Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-12 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja mm Illést tartott a Minisztertanács 1977. januártól módosítják a táppénzrendszert Határozat a kiváló és érdemes művész címek 1976. évi adományozására Jóváhagyták a bélapátfalvi cementgyár beruházását XXXIII. évfolyam, 71. szám 1976. március 12., péntek Ára: 80 fillér Pontos, gyors, Jó munkát ü Víz- és gázszerelők vetélkedője ■ Egy pont a falon Kétoldalú megállapodás Nem vitás: a kollektív szer­ződéseknek azonos elvek sze­rint kell készülniük. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szerző­dések tükrözzék a vállalat előtt álló célokat és feladatokat, s olyan szabályokat, előírásokat tartalmazzanak, amelyek egy­értelműen e feladatok végre­hajtása érdekében születtek, s amelyek — természetesen a dolgozók érdekvédelmével kap­csolatosak. Mert ne feledjük: a kollektív szerződés kétoldalú megállapodás. Ami pedig az azonos elve­ket illeti: melyik vállalat nem bajlódik a munkaerőhiány mi­att Nem csak azért, mert nincs elég — sőt egyáltalán nincs — szabad munkaerő, hanem azért is, mert a munkások és alkalmazottak jórészét ésszerűt­lenül foglalkoztatják. Melyik vállalat mondhatja el, hogy az általa alkalmazott ösztönzési eszközök, sőt, hogy a vállalati bérpolitika minden tekintetben, egyértelműen és kizárólag a legfontosabb gaz­dasági tennivalókat segítik: a jobb termeléselökészitést, a hatékonyabb termelésirányítást, a termékstruktúra rugalmas változtatását, a takarékosságot a munkaerővel? Melyik az a vállalat, ahol megoldották az egészségesen differenciált ke­reseti arányok gondját, ahol például az átlagosnál nagyobb a kedvezőtlenebb körülmények között, nehéz fizikai munkát végzők jövedelme, mint azoké, akik különösebb szakképzettsé­get nem igénylő, és viszonylag kényelmes munkakörökben dol­goznak? Sikerült-e megnyugtatóan rendezni a teljesítménykövetel­mények sokat vitatott problé­máját, bevezetni és alkalmazni a korszerű normamunkát, aryií nem a bérezés segédeszköze, hanem szervezési módszer, vagy a termékstruktúra változ­tatását, állandó korszerűsíté­sét? Ez a követelmény azonban mindaddig csupán jámbor óhaj marad, amíg nincs kikkel vég­rehajtani a gyártmányszerkezet korszerűsítését; cmig nincsenek univerzális, több g/ártási folya­matban is jól használható szakmunkások, amíg megoldat­lan a munkások és alkalma­zottak rendszeres és folyamatos továbbképzése. Mindezeket a feladatokat, ha úgy tetszik követelményeket, valóban úgy kezelhetjük, mint a kollektív szerződések elkészí­tésének mindenkire egyformán érvényes irányelveit. Csakhogy: ne feledkezzünk meg arról, amit „vállalati sajátosságként" szoktak emlegetni. Hogy pél­dául ugyanaz a bérforma az egyik helyen okos, racionális ösztönzési eszköz, a másik he­lyen pedig kifejezetten hatás­talan. Hogy X vállalatnál más­ként, más módon, más célok érdekében kell megoldani a továbbképzést, vagy egészen más megfontolásokból kell a munkaerővel takarékoskodni, mint Y vállalatnál. A példák szaporítása nélkü? is nyilvánvaló, hogy a kollek­tív szerződéseket nem lehet uniformizálni. S ezt a veszélyt elkerülendő, bizony komolyab­ban, sokkal komolyabban kell venni a kollektív szerződések vitáját, pontosabban: demokra­tikus vitáját. Legyen erre idő és megfelelő alkalom, ne csak egy-egy gyorsan ledarált és unalmas termelési tanácskozá­son. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter előterjesztését az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában fog­laltak végrehajtására eddig tett és a jövőben tervezett intéz­kedésekről. A kormány jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1976—1980. évek­re szóló magyar—kubai terv­egyeztető tárgyalásokról. A külügyminiszter jelentést tett dr. Erich Bielkával, az Oszt­rák Köztársaság külügyminisz­terével március 2—3-án Graz­ban, illetve Szombathelyen folytatott tárgyalásairól. A ha­tármenti találkozó során o nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a kétoldalú együtt­működés helyzetéről és továb­bi fejlesztéséről folytattak meg­beszéléseket. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjeszté­sére a kormány állami nagy­beruházásként hagyta jóvá a bélapátfalvi cementgyár beru­házási javaslatát. A kormány jóváhagyta az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, valamint a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa elő­terjesztését a táppénzfegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről, valamint ha­tározott a táppénzrendszer 1977. január 1-én életbe lépő módosításáról. ~A mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter előterjeszté­se alapján a kormány határo­zatot hozott a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gépgyártás fejlesztésével, irá­nyítási, szervezeti rendszerének korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról. A fővárosi tanács elnöke je­lentést tett a budapesti ipari üzemek kitelepítésére vonatko­zó határozat végrehajtásáról. A Minisztertanács a jelentést elfogadta, és határozatot ho­zott a további intézkedésekre. Az Országos Találmányi Hi­vatal elnökének előterjesztése alapján a kormány rendelet­ben szabályozta a szabadalmi ügyvivői tevékenységet. Csaknem 400 ezer forint megtakarítást várnak attól az újítástól, amelyet a Minőség Ellenőrző RT-től átvett a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. A cipőiparban a hibák 70 százaléka az aljazóban kelet­kezik. A ragasztóanyagok fel­kenése előtt a bőr szöveteit fellazítják, azaz borzolják. Ha a fára foglalt felsőrészt a meg­engedettnél jobban felborzol­ják, leválik a cipő talpa. Ennek ismeretében dolgozta ki a MERT munkatársa, Nagy János a matematikai-statisztikai ellenőrzést. Ezzel a módszerrel A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határoza­tot hozott a Magyar Népköz- társaság kiváló művésze és a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze kitüntető címek 1976. évi adományozására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. már a gyártás közben kiszűr­hetik a hibás részeket. Március 15-ig a szövetkezet valamennyi munkahelyén beve­zetik a matematikai-statisztikai gyártásközi ellenőrzést. Az elő­zetes számítások szerint a rek­lamáció, a II. osztályú és az osztályon kívüli termékek szá­ma lényegesen csökkent. Ez utóbbiak a termelt mennyiség­nek mindössze 5,4 százalékát tették ki 1975-ben, a szövetke­zet mégis szükségesnek tartot­ta, hogy elsőként alkalmazza a matematikai-statisztikai gyár­tásközi ellenőrzést. Úgy terve­zik, így 400 ezer forintot meg­takarítanak 1976-ban. Csak a fojtott csend árulta el, hogy versenyre készül a víz-, gázvezeték- és készülékszerelő szakma pécsi országos vetél­kedőjének 23 résztvevője. Nyu­godtan itták a forró citromos teát tegnap reggel 6 órakor az 503-as Szakmunkásképző In­tézetben. Jordáki Sándor harmadéves az 503-asban: — A gáztűzhelytől félek, de a vizesblokk szerelése köny- nyebb. Egy éve a Péter' utcá­ban házépítkezésen megtud­tam, milyen a „szabadtéri" té­li hideg. Sándor lábánál szerszámos láda lapult mint hű kutya. Jobban örülne az idő előtti szakmunkásvizsgának, amiért tisztelet dukál a munkahelyen és akkor a DDGÁZ-nál 11 fo­rintos órabérrel kezdhetné. Reggelinél érem még Fabu- lya Andrást is, aki Békéscsabá­ról érkezett: — Erősebb írásbe­li feladatokra számítottam, de a neheze, a gyakorlat ma jön. Szövetkezethez megyek, mert ott nem dolgoznak vidéken, így jut időm továbbtanulásra. A tegnapi nap a „vizes-gá­zos" szakma átkával, a hideg­gel rukkolt ki. A bakancsok alatt fület sértően csikorgott a hó. A svájcik, a jumbó- és sí­sapkák mélyebbre ereszkedtek a fejeken, amikor elosztották a csapatokat a Krisztina téri ba­rakkok között. A tervrajzok lát­tán a kékruhás, alsó-, felső­melegítőtől „megvastagodott" fiúk izgalma nőttön-nőtt. Tizen­hármán a Málomi úti, tízen a Lőtéren épülő emeletesekhez vonultak. A Málomi útnál a „vizes vetélkedő" következett, fűtött lakásokban. A feladat szerint 3 óra 13 perc alatt komplett felszerelnek egy vizes­blokkot. Farkas Ferenc budapesti ta­nuló komótos, mint egy „öreg szaki". — Igyekszem két óra alatt a nehezét „kivégezni", utána finomítok. Ez az első komplett beszerelésem. Munka- és időigényes az összerakás, a csészebekötés. Előveszi „kisokos" noteszét és tervezési méreteket silabizál. Olyan gyors, hogy a melléje segítségül küldött elsős Tislér István alig győzi. Minden ver­senyző egy elsőosztályos segéd­erőt kapott. A „gázosok" lőtéri lakáso­kat „szálltak meg," ahol a fű- tetlen panelek között késként vágott be a szél. Csövekkel, sa­tukkal rögzítették a tervrajzo­kat. A feladatot: csőhegesz­tést, méretezést, golyóscsap-el­helyezést, menetvágást, bilin- cselést két óra 25 perc alatt oldották meg. Délután fél óra alatt a gázmű oktatótermében palackos készülékeket „mértek be”. Bertalan László veszprémi. Sarok Lajos győri szakmunkás- tanuló és segédjeik: a rajzot, a falakat mustrálták, és ágas­kodva méricskéltek. Rövid, gyors mondatokban érintkeztek: — Hidegebb hely. Megvan a fixpont? Nekieshetünk. Bertalan László most talál­kozott először a gázzal, még idegenkedik. Hóval dörzsöli ke­zét, hogy kimelegedjen: — A lakatossághoz, a fűtésszere­léshez hasonló a szakmánk. Sarok Lajos gyakorlottan bá­nik a hegesztőpisztollyal, „büty­költ" már gáztűzhelyet is. Gáz­vezetékhez most nyúl először. — Elindulni nehéz, aztán megy a munka, mint a karikacsapás. Jobb ez a divatos autószere­lésnél, nem kenődöm olajjal. Szeretem, amikor minden a ke­zem alól kerül ki, és élvezhe­tem az eredményt. Besegítő .sőseik kissé bá­tortalanok: - Szívesen segéd­kezünk, van mit ellesni is. — Egy idős építőmunkós sündö­rög oda, bütykös újjával csak egyet mutat a falon, a fiúk már értik; jól esik egy kis szolidari­tás. Csuti J. Megelőzés gyártás közben 400 ezer forint megtakarítás a jobb minőség-ellenőrzéssel i 1 --------------------------- • A ljagyórtó szalag a cipőipari szövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom