Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-29 / 88. szám
Injekciókúra az újítómozgalomnak Akadnak vicces találmányok is. Nemrég igen érdekes javaslat érkezett az Országos Találmányi Hivatalhoz. A feltaláló szerint, a szövőgépeket idomított selyemhernyókkal helyettesíthetjük: dobjuk ki a gépeket, s a továbbiakban csak arra kell ügyelnünk, hogy a kelmét szövő hernyók a meghatározott pályán mozogjanak. 4,8 milliárdos eredmény Korántsem a fantázia ilyen nagy elrugaszködása jellemző a hazai feltalálókra, újítókra. Ez abból is kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben a magyar gazdaságnak 4.8 milliárd forint haszna volt a mozgalomból, amely a hetvenes évek elején még a mélyponton volt. Emiatt módosították egy esztendővel ezelőtt az újítási rendeletet: ebből az alkalomból felkerestük Tasnádi Emilt, az Országos Találmányi Hivatal elnökét, aki interjút adott a HDN munkatársának. — Kezdjük a számokkal! Amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy megnőtt az alkotói kedv. örvendetes, hogy egy esztendő alatt több mint 28 000 fővel nőtt az újítási mozgalomban résztvevők száma. A mintegy 122 ezer újítási javaslat több mint felét elfogadták: a találmányoknál ez az arány még magasabb. Az újítómozgalom, a feltalálói tevékenység, a műszaki haladás egyik sarkalatos tényezője, ereje az újdonság iránti vonzalomban a gondolkodásban rejlik. Ennek köszönhető, hogy egy esztendő alatt több mint hatszázmillió forinttal «adott többet a mozgalom, valamint a módosított rendelkezésnek is. A megvalósított újítások 2,6 milliárd, a találmányok pedig 2,2 milliárd forint eredményt hoztak az elmúlt esztendőben. — Elterjedt nézet, hogy nálunk minden második ember zseni. Nem túlzás ez? — Felvetése jogos, sajnos, ez a tévhit elterjedt. Ellenében a következőket mondhatom. A közelmúltban végeztünk egy felmérést. A százezer lakosra jutó szabadalmakat tekintettük alapnak. Az eredmény igen szomorú: Japánban évente 110 találmányi bejelentés esik százezer emberre, ebből harmincat fogadnak el. Svájcban ez az arány 87/63, a Szovjetunióban 53 találmányból 25-öt fogadnak el, Csehszlovákia, Asztria és Bulgária is megelőz bennünket. Nálunk 11 találmányi javaslat jut százezer lakosra, amelyből hatot fogadunk ''el átlagosan. Ezek az adatok elgondolkoztatok. — A fiatalság egészséges kíváncsiságából fakad az új keresése. Hogyan hasznosíthatnánk jobban ezt az ambíciót? — Az Országos Találmányi Hivatal szakembereinek kezdeményezésére több szakközépiskolában és szakmunkásképző intézetben előadást tartottunk az újító mozgalomról. A próbálkozást néhány iskola igazgatója kétkedve fogadta, ám legnagyobb meglepetésünkre a diákok élénk érdeklődéssel hallgatták előadóinkat. — Gondolom, másutt is van még tennivalójuk. Például, az újítási előadók nagy része so- kadrangú feladatként kénytelen végezni ezt a munkát. Erre nem lehetnek büszkék vállalataink. Előfordulnak visszaélések — Ez csak a gondok egy részét képezi. Nem vagyunk elégedettek, az újítási javaslatok ügyintézési idejével: még mindig hosszú az átfutási idő, késnek az elbírálások. Legalább ilyen fontos lenne, hogy meggyorsuljon az újítások és találmányok vállalatok közötti értékesítése. Még ma is gyakran Interjú Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével találkozunk visszaélésekkel, ezek közül a társújítókat említem: a vállalatok sokszor szemet huhynak efölött, holott az igazgató is tudja, hogy a „társújítónak" semmi köze a műszaki alkotáshoz. — Az OTH-nak, amely több mint nyolcvan éves múltra tekint vissza, széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak. Tevékenységünket a Szellemi Tulajdon Világ Szervezete — az ENSZ szakosított szerve — fogja össze, segítségével érvényesíthetjük a feltalálók jogait. Komoly munkát végzünk a KGST újítási és iparjogvédelmi állandó bizottságában, továbbá különböző megbízásökat látunk el a fejlődő országokban, az iparjogvédelmi kultúra fejlesztése érdekében. Salamon Gyula Fenyőből készül az igazi Hajóácsok a mohácsi révnél Szigetelőanyag a moha Hat évtizede folyik csónak- építés a Mohács-szigeti rév mellett. A dereglyék és bárkák manufakturális építése ugyan már divatjamúlt dolog, azokat kiszorítottak a fémből és műanyagból készített hajótestek, ám a halászok még ma is a fenyőfából ácsolt ladikokat kedvelik. A mohácsi Halászati Szövetkezet hajóács üzeme egyetlen a térségben, — a legközelebbi Baján működik — ebből adódik, hogy nincsenek híján a megrendeléseknek. Bógó László üzemvezető szerint ebben az Ericson telefonközpontok Szekszárdról Két év után Európa élvonalában Export Afrikába és az arab országokba 250 millió forint gyárfejlesztésre A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szekszárdi gyáregységében szerelik az Ericson rendszerű kapcsológépeket Az olajkályha és a Crossbarrendszerű telefonközpontok kapcsológépei között nagy a különbség. Gyártási technológiájuk között pedig nincs hasonlóság. Kevesen hitték Szekszár- don két évvel ezelőtt, hogy fél év sem kell a profilváltáshoz. A megbízhatóságukról ismert Gemenc olajkályhák helyett az alig néhány hónapos átállást követően, Európában a svéd Ericson cég után, másodikként Crossbar-rendszerű telefonközpontokhoz gyártanak világszínvonalú kapcsológépeket. Beváltak a tervek. Bizonyítja ezt, hogy a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szekszárdi kapcsológyára már jelentős mennyiségű berendezést szállít külföldre, szocialista és tőkés államokba. Hazánkban a posta Crossbarrendszerű telefonközpontok kiépítésével korszerűsíti az elavult hálózatot, amely világszínvonalon a legjobbak közé tartozik és hosszú időre kielégíti az igényeket. Az ezzel kapcsolatos megállapítások nyomán fontos, hogy hazánkban is legyen egy üzem, ahol kellő mennyiségű és minőségű kapcsológépeket gyárthatunk. A szekszárdi gyáregység jelenleg három típusú kapcsológépet szerel össze. Mindegyikére jellemző, hogy öt- venszer gyorsabban létesítenek összeköttetést, mint a forgótárcsás központok; és ami a legnagyobb előnye, hogy ideális esetben 40 évig zavartalanul működik. Az elektromosan kényes és legjobban használódó érintkezési pontokat nemesfémekből készítik, oyniböl az elmúlt évben hetven tonnát használtak fel. Az első típus szovjet rendelésű „kolhoz-központ”. A kettőezer vonalas kapcsológépekből tavaly négyezer darabot gyártottak. Idért 13 ezret készítenek szovjet -és cseh exportra. A több tízezer vonalas nagyvárosi rendszerű Ericson-féle kapcsoló gépekből 1976-ban 8400 darabot gyártanak. A rendkívül korszerű és a svéd rendszert már továbbfejlesztő magyar alközpontokból idén 9 ezer készül. Jelentős részük az észak-afrikai és az arab országokban kerül beépítésre. A gyárban örülnek a profilváltozásnak. A gazdasági vezetésnek hosszú távú tervezést tesz lehetővé. Az ötödik ötéves tervben 250 millió forint jut az államkasszából a szekszárdi gyáregységnek. A fejlesztést a technológia korszerűsítésével oldják meg. Közel azonos létszámmal, 1980-ban már 50 ezer kapcsoló készülék hagyja el a szalagokat. Jelenleg ezren dolgoznak két műszakban a korszerű, minden szociális létesítménnyel ellátott gyárban. Az átlagéletkor: 24 év. A dolgozók többsége fiatal lány, asszony, havi kétezer forinton felüli fizetéssel. A gyár udvarán hatalmas ládákban állnak a svájci gépek. Május elsején az új üzemcsarnokban kezdődik a próbaüzem. Varga Agnes Tavaszi fáradtság ellen Még csípősek a reggelek, fázósan feltűrt gallérral toporgunk a buszmegállóban, de fáradtságunk már „tavaszi". Legalábbis a Gyógynövénybolt forgalma erre utal. Influenza, tavaszi fáradtság, bágyadt- ság ellen legtöbben a csipkebogyót veszik. Kevésbé közismert, de igen hasznos, hatásos erősítő a kosbor - népies nevén a boszorkánygumó. Már a görögök és a rómaiak is használták. Ásványi sókban igen gazdag, ami a legyengült szervezetet erősíti, felfrissíti. Gyerekeknek felnőtteknek egyaránt üdítő tea ital. Hasmenéssel járó influenza, bélhurut, gyulladásos bélfal megbetegedések egyik természetes gyógyszere a kosbor tea. Az illatos növény teakeverék nem innivaló. Fürdővízbe öntve felfrissíti a szervezetet, nyugtatja az idegeket és fertőtlenítő hatású. Ha illatos növény teakeverékben fürdőnk és közben zamatos teát iszunk, majd utána izomfáradtság elleni vérkeringést fokozó paprikaszesszel dörzsöljük be testünket - az erő nem marad el. Jöhet a tavasz. V. Á. Balaton- vizet kap Kaposvár Otven kilométeres csővezeték Szakemberek mondják: a víz már ma is az egyik legdrágább nyersanyag. Egy olyan kút fúrása, amely percenként egy köbméter vizet ad, és a szállítóvezeték megépítése hatvan- millió forintba kerül. Kaposvár ivóvizét jelenleg 79 mélyfúrású kút biztosítja. Ezeket a Kapos mentén és Sántos környékén telepítették. Vizüket sokágú csővezeték gyűjti össze, s juttatja el a fogyasztókhoz. A sántosi kutak jó minőségű ivóvize ma elég a városnak: a napi 21,5 ezer köbméter azonban holnap már kevés lesz. A szakemberek kiszámították, hogy a megyeszékhely fejlődését figyelembe véve 1981-ben már hiánnyal kell számolni, ha addig nem bővítik jelentősen a víztermelő kapacitást. A legkézenfekvőbb módja ennek az lenne, hogy újabb kutakat fúrnak a Kapos mentén. A vizsgálatok azonban arra az eredményre vezettek, hogy a legegyszerűbbnek látszó megoldás nem vezetne eredményre: a több kút nem adna több vizet. Ezért kellett más megoldás után nézni. Több tanulmány készült, s ezek közül a leggazdaságosabbnak azt tartották, amelyik a Balatonból kívánja megoldani a megyeszékhely vízellátását. A javaslat megvalósítása a következő évek féladata lesz. Az Országos Vízügyi Hivatal és a megye vezetői a közelmúltban döntöttek: 1981- től Balaton-vizet is kap Kaposvár. Még ebben az évben megkezdődik annak a több mint ötven kilométer Ikjsszú csővezetéknek az építése, amely Fonyódot összeköti a megyeszékhellyel. A Balaton-parti településen új — napi 15 ezer köbméter kapacitású — vízkivételi mű, Kaposváron pedig fogadóállomás épül. A beruházás — amelynek kiviteli tervei hamarosan elkészülnek — 750-800 millió forintba kerül. Ez a vezeték hosszú időre megoldja Kaposvár ivóvízzel való ellátását: úgy készül, hogy — jelentősebb beruházás nélkül - teljesítményét a duplájára lehet majd növelni. A vezeték építésére a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat kapott megbízást: ötéves fennállása óta ez lesz a legnagyobb feladat, amelyre vállalkozott. K. I. esztendőben is, legalább száz csónakot kell építeniük, nagyrészt a MAHART-nak, a bajai és a pécsi Vízügyi Igazgatóságnak, a horgász egyesületeknek. Heten dolgoznak a rozzant barakkokban, meglehetősen mostoha körülmények között. Nincs öltözőjük és fürdőhelyiségük, de még mosdójuk se. Helyzetükön alapvetően csak egy új' műhely felépítése változtatna: talán ez a gond, is megoldódik a tervciklus végére. A szövetkezet fejlesztési elképzelései között az új hajóács üzem megépítése is szerepel. A szezon tulajdonképpen most indul, egymás után futnak be a megrendelések. Eddig harminc csónakot igényeltek az üzemtől; a ladikokat hagyományos módon készítik, csak a bordázathoz használnak tölgyfát, a halászcsónakok szigetelését még ma is az ártéri erdőkből gyűjtött mohával végzik. Ismét divat Kosarak, Dráva menti fűzből Dráva-menti fűzből fonott karkosárral járnak a nyugateurópai háziasszonyok. Ebből adódik, hogy idehaza alig látni a boltokban fonott bevásárló kosarat. A fűzvesszőből készülő termékek döntő többségét exportálja ugyanis a Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat. A cég kosár-, és bútorgyáraiban most kezdődik a szezon. A harminc telepet irányító vállalat évente 1200 vagon fűzvesszőt termel, amelynek egy- harmadát a 725 hektáron gazdálkodó sellyei üzemegység biztosítja. A hántolt zöldvesz- szőt a háziipari szövetkezetekben valamint a vállalat tiszafüredi és békéscsabai üzemeiben dolgozzák fel. A kétszáz munkást foglalkoztató sellyei üzem a Dráva-menti területeken gazdálkodik Szigetvártól Magyarbólyig. Legégetőbb gondjuk, a zöldvessző hántolásának gépesítése. Úgy tervezik, hogy a második félévben korszerű hántoló berendezéseket vásárolnak, ezzel is csökkenteni kívánják a fizikai munkát. A nemrég elkészült étterem, a századagos konyha kulturált étkezési körülményeket biztosít az üzem dolgozóinak. A következő lépés, egy korszerű tmk- csarnok építése lesz: a beruházás egy év alatt készül el. Községszépítések Több mint 7 millió forintos társadalmi munkával szépítik 1976-ban a községeket a szigetvári járásban. Kétújfalun csaknem 30 ezer forint értékben óvodát, Galambos-pusztán 8 ezer óra társadalmi munkával járdát építenek. Kárászpusztán és Szente- gáton játszóteret alakítanak ki. Az ibafai felszabadulási emlékparkot 1976-ban a helyi úttörő- csapat gondozza. Mozsgón járdát, uta't, két szennyvízderítőt építenek. Parkosítanak, fásítanak — ehhez a Mecseki Erdő- gazdaság nyújt segítséget; 20 ezer forint értékben facsemetéket biztosít a mozsgóiaknak.
