Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)

1976-03-03 / 62. szám

e Dunántúlt napló 1976. március 3., szerda Közoktatásunk fejlődése a* ¥. ötéves tervben Újabb gondoskodás a gyermekes szülőktől Előtérben a overmek- intézmények A szükséges feltételek hiá­nyából eredő gondjaink, nehéz­ségeink eléggé ismertek a ko­rábbi évekből is: akár a kis­iskolákban tanuló fiatalok helyzetére, akár a szakmunkás- képző intézmények hiányossá­gaira, a kollégiumi hálózatra, vagy az előző tervidőszakból áthúzódó (vagy el sem kez­dett) építkezésekre gondolunk. Sok a pótolni való, de az új tennivaló sem kevés. Különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy több közoktatáspolitikai területen — a népgazdasági és megyei munkaerő-utánpótlási mutatókat, követelményeket is latba véve — a fejlődés tárgyi feltételeit nem lehet tovább tologatni egyik tervidőszakból a másikba, mert azok egy­szerűen létfontosságúakká vál­tak. A fejlesztés fő irányait Ba­ranya megye és Pécs megyei város 1976—1930. évi költség- vetési terve - amit február ele­jén fogadott el a Megyei Ta­nács testületé — a következők­ben foglalja össze: „A kulturális ágazat V. öt­éves tervi irányelveinek meg­felelően a megyei terv össze­állításakor elsősorban az óvo­dai, az általános iskolai el­látás és a szakmunkásképzés fejlesztését tűztük ki célul." Óvodák A fejlesztés fő irányainak ez a területe a számszerű muta­tókkal együtt voltaképp része egy hosszabb folyamatnak. Ar­ról van szó, hogy az V. öt­éves tervben továbbra is hang­súlyos szerepet kap a gyermek- intézmények, ezen belül az óvodák fejlesztése* A megyé­ben különböző forrásokból 2390 új óvodai hely építésére szá­míthatunk öt év alatt* Abszolút számokban tehát növekszik je­lenlegi 10 600 személyes óvo­dai hálózatunk, az ellátottság relatív, százalékos aránya még­is egy-két százalékkal csökken Pécsett is, a megyében is. Néz­zük, miért? A tervidőszakban mintegy öt­ezer új óvodáskorú várható. A gyermeklétszámnak ez a növe­kedése nem képes lépést tar­tani az óvodai helyek gyarapo­dásával, az ellátottság színvo­nalával, Ha több száz nő dol­gozó emiatt nem képes elhe­lyezkedni a megyében, ez nyo­masztó társadalmi gondunk. Megoldása, enyhítése azonban nem várható csupán állami erőkből, hiszen azokat első­sorban a kötelező általános is­kolai oktatás feltételeinek pót­lása, illetve megteremtése köti le. így a mostani tervidőszak­ban is nélkülözhetetlen a tár­sadalmi összefogás az óvodai ellátás javításához. Ahogyan a terv is előírja: az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága által meghirdetett Építsünk óvodát! mozgalmat tovább kell szervez­ni. Ennek az eredményeitől — tehát elsősorban a vállalatok, üzemek és üzemi-vállalati kol­lektívák összefogásának, segítő­készségének intenzitásától — függően javulhat vagy csökken­het a jelenlegi 59 százalékos óvodai ellátottság megyénk­ben; pontosabban attól a ter­vezett számon felül várható 800—900 óvodai férőhelytől függően, amire társadalmi ak­ciók eredményeképpen még számíthatunk az elkövetkezen­dő öt évben. Általános iskolák A tervidőszak kiemelkedő fel­adatai közé tartozik az általá­nos iskolai oktatás korszerű feltételeinek megteremtése. Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket ha- zaküldik a bölcsődéből, óvo­dából. Eddig a szülőknek, aki — munkahelyét otthagyva — hazavitte a gyermekét, még aznap táppénzre kellett vétet­nie magát, ha ez — idő hiá­nyában nem sikerült, és az­nap nem dolgozott le legalább négy órát — munkanapját iga­zolatlannak tekintették. Ezzel kapcsolatban sok panasz hang­zott el az utóbbi időben. A felmerült panaszok alap­ján a SZOT Társadalombizto­sítás Főigazgatósága és az Egészségügyi Minisztérium kö­zös állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás előírja, hogy a gyermek betegsége esetén a bölcsőde, óvoda igazolást kö­teles adni és a szülőket en­nek az igazolásnak alapján utólag, visszamenőleg is táp­pénzre vehetik. Ezen belül is a szakrendszerű oktatás általánossá tétele (kis- létszámú iskolák megszünteté­se, körzeti iskolaközpontok ki­alakítása) szükségessé teszi a körzeti iskolák fejlesztését, új iskolák, napközik építését. Az ötéves terv 156 új osztály­terem felépítésére nyújt lehe­tőséget. Ebből Pécs városban 88, a megye területén 68 tan- terem épül. Siklóson elkészül a százszemélyes diákotthon. Vidéken: Szentlőrincen, Bi- csérden és — amennyiben a helyi vízellátási feladatok meg­oldódnak — Hosszúhetényben épül új iskola. Másutt pedig helyi erőkből felújításokkal, tanterembővítésekkel enyhíte­nek az égető hiányokon. A megye egyik legnagyobb arányú építkezése az oktatási ágazatban a Pécsett felépülő úgynevezett széleskorhatárú 260 személyes nevelőotthon lesz, amit ugyancsak a terv­időszakban kezdenek el. Az intézmény nevelési szempont­ból újszerű és nagy jelentősé­gű, mivel az állami gondozot­tak itt nem koruktól, nemük­től függően különböző intéz­ményekben, hanem ugyanott kapnak helyet, következésül a testvéreket nem szakítják el egymástól, esetleg pótolhatat­lan évekre. Középfokú oktatás A kulturális ágazat V. öt­éves tervének jelentős részét a szakmunkásképzés fejlesztése képezi. Fontosabb beruházás­ként várható körülbelül 42 mil­lió forint költséggel egy 16— 18 oktatási termes szakmunkás- képző intézet, 160 személyes műhelyteremmel és külön 36 millió forintból egy 250 szemé­lyes kollégiummal. Befejezés előtt áll Pécsett a vendéglátó­ipari szakmunkásképző 8 osz­tálytermes és 36 személyes mű- helytermű iskolája; Pécsvára- don 6 tantermes mezőgazda- sági szakmunkásképző intézet felépítését, Pécsett a kereske­delmi szakközépiskola 4 ter­mes bővítését tervezik, A középiskolák között a mo­hácsi gimnázium, a szentlőrinci szakközépiskolai kollégium, va­lamint több régi hagyományú pécsi belvárosi középiskola re­konstrukcióját, illetve felújítá­sát vették tervbe. Ezen kívül az új pécsi művészeti szak- középiskola felépítésének első szakasza is a tervidőszakban esedékes. Az első szakaszban különböző oktatótermek és kül- turális kiszolgáló részlegek, a másodikban (1980-tól) tanter­mek épülnek majd. Kollégiumok A kollégiumi hálózatban mintegy 600 új kollégiumi hely növekedésére számíthatunk. (Pécsett 400, Komlón 100, Szi- getvárott 100.) Ha megvalósul, óriási előrelépés lesz, hiszen öt éven belül 600 diákkal ke­vesebb kényszerül albérletbe. A meglevő és a várható igé­nyeket azonban még ez a gya­rapodás sem tudja teljesen ki­elégíteni. W. E. Egy TOO éves hangszer ,A körmöket oválisra kell reszelni...” A gitár reneszánsza Pécsett több mint harmin­con kezdtek gitározni az utób­bi másfél-egy év alatt. Nem a tánczenében használt elekt­romos hangszerről van szó, hanem az úgynevezett klasszi­kus gitárról. Ilyen szak, illetve tanszék 1967. előtt egyáltalán nem volt a hazai zenetanár­képzésben. Ma már hat-hét, főleg du­nántúli és jó néhány budapes­ti zeneiskolában: középfokon a fővárosi és a pécsi művészeti szakközépiskolában, ezen kí­vül számtalan klubban, szak­körben, művelődési intézmény­ben folyik a legkülönbözőbb korosztályúak részére szervezett gitároktatás. A Zeneművészeti Főiskola 1970 óta 13 gitár fő­tanszakos tanárt bocsátott ki, és vidéki tagozatain 1974-től Pécsett, 1975-től Debrecenben is megindult a gitár tanárkép­ző szak, hiszen az érdeklődés évről évre növekszik, és hogy taníthassuk a hangszert, min­denekelőtt tanárokra van szük­ség. Mindez elsősorban a klasz- szikus gitár nagy nevű előadó- művészének és első magyar- országi pedagógusának, Szend- rey-Karper Lászlónak köszön­hető, aki főképpen művészete erejével szervezte, toborozta a hangszer első hazai növendé­keit és lelkes fiatal tanárait. Közülük való: Zaszlavik György, az esztergomi zeneiskola ta­nára, aki hetente két napra Pécsre vonatozik: tanítani, há­rom zenei intézményben is. A Liszt Ferenc Zeneiskola pa­rányi szobájában hallgatom ezt a halk szavú, nagy, bozontos, fekete hajú fiatalembert, ahogy türelemmel és szeretettel irá­nyítja a meg-megbicsakló új- jacskákat. Két tíz év körüli kis­lány a soros, az egyik a kot­ta előtt ül: — Hogy tetszett a darab? Na, nézzük együtt. Egy-két- hár' — egy-két-hár’... A menüettszerű dallam cseng, bong, elindul, abbamarad. Rö­vid megbeszélés; taktusról-tak­tusra elemezve a könnyű kis darabot. A kislány kezdő, pár hónapja pengeti a hangszert. A tanítványok pedig egymást váltják. Egy tizenéves fiatalem­ber előadási darabot ,,hozott". Aprólékos gonddal gyakorol­ják, amig minden taktus színé­ben, ritmikájában a helyére nem kerül. Azután hosszan vizsgálgatja a srác körmeit, így nem jó . .. Oválisra kell re­szelni, gondosan, mert egyet­len apró dudor is megzavar­hatja a húrok szép, tiszta, fi­nom pendülését. Este fél 8 után egy presszó­ban találkozom Zaszlavik tanár úrral. Befal egy szendvicset, ez ma a második. Az elsőt dél­ben, út közben ette meg a Mátyás király utca és a Hal tér között. Ennyire jutott idő . . . — Kell egy kis megszállott­ság a gitárhoz. Ma már Pé­csett is, másutt is túljelentke­zés van, hiába, kevés még a tanár. Igen, a hatvanas évek­től a tánezenei irányzatok is részesek az ugrásszerű érdek­lődésben. De amíg gitármu­zsikusból soha nem lesz tánc­zenész, fordítva annál inkább. Egy idő után a beatzenész fia­talok közül sokan rájönnek: nem elégíti ki őket az a tíz akkord .. . Ma már tanárok is vannak közöttünk — egykori beatzenekarokból. A cél vol­taképpen itt is elsősorban ze­nei nevelés, a muzsika sze- retete. Külföldön, például Ausztriában ma már gimná­ziumokban tantárgy és nálunk is szép jövő előtt áll a gitá­rozás. Az óvónőképzőkben is ta­nítják. Alkalmasabb a furulyá­nál, a hegedűnél is, hiszen itt az énektanulás kíséretében megmarad a közvetlen kontak­tus a gyerekekkel. — Könnyű hangszer? — Csak részben. Az alapo­kat gyorsan meg lehet tanul­ni. Tánczenében egyszerűbb, de zeneiskolában kell egy év, ami­re szépen, tisztán megszólal a hangszer egy épkézláb előadá­si darabnál. Itt is képezzük a hangokat, fontos a jó hallás... Én magát a tanítást Pécsett is missziónak tekintem. Nagy jelentőségű, hogy a Főiskola e,- sőként itt vállalta a gitár hang­szeres tanárképzését. . . Antal György, a Zeneművé­szeti Főiskola Pécsi Tanárkép­ző Intézete igazgatója is öröm­mel szólt a gitárkultusz terje­déséről : — Rendkívül széles a gitár irodalma a reneszánsz muzsi­kától a legmodernebb átirato­kig. Szeretnénk a divatot is megnyerve a mozgalom szelét- erejét a jó zene szolgálatában felfogni. Jelenleg négy tanít­ványunk van, közülük Orosz Sarolta és Lorenz Dávid má­sodéves tanárjelöltek már ta­nítanak is: napköziotthonos ne­velőket . . . Egyik csoportjukat a Neve­lők Házában találtam meg. Az iskolák és a Pedagógus To­vábbképző Kabinet jóvoltából — Sárdi Mária felügyelő szer­vezésével — 12 napközis ne­velő vállalkozott a hangszer megtanulására. Néhány hete, február elején kezdték. Dal­las Lajosné, a Jókai utcai is­kolából így nyilatkozott: — Ha valaki egy hónapja azt mondja, hogy én ezt kot­tából le tudort játszani gitár­ral, nem hiszem el ... Mond­tam is az igazgatómnak: „és ha megbukom?”... De nem úgy néz ki. És ha egy kicsit is vidám perceket okozhatok o gyerekeknek abban a zsúfolt­ságban egy-egy új ének ta­nulásával, már akkor megér­te. . . Tanára Orosz Sarolta II. éves főiskolás: — Hatodikos koramban ze­nét akartam tanulni, de csak egy gitárra futotta . .. Azután nagyon megszerettem ... A Janus Gimnáziumban úgy értesültünk, nincs mód a gitár­oktatás bevezetésére a leendő óvónők számára. Esetleg rend­kívüli tárgyként... Kár. Több­re mennének vele, mint a fu­rulyával, s az ára is elérhető. (Vakációban egy hónap alatt meg is lehet keresni ...) De- hát erőltetni nem lehet, nem is érdemes. A gitár őse XIII. századbeli hangszer. Neve az arab qitár- bál ered. Értékes irodalma sok neves szerzőhöz fűződik. Mai hathúros formája 1750. körül terjedt el, de a lexikon sze­rint az 1800-as évek derekán már „kiment a divatból" ... Vagy mégsem? Wallinger Endre Versek, mesék — hanglemezen Jeles előadóművészeink köz­reműködésével a stúdiónkban sorra készülnek a magyar iro­dalom legszebb lírai és epikai kincseit, s népmeséket kínáló prózalemezek felvételei. A ma­gyar költők sorozata Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Bitskei Tibor és mások hangjával Ady Endre legszebb költeményeinek húsz kislemezét kínálja. E lemezfüzérben érté­kes, szép felvételek tartalmaz­zák Arany János, Áprily Lajos, Babits Mihály, Balassi Bálint, Balázs Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Füst Milán, s kortár­saink közül Garai Gábor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László és más költők alkotá­sait. Égi, Földi szerelem — ez a címe Ruttkai Éva nagylemezé­nek, amelyen néhány ismert színpadi szerepének érdekes pil­lanatai elevenednek fel. Ezen­kívül érdekes válogatás hall­ható a magyar és az európai lírából. Történelem — botokon A Dunántúli Napló 1975. augusztus 27-i száma közöl­te Sáfrány Zsuzsa írását gyűjteményünk egyik, a mo­hácsi vészt idéző tárgyáról. A csata emléke egy nép­rajzi tárgyon ... (E bot egyébként kiállításra kerül Mohácson!) A JPM Népraj­zi Osztályának mintegy 25 ezer darabja között több más is van, amely történel­münket idézi, s ezek közül is kiemelkednek BAGOL ANDRÁS-ciak, a századfor­duló egyik legjelentősebb somogyi faragópósztorának botjai, melyek közül kettő van meg gyűjteményünkben. Az ötkötetes, Malonyay Dezső összeállításában meg­jelent mű, A magyar nép művészete III. kötetének vé­gén remek karcolatot olvas­hatunk erről az alkotóról, aki a mai Nagyatád egyik részén élt és faragott: fel­iratos, spanyolviasszal dí­szített, karcolt botjai mind történelmünk egy-egy feje­zetét idézik, naiv, de művé­szi megfogalmazásban: Bu­davár XVII. századi vissza­foglalása, „Gróf Batyáni Lajos 48cas vértanú Pest,” és még sok más szerepel ól­mozott botjain, díszfokosain. Dr. Hormay Mihály tava­lyi kiállításának anyagvólo- gatása során kezembe ke­rült két újabb, Pécsett őrzött Bagói András faragvány — Lábodról került be a ma­gángyűjteménybe — egyiket bemutatom Monon Magdol­na, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársának művészi alá­zattal készített, kiterített raj­zával. Az 1901-ben faragott bot a szabadságharc „ostoros” katonája, a betyárból lett szabadságharcos, RÓZSA SÁNDOR emlékét őrzi. Jelen sorainkkal is szeret­nénk felhívni a figyelmet Dél-Dunántúl pásztorművé- szetére, melyet múzeumi tár­gyak, és Manori Magdolna rajzai segítségével a BARA- NYAKER pinceklubjában (Rákóczi út 11.) kiállításon mutattunk be. (E kiállítást április második felében- az Ifjúsági Házban, májusban pedig a MŰM 500-as inté­zetének pinceklubjában lát­hatják az érdeklődők!) Mándoki László múzeumi osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom