Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-09 / 68. szám
1976. március 9., kedd Dunanttut napló 3 Próbasütés a pécsi kenyérgyárban Kemencében az első kenyér Hamarosan a boltokba kerül a feszültség feloldódott. Három évi megfeszített munka eredményeként, a hét végén kisült az első vekni az új pécsi kenyérgyárban. Nem volt ünneplés, holott Pécs két évtizede várt e pillanatra, A hidegpróbák befejeződtek, a továbbiakban a hazai, a jugoszláv és a nyugatnémet berendezéseknek a gyakorlatban kell bizonyítani, hogy a gyári kenyér is van olyan jó, mint elődje. Erről a próbasütések befejezése után a pécsiek is meggyőződhetnek. Addig i,s különböző vizsgálatoknak vetik alá az egykilós vekniket. A kenyérgyár az Engel János út környékén épülő új iparnegyed első létesítménye. Az út mentén húzódó kétszintes szociális épület. a több mint száz méter hosszú üzemcsarnok vajszínű tömbje jól illeszkedik a környezetbe, a világos színek is sejtetik, hogy élelmiszeripari üzemmel van dolgunk. Erre utal a környezet is: a belső utakat közrefogó parkosítandó terület is hamarosan fölveszi végleges képét. Komposzttal kevert földet szállító teherautók érik egymást, a terítés után a fűmag is földbe kerül: a végleges simításokat végzik az építők. Nem úgy a pécsi Sütőipari Vállalat műszaki vezetői, a már itt dolgozó pékek, műszerészek, villanyszerelők, betanított munkások, a sütőcsarnok alagsorában kialakított műhelyekben dolgozó autószerelők, akik szintén a közelmúltban foglalták el új birodalmukat. Számukra most kezdődik csak az igazi ismerkedés, a mintegy 87 millió forintba került beruházással, amely nyugodtan mondhatjuk hazánk legmodernebb és egyben legszebb kenyérgyára. Ami ugyan néhány hónapos késéssel, de az eredeti terveknek megfelelő összegből valósult meg. A vajszínű és csontfehérre festett berendezések paramétereinek bemérése, a liszt, a kovász, az élesztő, a sálé és a víz adagolásának beállítása az elmúlt héten folyt: ennek köszönhető és természetesen a beépített automatiikának, hogy a tésztakészítők, a dagasztógépek, az elő és utókelesztők, a kemencék összehangoltan működnek. A kenyérgyárat a Mohácsi úti malom látja el liszttel, ahonnan tankautóval szállítják a kenyérnek valót. (Amit végülis nagy utánjárásra mégiscsak megkapott a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat.) A liszt az üzem mellé épített és az ÉLGÉP által szállított fémsilókba kerül, amit levegő segítségével juttatnak a hat, egyenként őtven tonna befogadóképességű tartályokba. Tíznapos készletet képesek tárolni, így végre megvalósulhat a liszt megfelelő pihentetése. A silók érdekessége, hogy hazánkban elsőként itt állították fel fémből készült lisztfároló tartályokat: amit a nyugatnémet Rei- melt cég licence alapján készítettek. Ottjártunkkor a csarnokban húzódó narancssárga vezetékek néhol fehérbe játszottak, óm a helyszínen lévő szerelők új tömítőgyűrűket tettek a csőszakaszok kritikus csatlakozásaihoz, s a csavarok meghúzása után megszűnt a kifújás: a liszt szállítására ugyanis munkába fogták a levegőt. A kovász és tésztakészítés magyar berendezéseken történik. Három, folyamatos tésztakészítő vonalat szereltek be, amelyekről óránként négy és fél tonna tészta kerül a dagasztógépek adagolóiba. A kenyérnek való innen az osztógépekbe jut, ahol másfél kilogrammos darabokra szaggatják a tésztát. Az előkelesztőkbe kerülő anyag már kenyérformájú, ezeket a berendezéseket, a vég- kelesztőkkel és a kemencékkel együtt, a pancsovai MINÉL cég szállította. A gázfűtésű berendezésekből kikerülő kenyeret három órán át pihentetik, majd rekeszekbe teszik és máris indulhat a boltokba. Az új gyár tizenhat órán át termel naponta, teljes kapacitása eléri a negyvennyolc tonnát, ami jelentősen meghaladja Pécs kenyérszükségletét. A város ma napi 32-34 t kenyeret igényel, s ahogy a fogyasztói szokások változnak, ez a meny- nyiség valószínű tovább csökken. Elegendő, ha csak az elmúlt öt esztendő számadatait hozzuk fel példaként, öt évvel ezelőtt 14 400 tonna, míg 1975- ben 12 400 tonna kenyeret fogyasztott a város lakossága. Mindez, a finompékáru utáni kereslet nagyarányú megugrásával áll összefüggésben; így évről évre hat—nyolc százalékkal kell növelni a sütőiparnak a kifli, a zsemle és egyéb termékek gyártását. lllllllilli!!! Ezért az új gyár beléptével, a régi üzemek egy részében csak az említett sütőipari termékeket gyártják majd. A kenyérgyárral függ össze az is. hogy az elavult sütödék végre bezárhatják kapuikat. így a Rókus utcai, a Rákóczi úti és va- sasi kisüzemek beszüntetik a termelést. A bontásra váró üzemekből, de a többi sütödéből is, már hetekkel ezelőtt átköltözött a munkások egy része az Engel János útra. Az új technológia, az új berendezések kvalifikáltabb embereket követelnek. Ezért még az elmúlt esztendőben negyven betanított munkásuk részére háromhónapos továbbképző tanfolyamot szerveztek, időközben a pékek is elsajátították a szükséges tudnivalókat, a műszakiak, a laboránsok is tudjáik mi a teendőjük. ttgykftói Nem szóltunk még az Engel úton készítendő kenyér jellemzőiről. Mint ahogy Szalma János, a vállalat igazgatója elmondta, nagyobb térfogatú, egyenletesen sült, jó bélzetű kenyeret kívánnak a fogyasztók asztalára tenni. Mindehhez tegyük hozzá, hogy izleteseb- bet mégha egy kilogrammos is lesz. Mert az új üzemben csak kilós kenyeret sütnek majd. A döntés mellett több érv szólt. Egy felmérés szerint például, a boltokba kerülő kenyér több mint hatvan százalékát felvágják — azaz darabban adják el — az egy családra jutó kenyér- fogyasztás nem haladja meg naponta az egy kilogrammot. Lényeges szempont volt az is, hogy a kilós kenyeret gyártó üzemek magasabb állami dotációt kapnak. És sajnos az sem hagyható figyelmen 'kívül, hogy egy nemrég végzett reprezentatív felmérés szerint a kenyér tíz százaléka a szemétbe kerül Pécsett. Salamon Gyula „Nagy család lettünk..." Mozgalmas iljúsági élet Felsűszentmártonban Felkutatni és megőrizni a délszláv folklórkincset 1972-ben még csak hét KISZ- tag volt Felsőszentmártonban, most 54-en tömörülnek a három — a tsz, a bőrüzem és a területi — alapszervezetben. Hamarosan megszületik a község negyedik alapszervezete is a szigetvári Építő Ktsz telephelyén, és a jelenlegi csúcsvezetőség helyett KISZ-bizottságot választanak. > A csúcsvezetőség tagjaival a művelődési ház és a tanács szomszédságában lévő otthonos munkásklubban beszélgettünk. Ez a KISZ-eseké, a fiataloké is. A fiatalok társadalmi munkában végezték el a parketta csiszolást, a lakkozást, a festést, a függönyvarrást. A tanácstól kapott 40 000 forintot a berendezésre költötték, a tv-t a tsz-től kapták. — Mióta ilyen „nagy csalód" lettünk, mindenben számíthat ránk a községi tanács, a termelőszövetkezet is — mondja Gy őrvári M árkné csúcstitkár. Az alapszervezetek tagjai részt vesznek a község fásításában (kis parkerdőt ültettek a Dráva mentén), tisztán tartásában, védnökséget vállalatok a tsz aratási-betakarítási munkálatai felett, s ha halaszthatctlao szezonmunka adódik, minden alapszervezet „mozgósítást” tart. Az úttörőszervezet 30. évfordulója tiszteletére berendezzük a csapatotthont. A bőrüzem KISZ-eséi eddig is több kommunista szombatot tartottak, s a bérért szemléltető eszközöket, laboratóriumi felszerelést vásároltak az iskolának. Az alapszervezeteket évek óta együttműködési szerződések kötik az iskolához, a gyerekekhez: patronálják a raiokot, szeptembertől a tsz KISZ-esei gépészszakkört vezetnek maid az iskolában, a ..bőrösök” üzemlátoaatásra, autóbuszokon pedig kirándulásokra - Pécsre — viszik a tanulókat. A társadalmi ünnepekre közös programmal készülnek, sportvetélkedőket rendeznek, meghívják a gyerekeket a KlSZ-gyűlések- re ... — Kiemelt helyet foglal el munkatervünkben a politikai munka — hangsúlyozza Győrvá- riné. A kéthetenkénti ifjúsági vitaköröket a tagság 80 százaléka látogatta. Beneveztünk a kongresszusi klubmozgalomba. Ny. Osztrovszkij: Az acélt meg- edzik című regénye kapcsán tartunk egy beszélgetést a ha- zafiságról és az internacionalizmusról. Tavaly a FIN záró- ünnepsége alkalmából külföldi vendégeket is fogadtunk. Az idei programban szerepel lövészbajnokság a környező községek részvételével, több műsoros kultúrest, fogadjuk a hálastafétát. S mivel az 1974. évi ifjúsági parlamentünk nagyon jól sikerült, ez év őszén újra megrendezzük. Nagy gonddal szervezzük az aktivisták körének foglalkozásait, ahol az alapvető szervezési ismeretekkel, a KISZ felépítésével, a kongresszus anyagaival ismerkednek aktivistáink. Felsőszentmárton távol esik a járási és megyei székhelytől, ezért bizonyos értélemben „ön- ellátóa'knak" kell lenniük. Nem szigetelődnek el: színházlátogatásra járnak Pécsre és Kaposvárra, országjáró túrákat szerveznek, testvérkapcsolatot építettek ki a verőcei ifjúsági szervezettel. Kétszer jártak már Jugoszláviában, 1974-ben, a FIN rendezvényein pedig a verőceieket látták vendégül. Gondot jelent a KISZ-munkában, hogy sokan eljárnak dolgozni, s a gyűlések, egyéb összejövetelek tartásában hozzájuk^ is kell igazodni. — Értelmes és hasznos szórakozást találnak KISZ-fiataljaink a Podrávka nemzetiségi énektáncegyüttesben — mondja Markovid Katalin tanárnő, a párt- alapszervezet ifjúsági felelőse —, mely a délszláv folklórkincs felkutatását, megőrzését tartja fő feladatának. A csoport szinte a felszabadulástól működik, s eddigi legnagyobb sikerének az 1967. évi zágrábi nemzetközi folklórfesztiválon való részvételt tekintjük. A felsőszentmártonj KISZ-esek szeretnék még magasabb színvonalra emelni a politikai nevelőmunkát, a társadalmi tevékenységet. Ifjúsági klubot alakítanak, ha megérnek rá a feltételek, irodalmi színpadot szerveznek, a nőtanáccsal közösen kézimunka szakkört indítanak. Gyűjtik az anyagot a nemsokára megnyíló tójház számóra is. A legjobban annak örül a csúcsvezetőség, hogy a fiatalok Íérjhezmenés, nősülés után se fordítanak hátat az ifjúsági szervezetnek. (györke) Városi emberek az „aluo” faluban Mondják, hogy Bicsérd határában minden megterem. Jó a föld, isteni adomány. Erről beszélt Parragi Géza, a termelő- szövetkezet gépjavítója a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke is. Jól élnek tehát a falubeliek, itt Pécstől alig 20 kilométerre; bár kétlaki életmóddá formálta a falubeliek többségének életét a megélhetésért való1 küzdelem. Hiszen a tsz-nél több munkaalkalom itt helyben nemigen akadt, s az ércbánya vállalattól kapott elég jó kereset mellé, — hiszen többségük a bányánál dolgozik, — a háztáji hozza a betevőt. — Anyám annakidején úgy vett rá a szilvaszedésre — mondja Parragi Géza, — hogy azt mondta: ha megszecfek egy ruháskosárra valót, kapok vízifestéket őszre... A kosarat megszedtem, s persze, hogy o festékből sem lett semmi. Szegényesen éltünk, néhány hold vagyonkával, mint a többi falubeli. S hogy most mi van . . . Felépült az egészségház, az orvoslakás, a szolgáltatóház a központban. Mindenki új házat épít, vagy a régit bővíti, tatarozza. Autót vesznek, nyaraló utón futnak . .. Bicsérd Görcsöny mellett talán halálra volt ítélve, de aztán, hogy a városiak „rákaptak” a falusi levegőre, s itt helyben is elkezdtek építeni, a haldokló községből erős, város környéki község lett. Városi emberek lakják, még ha nem is város Bicsérd. Pécsen veszik a bútort, a kelengyét, ott vásárolnak, szórakoznak. Meg is látszik az életmódjukból — Parragi Géza szerint — leginkább abból, hogy csak hálni járnak haza legtöbben. Kézenfekvő kimondani: alvó község Bicsérd. (Ha a tsz jól fizet, nagyobb az aktivitás, beszélik, tárgyalják a község ügyeit, gondjait, ha kevésbé jól, hát bezárják a kaput, s csak a legközelebbi szomszédig jut el a panasz.) Régi beszélgetések a kapu előtt, a kitett kispadok, a lányos házaknál való összejövetel, dalolás, mókázás — már a múlté. 'Pasz- szívak az emberek. Mondták ezt sokan Bicsérden, az is mondta, aki talán a legpasz- szívabb köztük. Valaki azt mondta, hogy a tévé az oka mindennek, az a fránya tévé: azóta nem jönnek össze a szomszédok. Meg a pénz. Hajszolják, lótnak-futnak utána, s ha nem érik utol, másra mondanak kígyót-békát, intrikálnak, elégedetlenkednek .. .- Új iskolát építünk - mondja a népfrontelnök. —Talán ez is segít valamit, nem Pécsre mennek a gyerekek az általánosba . .. Város ez, ha már az iskola is Pécsen van egyeseknek. Az öreg iskola, a régi düle- dező falak a mai srácoknak keveset mondanak. Hat tantermes, újat építenek, hiszen már a hatéveseket meg kell fogni ... A tanács pénzét jópár évre elviszi ez a beruházás, de kell. A kérdés mindössze az, hogy hol épüljön? Egyesek szerint a sportpálya mellett, de ott van a tsz gépjavítója is, silója is: zaj és bü- dösség egy rakáson. A faluközpontba meg nem fér el. Kicsi a hely az egészségház és a szolgáltatóház mellett, oda esetleg egy új kultúrház — művelődési ház épülhetne. De miből? Talán 1980 után... Mégis tervezgetnek, álmodoznak. Parragi Géza: Mozgósítani az embereket. ., Ez ma a legnehezebb. Szeretnék, ha szép lenne a község. Ha az idegen idejön, álljon meg egy pillanatra, s nézzen körül. A házak, a kertek cso- dálnivalók. A portán belül rend van, s ha a tiszta rendes község címét ezután ítélnék, a bi- csérdieknek bizonnyal kijárna. A porták előtt azonban .. . Most közművesítettek, egyéb munkálatokat végeztek. Végre lehet a vízelvezető árkokat szélesíteni, az átereszeket megtisztítani, újjá építeni. Az új híd- gyűrűk megvannak, minden ház elé három kellene belőlük, — á 170 forint, - de kevesen kapnak utána. Miután egységes és szép lesz minden kerti bejáró, rózsabokrokat ültetnének a házak elé. Falusi gondok. Eleinte nehezen megy a kaláka, de ha összegeznénk, hogy mennyi társadalm: munkát végeztek a bicsérdiek a tanácstagok és a népfront helyi szervezetének kezdeményezésére, talán maguk a helybeliek sem hinnék el. A villany- hálózat cseréjét nemrég fejezték be - azelőtt ha valaki az egyik faluvégen bekapcsolta a darálót, a másik végen gyertya mellett ücsöröghettek — s a munkálatoknál ott dolgoztak a helybeliek is. Társadalmi munkában, s a tsz adta a fuvart Parragi Géza a megyei népfrontértekezlet küldötte is. Természetesen felmerül a kérdés: ha felszólalna, vajon mit mondana, miről beszélne? — Nem — mondja — nem akarok szólni. Ha gond van, mások biztos elmondják. Bicsérden 1962 óta vagyok a népfront elnöke, s azóta sok mindent sikerült elérni. A helyi embereknek helyben kell a hangjukat hallatni, s ha elő- szörre nem megy valami, hát belevágni újra, hogy sikerüljön I Kozma Ferenc A kovászolókádakat ellenőrzik a gyár dolgozói Bicsérd gondjai
