Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-05 / 64. szám

2 Dunántúli napló 1976. március 5., péntek • • Ossze­férhetetlenség A legutóbbi pécsi városi ta­nácsülés ritkán előforduló ügy­ben határozott. Kimondta az egyik tanácstag összeférhetet­lenségét, s ez a határozat egy­úttal azt is jelentette, hogy az illető megszűnt tanácstag lenni. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a 31. választó- kerület tanácstagja megbízatá­sához méltatlan magatartást tanúsított, ellene bírósági el­járást folytattak le, pénzbír­sággal sújtották. Az ügyet a tanács ügyrendi bizottsága vizsgálta ki, s tett javaslatot az összeférhetetlenség tényé­nek megállapítására. A tanácsi gyakorlatban meg­lehetősen ritkán fordul elő ilyen ügy, ezért keveset is tu­dunk az összeférhetetlenségről, amit a tanácstörvény 40. §-ának első bekezdése tömö­ren így fogalmaz meg: „Min­den politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely elletétben áll a nép érdekeivel, összefér­hetetlen a tanácstagsággal." A bővebb tájékozódás végett be­szélgettünk e kérdésről dr. Iváncsics Imrével, a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara államigaz­gatás-jogi tanszékének ad­junktusával. — Mivel magyarázza az összeférhetetlenségi ügyek rit­kaságát? — A választások alapos, kö­rültekintő előkészítésével. Már a jelölésnél ki kell buknia an­nak, aki személyiségében, ma­gatartásában, előéletében al­kalmatlan a fontos közéleti meg­bízatásra. Ilyen szempontból is hallatlan jelentőségük van te­hát a jelölőgyűléseknek, ame­lyeken a választóknak módjuk­ban áll tájékoztatást kérni és véleményt ' mondani a jelölt személyéről. — A körültekintő előkészí­tés ellenére is megtörténhet­nek dolgok . ., — Csakugyan, ez ellen nincs biztosíték. Ilyenkor van szerepe az összeférhetetlenségi eljárás­nak. Különböző társadalmi és állami szervek és maguk a tanácstagok tehetnek összefér­hetetlenségi bejelentést, amely­nek kivizsgálása a tanács ügy­rendi bizottságának a felada­ta. — Mikor beszélhetünk ösz- szeférhetetlenségről ? — Általában büntetendő cselekmény elkövetése, vagy annak alapos gyanúja esetén, akár kapcsolatban van a cse­lekmény a tanácstagi tevékeny­séggel, akár nincs. De akkor is szó lehet az összeférhetet­lenségi eljárásról, ha a tanács­tag tartósan nem felel meg a megbízatásával járó köteles­ségeknek. — A következmények? — Előfordulhat, hogy a ta­nácstagot határidő megjelölé­sével felszólítják a kifogásolt magatartás megszüntetésére, természetesen ez nem érinti a tanácstagi megbízatást. Ha a tanácsülés kimondja az össze­férhetetlenséget — mint a je­len esetben is történt — az egyértelmű a tanácstagság megszűnésével. Van még har­madik eset is: ha a tanács­ülés az összeférhetetlenséggel terhelt tanácstag visszahívásá­ról intézkedik. Ez a választók dolga. H. I. KISZ-lakások A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Vili. kongresz- szusán meghirdetett „Tízezer if­júsági szövetkezeti lakás" ak­ciót sikerült túlteljesíteni - ál­lapította meg csütörtöki ülésén a KISZ KB Intéző Bizottsága, amely az országos méretű ak­ció tapasztalatait összegezte. A negyedik ötéves terv ide­jén az akció keretében össze-^ sen 10 844 fiatal házas jutott lakáshoz, s jelenleg további 5820 új otthon áll építés alatt. Kevesebb a bolt, több az áru Kereskedők és a KÖJÁL a növényvédőszerekről • Vigyázat, méreg! • Javítják a tájékoztatást Kisebb-nagyobb mértékben az ország munkaképes lakos­ságának csaknem a fele kis5 termelő. Ide tartozik az is, aki kertjében a családi fogyasz­tásra termeli meg a zöldséget, gyümölcsöt, és az is, aki a háztáji megművelésével tesz szert jövedelemkiegészítésre. A lényeg mindenütt ugyanaz: feltétlen szükségük van mű­trágyára, növényvédőszerekre. A jobb kiskereskedelmi el­látás lehetőségeiről tanácskoz­tak tegnap a' szakemberek a Növényvédelmi és agrokémiai napok harmadik, befejező ülé­Harmincéves az úttörőmozgalom ünnepi év, a jubileum éve 1976. a magyar úttörők számá­ra. A Magyar Úttörőik Szövet­sége megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepük szerte az országban. 1976 a gyermekek nemzetközi éve is, s így az egész világon még inkább rá­juk terelődik a figyelem. A jubileum méltó megünnep­lésére készülnek szerte az or­szágban az őrsök, a rajok, út­törőcsapatok, de a KlSZ-szer- vezetek, szocialista brigádok, szülők, felnőttek is. Hiszen az 1946-os év alapító tagjai, ma már szülők, nagyszülők, akik örömmel tekintenek vissza az egyre gazdagodó, színesedő út­törőéletre. A felnőttek készülődésének, születésnapi ajándékainak a része az a program is, ame­lyet a Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat a Pécsi Ifjúsági Ház és a Magyar Úttörők Szö­vetsége Baranya megyei Elnök­sége szervez a jubileumi év al­kalmából. Az úttörőmozgalom 30 éves jubileuma és a gyermekek nem­zetközi éve tiszteletére rende­zendő Baranya megyei ünnepi sorozat tegnap délután kezdő­dött az Ifjúsági Házban. Vér László, a Magyar Úttörők Szö­vetsége Baranya megyei taná­csának elnökének megnyitó be­széde után a megjelentek meg­tekintették a Móricz Zsigmond műve alapján készült Árvácska című színes magyar filmet. Jubilál a Magyar Állami Népi Együttes Fennállásának 25. évforduló­ját — stílszerűen — színpadon ünnepli a Magyar Állami Népi együttes: a negyedszázadot kö­szöntve szombaton este a Ze­neakadémián lesz ének-zene hangverseny, március 21-én pe­dig az Erkel Színházban Rá­bai Miklósnak, az együttes el­hunyt vezetőjének emléke előtt tisztelegnek ünnepi összeállí­tással. Március 28-án, ugyan­csak a jubileum jegyében ad­ják elő az együttes énekesei, táncosai és muzsikusai „Utak" című műsorukét, míg április 4-én gálaműsorral lépnék a közönség elé. Amint Maácz László, az együttes megbízott vezetője el­mondta az MTI tudósítójának: a 25 évvel ezelőtt megalakult együttes 2900 előadáson sze­repelt több mint 4 és félmillió néző előtt. Első alkalommal 1951. április 3-án, hazánk fel- szabadulása 6. évfordulójának tiszteletére tartottak előadást az operában az „Ecseri lako­dalmas" című produkcióval. Az első műsort, az akkor már vi­lághírű és éppen Budapesten vendégszereplő Mojszejev együt­tessel közösen mutatták be. Azóta is maradandó barátság alakult ki a magyar, illetve a szovjet folklór művelői között, az együttes többször találkozott szovjetunióbeli kollégáival Bu­dapesten, Moszkvában és Le- ningrádban is. Megmenteni népi műemlékeinket ■kö ArX, lJUJZ Üvegbemutató a magyarlukafai talpasházban Ácsolt, faragott mestergeren­dás, festett, csipkézett szélű falemezekkel díszített homlok­zatú talpasház a magyarluka­fai, 16. számú épület. Baranya megyében ehhez hasonló por­ta nem található, ez a zselici népi műemlék ősrégi hatáso­kat tükröz. A porta felőli fara­gott fahomlokzatán nagyon so­kat rontottak a nedves, csa­padékos telek, elmondható, hogy szinte az utolsó pillanat­ban készült el a terv, melynek alapján rekonstruálják a házat. A tervet Szigetvári János, és a Pécsi Tervező Vállalat I. irodája készítette. Az alápin­cézett talpasház szomszédos portájának szépen, faragott Különleges szépségekben gyönyörködhettek múlt szerdán azon kevesek, akiknek Andjetko Klobucar február 18-i koncert­je nem vette el teljesen a ked­vét az orgonamuzsikától, akik­nek volt bátorságuk egy újabb ismeretlen orgonaművész hang­versenyére elmenni. André Luy, a Lausanne-i székesegyház el­ső orgonistája, és csembalón közreműködő magyar partnere, Sebestyén János a két hang­szer együttesének nem minden­napi hangzásával, s néhány is­meretlen, szép régi darabbal örvendeztette meg őket. E művek eredetileg két kis hordozható orgonára íródtak, — Lausanne-ban a két mű­vész így is adta elő nemrég őket, — de a pécsi előadás orgona—csembaló összeállítá­sát is stílusosnak, sőt, hangzá­sában talán még érdekesebb­nek találtuk. André Luy keze alatt a Liszt-terem hangver­senyorgonája a halkszavú csem­baló egyenrangú partnerévé szelídült, a barokk háziorgonák finom hangján szólt. Nagyon szépek voltak Soler, Matthe- son, Krebs bensőséges hangu­latú, számunkra teljesen isme­retlen darabjai, Johann Chris­tian Bach bájos kis Rondá­jával pedig nem tudtunk betel­ni: újra és újra hallani akar­tuk. A műsor első felében elő­adott szóló-darabok közül Bach Olasz concerto ja (Sebestyén), valamint Esz-dúr preludium és fúgája (Luy) emelkedett ki, aratott megérdemelt közönség- sikert. Hasonló élményben volt ré­sze egy héttel később a „C” kamarabérleti est közönségé­nek is: Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szoná­tája tudomásunk szerint ez al­kalommal hangzott el először Pécsett. A mű különleges hang­záseffektusait, hangszíneit a legjobb hangfelvétel sem tud­ja tökéletesen visszaadni, ezért ez az előadás sokak számára bizonyára a közel negyven éves remekművel való első igazi ta­lálkozást jelentette. Zemplén! Kornél, Szabó And­rea (zongora), Petz Ferenc és Marton József (ütőhangszerek) magas színvonalú előadása hi­telesen .idézte fel az első té­tel pokoljáró gyötrődéseit, az Adagio finom természet- poézisét, de különösképpen a finálé oldott vidámságát. A hangverseny első felében Beethoven két korai szonátá­ját (Op. 14.) és a híres Mondschein szonátát (Op. 27.) adta elő Zempléni Kornél, a maga útját járó művész sajá­tosan egyéni felfogásában, de mindvégig színesen, meggyőző­en. Dobos L. mestergerendáit, ajtajait, abla­kait felhasználva tervezik a ház felújítását. Az „átültetésre" azért van szükség, mert igen nehezen rekonstruálhatók a ré­gi, pusztulófélben lévő nyílás­zárók. A talpasház valamikor nagygazdáé lehetett, kéményes konyháját, szobáját és kamrá­ját felújítva, boltozatos pincé­jét is bemutatva szolgál majd egy üvegtárgyakat, képeket be­mutató helyiségül. A bemuta­tást az indokolja pont Magya.r- lukafán, mert a szomszédos községben, Németlukafán mű­ködött egy üveghuta, ahonnan sok tárgyi emléket őriznek a magyarlukafaiak is. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának munka­társai már évekkel ezelőtt meg­kezdték gyűjtőmunkájukat, melynek az volt a célja, hogy feltárják a baranyai és zselici üvegfestőműhelyekből kikerült tárgyakat, képeket. Gyűjtőmunkájuk eredménye­ként számos festett üvegkép, tükrös ikon, a régi paraszti kocsmák karcsftnyakú boros- palackjai, népi világító eszkö­zök kerültek birtokukba. Igen értékes egy 1749-ből, az or­mánsági Besencéről származó német feliratos pálinka kínáló, melyen egy pipázó oroszlán látható. Maratott technikával készül­tek a mezőgazdasági eszközö­ket ábrázoló üvegek, baranyai sajátosságnak számít a kobak­tököt utánzó kék vagy barna színű pálinkásüveg-gyűjtemény. A cseh, morva, osztrák és lengyel műhelyék hatását tük­röző