ben már megkezdjük az eddig készült anyagnak térképlapokra történő feldolgozását is, és 1978- ban a térképezéssel párhuzamosan végezzük a kiegészítő és ellenőrző gyűjtéseket. Elképzelhető, hogy 1979-ben nyomdakész állapotban lesz ez a kötet. Nem tudjuk ma még megmondani, hogy a 80 téma — némelyikben 8—10 al- kérdés —, hány térképlapot eredményez majd. Máris tudjuk: rosszul tettük, hogy néhány kérdést bevettünk az atlaszba, mert nem derül ki belőlük semmi. Ezért ezen anyagunkat nem térképezzük, de a gyűjtést azért befejezzük1. Úgy számítom, hogy két vaskos kötet: egy nagyméretű, térképlapokat tartalmazó kötet mellett egy kommentárkötettel kell ennek az anyagnak megjelennie, mivel eddigi tudományos ismeretünk mellett a Baranyai Néprajzi Atlasz lesz az a kiadvány, amelyre építve egyáltalán meg lehet majd írni a készülő monográfia-sorozat néprajzi kötetét. F. D. Mostoha sorira szánva „Megszűnik a Hírlapolva- só?... Kiköltöztetik az írók Boltját!..."— hallom hetek, hónapok óta a kérdő, kétkedő hangsúlyú, zord híreket — sajnos nem alaptalanul. Az emberek kérdezik tőlem is, egymástól is: mi lesz?... A fejlődés ritmusában annyi minden eltűnik a régi Pécs városképéből, ezt már kezdjük megszokni. De, hogy fogalommá lett újabb intézmények, boltok is hasonló sorsra jussanak, ezt már nehezebb ... A Hirlapolvasót százak és ezrek szerették meg. Főleg fiatalok és nyugdíjasok a látogatói, naponta mintegy másfélszgzan. 246 hazai és külföldi napilap és folyóirat várja őket itt a város szívében, akár séta közben is, egy-egy félórára. Hasonlóképpen a Magyar írók Boltja is része a Kossuth Lajos utca sajátos arculatának: kedves ismerőse a sétálóknak ... Reggeltől — nyári estéken — olykor 10—11-ig is ezrek, tízezrek hullámoznak végig egyetlen sétálóutcákon a kedves, vonzó kirakatok előtt. S érdemes megfigyelni: aligha van olyan másodperc, amikor ne állnának meg néhányon, akár csak pillanatokra is az írók Boltja előtt. A bolt varázsa Varázsa, hangulata van ennek a kirakatsornak. Most azonban veszélybe került, a Hírlapolvasóval együtt. Mi hát a helyzet? Miért kell kiköltözniük; igaz-e, hogy nem is térhetnek vissza régi, megszokott helyükre? A kérdést több illetékesnek föltettem — íme a válaszok. Schenk János, a Városi Tanács közművelődési csoportvezetője: — A volt SZMT-székház kellő átalakítások után MTESZ- székház lesz. Legalábbis az épület nagyobb része, de itt kap helyet később is a Hírlap- olvasó; az SZMT-letéti könyvtára; egy kiállítótereim és természetesen változatlanul a Kamaraszínház is. A Hírlapolvasónak az átalakítások idején átmenetileg ki kell költöznie valahová. Őszig előreláthatólag nem kerül rá sor. Mindenképp azt szeretnénk, ha a belvárosban maradna ebben az átmeneti időszakban is. Ami meglehetősen nagy gondot okoz, mivel egy egész sor más szerv, intézmény, stb. is most vár elhelyezésre, közöttük a Magyar írók Boltja is ... Mellékutcában ? Hartung Istvánná, a Magyar írók Boltja vezetője: — Az üzlethelyiség bérletét — amiben eddig voltunk — a Pannónia Szálloda rekonstrukciós munkálataival egyidőben, január 1- én felmondták. Egyelőre maradhatunk, de bármelyik pillanatban egyik napról a másikra Mi lesz veled írók Boltja? Bonyodalmak az elhelyezésben ki kell költöznünk. A Városi Tanács Igazgatási Osztálya felajánlott egy másik üzlethelyiséget a Líceum utcában. Ez számunkra elfogadhatatlan. Nemcsak azért, mert az írók Boltjának múltja van és hangulatilag kötődik ehhez az utcához, a belvároshoz... Ez a bolt, — amelyik a múlt évben 5,5 milliós forgalmat bonyolított le a naponta betérő 1200 fizető vásárlójával — egy mellékutcában egyszerűen meghal... Nem beszélve arról, hogy a közeli Malom utca-sarkon ott egy másik könyvesbolt... Sajnos ez nagyon elkeserítő helyzet! Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyettese: — Március 12- én tárgyaltunk a Művelt Nép Könyvterjesztő igazgatójával és igazgató-helyettesével. Fölvetődött az a lehetőség, hogy az írók Boltját, ha kiköltöztetik, áthelyezzék a jelenlegi Antikvárium helyiségébe; az Antikvárium pedig elköltözik a Líceum utcába. A tervciklus végén a közelben levő orvosi műszerbolt kiköltözik és azt a helyiséget megkaphatná a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. . . Dr. Ásvány Lajos, a Városi Tanács Igazgatási Osztályának vezetője: — Két megoldás kínálkozik valójában: az egyik a Líceum utcában levő 70 négyzetméteres helyiség. Ez lakásügy is... A lakó elhelyezését mi vállaljuk, s ez esetben a házat a Könyvterjesztő Vállalat rendelkezésére bocsátjuk üzlethelyiség céljaira. A másik: A MERUKER Belvárosi Áruházában, mint ismert, megindutl a rekonstrukció. Azt javaslom, hogy a Könyvterjesztő Vállalat vezetői vegyék fel a kapcsolatot a MERUKER-rel: volna-e lehetőség a bővülő áruház tervei alapján egy könyvesbolt kialakítására is ... (A Könyvterjesztő Vállalat képviselői a napokban találkoztak a MERUKER vezetőivel. Úgy értesültünk, megállapodás nem jött létre; újabb tárgyalás esetleg még várható a népszerű könyvesbolt ügyében. — A szerk.) Nagy jóindulattal szeretnénk messzemenően támogatni az írók Boltját gondjainak megoldásában. A tényekkel, a valóságos helyzettel azonban szembe kell néznünk: Pécsett, a belvárosban — legalábbis a Kossuth Lajos utcában — nincs a korábbival egyenértékű üzlethelyiség az írók Boltja számára. Ki tud jobbat? Ezeket a tényeket azt hiszem minden könyvet szerető pécsi ember szomorúan veszi tudomásul. És talán még mindig egy kicsit kétkedve és reménykedve: hátha tud valaki valami jobb megoldást a méltatlanul mostoha sorsra szánt Magyar írók Boltja számára ... W. E. KIS HELYEN JLFER^ NAGY TEUESITMENYU IMPORTALT Ara oak TWO« OTP-MM Csak a Keravill-nál kaphatót a nouMu AjrjhAz: «.2 lusi nyolcadikos osztályosok életszemléletével és világnézetével foglalkozik — 15 táblázaton és 31 grafikonon segítve elő a vizsgálati anyag szemléletes áttekintését. A „Mi szeretnék lenni?" kérdésre adott válaszok között az első helyet a szakmunkás-foglalkozás vívta ki magának. A második helyen az irodai dolgozó kategória, majd a sportoló, a kereskedő és végül az ötödik helyen a pedagógus pálya szerepelt. Megdöbbentő viszont, hogy minden ezer falusi tanuló közül csak öt választotta élethivatásul a földművelést. Ennek okát a cikk írói abban látják, hogy a tanulóknak „nincs elég ismeretük a mezőgazda- sági munka jelenéről, a korszerű mezőgazdasági termelés lényegéről." Hihető volna ez a városi gyerekeknél, de a falun élőknél? Megnyugtató viszont, hogy a falusi tanulók zöme azért tanul elsősorban, hogy művelt ember legyen. A sorrend a következő: a jó szakemberré válás, az emberiségért, a szülők kedvéért végzendő tanulás, majd ötödik helyen a „sok pénzt keressek" motívuma. Ugyanakkor az életben való érvényesülés formájaként a ta- tulók 21 százaléka a jó fizetést, az „áldozatos munka az emberiség ért”-motívumot az első helyre, a „jó fizetés — kényelmes életformát” pedig a második helyre rakta. A hetedik helyre a „szerény fizetéssel társuló igénytelen élet” szorult (nyilván a gyenge tanulmányi eredményűeknél). A nyolcadikos városi és falusi tanulók probléma-megoldó gondolkozását elemzi Nagy Ferenc. Vizsgálatainak eredményét abban summázza, hogy e gondolkodási folyamat indulása kedvezőbb a városi tanulóknál. A sikertelen kezdetbe a falusi gyerek könnyebben belenyugszik, mint a városi. Az emlékezeti teljesítményeket vizsgálja Szatori Ferenc, míg Zukovits Imre az összefüggés-felismeréseknek és a feladat-megoldásoknak sajátosságait bontja ki. De rámutatnak a feltárulkozó hibák eredetére is: a falusi tanulóknál mutatkozó hiányosságok oka nem abban keresendő, hogy szellemi fejlettségi szintjük elmarad a városi gyermekekétől, hanem abban — miként Zukovits Imre írja —, hogy „pedagógusaink egy része az oktató-nevelő munkában nem valósítja meg a gondolkodási és a logikai folyamatok terv- szerűségét és az összefüggések sokoldalú elemzését." A tanulmánykötetben visszatérő reális probléma: a falusi tanulók eltávolodása a mező- gazdasági munkától. Szántó Károly több módszer alkalmazásával kiderítette, hogy ennek okait a tanácsadási munka folyamatában és tartalmában mutatkozó hiányosságok váltják ki. A legtöbb nevelő a pályaválasztás kérdését a továbbtanulásra szűkíti le. A tanácsadás sem mindig tervszerű, összehangolt A szülök gyermekeik pályairányításában elsősorban az anyagi érdekeltséget tekintik fontosnak. Nem közömbös a fiatalok előtt a városi szórakozási lehetőségek bősége sem. Néha a mezőgazdaság távlatait még nem látják olyan konkrétnak, mint az iparét. A Pécsi Tanárképző Főiskola két tanszékének kutató tanárai országosan is példát mutattak nemcsak a kutatási módszerek alkalmazásának igényes bemutatásával, hanem a keményen kimondott tapasztalati igazságok, tanulságok levonásával is. Jó volna, ha e 14 tanulmány további munkára serkentene a meglévő hibák és „fehér foltok" mielőbbi eltávolítására. T. I. r HATALMAS VÁLLAL- KOZÁS’ .
