Dunántúli Napló, 1976. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1976-03-03 / 62. szám
e Dunántúlt napló 1976. március 3., szerda Közoktatásunk fejlődése a* ¥. ötéves tervben Újabb gondoskodás a gyermekes szülőktől Előtérben a overmek- intézmények A szükséges feltételek hiányából eredő gondjaink, nehézségeink eléggé ismertek a korábbi évekből is: akár a kisiskolákban tanuló fiatalok helyzetére, akár a szakmunkás- képző intézmények hiányosságaira, a kollégiumi hálózatra, vagy az előző tervidőszakból áthúzódó (vagy el sem kezdett) építkezésekre gondolunk. Sok a pótolni való, de az új tennivaló sem kevés. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy több közoktatáspolitikai területen — a népgazdasági és megyei munkaerő-utánpótlási mutatókat, követelményeket is latba véve — a fejlődés tárgyi feltételeit nem lehet tovább tologatni egyik tervidőszakból a másikba, mert azok egyszerűen létfontosságúakká váltak. A fejlesztés fő irányait Baranya megye és Pécs megyei város 1976—1930. évi költség- vetési terve - amit február elején fogadott el a Megyei Tanács testületé — a következőkben foglalja össze: „A kulturális ágazat V. ötéves tervi irányelveinek megfelelően a megyei terv összeállításakor elsősorban az óvodai, az általános iskolai ellátás és a szakmunkásképzés fejlesztését tűztük ki célul." Óvodák A fejlesztés fő irányainak ez a területe a számszerű mutatókkal együtt voltaképp része egy hosszabb folyamatnak. Arról van szó, hogy az V. ötéves tervben továbbra is hangsúlyos szerepet kap a gyermek- intézmények, ezen belül az óvodák fejlesztése* A megyében különböző forrásokból 2390 új óvodai hely építésére számíthatunk öt év alatt* Abszolút számokban tehát növekszik jelenlegi 10 600 személyes óvodai hálózatunk, az ellátottság relatív, százalékos aránya mégis egy-két százalékkal csökken Pécsett is, a megyében is. Nézzük, miért? A tervidőszakban mintegy ötezer új óvodáskorú várható. A gyermeklétszámnak ez a növekedése nem képes lépést tartani az óvodai helyek gyarapodásával, az ellátottság színvonalával, Ha több száz nő dolgozó emiatt nem képes elhelyezkedni a megyében, ez nyomasztó társadalmi gondunk. Megoldása, enyhítése azonban nem várható csupán állami erőkből, hiszen azokat elsősorban a kötelező általános iskolai oktatás feltételeinek pótlása, illetve megteremtése köti le. így a mostani tervidőszakban is nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás az óvodai ellátás javításához. Ahogyan a terv is előírja: az MSZMP Baranya megyei Bizottsága által meghirdetett Építsünk óvodát! mozgalmat tovább kell szervezni. Ennek az eredményeitől — tehát elsősorban a vállalatok, üzemek és üzemi-vállalati kollektívák összefogásának, segítőkészségének intenzitásától — függően javulhat vagy csökkenhet a jelenlegi 59 százalékos óvodai ellátottság megyénkben; pontosabban attól a tervezett számon felül várható 800—900 óvodai férőhelytől függően, amire társadalmi akciók eredményeképpen még számíthatunk az elkövetkezendő öt évben. Általános iskolák A tervidőszak kiemelkedő feladatai közé tartozik az általános iskolai oktatás korszerű feltételeinek megteremtése. Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket ha- zaküldik a bölcsődéből, óvodából. Eddig a szülőknek, aki — munkahelyét otthagyva — hazavitte a gyermekét, még aznap táppénzre kellett vétetnie magát, ha ez — idő hiányában nem sikerült, és aznap nem dolgozott le legalább négy órát — munkanapját igazolatlannak tekintették. Ezzel kapcsolatban sok panasz hangzott el az utóbbi időben. A felmerült panaszok alapján a SZOT Társadalombiztosítás Főigazgatósága és az Egészségügyi Minisztérium közös állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás előírja, hogy a gyermek betegsége esetén a bölcsőde, óvoda igazolást köteles adni és a szülőket ennek az igazolásnak alapján utólag, visszamenőleg is táppénzre vehetik. Ezen belül is a szakrendszerű oktatás általánossá tétele (kis- létszámú iskolák megszüntetése, körzeti iskolaközpontok kialakítása) szükségessé teszi a körzeti iskolák fejlesztését, új iskolák, napközik építését. Az ötéves terv 156 új osztályterem felépítésére nyújt lehetőséget. Ebből Pécs városban 88, a megye területén 68 tan- terem épül. Siklóson elkészül a százszemélyes diákotthon. Vidéken: Szentlőrincen, Bi- csérden és — amennyiben a helyi vízellátási feladatok megoldódnak — Hosszúhetényben épül új iskola. Másutt pedig helyi erőkből felújításokkal, tanterembővítésekkel enyhítenek az égető hiányokon. A megye egyik legnagyobb arányú építkezése az oktatási ágazatban a Pécsett felépülő úgynevezett széleskorhatárú 260 személyes nevelőotthon lesz, amit ugyancsak a tervidőszakban kezdenek el. Az intézmény nevelési szempontból újszerű és nagy jelentőségű, mivel az állami gondozottak itt nem koruktól, nemüktől függően különböző intézményekben, hanem ugyanott kapnak helyet, következésül a testvéreket nem szakítják el egymástól, esetleg pótolhatatlan évekre. Középfokú oktatás A kulturális ágazat V. ötéves tervének jelentős részét a szakmunkásképzés fejlesztése képezi. Fontosabb beruházásként várható körülbelül 42 millió forint költséggel egy 16— 18 oktatási termes szakmunkás- képző intézet, 160 személyes műhelyteremmel és külön 36 millió forintból egy 250 személyes kollégiummal. Befejezés előtt áll Pécsett a vendéglátóipari szakmunkásképző 8 osztálytermes és 36 személyes mű- helytermű iskolája; Pécsvára- don 6 tantermes mezőgazda- sági szakmunkásképző intézet felépítését, Pécsett a kereskedelmi szakközépiskola 4 termes bővítését tervezik, A középiskolák között a mohácsi gimnázium, a szentlőrinci szakközépiskolai kollégium, valamint több régi hagyományú pécsi belvárosi középiskola rekonstrukcióját, illetve felújítását vették tervbe. Ezen kívül az új pécsi művészeti szak- középiskola felépítésének első szakasza is a tervidőszakban esedékes. Az első szakaszban különböző oktatótermek és kül- turális kiszolgáló részlegek, a másodikban (1980-tól) tantermek épülnek majd. Kollégiumok A kollégiumi hálózatban mintegy 600 új kollégiumi hely növekedésére számíthatunk. (Pécsett 400, Komlón 100, Szi- getvárott 100.) Ha megvalósul, óriási előrelépés lesz, hiszen öt éven belül 600 diákkal kevesebb kényszerül albérletbe. A meglevő és a várható igényeket azonban még ez a gyarapodás sem tudja teljesen kielégíteni. W. E. Egy TOO éves hangszer ,A körmöket oválisra kell reszelni...” A gitár reneszánsza Pécsett több mint harmincon kezdtek gitározni az utóbbi másfél-egy év alatt. Nem a tánczenében használt elektromos hangszerről van szó, hanem az úgynevezett klasszikus gitárról. Ilyen szak, illetve tanszék 1967. előtt egyáltalán nem volt a hazai zenetanárképzésben. Ma már hat-hét, főleg dunántúli és jó néhány budapesti zeneiskolában: középfokon a fővárosi és a pécsi művészeti szakközépiskolában, ezen kívül számtalan klubban, szakkörben, művelődési intézményben folyik a legkülönbözőbb korosztályúak részére szervezett gitároktatás. A Zeneművészeti Főiskola 1970 óta 13 gitár főtanszakos tanárt bocsátott ki, és vidéki tagozatain 1974-től Pécsett, 1975-től Debrecenben is megindult a gitár tanárképző szak, hiszen az érdeklődés évről évre növekszik, és hogy taníthassuk a hangszert, mindenekelőtt tanárokra van szükség. Mindez elsősorban a klasz- szikus gitár nagy nevű előadó- művészének és első magyar- országi pedagógusának, Szend- rey-Karper Lászlónak köszönhető, aki főképpen művészete erejével szervezte, toborozta a hangszer első hazai növendékeit és lelkes fiatal tanárait. Közülük való: Zaszlavik György, az esztergomi zeneiskola tanára, aki hetente két napra Pécsre vonatozik: tanítani, három zenei intézményben is. A Liszt Ferenc Zeneiskola parányi szobájában hallgatom ezt a halk szavú, nagy, bozontos, fekete hajú fiatalembert, ahogy türelemmel és szeretettel irányítja a meg-megbicsakló új- jacskákat. Két tíz év körüli kislány a soros, az egyik a kotta előtt ül: — Hogy tetszett a darab? Na, nézzük együtt. Egy-két- hár' — egy-két-hár’... A menüettszerű dallam cseng, bong, elindul, abbamarad. Rövid megbeszélés; taktusról-taktusra elemezve a könnyű kis darabot. A kislány kezdő, pár hónapja pengeti a hangszert. A tanítványok pedig egymást váltják. Egy tizenéves fiatalember előadási darabot ,,hozott". Aprólékos gonddal gyakorolják, amig minden taktus színében, ritmikájában a helyére nem kerül. Azután hosszan vizsgálgatja a srác körmeit, így nem jó . .. Oválisra kell reszelni, gondosan, mert egyetlen apró dudor is megzavarhatja a húrok szép, tiszta, finom pendülését. Este fél 8 után egy presszóban találkozom Zaszlavik tanár úrral. Befal egy szendvicset, ez ma a második. Az elsőt délben, út közben ette meg a Mátyás király utca és a Hal tér között. Ennyire jutott idő . . . — Kell egy kis megszállottság a gitárhoz. Ma már Pécsett is, másutt is túljelentkezés van, hiába, kevés még a tanár. Igen, a hatvanas évektől a tánezenei irányzatok is részesek az ugrásszerű érdeklődésben. De amíg gitármuzsikusból soha nem lesz tánczenész, fordítva annál inkább. Egy idő után a beatzenész fiatalok közül sokan rájönnek: nem elégíti ki őket az a tíz akkord .. . Ma már tanárok is vannak közöttünk — egykori beatzenekarokból. A cél voltaképpen itt is elsősorban zenei nevelés, a muzsika sze- retete. Külföldön, például Ausztriában ma már gimnáziumokban tantárgy és nálunk is szép jövő előtt áll a gitározás. Az óvónőképzőkben is tanítják. Alkalmasabb a furulyánál, a hegedűnél is, hiszen itt az énektanulás kíséretében megmarad a közvetlen kontaktus a gyerekekkel. — Könnyű hangszer? — Csak részben. Az alapokat gyorsan meg lehet tanulni. Tánczenében egyszerűbb, de zeneiskolában kell egy év, amire szépen, tisztán megszólal a hangszer egy épkézláb előadási darabnál. Itt is képezzük a hangokat, fontos a jó hallás... Én magát a tanítást Pécsett is missziónak tekintem. Nagy jelentőségű, hogy a Főiskola e,- sőként itt vállalta a gitár hangszeres tanárképzését. . . Antal György, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézete igazgatója is örömmel szólt a gitárkultusz terjedéséről : — Rendkívül széles a gitár irodalma a reneszánsz muzsikától a legmodernebb átiratokig. Szeretnénk a divatot is megnyerve a mozgalom szelét- erejét a jó zene szolgálatában felfogni. Jelenleg négy tanítványunk van, közülük Orosz Sarolta és Lorenz Dávid másodéves tanárjelöltek már tanítanak is: napköziotthonos nevelőket . . . Egyik csoportjukat a Nevelők Házában találtam meg. Az iskolák és a Pedagógus Továbbképző Kabinet jóvoltából — Sárdi Mária felügyelő szervezésével — 12 napközis nevelő vállalkozott a hangszer megtanulására. Néhány hete, február elején kezdték. Dallas Lajosné, a Jókai utcai iskolából így nyilatkozott: — Ha valaki egy hónapja azt mondja, hogy én ezt kottából le tudort játszani gitárral, nem hiszem el ... Mondtam is az igazgatómnak: „és ha megbukom?”... De nem úgy néz ki. És ha egy kicsit is vidám perceket okozhatok o gyerekeknek abban a zsúfoltságban egy-egy új ének tanulásával, már akkor megérte. . . Tanára Orosz Sarolta II. éves főiskolás: — Hatodikos koramban zenét akartam tanulni, de csak egy gitárra futotta . .. Azután nagyon megszerettem ... A Janus Gimnáziumban úgy értesültünk, nincs mód a gitároktatás bevezetésére a leendő óvónők számára. Esetleg rendkívüli tárgyként... Kár. Többre mennének vele, mint a furulyával, s az ára is elérhető. (Vakációban egy hónap alatt meg is lehet keresni ...) De- hát erőltetni nem lehet, nem is érdemes. A gitár őse XIII. századbeli hangszer. Neve az arab qitár- bál ered. Értékes irodalma sok neves szerzőhöz fűződik. Mai hathúros formája 1750. körül terjedt el, de a lexikon szerint az 1800-as évek derekán már „kiment a divatból" ... Vagy mégsem? Wallinger Endre Versek, mesék — hanglemezen Jeles előadóművészeink közreműködésével a stúdiónkban sorra készülnek a magyar irodalom legszebb lírai és epikai kincseit, s népmeséket kínáló prózalemezek felvételei. A magyar költők sorozata Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Bitskei Tibor és mások hangjával Ady Endre legszebb költeményeinek húsz kislemezét kínálja. E lemezfüzérben értékes, szép felvételek tartalmazzák Arany János, Áprily Lajos, Babits Mihály, Balassi Bálint, Balázs Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Füst Milán, s kortársaink közül Garai Gábor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Nagy László és más költők alkotásait. Égi, Földi szerelem — ez a címe Ruttkai Éva nagylemezének, amelyen néhány ismert színpadi szerepének érdekes pillanatai elevenednek fel. Ezenkívül érdekes válogatás hallható a magyar és az európai lírából. Történelem — botokon A Dunántúli Napló 1975. augusztus 27-i száma közölte Sáfrány Zsuzsa írását gyűjteményünk egyik, a mohácsi vészt idéző tárgyáról. A csata emléke egy néprajzi tárgyon ... (E bot egyébként kiállításra kerül Mohácson!) A JPM Néprajzi Osztályának mintegy 25 ezer darabja között több más is van, amely történelmünket idézi, s ezek közül is kiemelkednek BAGOL ANDRÁS-ciak, a századforduló egyik legjelentősebb somogyi faragópósztorának botjai, melyek közül kettő van meg gyűjteményünkben. Az ötkötetes, Malonyay Dezső összeállításában megjelent mű, A magyar nép művészete III. kötetének végén remek karcolatot olvashatunk erről az alkotóról, aki a mai Nagyatád egyik részén élt és faragott: feliratos, spanyolviasszal díszített, karcolt botjai mind történelmünk egy-egy fejezetét idézik, naiv, de művészi megfogalmazásban: Budavár XVII. századi visszafoglalása, „Gróf Batyáni Lajos 48cas vértanú Pest,” és még sok más szerepel ólmozott botjain, díszfokosain. Dr. Hormay Mihály tavalyi kiállításának anyagvólo- gatása során kezembe került két újabb, Pécsett őrzött Bagói András faragvány — Lábodról került be a magángyűjteménybe — egyiket bemutatom Monon Magdolna, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársának művészi alázattal készített, kiterített rajzával. Az 1901-ben faragott bot a szabadságharc „ostoros” katonája, a betyárból lett szabadságharcos, RÓZSA SÁNDOR emlékét őrzi. Jelen sorainkkal is szeretnénk felhívni a figyelmet Dél-Dunántúl pásztorművé- szetére, melyet múzeumi tárgyak, és Manori Magdolna rajzai segítségével a BARA- NYAKER pinceklubjában (Rákóczi út 11.) kiállításon mutattunk be. (E kiállítást április második felében- az Ifjúsági Házban, májusban pedig a MŰM 500-as intézetének pinceklubjában láthatják az érdeklődők!) Mándoki László múzeumi osztályvezető