festett üvegképek csak a XVIII—XIX. század fordulóján tűnnek fel a paraszti házakban. A fenti tárgyakat már jórészt felváltották modernebb utódaik, bemutatásuk ezért is hiánypót­lásnak felel meg a magyar­lukafai talpasházban. — hárságyi — — A népgazdaság szem­pontjából nélkülözhetetlen a kiskertek, háztáji gazdaságok által előállított termék — hang­súlyozta vitaindítójában Ja- kabos Zoltánná, a Baranya me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályvezetője, majd szólt az el­látási nehézségekről is. — Baranya megyében öt év­vel ezelőtt 188 helyen árusí­tottak növényvédőszert. Ta­valy 112, idén január elsejétől 33 helyen. Ez a meredek zu­hanás annak a közegészség- ügyi rendeletnek a következ­ménye, hogy az ételt, italt áru­sító boltok nem tarthatnak nö­vényvédő szereket. A rendelet már régóta időszerű, nem kell indokolni a jogosságát. De mindenképpen meg kell talál­ni azokat a módszereket, ame­lyekkel biztosítani tudjuk a meg­felelő ellátást, hiszen ezzel is hozzájárulhatunk a termelői kedv növeléséhez. A KÖJÁL főorvosa, dr. Kőhe­gyi Imre előadásában az új rendelet jelentőségét hangsú­lyozta. Mint mondta, „nincs olyan növényvédő szer, amely ne lenne mérgező. Sok közü­lük, a terhesség első három hónapjában a magzatnál fej­lődési rendellenességeket okoz. Ezért sem dolgozhatnak nők ilyen vegyszerekkel. De az új rendelet hatálybalépéséig a véletlen következtében is ki voltak téve a mérgezés veszé­lyének". A jó terméshez viszont elen­gedhetetlen e vegyszerek hasz­nálata. A kereskedelemnek kell megtalálni a módot, hogy a jobb ellátásnak és a bizton­ságnak is eleget tegyenek. A MÉSZÖV kereskedelmi osztály- vezetője, Almamelléki Károly szólt is erről: — A megyei KÖJÁL illeté­keseivel folytatott tárgyalás alapián lehetőség nyílott új egységek bekapcsolására, a rendeletben előírtak megvaló­sításával. Ezen kívül szükséges a városokban és a járási szék­helyeken mezőgazdasági bolt­hálózat kialakítása, illetve a meglévők korszerűsítése. A tanácskozáson lehetőség­ként említették a mozgó nö- vényvédőszer-árusító járatok bevezetését, illetve azt, hogy a helyi boltokban a nyitva tartá­si idő előtt, illetve után áru­síthassák ezeket a vegyszere­ket. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy javítani kell a vásárlók tájékoztatását. Csak azt a szert szabad propagál­ni, amely kapható is a boltok­ban. Az á ruel Iqtásról szólva Sió György, az AGROKER osz­tályvezetőié elmondta, hogy a nagykereskedelem is igyekszik segítséget nyújtani a kiskeres­kedelmi ellátásban. — A jövőben arra törek­szünk, hogy az igényeknél más­félszer nagyobb készletet biz­tosítsunk a kiskereskedelem ré­szére. Ingyen kiszállítjuk a meg­rendelt árut a boltokba, eh­hez jobb szervezést és több gépkocsit biztosítunk. Teher­mentesítjük a kiskereskedelmet azzal, hogy a szakcsoportok ré­szére a közvetlen ellátást biz­tosítjuk, nagykereskedelmi áron. A Növényvédő Állomással min­den esetben egyeztetjük azt, hogy csak a megvásárolható termékeket propagálják. A várható áruellátásról szól­va elmondta, hogy az Ortho- Phaltan gombaölőbői csak a kereslet felét tudják biztosíta­ni, helyette javasolják az Ant- racol-t és a Zineb-et. Hiány­cikk lesz a Bi—58, helyette jól beválik a Rogor—40. A Thio- vitból is csak 50 százalékos el­látás várható, ezt helyettesíti az elegendő mennyiségű Ku- mulusz és a Polszulkol. A töb­bi növényvédőből várhatóan ki tudják elégíteni az igényeket, s összességében a tavalyihoz képest sokat javul az ellátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom