Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-01 / 60. szám

telt na É alkotás öroméuel vÍ$!*Í*Í*Í*Ív Az acélt megedzik T álja arcára rávésődött az utolsó negyven év. Amikor az elmúlt nyá­ron itt járt Baranyában és találkoztunk, pillanaton­ként feszített a kérdés: Hát Pável hol maradt, Pável Korcsagin miért nem jött? Számomra ők már vissza­vonhatatlanul az Acélt megedzik regény hősei ma­radnak. Tálja — Raiszejev- na Osztrovszkaja, Pável Korcsagin pedig Nyikolaj Osztrovszkij. Amikor elbúcsúztunk ,,Tálja" őzt mondta: találkozunk még. S valóban az elmúlt hat hét minden csütörtökén viszontlát­hattuk. Ügy éreztem, hogy köztük vagyok, s együtt dúdol­juk azt a csodálatos, borongás dalt: „Szörnyű hőre vált a tó­nál ..." Iszonyúan nehéz harminckét év telt el addig, amíg a halálos beteg Osztrovszkij megtörhetet­len optimizmusával kimondta: „Tudj élni akkor is, ha az élet elviselhetetlennek látszik. Tedd hasznossá életed!" Erről Osztrovszkaja így be­szélt: „A huszonkét éves, halálán levő Pável Korcsaginnal mon­datta férjem azt, amit maga is állandóan érzett: „Nincs mi­től félnem, a szívem úgy meg­edződött, mint az acél!” Most negyven évvel, a halála után már pontosan tudom, hogy ezekkel a szavakkal nem ben­nünket nyugtatott, hanem így is érezte. Nagyon hosszú, de an­nál egyenesebb út vezetett idáig. Még kisfiú korában Vilija falu pópájával szállt szembe és eretnek magatartá­sáért tizenegy évesen kicsapták az iskolából. Előbb pásztor, kubikos, fűtőmunkás, majd vil­lanyszerelő segéd lett. A cári rendszer lehetetlenné tette szá­mára a továbbtanulást, autodi­dakta módon művelődött. A nagy fordulat 1919-ben követ­kezett be életében: belépett a Komszomolba, majd rövidesen a frontra indult, Budjonnij se­regével". Most utólag erről, a film leg­szebb jelenetei jutnak eszem­be: fergeteges lovasroham, égnek emelt, kivont kardok és heroikus arcok — az ügyért, a győzelemért. Pável Korcsagin, alias Nyikolaj Osztrovszkij is közöttük. Fején az elmaradha­tatlan csúcsos Budjonnij sap­ka .. . A vézna alkatú fiatalem­ber alig illik ide. Osztrovszkaja azonban mást bizonyít: □Hétfői Beszélgetés Osztrovszkij özvegyével VakonM bénuló ujjakkal kezdett írni mmm „Akik nem ismerték köze­lebbről, aligha merték feltéte­lezni róla azt az óriási erőfe­szítést, amire tulajdonképpen képes volt. örök fáradhatatlan — így mondták. Csak rövid ideig harcolhatott, mert hama­rosan súlyosan megsérült. Le­szerelték, de továbbra is részt vett az ellenforradalmi bandák­kal való küzdelemben, dolgozott egy keskenyvágányú vasút épí­tésénél és még ki tudja hol és hogyan." Vajon ki hozza a nagyobb áldozatot: az a férfi, aki utolsó erejét sem kímélve, bénán és világtalanul egy halhatatlan művet alkot, vagy az a nő, aki e beteg emberhez köti életét és megkönnyíti az alkotás és a fi­zikai fájdalom gyötrelmeit. Raiszajevna Osztrovszkaja szá­mára mindkettő a világ legter­mészetesebb dolga. „Amikor 1926-ban megismer­tem a férjemet, már beteg volt, de még nem hatalmasodott el rajta a kór. Nemsokkal később, kilenc éves ágybanfekvésre kényszerült, a sebesülés okozta bénulási folyamat leverte lá­báról. 1930-ban az orvosok Moszkvában megállapították, hogy betegsége gyógyíthatatlan. Ekkor fogott az Acélt megedzik című regénye írásához, vakon, mindjobban bénuló ujjakkal. Rácsos sablon vezette ceruzá­ját, hogy az írás a papíron maradjon. Később már ez sem ment, nekem kellett esténként a gyári munkából hazajövet, átírnom az olvashatatlanságig torz betűket. Később már csak diktálni tudott. Mindenki segí­tett neki, írtam én, a barátai, elvtársai és mindenki. Két éven át dolgozott így. A látszólag szörnyűséges évek mégsem vol­tak annyira elviselhetetlenek, mert ő senkivel sem éreztette betegségét, tehetetlenségét, pedig biztosan nagyon szen­vedett. Élete utolsó napjaiban érte meg, hogy könyvét elfo­gadták és a Maladaja Gvardi- ja újság megkezdte közlését. Nyikolaj Osztrovszkij elérte azt, amit Pável Korcsagin megvaló­sított: „Csak egyszer élünk, s úgy kell élnünk, hogy ne kínoz­zon bennünket a restelkedés a céltalanul leélt élet miatt .. Más szemével és kezével író­dott a nagy mű, de Oszt­rovszkij saját emberségével, tiszta érzelmeivel. 1935-ben Le­nin-renddel tüntették ki, Szov­jetunió szerte ünnepelték. Gyöt- relmes utolsó napjaiban is még azt mondta: „Sohasem gondol­tam, hogy az élet ilyen boldog­ságot hoz nekem. A borzalmas tragédiát szétzúztuk, megsem­misült, s az élet megtelt az al­kotás mindent legyőző örömé­vel.” Füzes János Börtönfreskó, kilátópresszó Régészeti tervek három megyében Csaknem olyan lesz, mint Pusztaszer Régi fényében a pécsi városfal Szenzációszámba ment Pé­csett néhány évvel ezelőtt, mi­kor hirtelen szinte utcasoro­kat bontottak le a Landler, Esze Tamás és Kodály utca kör­nyékén. A házak helyén elő­tűntek a középkori városfal maradványai, lassan új (a ré­gihez hasonló) formát kapott a Barbakán, a híres körbástya, Zeke, zakó vagy gomb? A Hipochonder szerzője nem ment be a nézőtérre Guta ütést kapna a halott? Nehéz lenne eldönteni, végülis kicsoda? Író? Új­ságíró? Kritikus, esszéista? Netá/i anekdátabajnok? Azt hiszem, Galsai Pongrác egy könyvön dolgozik egész életében. Nem írja, csak dolgozik rajta: az ízes, ki­munkált mondatok, a fe­szült cselekmény, a kitűnő jellemzések a kávéházi asz­talok szögletén, a telefon mellett, a farkasréti kocs­ma pultjánál röppennek el a levegőbe. Azok közé tartozik, akinek maga az élete irodalmi alko­tás, végtelen művészi játék. E színdarab néhány töredékét néha — mikor ideje vagy pasz- sziója engedi — papírra veti. Így születtek Bajor-, Csortos- monográfiái, színészportréi, a Hipochonder-kötete, tévé- és film-kritikák, azok a gyöngy- szemnyi eszmefuttatások, me­lyeket ezrek keresnek hetente a Nők Lapja hasábjain. Pécsett kezdte, a Sorsunk és a Dunán­túl munkatársaként. — Ezerkilencszázötvenhétben kerültem el — mondja. — Egy évig szabadúszó voltam, nem is Pesten éltünk előző feleségem­mel, hanem Vecsésen. A követ­kező év április elsején — ezt külön hangsúlyozom —, kerül­tem a Nők Lapjához, korrektor­nak. Később irodalmi rovatve­zető lettem, tavaly januártól, hálistennek. már nem 'kell csi­nálnom. Most valamiféle fő­munkatárs lennék. A Nők Lapja egyik szerkesz­tőségi szobájában beszélgetünk. Panaszkodik, hogy jóformán szobája sincs, zsörtölődik, s mindezt lírai tréfába oltva. BÖRZE SAROK PANCCL GÉZA FODRASZCIKK KERESKEDÉS UJ CÍME: PÉCS, BOLTÍV KOZ 4. Eladó kettőszoba, kony­ha, spájzos családi ház, gazdasági épületekkel, 353 négyszögöl terüle­ten, ugyanott sürgősen 2 darab bikaborjú el­adó. Érdeklődni: Bér- kesd. Alkotmány út 167. Kisiparosnál 4 óra után munkát vállalnék. ,,Uni- verzál” jeligére a Sal- lai utcai hirdetőbe. 100 literes, üzemképes villanybojler eladó. Kol­ler u. 2. III/2. délután 4 óra után.' Renault 16-os — 1978 júliusig vizsgáztatva — eladó. Érdeklődni: dr. Kottlár fogorvos, Vil­lány. Szoba-konyhás házrész beköltözhetően eladó. Pécs, Kiss Ernő utca 13. szám alatt. Érdeklődni: 14 óra után, Gyuricza 150-es MZ motorkerék­pár — 8000 km-t futott — olcsón eladó. Érdek­lődni Pécs, Rodostó ut­ca 7., vagy 14-662-es telefonon. Német juhász eladók. Pécs, I utca 14. kölykök Apaffy Szegedi 1 1/2 szobás OTP öröklakást cserél­nék hasonló pécsiért, vagy nagyobbra. ,, Há­rom Grácia” jeligére a Pécsi Nemzeti Színház­ba. Rekamié, heverők, fo­telok, sezlon, szekré­nyek olcsón eladók. Sal- lai utca 15. Olasz Giordani, mély gyermekkocsi — piros — eladó. Patacs, Fő utca 19. Eladó Patacs Újhegyen — buszmegállóhoz kö­zel — 270 négyszögöl szőlő. Hétvégi teleknek alkalmas. Kocsival meg­közelíthető. Érdeklődni: Szigeti út 78. ___________ E lcserélném egyszobás lakásomat 2 szobásra. Albalux mosógép el­adó. Érdeklődni: Kom­ló, Tompa Mihály utca 9. I. emelet 1. 223-as Warsava — al­katrészenként is — el­adó. Fűzfa utca 4. sz. Üzemképes, 350 cm'-es Velorex és használt kisméretű cserép eladó. Pusch Antal. Mánfa 170. Hardi tárcsás Trabant sebváltót keresek. Cím: Pécs, 7623 Rákóczi út 22. 1. ajtó. Szabó Jó­zsef. Marx út 60-as számú ház, valamint 1000 db nagyméretű cserép el­adó. - — Pekingi kiskutya — rész­letre is — eladó. I. ke­rület. Népfront utca 9. Zsiguli, 20 OÖo km-t fu­tott, sürgősen eladó. .,Megkímélt állapot­ban” jeligére a Hu­nyadi úti hirdetőbe. Harkányban, a főúthoz közel, kétszobás új nyaraló igényesnek el­adó. ,,Modern” jeligé­re a Hunyadi úti hirde­tőbe. Panorámás, hétvégi ház szőlővel eladó vagy harkányi üdülőért cse­rélhető. Telefon: 16-132. Szekszárdi egyszoba komfortos tanácsi, főut­cai lakásomat elcserél­ném pécsi egyszobás tanácsira. Érdeklődni lehet esténként telefo­non: Pécs, 21-752. Fonyódon, 120 négy­szögöles villatelek el­adó. Érdeklődni: Pécs, Gyümölcs utca 9. Pécs, Könyök utca 19. szám alatti házrész el­adó. (Érdeklődni: há­tul az udvarban.) Költözködés miatt el­adó: íróasztal, hármas­szekrény, kétajtós szek­rények, olajkályha, vas­kályha, asztal stb. Meg­tekinthető: mindennap, 16 órától, hétvégén 15 órától, Pécs, Aradi vér- tonúk útja 13. Terehegyi szőlőheqyen, czőlő pincével eladó. Érdeklődni: Juhász Já­nos, Terehegy, Rózsa utca 13. 4 darab 4 hónapos bi­kaborjú sürgősen el­adó. Kaszás József, Ma­rázó 54. Városi autóbuszbérlettel megközelíthető, szép helyen, két I. osztályú hétvéqi parcella 15,— Ft/négyszögölenkénti áron eladó. Érdeklődni: Bonyhai, Hunyadi Já­nos út 6. 350 négyszögöl víkend- telek eladó. Víz , vil­lany van. v Telefon: 16-132. Eladó Balatonfenyvesen, víztől 60 méterre, 3 szo­bás új nyaraló. Érdek­lődni: Deák Ernő, 7634 Pécs, III. Patacs, Fő út 27. — Az a nagy bajom, hogy szétszóródok. Három gyerek van, hajt a munka. Nem jut­hatok hozzá olyan dolgokhoz, amiket szeretnék megírni. Csöng a telefon, a Filmkul­túrától keresik, egy éve meg­ígért egy cikket. — Csak mun­kát ne kérjen, drága! Minden a magáé, becsületem, tisztele­tem, szeretetem, csak munkát ne 'kérjen! Sokáig tart, míg meggyőzi a szerkesztőnőt. Várható új köny­veiről kérdezem. — A könyvnapra jelenik még egy kötetem, félig esszé, félig elbeszélés. Irodalmi emlékezé­sek. Megjelennek a szabályta­lan arcképek is, melyek eddig az ÉS-ben kerültek 'közlésre: a pécsi Várkonyi Nándor, Csorba Győző, aztán Rákosy Gergely, Mándy, Jékely. összesen tizenöt ■ portré. — Egyikből, úgy tudom, „ügy" lett. . . — Úgy képzeltem, hogy va­lami újat hozok. A kritika min­dig a legnagyobb tapintattal kezeli az élő művészt. Aztán ha meghal, rászabadulnak az „emlékezők". Olyanokat írnak róla, amitől az élő megpukkad­na, agyvérzést kapna. Megpró­báltam személyes véleményem, szubjektív élményeim alapján őszinte és intim portrét írni, ez­úttal az élőkről. Szerencsétlen­ségemre Rákosy Gergelyt vá­lasztottam elsőnek. Ebből hó­napokig tartó válasz-viszontvá­lasz vita keletkezett. Úgy érez­te, nem voltam baráti, pontat­lan voltam. Mert nem börzé­két, hanem bőrzakót hord. Nem visej mandzsettagombot, fehér inget. Rájöttem, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megírni, ha igazak is. Azóta persze kibé­kültünk. — Hogy alakult ki a míves mondatokból építkező, jellegze­tesen galsais portré-műfaj? — Nagyon rossz novellákkal kezdtem irodalmi munkásságo­mat. Rá kellett jönnöm, hogy részben fantáziahiány, részben az egyéni mondanivaló hiánya miatt nem vagyok vérbeli novel­lista. Nekem valóságos modell kell, élet. Később tanulmányo­kat írtam ünnepélyes, begom­bolkozott filoszként. Emberi egyéniségem egyetlen sorommal sem volt adekvát. Amúgy nagy műgonddal dolgoztam, rettentő aggályoson. A vacak novellá­kat is így írtam. Akkor találtam meg mostani hangomat, mikor a kettő, meglevő prózaírói ké­pességem és kritikusi készségem egymásba csúszott. Ironikus hajlamaimat nem tudom elfoj­tani. Azt se bánom, ha magam válók nevetségessé. Sokan nem kedvelik, pökhendiségnek tart­ják. Úgy vagyok, mint a sze­mérmes emberek általában: belül szétfolyok a fenenagy ér­zelmektől, ezt aztán „pökhedi- séggel" álcázom. Egy jellemző csaknem anek­dota Galsai Pongrácról: a Thá- lia Stúdió sikerrel játszotta a Hipochonderből készült dara­bot. A szerző minden előadás előtt ott topogott a bejáratnál. Sokan nevettek, hogy nem tud betelni a saját művével, újra meg újra megnézi. És nagyon kevesen tudták, hogy még egy­szer sem merte átlépni a néző­térre vezető ajtót, pedig min­den este nekiindult. Félt szem­betalálkozni saját írásával. Búcsúzóul fotót kérek tőle. Sokáig keresgél, végül talál egyet. — Ez az egy, amit válla­lok. Ha az ember úgy néz ki, mint egy víziló, az hagyján, nem sokat csal az optika. De ha úgy, mint három, az már sok... Szántó Péter parkok nőttek ki az egykori pincék helyén, szobrok, látni­valók hirdették az ország leg­összefüggőbben fönnmaradt vá­rosmagjának továbbélését. Ma már szinte észre sem vesszük, hogy a városfal rekonstrukció­ja tovább folyik, az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége azóta új szen­zációkkal szolgált a régiségek kedvelőinek. Sok érték Baranyában Az építésvezetőség Somogy, Tolna, Baranya megyében és az Alföldön dolgozik. Amint el­mondták, Baranyában van a legtöbb munkájuk, mert Viseg- rád és Győr-Sopron megye után itt található a legtöbb műemlék. A megyében az el­következő öt évben öt jelentős területen folytatnak kutatáso­kat. Elsősorban Pécsett: tovább folyik a szanálások ütemében a belváros rekonstrukciója. A Káptalan utcai épületek sor- tatarozása előtt régészeti kuta­tást végeznek, kibontják a vá­rosfal még rejtett részeit. En­nek átadása az Aradi vértanúk útja sarkáig megtörtént, 1980- ig a restaurált városfal lefelé, a Landler Jenő utca-Sallai ut­ca sarkáig, a fenti részen pe­dig az Aradi vértanúk útja— Hunyadi út szögletéig látható lesz. Helyreállítják a műemléki védettséget élvező Felsőmalom utcai házakat is. Megkezdődik a siklósi külsővár teljes re­konstrukciója: régi fényében tündököl a Perényi bástya, a ferences kolostor. Helyreállítják az ormánsági festett; templomo­kat, így elsősorban a nemzet­közi hírű drávaiványit. Jelen­leg kutatás alatt áll a nagy- harsányi templom. Feltárása nehéz, de igen szép munka lesz, mert a román, barokk, gó­tikus épületegyüttes új esztéti­kai arányainak „eltalálása" gondot igényel. Megkezdődött Pécsváradon a vár felújítása is. Somogy és Tolna Somogy megyében is nagy feladatba kezdett a pécsi épí­tésvezetőség. Somogyváron volt a honfoglalás korának egyik legnagyobb települése, amely csaknem egyenértékű Puszta­szerrel. Koppány vezérnek és nemzetségének XI—XIII. századi települését a feltárást köve­tően helyreállítják. Tolna megyében jelenleg fő cél a dunaföldvári vár terü­letén lévő védett épületek hasz­nosítása. Az elmúlt időszakban feltárták az ország legszebb börtönfreskóját, restaurálták a várat. 1976 nyarán a várban múzeumot rendeznek be, vala­mint kilátópresszót építenek. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi építésvezető­sége különböző címeken évi 10-11 millió forinttal gazdálko­dik. FE—1 TÍPUSÚ 1000 mm-es csúcstávolságú faesztergák A. ÁLLAPOTBAN ELADÓK! PÉCSI SZOLGÁLTATÓIPARI VÁLLALAT PÉCS, ENDRESZ GYÖRGY U. 2. Ügyintéző: Tóth Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom