Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-27 / 86. szám

1976. március 27., szombat Dunántúlt napló 5 NAGYVILÁGBAN Amerikai vétó a BT ülésén New York Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön helyi idő szerint a ikéső esti órákban szavazás, sál fejezte be vitáját az Iz­rael által megszállt Ciszjordá- nia helyzetéről. Az Egyesült Államok vétójával megakadá­lyozta a tanács elé beterjesz­tett határozattervezet elfogadá­sát. A Biztonsági Tanácsban kép­viselt országok iküldöttei az Egyesült Államok kivételével valamennyien a tervezet elfo­gadása mellett foglaltak ál­lást. A Palesztinái Felszabaditósi Szervezet képviselője keményen bírálta az Egyesült Államokat a mérsékelt megfogalmazású tervezet megvétózása miatt. ♦ Kínai fegyverek Egyiptomnak Ka író Egyiptomban első ízben ke­rült nyilvánosságra az a tény, hogy kínai fegyverek és alkat­részek érkeznek az országba. A bejelentést Anvar Szódat el­nök tette, amikor meglátoga­tott egy katonai támaszpontot. Az elnök közölte Mohamed Ali Fahmi vezérkari főnökkel, hogy „Kína 30 darab MÍG tí­pusú repülőgépekhez alkalmas motort, többezer tonna alkat­részt és egyéb műszaki felsze­relést szállít Egyiptomnak”. Kína a fegyverekért nem kér anyagi ellenszolgáltatást. ♦ Soares sajtó- értekezlete Mario Soares, ,p Portugál Szocialista Párt főtitkára pén­teken felszólította az ország dolgozóit, hogy a választáso­kig „függesszék fel” szociális harcukat, mert kielégíthetetlen követeléseikkel a jobboldal út­ját egyengetik és saját érde­keiket sodorják veszélybe. Lisszaboni sajóértekezletén a politikus „realizmusra” intette a tömegeket. Közölte, hogy pártja „nemzeti újjáépítési programot" hirdet meg, ha győz az április 25-i nemzet­gyűlési választásokon. Annak a véleményének adott hangot, hogy „igazi kormányprogram­mal csak a szocialista párt rendelkezik". Haderöcsökkentesi tárgyalások Hlesztov ngykövet, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt pénteken a bécsi Hofburgban a haderőcsökkentési ta­nácskozás-sorozat 99. plenáris ülésén. Zárt ajtók mögött lefolyt ülés után rendezett sajtótájékoztatón mindössze annyit közöltek, hogy a plenáris tanácskozáson Robert Wier nagykövet, a luxem­burgi delegáció vezetője fejtette ki kormánya álláspontját. A legközelebbi plenáris munkaülést április 1-én rendezik meg. 4- POZSONY: Pénteken a Szlovák Kommunista Párt kong­resszusa a Központi Bizottság beszámolója feletti vitával foly­tatta munkáját. A kongresszus szombaton fejeződik be, azt követően, hogy elfogadják a záródokumentumot és megvá­lasztják az új vezető szerveket. 4- LISSZABON: A hideghábo­rú szócsövének nevezte a Sza­bad Európa Rádiót a Diario Popular című portugál lap. A Lisszabonban megjelenő újság élesen elítélte a rádiónak a szocialista országokkal szembe­ni ellenséges, lelforgató tevé­kenységét. A Szabad Európa működése szorosan kötődik a CIA-hoz, a Nyugat legreak- ciósabb köreihez, és nem egyez­tethető össze az európai biz­tonsági értekezlet záródoku­mentumának cikkelyeivel — hangsúlyozta a Diario Popular. 4- BUENOS AIRES: A chilei junta pénteken bejelentette, hogy meghatározatlan időre el­halasztották Luis Carvalán pe­rét. A Santiagóból érkezett je­lentések szerint a junta illeté­kesei még nem döntötték el, hogy az 1973 szeptembere óta bebörtönzött Corvalán perét katonai vagy haditörvényszék tárgyalja. 4- TOKIO: A tokiói Seibu Művészeti Múzeumban pénte­ken megnyílt a 19. és a 20. század legnagyobb magyar lestőinek műveiből összeállított reprezentatív kiállítás. A Ma­gyar Nemzeti Galéria, illetve a japán Seibu Művészeti Mú­zeum és az Aszahi Simbu lap­kiadó által rendezett, hatvan festményt bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitásán jelen volt a császári ház képvisele­tében Hitacsi Nomija herceg. + NEW YORK: A Biztonsági Tanács elnöke nevében egy ENSZ szóvivő csütörtökön este bejelentette, hogy nem tartják meg azt a péntekre kitűzött BT-ülést, amelyen Dél-Afrika angolai agresszióját vitatták volna meg. A döntést azt kö­vetően hozták, hogy Kurt Wald­heim az ENSZ főtitkára tájé­koztatta Thomas Boyát, a BT soros elnökét arról a dél-afrikai ígéretről, amely szerint Johan­nesburg szombatig kivonja csa­patait Angolából. 4- STOCKHOLM: Közlemény kiadásával fejeződött be pén­teken Stockholmban az Északi Tanács miniszteri tanácsának ülése. A dokumentumban Svéd­ország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland külügyminisz­tere felszólította Nagy-Britan- niát arra, hogy az úgynevezett tőkehal-háború békés megol­dásának elősegítése érdekében vonja ki hadihajóit az izlandi vizekről. Csődben a Milánói Scala? Ismét teljes csőd fenye­geti a Milánói Scala-t, a leghíresebb olasz operahá­zat. Milánó polgármestere, Lombardia tartomány elnö­ke és az olasz kulturális élet számos neves szemé­lyisége ezekben a napok­ban több alkalommal fel­hívást intézett Giovanni Leone köztársasági elnök­höz és az olasz parlament­hez: haladéktalan pénz­ügyi támogatással segítse­nek a hagyományokban oly gazdag olasz színpadon. 4- MEXIKÓVÁROS: A Rich­ter-skála szerint ötös erősségű földrengést észleltek csütörtök délután Mexikóvárosban. Károk­ról nem érkezett jelentés. A mexikói földrengésjelző intézet adatai szerint a földmozgások epicentruma a fővárostól 160 kilométerre délkeletre volt. 4- WASHINGTON: Az ADN washingtoni jelentése szerint a Fehér Ház részéről közölték, hogy Ford elnök csütörtök este jóváhagyta a C—130 típusú szállítógépek Egyiptomba tör­ténő szállítását. Az eredeti meg­állapodáshoz hiven a gépeken kívül alkatrészek és a kezelő­személyzet kiképzéséhez szüksé­ges felszerelések szállítása is szerepel a 65 millió dolláros üzletkötés tervezetében. 4- REYKJAVIK: Újabb inci­dens történt az Izland és Nagy- Britannia között dúló tőkehal­háborúban: az izlandi parti őr­ség jelentése szerint pénteken összeütközött a Galatea nevű brit fregatt és a „Baldur” iz­landi parti őrnaszád. Az eset Izland északkeleti partjaitól 23 kilométerre történt. 4- WASHINGTON: Fred Har­ris, a demokrata párt balszár­nyához számító elnökjelölt ki­jelentette: tudomása szerint az amerikai kormány blokádot ter­vez Kuba ellen — anélkül, hogy erre felhatalmazást kérne a kongresszustól. Harris közöl­te: lelkérte Sparkman szenátort, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnökét, vizsgálja ki a bi­zottság a kérdést, a kormány il-. letékeseinek meghallgatásával. 4" TEHERÁN: Nelson Rocke­feller amerikai alelnök három­napos iráni látogatásának be­fejeztével pénteken Malaysiába utazott. Az alelnököt fogadta Reza Pahlavi iráni sah. Tanács­kozásukról nem közöltek rész­leteket. A politikai rendezésről tárgyalt Kamal Dzsumblatt, a libanoni szocialisták képviseletében Abu Ajjaddal, az El Fatah és Jász- szer Arafattal, a Palesztinái Felszabaditósi Szervezet vezetőjé­vel. Betiltották a baloldali pártokat ■........ .......................■■■■■■■. ' ■ ■■■■ ................ .................................. L etartóztatások Argentínában Hivatalos fotó jelent meg Buenos Airesben az ország új katonai kormányáról. A képen (fent, balról jobbra): A. Vavanex tenger­nagy, külügyminiszter, Las Heras tábornok, gazdaságügyi mi­niszter, Bignoni tábornok, népjóléti miniszter, Guzzetti tenger­nagy, oktatásügyi miniszter, (alul, balról jobbra): Gomez btigád- tábornok, igazságügyi miniszter, Cardozo tábornok, belügymi­niszter, Mazzola tábornok, munkaügyi miniszter és Apella bri­gádtábornok, hadügyminiszter. A háromtagú argentin kato­nai junta pozíciójának megszi­lárdítására egyre szorosabbra fogja a gyeplőt. A Reuter péntek reggeli ösz- szefoglaló jelentése szerint a katonai rezsim betiltott öt bal­oldali politikai pártot, felfüg­gesztette a szakszervezetek te­vékenységét és a sztrájkjogot. Az öt betiltott párt között van két maoista, két trockista párt, valamint a munkások szocialis­ta pártja. A junta — ugyan­csak az angol hírügynökség szerint — az Argentin Kommu­nista Pártot nem helyezte tör­vényen kívül, de felfüggesztet­te mindennemű politikai tevé­kenységét. Országszerte mintegy kétezer személyt tartóztattak le. A Pren- sa Latina kubai hírügynökség az Ultima Hóra argentin na­pilapra hivatkozva jelentette, hogy Buenos Aires közelében letartóztatták Hector Campora volt argentin elnököt. Campora a néhai Perón elnök közvetlen munkatársa volt. 1973-ban rö­vid ideig töltötte be az elnöki tisztet. Áz őrizetbe vett szemé­lyek között van Raul Lastiri volt elnök, aki a Hector Cam­pora és Juan Domingo Perón elnöksége közötti időben szin­tén rövid ideig látta el az ál­lamfői teendőket. Őrizetbe vet­ték Jósé Deheza volt hadügy­minisztert is. A junta másik rendeletében kimondta, hogy kiutasíthatók az országból a „társadalmi bé­ke, a nemzetbiztonság és a közrend" ellen vétő külföldiek. A katonai junta csütörtökön a késő esti órákban kiadott közleményében jelezte, hogy há­rom évig szándékozik hatalmon maradni és magas rangú ka­tonatisztet fog elnökké jelölni. A junta lesz „az állam legfel­sőbb szerve” s „szigorúan el­lenőrizni fogja a maga elé tű­zött célok végrehajtását" — hangsúlyozta a nyilatkozat. Az AFB Buenos Aires-i tudó­sítása szerint hamarosan ki­lenctagú „törvényhozó bizott­ságot” jelölnek ki. A három haderőnem három-három ma­gas rangú tisztjéből álló tes­tület feladata lesz „a törvé­nyek kidolgozása és végrehaj­tásának ellenőrzése”. Jogi, va­lamint egyéb ügyekben szak­tanácsokkal fogja ellátni az el­nököt. A csütörtökön este közzétett közleményben nincs szó arról, hogy az elnököt mikor fogják kijelölni. A Reuter jóf értesült forrásokra hivatkozva valószínű­nek tartja, hogy e posztot Jor­ge Videla altábornagy, a szá­razföldi haderő főparancsnoka, a háromtagú katonai junta ve­zetője fogja betölteni. Hivatalos Buenos Aires-i tá­jékoztatás szerint a katonai junta csütörtökön este felol­dotta a korábban elrendelt sajtócenzúrát. Ám az új kor­mányzat szóvivője szerint az összes kiadványoknak „mérték- tartásról kell tanúbizonyságot tenniük, s a katonai hatósá­gok által kiadott információk felhasználására kell töreked­niük". A kérdéssel kapcsolat­ban „új normákat” tanulmá­nyoznak — fűzte hozzá a szó­vivő. Egyébként csütörtökön három további ország ismerte el a szerdán államcsínnyel hata­lomra került argentínai kor­mányzatot. Ezek: Paraguay, Izrael és Finnország. í 11. Furcsa fintora a sorsnak, hogy az inkognitóban választott feleség, a tizenhat esztendős — egyébként gyönyörű — Sarolta Amália szintén rokonságban állt a Habsburg császárnéval, őfelsége megbocsáthatatlan merényletnek tekintette Rákóczi cselekedetét. Súlyosabb vétek­nek számított az ifjú férj szám­láján, hogy a fiatalasszony kö­zeli rokonának vallhatta XIV. Lajos francia királyt is, a Habsburg nagyhatalmi törekvé­sek legfőbb ellenlábasát. Úgy látszott, komoly bajba keveredik Rákóczi. A császár házi fogságot parancsolt rá. Megint Aspremont gróf, az ud­varnál befolyásos rokon segí­tett. Felmutatta a császárnak a nagykorúsítási okmányt, amely épp az uralkodó akaratából garantálta Rákóczi ama jogát, hogy belátása szerint házasod­jon. A határozatlanságáról hí­res Lipót erre feloldotta a házi őrizetet, mire az ifjú pár amilyen gyorsan csak tudott, Sárospatakra távozott. Amióta elhagyta Prágát a herceg, életében valósággal egymásra torlódtak az esemé­nyek. így folytatódott ez a Bodrog partján is, a Vörösto­rony erődjének árnyékában. Noha semmi jelét nem adta Rákóczi a közéleti érdeklődés­nek, az ország leghatalmasabb főura létére cseppet sem törődött a politikával, napjai mégis za­josan és feszített iramban tel­tek. Birtokai lezüllöttek, jövede­lemre csak borból és búzából számíthatott. Megkezdte a rend- teremtést, szakembereket foga­dott, eltökélt! szándéka volt föl­támasztani gyarapító őseinek szorgos gyakorlatát. Belekóstolt a vagyon ízébe, megbánta, hogy fele-fele arányban oszto­zott nővérével. Felülbírálta ön­magát, pereskedésbe kezdeti jogszerinti öröksége érdekében. Kellett nagyon a pénz, hiszen elvárták tőle, hogy fejedelmi rangjához illően éljen, s ma­ga is kedvelte a pompát. Igaz, a nagy elődökhöz képest nem nagyon dúskálhatott a kincsek­ben, de tekintélyes számú ud­varnépet nyújtott maga köré. Később elszánt hívei a szabad­ságharcban. Birtokrendező, jö­vedelmet szorgalmazó elfoglalt­ságai közben egyik mulatság a másikat érte, zajos farsangot tartottak, nagy vadászatokat rendeztek. Minden adat arra vall, hogy Rákóczi ebben az időben még távolról sem tekint­hető kiforrott egyéniségnek. Te­hetsége, tanultsága, sok vonzó tulajdonsága mellett lépten- nyomon fellelhető nála a követ­kezetlenség. Nem csoda: mind­össze húsz éves. Birtokain még mindig, sőt egyre inkább a császári kato­naság a tényleges úr. Tola­kodó, telhetetlen sáskahad. Sá­rospatak várában is a zsoldo­sok pöffeszkednek. Érthető, ha Rákóczi Szerencsre költözik a közelükből, amikor 1696 má­jusában megszületik első fia, Lipót-Lajos-György, hogy ne háborgassák a megszállók csa­ládja nyugalmát. Kusza, zavaros, baljós fejle­ményektől terhes idők. Egyrészt kitúrják saját házából a csá­szár zsoldosai, másrészt a csá­szár lesz az újszülött kereszt­apja. Innen a Lipót. A másik név a feleség rokonát, a Habs­burgok halálos ellenségét, a Napkirályt iaézi. A harmadik, a György a nagy ős, Erdély di­csőséges fejedelmének emléké­re tekint. S hogy mennyire tu­datos ez az emlékezés, bizo­nyítja a szívós jogi harc a feje­delmi rang elismertetéséért. Li­pót császár és környezete nem képes megindokolni az elutasí­tást. Rákóczi igényét egy sor európai uralkodó támogatja. Bécs enged, de a fejedelmi cí­met csak II. Rákóczi Ferenc vi­selheti, újszülött fiára nem örö­kíthető át. A parasztságot egészen más gondok foglalkoztatják. Létét végső veszedelem fenyegeti. Már nem csupán a kisemmizés, a szakadatlan rablás sújtja, hanem sarkába szegődik a ki­pusztulás réme. Rákóczi gazda­sági erőfeszítései főképp azért jártak gyér eredménnyel, mert birtokain alig éltek már job­bágyok. A korabeli események gazdag áradata olyan képze­tet kelt, mintha elegendő né­pesség lakott volna az ország­ban, holott az évszázadok óta tartó emberirtás hovatovább lakatlan pusztasággá tette a hazát. Alig hihető, de tény, hogy akkoriban még három­millió lakosa sem volt az or­szágnak. Kevesebb, mint fele a Hunyadi Mátyás korabeli időknek. S még ezt a kevés embert is egyre ritkította az ak­koriban lábrakapott katonafog- dosás. Rákóczi hiába tiltakozott Eperjesen, Kassán, Bécsben, jobbágyait annál inkább elhur­colták. Hasztalan volt fejede­lem, szava nem ért annyit, mint az utolsó német zsoldos had­nagyé. Amikor már végképp lehetet­lenné vált az élet, kirobbant a hegyaljai felkelés. Thököly egy­kori kurucai adták hozzá a katonai tudást. Tokaji Ferenc és Szalontay György mögé so­rakoztak fel a harcoló parasz­tok. Nem féltek a vérfürdő­től. Hiába ismerték el Európa legjobb katonáinak a bécsi zsoldosokat, ezek a parasztok széles rendeket vágtak közéjük. Akit elérhettek, annak nem kegyelmeztek. Keresték Rákó­czit, ügyük mellé akarták ál­lítani. De a fejedelem elfutott előlük. Épp úton volt Rakamaz­ról Sárospatak felé, 1697 forró júliusában az útmenti erdőben vadászgatott, amikor meglepte a felkelés híre. Azzal az egyet­len hintával, amelyben felesége és kisfia tartózkodott, menekü­lésre határozta el magát. A felkelésben való részességnek még a gyanújától is iszonyo­dott. Tébolyulton, csontig se­bekkel borítva raboskodott vár­börtönben anyai nagybátyja, Zrínyi János, csak azért, mert egykor a felkelők fogságában volt. Rákóczi attól félt, ő sem kerülheti el a lázadókkal való összejátszás vádját, ha csak egyáltalán szóba áll a felkelő jobbágyokkal. Bécstől rettegett hát, amikor parasztjai elől menekült. Követ­keztetése nem volt alaptalan. Idegfeszítő kalandok közepette robogott a hintó a császárváros felé, végig a bérces-völgyes Felvidéken. Már Szendrő várá­ba sem bocsátották be a né­metek, mondván, hogy ő lází- totta fel a népet. Nélkülözés, rettegés kísérte útját. Beszterce­bányán le akarták tartóztatni a labanc polgárok, miközben a felkelők sem tágítottak a nyo­mából. Beteg gyermekkel, ki­merült feleséggel érkezett meg Bécsbe. (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom